KUBA
KUBA
Kubai Köztársaság
República de Cuba (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 114 524 km2, Magyarországnál kb. egyharmad résszel nagyobb. Fekvés: Sziget a Karib-tengerben. Felszín: Nagy része síkság és alacsony dombvidék; K-en magas hegyek, a partvidék ingoványos. Legmagasabb pont: Turquino (1971 m). Legjelentősebb folyók: Cauto, Sagua, La Grande.
Népesség: Lakosság (*1984): 10 000 000. Életkor szerint: 0-29 év: 57,8%, 30-59: 31,3%, 60-: 10,9%. Népsűrűség: 87,3/km2. Etnikai csoportok: fehér 70%, mulatt 15%, fekete 12%, kínai. Nyelv: spanyol. Vallás: r. kat. 42%. Városi lakosság: 70%. Főváros: Havanna (La Habana) (1981): 1 924 866. Városok (1981): Santiago de Cuba 536 455, Santa Clara 525 402, Camagüey 480 402.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Fidel Castro Ruz (szül.: 1926. augusztus 13.). Nemzeti ünnep: január 1., július 26., október 10.
Gazdaság: Pénznem: kubai peso (1987. május: 0,77 = 1 USD). GNP (*1983): 24,3 Mrd USD. GNP/fő (1981): 2696 USD. Gazdasági növekedés (1986): 1,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 25%, ipar és kereskedelem 47%. Export (1983): 6,5 Mrd USD. Főbb exportcikkek: cukor, dohány, hal, színesfém. Főbb exportpartner: Szovjetunió 64%. Import (1983): 7,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, jármű, energia, közszükségleti cikk, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 62%, Japán 8%, Kanada 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1984): 4909 km (+ 9638 ipari vasút) ebből villamosított 151 km. Közúti hálózat (1982): 11 746 km. Gépjárművek (1981): Személygépkocsi: 18 000, egyéb gépjármű: 29 000. Főbb kikötők: Havanna, Santiago de Cuba, Matanzas. Hírközlés: Tv (1984): 75 000. Rádió (1984): 2,1 M. Telefon (1984): 430 000. Napilap (1984): 129/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1980): férfiak: 71,0, nők: 74,0 év. Születés (1983): 16,7‰. Halálozás (1983): 5,9‰. Népességnövekedés (1983): 1,08%. Csecsemőhalandóság (1985): 21,0‰. Kórházi ágyak (1984): 49 000. Orvosok (1983): 18 828 (+ 4380 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1980): 720.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 96%.
Az 1898. december 10-én a spanyol uralom alól felszabaduló sziget amerikai befolyás alá kerül, aminek csak az 1959. január 1-jei forradalmi győzelem vet véget. Az I. (1975) és a II. 1980) pártkongresszuson még a forradalmat megvívók tartják meg vezető tisztségeiket, az 1986. februári III. kongresszuson a Kubai Kommunista Párt vezető testületeiben jelentős változások következnek be, bár Fidel és Raúl Castro továbbra is a legfontosabb pozíciókat töltik be. 1986 februárjában a katolikus vezetők a forradalom után első ízben ülnek össze püspöki konferenciára, 1985-től több olyan latin-amerikai ország veszi fel a kapcsolatot a szigetországgal, amelyek a 60-as években az amerikai embargót követve megszakították vele a diplomáciai kapcsolatokat. A 70-es évek közepétől a kubai katonák szerepet vállalnak Angola, majd Etiópia védelmi feladataiból. A gazdasági nehézségekre reagálva Fidel Castro 1987-től szigorú takarékossági programot hirdet meg, növekednek a munkahelyi felelősségrevonások, visszaszorul a szabadpiac, amely a jegyrendszer közepette a 80-as évek elején fontos szerepet játszik az ellátási gondok enyhítésében.
