MÁLTA
MÁLTA
Máltai köztársaság
Repubblika ta’Malta (máltai nyelven)
Republic of Malta (angolul)
Európa
Földrajz: Terület: 315,6 km2, Magyarországnál 30-szor kisebb. Fekvés: 3 sziget (Malta, Comino, Gozo) Dél-Európában, a Földközi-tengerben. Felszín: Kopár, sziklás; folyó nincs. Legmagasabb pont: 253 m.
Népesség: Lakosság (*1984): 380 000. Életkor szerint: 0-14: 24,5%, 15-59: 62,5%, 60-: 13,0%. Népsűrűség: 1204/km2. Etnikai csoportok: máltai (arabok és olaszok leszármazottjai); angol. Nyelvek: máltai (hiv.), angol (hiv.), olasz. Vallások: r. kat. 98%, protestáns. Városi lakosság: 94%. Főváros: Valletta (1983): 14 013. Városok (1983): Sliema 20 116; Victoria (Rabat) 5461.
Államforma: köztársaság. Államfő: Agatha Barbara (1982. febr. 16. óta). Kormányfő: Fenech Adami (szül. 1933. júl. 17.). Nemzeti ünnep: márc. 31.
Gazdaság: Pénznem: máltai líra (1987. május: 0,35 = 1 USD). GDP (1984): 2,12 Mrd USD. GNP/fő (1984): 3103 USD. Gazdasági növekedés (1973-82): 9,1%. Fogyasztói árváltozások (1985): -0,2%. Munkaerő-megoszlás: ipar és kereskedelem 35%. Export (1983): 156 M USD. Főbb exportcikkek: textília, élelmiszer, dohány, virág, zöldség. Főbb exportpartnerek: NSZK 31%, Nagy-Britannia 20%, Líbia 8%. Import (1983): 316 M USD. Főbb importcikkek: közszükségleti cikk: gép, élelmiszer, energia, vegyipari termék. Főbb importpartnerek: Olaszország 27%, Nagy-Britannia 18%, NSZK 14%, Egyesült Államok 7%.
Közlekedés: Közúti hálózat: 1278 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 77 000, egyéb gépjármű: 17 000. Főbb kikötő: Valletta. Hírközlés: Tv (1983): 90 000. Rádió (1983): 150 000. Telefon (1984): 115 057.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1983): férfiak: 70,4, nők: 73,8 év. Születés (1984): 14,8‰. Halálozás (1984): 7,9‰. Népességnövekedés (1984): 0,6%. Csecsemőhalandóság (1985): 13,4‰. Kórházi ágyak (1980): 3431. Orvosok (1977): 483.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 90%. Iskolakötelezettség: 16 éves korig.
Az 1964. szeptember 21-én függetlenné váló, korábban brit ellenőrzésű terület 1974. december 13-a óta a Nemzetközösség tagja. 1971-ben a sziget felülkerekedő munkáspárti vezetői el nem kötelezett politikába kezdenek, melynek eredményeként 1979 márciusában bezárják a brit katonai támaszpontot. 1985 novemberében az ország szabad költözködési egyezményt ír alá Líbiával. Az 1987. májusi választásokon – 16 éves munkáspárti kormányzás után – az ellenzéki Nacionalista Párt győz. Vezetője, Fenech Adami alakít kormányt, aki – programja szerint – némileg távolodni kíván Líbiától és közeledni a Közös Piachoz.
