A Nobel-díj
A Nobel-díj
Alfred Nobel svéd tudós és feltaláló (dinamit) 1895-ben végrendeletében 30 millió svéd korona összegű alapítványt tett. A végrendelet szövege szerint „Hátramaradó vagyonom úgy osztandó el, hogy a kamatokból minden évben egyenlő részre osztva jutalmazzák azt, aki a fizikában, a kémiában, a fiziológia vagy orvostudomány területén a legfontosabb felfedezést teszi; azt, aki az irodalomban eszmei téren a legjobbat alkotta; és aki a legtöbbet teszi a népek testvériségéért, a béke ügyének szolgálatáért.”
Az első Nobel-díjakat 1901-ben adományozták. Azóta a tőke összege jelentősen nőtt, ma mintegy 500 millió koronát tesz ki, így a díjak összege is sokkal magasabb, mint eredetileg. Egy Nobel-díj ma 2 175 000 svéd korona. (Az alapítvány kamatait ugyanis nem osztják ki teljes egészében, egy részükből a díjak értékállóságát biztosítják, tehát az alaptőkét növelik).
A svéd kormány 1968-ban létrehozta a hatodik, a közgazdasági Nobel-díjat, ennek összegét azonban nem az alapítványból fizetik, hanem a kormány fedezi és az Alfred Nobel-emlékdíj nevet viseli. Összege azonos a többi Nobel-díjéval.
Kikötés, hogy a díjat csak élő személy kaphatja meg, utólagos díjazásra nincs lehetőség. Kivétel a Dag Hammarskjöld – volt ENSZ-főtitkár- tragikus balesete után odaítélt posztumusz díj és Erik Axel Karlfeldt posztumusz irodalmi Nobel-díja.
A díjak átadására minden év december 10-én, Nobel halálának évfordulóján kerül sor, de a díjazottak névsorát már ősszel közzéteszik. A díj odaítéléséről a Nobel-bizottságok döntenek: fizikában és kémiában a Svéd Akadémia bizottságai; fiziológiában a Karolinska Intézet bizottsága; ezek egyenként 5, a megfelelő tudományokkal foglalkozó svéd professzorból állnak. Az irodalmi Nobel-díjról a stockholmi Akadémia dönt, a békedíjról pedig a Norvég Nemzetgyűlés határoz, és azt Oslóban adják át.
A tudományos díjazottak kiválasztásához mintegy 3000 tudós véleményét kérdezik meg. Szavaznak mindenekelőtt a Svéd Tudományos Akadémia és a Karolinska Intézet svéd és külföldi tagjai, maguk a Nobel-bizottságok, minden egyes, az érintett tudományban korábban Nobel-díjat kapott tudós, a skandináv egyetemek és műszaki főiskolák professzorai, a világ minden tájáról évente kiválasztott fizikai, kémiai és orvosi fakultások és végül külön, személy szerint kiválasztott tudósok. Összességében tudományonként mintegy 1000 személytől kérnek véleményt, s ezek alapján történik a döntés. Az eljárás már az előző év szeptemberében elkezdődik, tehát esztendőnyi folyamat során dől el, kik kapják a Nobel-díjakat.
