KOLUMBIA
KOLUMBIA
Kolumbiai Köztársaság
República de Colombia (spanyolul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 1 138 914 km2, Magyarországnál kb. 12-szer nagyobb. Fekvés: Dél-Amerika ény-i részén, a Karib-tenger és a Csendes-óceán partján. Szomszédai: Panama (ÉNy), Peru, Ecuador (D), Brazília, Venezuela (É). Felszín: az országon az Andok párhuzamos láncai vonulnak végig, fennsíkokat és termékeny völgyeket zárva közre. Az Andoktól É-ra a Karib-tenger menti mocsaras síkság, K-en szavannás síkság és trópusi őserdők. Legmagasabb pont: Cristobal Colón (5800 m). Legjelentősebb folyók: Magdalena, Cauca, Caquatá.
Népesség: Lakosság (*1984): 28 240 000. Életkor szerint: 0-14: 44,6%, 15-59: 50,7%, 60-: 4,7%. Népsűrűség: 24,8/km2. Etnikai csoportok: mesztic 50%, fehér 20%, mulatt 17%, indián 6%, fekete 4%, zambo 3%. Nyelvek : spanyol (hiv.), indián (csibcsa). Vallások: r. kat. 95%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 66%. Főváros: Bogotá (1985): 3 967 988. Városok (1985): Medellin 2 068 892, Cali 1 398 276, Barranquilla 1 120 975.
Államforma: köztársaság. Államfő: Virgilio Barco Vargas (1986. augusztus 7. óta). Nemzeti ünnep: július 20.
Gazdaság: Pénznem: kolumbiai peso (1987. május: 235,6 = 1 USD). GDP (1984): 37,97 Mrd USD. GNP/fő (1983): 1410 USD. Gazdasági növekedés (1973-82): 2,7%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1983): 2,4. Adósságszolgálat az export %-ában (1984): 20,65. Fogyasztói árváltozások (1985): 24,0%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 27%, ipar és kereskedelem 21%. Export (1984): 3,4 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kávé, gyapot, banán, cukor, dohány, hús, hal, kőolaj, cement, élőállat, bőr, fa, smaragd. Főbb exportpartnerek: Közös Piac 38%, Egyesült Államok 28%. Import (1984): 4,0 Mrd USD. Főbb importcikkek: textília, papír, élelmiszer, zöldség, gép, berendezés, vegyipari termék, közlekedési eszköz. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 34%, Közös Piac 14%, Japán 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1983): 3403 km. Közúti hálózat (1983): 75 000 km. Gépjárművek (1981): személygépkocsi: 672 385, egyéb gépjármű: 110 943. Főbb kikötők: Buonaventura, Barranquilla, Santa Marta. Hírközlés: Tv (1984): 1,8 M. Rádió (1984): 3,2 M. Telefon (1984): 2 547 222. Napilap (1984): 44/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 61,4, nők: 66,0 év. Születés (1985): 31,0‰. Halálozás (1985): 7,7‰. Népességnövekedés (1985): 2,3%. Csecsemőhalandóság (1985): 39,5‰. Kórházi ágyak (1980): 44 495. Orvosok (1977): 12 720. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 1710.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1981): 82%. Iskolakötelezettség: 5 év.
Az 1819. december 17-én Spanyolországtól függetlenné váló területen 12 éven át a szomszédokkal együtt kormányzott Nagy-Kolumbia alakul meg. 1831-ben ez az államalakulat felbomlik, 1903-ban Panama is kiválik Kolumbiából. A polgárháborúk számát tekintve világrekorder országban a két nagy párt 1958-72 között felváltva tölti be az elnöki posztot, hogy elejét vegyék a további összetűzéseknek. Liberálisok és konzervatívok azóta szabadon választják az elnököt, a kábítószer- és a gerillaellenes harc eközben 30 éve szedi áldozatait. Az 1982 augusztusa után elnöklő konzervatív Belisario Betancur több gerillaszervezettel fegyverszünetet köt és kíméletlen harcot kezd a kábítószer-kereskedők ellen. Emiatt 1984 tavaszán meggyilkolják igazságügyminiszterét, Rodrigo Lara Bonillát. 1985 novemberében a fegyverszünetet elutasító M-19-es gerillacsoport megtámadja az igazságügyi palotát, a rendőri és katonai beavatkozás több túsz és a gerillák, összesen 100 ember életébe kerül. Néhány nappal később a Ruiz vulkán kitörése eltünteti Armero várost. Az 1986 márciusi parlamenti és májusi elnökválasztásokon a fegyvert letevő egyik gerillaszervezet (FARC) politikai pártja is részt vesz. Az elnökválasztás győztese a liberális Virgilio Barco Vargas, aki azóta az Egyesült Államokkal szorosabbra fűzi a kapcsolatokat.
