Nyelvek

Teljes szövegű keresés

Nyelvek
A kutatók 3-10 000-re becsülik az élő, ill. a régebben beszélt, de már kihalt nyelvek számát. A nagy eltérés oka: nincsenek objektív szabályok arra, hogy mit lehet nyelvnek, ill. nyelvjárásnak tekinteni. Nem tudjuk minden esetben pontosan megállapítani a nyelvek közötti rokonságot sem, ezért az ún. „nyelvcsaládokba” való csoportosítás sokszor csak feltételezéseken alapul. Az uráli nyelvcsaládot viszont – ahová a magyar is tartozik – meglehetősen pontosan ismerjük, ezért is foglalkozunk részletesebben az ide tartozó nyelvekkel. A többi nyelvcsaládnál, ill. -csoportnál csak a felsorolásra szorítkozhatunk s csak az élő, beszélt nyelveket vettük figyelembe
URÁLI NYELVCSALÁD
FinnugorSzamojéd
UgorFinn-permiÉszakiDéli
nyenyecenyecnganaszanszelkup
magyarvogul (manysi)osztják (chanti)permifinn volgai
zürjénvotjákközfinnvolgai finnugor
balti finncseremiszmordvin
észtlappfinnkarjalaivepszevótizsorlivlüd
Az uráli őshaza földrajzi helyének meghatározásához segítséget nyújtanak azok a szavak, amelyek az uráli nyelvek mindegyikében azonos vagy hasonló hangzásúak (közös eredetűek). Ilyenek a méh, a méz és a sün. A mézelő méh Ázsia északi és északkeleti vidékein a legújabb kortól eltekintve nem volt ismeretes. Ezért az uráli népek közös őshazája csak az Urál hegységtől nyugatra terülhetett el. Ezt bizonyítja néhány közös elnevezésű fenyőfajta is. Az uráli nyelvekben közös, ősi neve van a jegenyefenyőnek és a cirbolyafenyőnek. A jegenyefenyő elterjedésének a déli határa az 56. Szélességi fok körül van, a szibériai cirbolyafenyő viszont egy keskeny sávon előfordul az Uráltól nyugatra is. Az őshazának tehát ott kellett lennie, ahol együtt található a mézelő méh, a jegenyefenyő és a cirbolyafenyő. Az uráli nyelvekben közös szóval jelölt sün sem él az Urálon túl. Mindezek alapján az uráli őshaza központját a kutatók a Középső-Volga és a Káma folyók vidékén keresik.
Az uráli alapnyelv (a hajdani közös ősi nyelv) meghatározásához a közös eredetű szavakon kívül segítséget nyújtanak olyan hangállománybeli és grammatikai jellegzetességek, amelyek a közös eredetet igazolják. A közös alapnyelv létét azok a szavak bizonyítják, amelyek a nyelvcsalád két nagy ágában: a finnugorban és a szamojédban is közösek. Ilyenek a halászattal (hal, hajó, tó, úszik, víz) és a vadászattal (íj, nyíl, ideg) kapcsolatos szavak. A közös hangállomány jellemzője az, hogy egyik nyelvben sem volt zöngés zárhang (b, d), mindegyikben háromféle s hang és négy nazális mássalhangzó volt: m, n, ny és h-val jelölt hang (pl. a harang és a munka szavakban). A közös eredet nyelvtani bizonyítéka, hogy mindegyik nyelvben megvolt, megvan a birtokos ragozás – vagyis a névszói tő után a megfelelő személyes névmás jelöli a birtokos kilétét: kéz + én, kéz + te (ezek később ragokká váltak). Mindegyik agglutináló nyelv (a szótő nyelvtani toldalékokkal – rag, jel, képző – látható el, ugyanakkor a toldalékok nem olvadnak össze szorosan a szó tövével, az egyes elemek határai könnyen felismerhetőek). Bizonyíték a „magánhangzó-harmónia” is (magas hangrendű szavakhoz magas, mély hangrendűekhez mély toldalékok járulnak). A nyelvek közös eredetének kutatásában (más nyelvcsaládoknál is) alapvető jelentőségű a szabályos hangváltozás megléte – vagyis az egyes hangok közötti, különbségek törvényszerűen ismétlődnek s ennek megfelelően az egyes leszármazott nyelvek esetében szabályokba foglalhatók.
A magyar nyelv korai jövevényszavai
Nyelvünk szókincsébe – az alapot képező finnugor örökség mellé – már a finnugorokkal való együttélés idején, majd a vándorlás során igen sok jövevényszó került. Iráni eredetű szavaink: asszony, híd, gazdag stb. Török eredetű szavaink (többszöri, egymástól elkülöníthető érintkezéssel): búza, árpa, alma, szőlő, bor, ökör, csikó, disznó, kazán, balta, túró, sajt stb. Szláv eredetű szavaink (a honfoglalás korából): puszta, barázda, patak, udvar, asztal, lóca, kemence stb. A honfoglalás utáni századokban folyamatos volt az átvétel elsősorban a németből és a latinból, valamint az olaszból. Nem nagy számban találhatók nyelvünkben francia és más jövevényszavak is.
Újabban – elsősorban a politika, a műszaki és természettudományok területén – jelentős az angol hatás.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT