Koraközépkori történelem (1000-ig)
Koraközépkori történelem (1000-ig)
476 Odoaker germán vezér lemondatja Romulus Augustulus császárt. Mivel a trónt nem tölti be újból, a nyugat-európai császárság megszűnik. A hagyományos periodizáció ezt az eseményt tekinti az ókor végének és a középkor kezdetének.
476-491 Zénón kelet-római császár uralkodása: átmeneti szakadás a nyugati és a keleti egyház között.
481-511 Klodvig frank király; a frank állam megalapítása.
489 Nagy Theodorik, a keleti gótok királya népével a Balkánról Itáliába vonul és Odoker legyőzésével új államot alapít (493), amely egész Itáliára és Szicíliára kiterjed. Ravennai udvara (493-526) a latin nyelvű késő antik kultúra központja.
500 k. Teotihuacán virágzása Mexikóban; kultúráját ismeretlen nép teremtette az időszámítás kezdete körüli századokban.
500-800 k. Dél-India vezető hatalma a dravida Pallava-dinasztia.
507 Vouilléi csata. Klodvig legyőzi és kiszorítja a nyugati gótokat Gallia nagy részéből.
511 Klodvig halála. A tőle származó Meroving-dinasztia 751-ig uralkodik.
527-565 I. Justinianus császár, a Kelet-Római Birodalom legnagyobb uralkodója (felesége és uralkodótársa Theodóra) utolsóként tesz kísérletet a Római Birodalom feltámasztására. A kora bizánci művészet virágkora: a konstantinápolyi Hagia Sophia, a ravennai San Vitale-templom.
529 A nyugati szerzetesség megalapítása. Nursiai Benedek kolostort létesít a Monte Cassinón.
531 A frankok és a szászok megsemmisítik a türingek germán királyságát.
531-579. I. Khoszrau, a perzsa Szászánida-dinasztia legnagyobb uralkodója. Győzelmesen harcol Bizánc ellen, megsemmisíti a belső-ázsiai hunokat, és 570-ben meghódítja Jement.
552-657 Nomád török (türk) birodalom Belső Ázsiában, a mai Kazahsztánban és az Altaj vidékén. A mai török népek ősei e területről vándorolnak később nyugatra.
567-631 A hispániai nyugati gót királyság fénykora; a kor vezető személyisége Szt. Izidor sevillai érsek, költő, egyházatya, a kora középkori műveltség nagy összegezője.
568 A népvándorlás utolsó mozzanata: a Pannóniában lakó longobárdok Itáliába költöznek, miután megsemmisítették a germán gepidák népét, amely a hunok elvonulása óta a Tisza vidékén tanyázott.
589-618 A Szuj-dinasztia uralma alatt ismét egyesül egész Kína.
590-604 I. (Nagy) Gergely pápa a pápai birtok igazgatásának megszervezésével megalapozza a pápa világi uralmát Róma és környéke fölött.
596 Megkezdődik Rómából az angolszászok keresztény hitre térítése.
602 Belső háború tör ki a Kelet-Római Birodalomban, amely a pusztulás szélére jut. Végleg összeomlik a dunai határ, a Balkán-félszigetet szlávok özönlik el.
606-647 Harsa indiai uralkodó Észak-India nagy részét egyesíti uralma alatt. Halála után India kisebb államokra bomlik szét; a 8. sz.-ra a bráhmanizmusból kifejlődött hinduizmus csaknem mindenütt kiszorítja a buddhizmust.
610-641 Hérakleiosz császár újjászervezi a Kelet-Római Birodalmat és visszahódítja a perzsák által elfoglalt tartományokat, de az arabokkal szemben már nem képes megtartani őket.
618-907 A Tang-dinasztia uralkodása Kínában. Taj-cung (627-649) és Kao-cung (650-683) császárok kiterjesztik a birodalom fennhatóságát Belső- és Kelet-Ázsia nagy részére: leigázzák a keleti türköket (630), meghódítják a Tarim-medencét (639-648) és Vietnamot (679), befolyásuk alá kerül Korea és Tibet is.
622 A Hidzsra (Mohammed „futása” Mekkából Medinába) az arab időszámítás kezdetén, Mohamed mekkai kereskedő a 610-es években új vallást alapít: az iszlámot (mohamedán vallás)
626 Avar seregek perzsa támogatással sikertelenül ostromolják Konstantinápolyt. Az avar birodalom meggyengül, a szláv törzsek nagy része függetleníti magát, a későbbi Csehország és Ausztria területén átmenetileg nagy kiterjedésű szláv állam jön létre Szamo vezetésével (kb. 660-ig).
629-639 I. Dagobert, a Meroving-dinasztia utolsó jelentős uralkodója. Halála után a rank birodalom két királyságra válik szét.
632 Mohamed halála. Élete végén sikerül meghódítania Mekkát, a pogány Kába-kultusz központját.
634-644 Omar kalifa alatt megindul az arabok rohamos terjeszkedése. Az arabok elfoglalják Szíriát és Palesztinát a bizánciaktól (636); beveszik Jeruzsálemet (638); meghódítják Egyiptomot (640-642); összeomlik a Szászánidák perzsa birodalma és Irán arab uralom alá jut (641).
644-656 Oszmán kalifa folytatja az arab terjeszkedést (Ciprus, Rhodosz, Örményország elfoglalása); megkezdődik az arab törzsek tömeges bevándorlása a mai Szíria, Palesztina, Irak és Egyiptom (később egész Észak-Afrika) területére.
645 Japánban az ún. Taika-reformmal megkezdődik a centralizált bürokratikus állam kiépítése kínai mintára. A császári főváros Nara.
656-661 Oszmán kalifa meggyilkolása után Ali kalifa kerül a trónra; háború Oszmán rokonai és Ali hívei között. Ali pártja a Sia (innen: siiták). A többség (szunniták) a mindenkori kalifát tekinti az iszlám fejének; a siiták Ali soron levő leszármazottját, az imámot.
661 Muávija kalifa Medinából Damaszkuszba teszi át a birodalom székhelyét.
674-678 Konstantinápoly sikeres védelme az arabok támadásával szemben.
680 A Don vidéki bolgár-törökök egyik csoportja a mai Észak-Bulgáriában alapít államot (dunai bolgár állam).
682-744 A második türk birodalom virágzása Mongóliában; kagánjainak rovásírásos feliratai a török nyelvek legkorábbi emlékei.
687 Pippin, a Karoling-dinasztia megalapítója egyesíti és haláláig (714) teljhatalommal kormányozza a két frank királyságot.
705-715 I. Valid kalifa kora: az arab birodalom eléri legnagyobb kiterjedését (az Aral-tótól és az Industól a Pireneusokig). Az iszlám művészet kezdetei: a damaszkuszi Omajjád-mecset építése.
711 Az arabok meghódítják a Pireneusi-félszigetet. A keresztények az északi hegyvidékre szorulnak vissza, itt rövidesen megalapítják Asturia királyságot, a későbbi spanyol államok csíráját. Az arabok benyomulnak az Indus völgyébe és az Amu Darján túlra.
714-741 Martell Károly frank uralkodó leigázza a frizeket és az alamannokat.
718 III. Leó bizánci császár (717-741) megsemmisítő vereséget mér a Konstantinápolyt ostromló arabokra.
726-843 A bizánci képrombolás kora. III. Leó császár 726-ban fellép a szentképek kultusza, elsősorban Krisztus képi ábrázolása ellen, és 730-ban megtiltja tiszteletüket. V. Konstantin (741-775) császár idején tömegesen végzik ki a képtisztelőket. A pápaság a képrombolókkal szemben foglal állást, ezért szakadás következik be a római és a görög egyház között. Az egyház egységét az Iréné (Eiréné) császárné által 787-ben Niceába összehívott VII. egyetemes zsinat állítja helyre, újból elrendelve a képtiszteletet.
732 Martell Károly győzelme a Pireneusi-félsziget arab helytartója fölött: a nyugati arab terjeszkedés elakad.
741-768 Kis Pippin frank uralkodó kora; fölveszi a királyi címet.
745-840 Ujgur (török) birodalom formálódik Belső-Ázsiában.
750 Abu’l-Abbász megdönti az Omajjád-kalifátust és megalapítja az Abbászidák dinasztiáját (750-1258). Utóda, al-Manszur (754-775) 762-ben Szíriából Irakba helyezi át székhelyét és megalapítja az új fővárost, Bagdadot. Al-Mahdi (775-785) és főként Harun al-Rasid (786-809) kalifák uralkodása a bagdadi kalifátus egy évszázadon át tartó virágzása, az arab irodalom és tudomány fellendülésének korszaka.
751 Aistulf longobárd király (749-757) elfoglalja Ravennát, a bizánci uralom itáliai központját, és Róma megszerzésére törekszik. II. István pápa Pippin frank királytól kér segítséget, aki 754-ben, majd 756-ban Itáliába vonul, békére kényszeríti Aistulfot, a tőle elfoglalt Ravennát a pápának adja át. Létrejön a későbbi egyházi állam magva.
751 A Talassz folyónál az arab seregek legyőzik a kínaiakat és biztosítják az iszlám befolyását Belső-Ázsiában. Több fontos találmány, köztük a papír előállításának ismerete Kínából jut el az arabokhoz, és onnan (a 13. sz.-ban) Európába.
756 A Damaszkuszból elűzött Omajjádok egyik oldalága Córdoba székhellyel független államot hoz létre a Pireneusi-félsziget arab területén.
768-814 Nagy károly frank király, a kora középkori Európa legnagyobb uralkodója a római császári cím megszerzésével megteremti a keresztény Nyugat-Európa politikai egységét. Udvarába gyűjti a kor nevezetes tudósait. Kolostori iskolák alapításával elősegíti a papság műveltségének emelését.
772 Nagy Károly véres hadjáratok sorával megtöri a szászok ellenállását. Észak-Németországot a frank birodalomhoz csatolja, majd megdönti a longobárd királyságot és Észak-Itáliát is birodalmába kebelezi.
778 Nagy Károly a pireneusi-félszigeti arabok elleni hadjárata után vereséget szenved a Pireneusokban. Ehhez az eseményhez fűződik a Roland-monda.
787 Első ízben jelennek meg normann (viking) portyázók Nyugat-Európában.
791-796 Nagy Károly leigázza a Kárpát-medencében lakó avarokat. Az avarok bukása után a Dunántúl (Pannónia), valamint a horvátok frank uralom alá jutnak.
794-1185 A Heian-korszak Japánban, az államot a régens irányítja. A császár személyét vallásos tisztelet övezi, de hatalommal nem rendelkezik. Az uralomnak ez a megkettőződése egy évezreden át (1868-ig) a japán állam jellemző sajátossága marad.
800 II. Leó pápa Rómában császárrá koronázza s ezzel a római császárok jogutódjának nyilvánítja Nagy Károlyt. Rövidesen kialakul az a gyakorlat, hogy a császárrá koronázás joga a pápát illeti meg. (A névleg feltámasztott nyugat-római császárság egészen 1806-ig fennáll).
801 v. 803 A frankok elfoglalják Barcelonát az araboktól.
802-839 Egbert wessexi király megszerzi a hegemóniát az angolszász királyságok fölött. Anglia egyesítésének folyamatát a normannok (dánok) támadása akasztja meg: 850-től megtelepednek a Brit-szigeten, és 871-ig meghódítják a Temzétől északra fekvő királyságokat.
811 Krum bolgár kán megsemmisítő győzelme a bizánciakon.
812 Bizánc elismeri Nagy Károly császári címét, ennek fejében megtartja Velencét, melynek kereskedelme a 9-10. sz.-ban gyors fejlődésnek indul.
813-833 Al-Mamun Abbászida-kalifa kora: Bagdadban megalapítja a „Tudomány házát”, az ókori és ind tudósok fennmaradt műveinek lefordítására. Az arab tudomány virágzásnak indul. Ekkor él al-Khvarizmi, az algebra megteremtője, al-Ferghani (Alfraganus) csillagász, al-Kindi filozófus.
814 Nagy Károly halála. Fia, Jámbor Lajos (814-840) alatt a frank birodalmat a dinasztia tagjai ismételten felosztják maguk között.
830-906 k. Nagymorva birodalom a mai Csehszlovákia középső részén.
834 Az első normann betörések Franciaország területére. Az első dán telepek Írországban, majd Angliában.
843 Jámbor Lajos fiai a verduni szerződésben végleg felosztják a frank birodalmat; Kopasz Károly a nyugati (francia), Német Lajos a keleti (német) területeket kapja, a legidősebb fiú, Lothar pedig a középső területsávot Burgundiával, Itáliával és a császári címmel. A szerződés nyomán alakul ki utóbb a frank birodalom részeiből a középkori francia és német állam.
846 Az arabok kirabolják Rómát.
850-900 k. A toltékok megalapítják fővárosukat, Tollant (Tula) a mexikói fennsíkon. Kultúrájuk a 10-11. sz.-bán virágzik. Tollant 1168-ban a csicsimek törzsek semmisítik meg.
855 Lothar császár halála. A középső frank területeken három fia osztozik, így különválik Itália, Burgundia és északon a legifjabb fiú, II. Lothar királysága („Lotaringia”) a Rajna és a Maas között.
861 Az arab birodalom irányítása a hadsereg kezébe kerül, amelynek tisztjei tetszésük szerint váltogatják az uralkodókat.
862 A keleti szlávoknál a 7-9. sz.-ban fejedelemségek alakulnak ki, majd két nagy törzsszövetség Kijev és Novgorod központtal.
863 Rasztiszláv morva fejedelem országába hívja Cirill (Kürillosz) és Metód (Methodiosz) bizánci hittérítőket; Cirill a térítés céljára megalkotja az első szláv ábécét.
867-886 I. Baszileiosz, bizánci császár, a makedón dinasztia (867-1056) megalapítója.
870-894 Szvatopluk morva fejedelem; kiűzi országából a görög térítőket.
871-899 Nagy Alfréd angolszász király; megállítja a dánok angliai terjeszkedését, 886-ban visszafoglalja Londont, és reformjaival előkészíti Anglia egyesítését.
874-999 A Számánidák szunnita perzsa dinasztiája Buharában. A 10. sz. elején meghódítják Khorászánt is. Udvarukban alakul ki a középkori perzsa iszlám kultúra.
879-921 Oleg, novgorodi fejedelem, az orosz állam megalapítója; 882-ben megszerzi Kijevet.
880 A német Karolingok megszerzik egész Lotaringiát a francia ágtól. Kialakul az egész középkoron át érvényes francia-német határ (jóval nyugatabbra a jelenleginél).
881-886 A normannok legnagyobb szabású portyája Nyugat-Európában: feldúlják a Rajna vidékét, Párizst ostromolják.
887 A Karoling III. Károly császárt, aki utoljára uralkodott az egész frank birodalom felett, megfosztják a tróntól. A frank egység végleg felbomlik; a birodalomból kiválik Burgundia.
891 Amulf keleti frank király Louvainnél legyőzi a normannokat, akik ezután elkerülik a német terülteket.
893-927 Simeon cár, az első bolgár birodalom legnagyobb uralkodója.
896 A magyarok Árpád és Kurszán vezetésével megszállják a Kárpát-medencét (honfoglalás).
900 k. A Pireneusokban kialakul a navarrai királyság.
900 k. A klasszikus maja városok megsemmisülése.
906 A magyar támadások következtében megsemmisül a morva állam.
907-960 A Tang-birodalom felbomlásával Kína átmenetileg számos fejedelemségre esik szét; Észak-Kína határterületein a lovas nomád kitan nép alapít államot.
911 III. Károly nyugati frank (francia) király a normannok egy csoportját a Szajna torkolatánál telepíti le. Ez a későbbi normandiai hercegség magva.
912-961 III. Abd ar-Rahmán córdobai emír alatt virágkorát éli a pireneusi-félszigeti mór állam.
919-936 I. (Madarász) Henrik német király (előbb szász herceg) megalapítja az 1024-ig uralkodó szász dinasztiát.
924 k. Tomiszláv horvát fejedelem királyi címet vesz fel. Az új horvát állam a 9. sz. óta a római egyház hatókörébe tartozik, míg a szerbek ugyanebben az időben a bizánci egyházhoz csatlakoznak.
935-1055 A Bujidák siita perzsa dinasztiája Iránban és Irakban. 945-ben elfoglalják Bagdadot, és az Abbászida-uralkodót megfosztják világi hatalmától. Ezóta a kalifa csupán a szunnita iszlám vallási feje. A Bujida-udvarok a perzsa kultúra központjai: Abu’l-Vafá matematikus, Ibn Sziná (Avicenna) orvos és filozófus.
936-973 Nagy Ottó német király (962-től császár) kora; a Német-Római Birodalom megalapítása.
944-959 „Bíborban született” (VII.) Konstantin bizánci császár uralkodása. A birodalom kormányzásáról c. műve a korai magyar történelem legfontosabb forrása.
950 Boleszláv cseh fejedelem elismeri Ottó német király fennhatóságát. Csehország (és Morvaország) német függésbe kerül és később a Német-Római Birodalom egyik fejedelemségét alkotja.
950 k. A bogumilok eretnek szektájának első nyomai a Balkán-félszigeten.
955 A magyarok augsburgi vereségével véget ér a barbár támadások kora Nyugat-Európában.
960-1127 Az északi Szung-dinasztia uralma alatt ismét egyesül Kína.
962-972 Szvjatoszlav, kijevi orosz nagyfejedelem 965 k. megdönti a kazár államot.
965 k. Harald, a dánok királya keresztény hitre tér.
966 Mieszko, a lengyel törzsek első elismert fejedelme felveszi a római kereszténységet.
969 A siita Fatimidák meghódítják Egyiptomot, és Kairót teszik székhelyükké (969-1171). A kairói udvarnál működik Ibn al-Haitham (Alhazen), az optika tudományának megalapozója.
972-997 Géza fejedelem alatt megindul a magyar államszervezés. A 10. sz. közepéig uralkodó bizánci kulturális befolyást a latin egyház térhódítása és német politikai kapcsolatok váltják fel.
973-983 II. Ottó német-római császár megpróbálja kiterjeszteni hatalmát Dél-Itáliára, de Cotronénál vereséget szenved a szicíliai araboktól.
976-1025 II. Baszileiosz alatt az újjáéledt bizánci császárság hatalma tetőpontján áll.
976-1026 A velencei városállam virágzása az Orseolo családból származó hercegek alatt.
980-1015 I. (Nagy) Vlagyimir kijevi nagyfejedelem 988-ban bizánci császárlányt vesz feleségül és megkeresztelkedik.
982 A norvég Vörös Erik megkezdik Grönland gyarmatosítását. 1000 k. fia, Leif normann telepeket létesít Észak-Amerika partjain is.
987 Capet Hugo herceget választják királlyá Franciaországban. A tőle származó Capeting-dinasztia egyenes ágon 1328-ig, oldalágaiban (Valois, Orléans, Bourbon) 1848-ig uralkodik.
992-1025 Vitéz Boleszlav lengyel fejedelem befejezi a lengyel törzsek egyesítését.
995-1000 Olaj Trygväson norvég király keresztény hitre tér.
997-1038 István magyar fejedelem (1000-től király) uralkodása.
998-1030 Mahmud Ghaznevi meghódítja a mai Afganisztánt, Khorászánt és 17 hadjáratban a Pandzsabot. Ő kezdi meg az iszlám elterjesztését Indiában, udvarában él Firdauszi, a legnagyobb perzsa epikus költő és a polihisztor al-Biruni.
