AIDS
AIDS
Az AIDS-re vonatkozó első orvosi közleményt (USA, 1981) követő években e fertőző betegség jelentőségét még alábecsülték, az azóta eltelt évek alatt azonban világméretű járvány (pandémia) alakult ki, amely szakértők szerint napjainkban még csak kezdeti szakaszában van. Az adatok már most riasztóak. Igen nehéz megjósolni e pandémia végső kiterjedését; az viszont máris egyértelmű, hogy súlyosan veszélyezteti az emberiséget, s terjedését csak világméretű összefogással lehet lassítani.
Fogalmi meghatározás: Az AIDS orvosi betűszó – az angol acquired immunodeficiency syndrome kifejezés (szerzett immunhiányos tünetegyüttes) kezdőbetűiből. A kór lényege, hogy az AIDS kórokozója, az emberi immunelégtelenséget okozó vírus (human immundeficiency virus, HIV) bejutva a szervezetbe fokozatosan lerombolja a sejtes védekező rendszert. E többéves folyamat végső állomása maga az AIDS-betegség, amikor a károsodott szervezet már egyre kevésbé tud ellenállni a különböző mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, gombák, egysejtűek) ismétlődő támadásainak, s nem tudja megakadályozni a rosszindulatú daganatok (pl. Kaposi-szarkóma) kialakulását sem.
A HIV terjedése: Az emberi immunelégtelenséget okozó vírust kimutatták a fertőzött emberek legkülönbözőbb testnedveiből és váladékaiból (ondó, hüvelyváladék, vér, vizelet, liquor, könny, nyál stb.). Fontos tapasztalati tény, hogy a fertőzés terjesztésében csak az ondó, a hüvelyváladék és a vér játszik szerepet. Néhány esetben bizonyítható volt az anyatej fertőzésterjesztő szerepe is.
A HIV 3 úton terjed: szexuális kapcsolat révén, fertőzött vérrel, fertőzött anyáról magzatra.
A szexuális kapcsolat révén, közösüléssel terjed (végbélben, hüvelyben), amikor is a vírus a fertőzött személy ondójával vagy hüvelyváladékával jut át a partner szervezetébe. Nehéz meghatározni, hogy a különböző szexuális érintkezési formák milyen mértékben terjesztik a fertőzést, de egyértelműen igen magas kockázatot jelent pl. a befogadó partneri szerep a végbélben történő közösülésnél. A legutóbbi évek járványtani vizsgálatai azt is bizonyították, hogy a szifiliszhez és a nemi szervek herpeszfertőzéseihez – valamint minden olyan egyéb nemi betegséghez, amely a nemi szervek vagy a végbél fekélyeit idézi elő – gyakran társul HIV-fertőzöttség. Valószínű, hogy a nemi szervek vagy a végbél nyálkahártyájának vagy hámjának sérülései elősegítik a HIV átvitelét. E tapasztalat azt is jelenti, hogy azok a populációk, amelyek körében gyakoriak a nemi betegségek, fokozottabban ki vannak téve HIV-fertőzés veszélyének is. Bár a HIV heteroszexuális úton legtöbbször hüvelyi közösüléssel terjed, a végbélben történő közösülés fokozza a nők fertőződési kockázatát.
A fertőzött vérrel való vérátömlesztés csaknem 80–100%-os valószínűséggel létrehozza a fertőződést. A fejlett országok a vérrel történő fertőzés meggátlása érdekében viszonylag gyors intézkedéseket tettek: bevezették a vérátömlesztésre szánt vérek felhasználás előtti kötelező AIDS-szűrését. (Magyarországon ez 1986. júl. 1. óta kötelező.) Biztonsági előírások kötelezik a több ember véréből készülő vérkészítmények gyártóit a vírusmentesség biztosítására s e tény deklarálására (Magyarországon 1985 dec. óta érvényes ez a kötelezettség). A vérrel való fertőződés másik lehetősége az intravénás kábítószeresek vérrel szennyezett, tisztítás és sterilizálás nélkül, közösen használt fecskendőivel és tűivel való fertőződés. További veszélyt jelentenek a rituális műveletekhez (pl. tetoválás) felhasznált, vérrel szennyezett, nem steril tűk is.
A HIV-fertőzés terjedhet fertőzött anyáról magzatára is, a terhesség alatt a méhen belül, majd a szülés alatt is. Olyan orvosi esetleírás is ismert, amelyből kiderül, hogy az anya közvetlenül a szülés után fertőződött, majd ezt követően fertőzte csecsemőjét. E tény indirekt módon arra utal, hogy a vírus az anyatejjel is átjuthat az anyából a magzatba. Ritkaságként előfordult olyan eset is, hogy a fertőzött csecsemő, aki fertőzöttségét művi úton szerezte (nem steril fecskendőkkel injekciózták) szoptatásnál harapással fertőzte anyját (ez a szovjetunióbeli elisztai kórházi járványnál vált ismertté).
Tévhitek: A HIV terjedésére vonatkozóan világszerte, így Magyarországon is sok a tévhit. A világon több mint 150 000 1989. jún. 1-jéig bejelentett AIDS-beteg fertőződési módjainak egyenkénti vizsgálata meggyőző bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a HIV nem terjed a hagyományos fertőző betegségeknél megszokott módon, tehát sem cseppfertőzéssel (beszéddel, köhögéssel), sem kézfogással, élelmiszerekkel, ivó- és fürdővízzel, sem használati tárgyakkal, munkaeszközökkel, de nem tudják terjeszteni a különböző rovarok, így a szúnyog sem.
A HIV-fertőzéstől az AIDS-ig: Éles különbséget kell tenni HIV-fertőzöttség és AIDS-betegség között. A fertőzöttség amely gyakran tünetmentes – viszont életre szóló fertőzőképességgel társul –, igen fontos tényező a járvány terjedése szempontjából, szemben a legtöbb fertőző betegséggel, amelyek terjesztésében csak a betegek játszanak szerepet Az eddigi (7 éves) nemzetközi tapasztalatok szerint a HIV fertőzöttek mintegy 10–30%-ánál alakult ki többéves lappangási idő után a klinikai tünetekkel járó AIDS-betegség. Ez az arány a jövőben növekedhet.
Ha a HIV bejut a szervezetbe, gyors szaporodásnak indul, s megjelenik az agy- és gerincvelő-folyadékban ill. a vérben. E szaporodási hullámot egyes fertőzöttekben láz, nyirokcsomó-duzzanat, kiütések és néha idegrendszeri panaszok követhetik. E tünetekkel egy időben (tehát a 2. hét és a 3. hónap között) megjelennek a vérben a vírus ellen termelt szervezeti ellenanyagok is, amelyek diagnosztikai tesztekkel kimutathatók, bizonyítva a fertőzöttség tényét. Néhány hét elteltével e korai tünetek megszűnnek. A fertőzöttek többségénél azonban általában semmilyen tünet nem észlelhető, egészségesnek érzik magukat, s így érik meg évek múlva az AIDS-betegséget.
Az AIDS kialakulásáig a fertőzött személynél több szakasz különíthető el. A folyamat előrehaladásának első tünete lehet az általános nyirokcsomó-megnagyobbodás. Az ilyen fertőzöttek általában még panaszmentesek, de jelentkezhetnek náluk általános tünetek (pl. fogyás, izzadás, láz, hasmenés). Súlyosabb állapotot jelent, ha a fertőzöttnél ARC-t (AIDS-related complex: AIDS-hez kapcsolódó tünetcsoport, prae-AIDS) diagnosztizálnak. Jellemző tünetei: testsúlycsökkenés, fáradékonyság, rossz közérzet, láz, fejfájás, étvágytalanság, hasi fájdalmak, hasmenés, éjszakai izzadás, nyirokcsomó-duzzanatok, bőr- és nyálkahártya-eltérések. Az ilyen stádiumban lévő fertőzöttek egy részénél a tünetek visszafejlődnek, többségüknél azonban AIDS alakul ki.
Az AIDS a HIV-fertőzés végső klinikai stádiuma, amikor a már említett különböző kórokozók támadása következtében sorozatban alakulnak ki az egyre súlyosbodó megbetegedések a tüdőgyulladástól a nyelőcső-gombásodásig, valamint a rosszindulatú daganatokig (pl. Kaposi-szarkóma). A már kifejlődött AIDS halálozási aránya eléri a 100%-ot. A fejlett országokban napjainkban minden második beteg meghal a diagnózis felállítását követő másfél éven belül, 80%-uk pedig 3 éven belül (az afrikai országokban ez a túlélési idő – elsősorban ellátási nehézségek miatt – jóval rövidebb).
A magyarországi járványügyi helyzet. Az első magyar AIDS-beteget 1986 végén jelentették be, s 1987-től kezdődően a betegek száma évenként duplázódott. Az 1989. okt. 9.-ig regisztrált 28 beteg alapján – akik közül 19-en sajnos már meghaltak – továbbra is az enyhén fertőzött európai országok közé tartozunk. (A 4 vérrel, vérkészítménnyel történt hazai fertőződés a kötelező AIDS-ellenőrzés bevezetése előtt történt.)
Az ismert hazai HIV-fertőzöttek döntő többsége homoszexuális-biszexuális férfi. A fertőzöttek valódi száma a szakértők szerint az ismert 183-nál jóval nagyobb. Úgy tűnik, hogy a fertőzés egyelőre még a rizikócsoportokon belül maradt, azonban az, hogy 10 személy már heteroszexuális módon fertőződött, jelzi, hogy megkezdődött a fertőzés átterjedése a legfontosabb rizikócsoportból az általános populációra. A hazai szakértők szerint, ha a vírus terjedését nem sikerül lassítani, a 90-es évek elejére a betegek száma 100-as, az ismert fertőzöttek száma több ezres nagyságrendűre növekedhet.
A védekezés Magyarországon szervezett módon 1985 ősze óta folyik, folyamatosan felhasználva az Egészségügyi Világszervezet AIDS elleni globális programjának ajánlásait. Az AIDS elleni társadalmi aktivitás fokozódása jegyében 1987. nov.-ben létrejött az AIDS-ellenes Alapítvány, amely az AIDS-szel kapcsolatos kulcsfontosságú felvilágosításhoz nyújt közadakozásból anyagi segítséget. (Számlaszáma, Unicbank Rt. 219-98564 Magyar AIDS Alapítvány.) 1988. febr.-ban létrejött az AIDS Ellen Küzdök Társadalmi Egyesülete, amelynek mindenki tagja lehet, aki elő akarja segíteni a védekezést. (Az egyesület postacíme: Bp. XI., Daróczi út 24., számlaszáma: 217-98168-7021.) A járvány lassítása szempontjából igen fontos lépés volt 1988. máj.-ban a Homoszexuális Egyesület létrehozása, amely tagjai körében hatékonyabbá teheti a hozzáférhetetlenség miatt addig meglehetősen sikertelen felvilágosító tevékenységet.
A lakosság AIDS-szel kapcsolatos felvilágosítását az Országos Egészségnevelési Intézet (Bp. VI., Népköztársaság útja 82.) végzi. A lakosság informálását szolgáló szóróanyagokon kívül az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézetben működő AIDS Információs Szolgálai telefonszolgáltatást is végez (a 138-431 telefonszámon az érdeklődők szakértőktől kaphatnak választ kérdéseikre: fix tájékoztató szöveg pedig a 384-555 telefonszámon hallható). Az AIDS Ellen Küzdök Egyesülete 1988 telén AIDS-segélyhelyet hozott létre Budapesten (telefonszáma: 669-283 levélcíme: Budapest 62. 1387 Pf. 22). A segélyhelyen (az inkognitó megőrzése mellett) mód nyílik személyes tanácsadásra orvos vagy pszichológus segítségével, továbbá bárki kérheti anonim vérvizsgálatát (vagyis személyi adatait nem kell közölnie). Anonim szűrővizsgálatot az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézetben (Bp. IX., Mária u. 41.) is végeznek. AIDS-vizsgálatra – személyi szám megadása mellett – az Országos Közegészségügyi Intézetben (Bp. VIII. Gyáli út 2–6.) és a fővárosi és megyei köjálokban, ill. minden bőr- és nemibeteg-gondozóban van mód. Az AIDS-ellenes magyarországi felvilágosító tevékenység jelenlegi legfontosabb célja, hogy a lakosság – s ezen belül a fiatalok – ne csak ismerjék, milyen módon kerülhetik el az AIDS-fertőzést, hanem változtassanak szexuális magatartásukon a kockázatmentesebb szex érdekében (csökkentsék partnereik számát, ne kössenek alkalmi szexuális kapcsolatot, és használják a gumi óvszert).
Az V. nemzetközi AIDS-konferencia (Montreal, 1989. jún. 4–9.) több mint 10 000 résztvevővel, 1500 újságíró jelenlétében zajlott le a montreali Kongresszusi Központban. Jelmondata: „Az AIDS: tudományos és társadalmi kihívás.” Ennek megfelelően a plenáris ülésen a legtöbb előadás az AIDS elleni küzdelem társadalmi vonatkozásaival és perspektíváival foglalkozott. Számos új információ hangzott el. Sajnos jelentős részük rossz hír volt: a kórokozó és az AIDS-betegség könyörtelenül terjed a világ minden táján.
1989 jún. 1-jéig Földünk 149 országából 157 191 AIDS-megbetegedést jelentettek az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), s már csak 28 WHO-tagország AIDS-mentes. Csak Észak- és Dél-Amerikából 100 000-nél több AIDS-esetet jelentettek be, többségüket az Egyesült Államokból, ahol a megbetegedések össz-száma 1989-ben várhatóan eléri a 100 ezret. További 3 országban ez a szám meghaladja az 5000-et 18-ban pedig az 1000-et.
– Különösen súlyos a helyzet Afrikában, ahol a WHO becslése szerint az AIDS-esetek tényleges száma az eddig bejelentett 24 686 megbetegedés többszöröse, valószínűleg eléri a 200 000-et. Kelet- és Közép-Afrika egyes országaiban a szexuálisan aktív városi lakosság AIDS-vírusfertőzöttsége meghaladja a 20%-ot, néhány afrikai országban már a gyermekhalandóságnál is érezhető az AIDS hatása
– Riasztóak azok a hírek, amelyek szerint az intravénás kábítószerezők között az AIDS-vírusfertőzöttség „futótűzszerűen” terjedhet el. Pl. Bangkokban e csoportban az AIDS-vírusfertőzöttség aránya 1987 végén kb. 1, 1988 nyarán 20, 1989 tavaszán pedig már 40% volt. Hasonló folyamatot több országban is észleltek, legújabban Lengyelországban. E tendenciát különösen veszélyessé teszi az, hogy az új AIDS-esetek előfordulási gyakorisága az Egyesült Államokban, Dél-Európában, Brazíliában és más országokban is folyamatosan eltolódik a homoszexuális férfiaktól az intravénás kábítószerezők irányába.
– Az intravénás kábítószerezés a nagyfokú promiszkuitás és a prostitúció miatt az iparilag fejlett országokban az AIDS-járványtól legfenyegetettebb csoport a serdülők és a fiatal felnőttek. Noha ezekben az országokban e csoport nem kábítószerező, heteroszexuális tagjainak AIDS-vírusfertőzöttségi aránya még jelentéktelen, félő, hogy ez az arány már a közeljövőben meredeken emelkedik. E veszély annál is reálisabb mert a nemi betegségek száma minden AIDS-ellenes propaganda ellenére e csoportban a legutóbbi időben is folyamatosan nő!
Néhány új eredmény viszont ha nem is ellensúlyozza a rossz híreket, de reményt ad rá, hogy az AIDS elleni küzdelem már a közeljövőben eredményesebbé válhat.
– A rendkívül intenzív, elsősorban az érintettek öntevékeny egyesületei által irányított egészségnevelés hatására az Egyesült Államok egyes nagyvárosaiban csaknem 0-ra csökkent az új AIDS-vírus fertőzések – s ezzel párhuzamosan más nemi betegségek, pl. a végbélkankó-esetek – száma a homoszexuális férfiak között, azt mutatva, hogy az érdekeltek megváltoztatták szexuális életüket, kevésbé veszélyes vagy teljesen veszélytelen nemi érintkezési módokat alkalmaznak.
– Az elméleti kutatás igen nagy léptekkel haladt előre az előző, stockholmi konferencia óta eltelt év során. Ma már a kutatók részletesen ismerik az AIDS-vírus életciklusát, s közelebb kerültek annak tisztázásához is, hogyan károsítja az AIDS-vírus a szervezetet, elsősorban az immunrendszert.
– A különböző cégek és kutatók egyre érzékenyebb, gyorsabb és egyszerűbb eljárásokat vezetnek be az AIDS-vírusfertőzöttség kimutatására.
– Egyre több olyan állatmodellt (emberszabású és más majom, egér, nyúl) találnak, amelyek alkalmasak az AIDS-vírusfertőzés megelőzését és gyógyítását célzó kísérletekre.
– Bár a csimpánzokon végzett eddigi vakcinációs kísérletek többsége kudarccal végződött, Montrealban néhány biztató – de még további megerősödésre váró – eredményről is beszámoltak. Ezek közül a legérdekesebbnek az látszik, hogy 2, AIDS-vírussal fertőzött csimpánzt speciálisan kezelt AIDS-vírust tartalmazó oltóanyaggal vakcináltak, s a vakcináció után az állatok szervezetéből a vírust már nem lehetett izolálni, noha az oltás előtt ez igen sokszor sikerült. Ez reményt ad rá, hogy sikerülhet a már fertőzöttek állapotát vakcináció segítségével javítani, és ilyen úton elodázni vagy megakadályozni az AIDS kifejlődését. (Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez csak remény, s távolról sem biztos, hogy valóra válik.)
– Igen jelentős mértékű a haladás az AIDS kezelésével kapcsolatban. Bár olyan szer nincs (s kérdéses, hogy lesz-e valaha), amely az AIDS-vírusfertőzést megszüntetné, a már jelenleg is rendszeresen alkalmazott gyógyszerek – az AZT, ennek rokonvegyületei –, ill. az AIDS-esekben jelentkező ún. opportunista fertőzések jobb kezelése, ill. megelőzése képesek meghosszabbítani az AIDS-esek életét. Így pl. 1982-ben 30% volt annak az esélye, hogy egy homoszexuális férfi az AIDS diagnosztizálását követően másfél évet éljen; ma 60%-nál is több. A jövőben további jelentős mértékű javulás várható a jelenlegi gyógyszerek kombinált alkalmazásától és a kísérleti gyógyszerek terápiás bevezetésétől.
Előrejelzés 2000-ig: 1988–89-ben az ún. Delphi-módszert (14 szakértő egy egységes kérdőív kitöltése útján való előrejelzéseinek matematikai analízise) alkalmazva a WHO kísérletet tett az AIDS, ill. az AIDS-vírusfertőzések számának prognosztizálására az évezred végéig. Az alapfeltételezés az volt, hogy Földünkön jelenleg 5 millió a fertőzöttek száma. Az előrejelzés szerint 2000-ig összesen 6 millió AIDS-megbetegedés fordul majd elő, ezek közül 1 milliót meg lehet előzni akkor, ha ebből a célból intenzív erőfeszítések történnek az egyes országokban és a WHO irányításával világszerte. Az AIDS-vírusfertőzöttek várható össz-számát 2000-ig a szakértők 18,3 millióra becsülik, de ha végrehajtják az intenzív és megfelelő egészségnevelési programokat, esély van rá, hogy 1/3-a, tehát 7 millió nem következik be. Ehhez azonban haladéktalanul meg kell kezdeni e programokat.
dr. Vass Ádám, dr. Füst György
A betegek, fertőzöttek adatai földrészenként
Bejelentett AIDS-megbetegedések Magyarországon
AIDS-betegek száma egyes európai országokban, 1989. máj. 31.
A bejelentett magyarországi AIDS-betegek megoszlása kockázati csoportok szerint, 1989. okt. 9.
Az ismert magyarországi HIV-fertőzöttek megoszlása kockázati csoportok szerint, 1989. okt. 9.
