JAPÁN
JAPÁN
Nippon (japánul)
Kelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 372 313 km2, Magyarországnál kb. 4-szer nagyobb. Fekvés: 4 nagy és 100 kisebb szigetből álló szigetcsoport Ázsia k-i partvidéke mentén. Felszín: A szigetcsoporton magas- és középhegység húzódik végig, medencéket, alföldeket közrezárva. A partvidék mentén termékeny síkság. Gyakori földrengés; számos működő vulkán. Legmagasabb pont: Fuji (3776 m). Legjelentősebb folyók: Tone, Kitakami, Shinano. Legnagyobb tó: Biwa.
Népesség: Lakosság (1986): 120 047 061. Életkor szerint: 0-14: 21,6%, 15-59: 63,7%, 60-: 17,4%. Népsűrűség: 322,4/km2. Etnikai csoportok: japán 99,4%, koreai, kínai. Nyelvek: japán (hiv.), angol. Vallások: shinto és buddhista 80%, protestáns, r. kat. Városi lakosság: 76%. Főváros: Tokió (Tokyo) (1984): 8 170 000. Városok: (1984): Yokohama 2 915 000, Osaka 2 534 000, Nagoya 2 066 000.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: Hirohito császár (szül.: 1901. április 29.). Kormányfő: Nakaszone Jaszuhiro (1982. november 26. óta). Nemzeti ünnep: április 29.
Gazdaság: Pénznem: yen (1987. május: 139,0 = 1 USD). GDP (1986): 1960 Mrd USD. GDP/fő (1986): 16 126. Gazdasági növekedés (1986): 2,5%. Fogyasztói árváltozások (1986): 2,5%. Munkanélküliség (1985): 2,6%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 9%, ipar 34%. Export (1985): 177 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gép, közlekedési eszköz, elektromos berendezés, híradástechnika, finommechanikai cikkek, vegyipari, kohászati, textil- és élelmiszer-ipari termék, ásványkincs. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 29%, délkelet-ázsiai országok 23%, Közös Piac 12%. Import (1985): 130 Mrd USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, gyapot, gyapjú, érc, energia, bauxit, ásványi nyersanyag, ipari félkész termék. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 29%, közel-keleti országok 26%, délkelet-ázsiai országok 22%, Közös Piac 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1983): 27 012 km, ebből villamosított: 13 764 km. Közúti hálózat (1983): 1 123 283 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 27 144 000, egyéb gépjármű: 16 241 000. Főbb kikötők: Yokohama, Tokyo, Kobe. Hírközlés: Tv (1984): 30 M. Rádió (1984): 94 M. Telefon (1984): 63 980 000. Napilap (1984): 125/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1983): férfiak: 73,0, nők: 78,0 év. Születés (1984): 12,5‰. Halálozás (1984): 6,2‰. Népességnövekedés (1984): 0,06%. Csecsemőhalandóság (1984): 6,0‰. Kórházi ágyak (1983): 1 440 381. Orvosok (1982): 167 952 (+ 58 362 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1980): 780.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 99%. Iskolakötelezettség: 6-15 éves korig.
Az 1926 decembere óta Hirohito császár uralma alatt lévő országban a II. világháború után a Liberális Demokrata Párt tölt be vezető szerepet. Az Egyesült Államokkal 1951-ben békeszerződést kötő ország 1972-ben visszakapja az Okinawa-szigeteket is. 1978 után felerősödnek a környezetvédő, háborúellenes tüntetések, amelyek akkor a Tokió mellett épülő naritai repülőtér ellen irányulnak, 1978-ban Takeo Fukuda kormányzatának végén az ország helyreállítja kereskedelmi kapcsolatait Kínával, a II. világháborúban szemben állók békeszerződést kötnek. Ohira Maszajosi csak egy éve át vezeti az országot, lemondása, majd halála 1980 júniusában kormányzati válságot okoz. Suzuki Zenko júliusban lesz miniszterelnök, őt 1982 októberében Jaszuhiro Nakaszone követi. A világháború utáni legstabilabb japán kormány vezetője 1987-re látogatásra hívja meg Gorbacsov szovjet pártfőtitkárt, hogy a rendezetlen kapcsolatokat és Japán területi követeléseit – Kuril-szigetek – megvitassák. A kormányzati bizonytalanság éveiben is virágzik a japán gazdaság és külkereskedelem, a kereskedelmi többlet 1986-ra 80 milliárd dollárra emelkedik. Ám a jen felértékelődése a dollárral szemben (két év alatt 40-50%) rontja a japán áruk versenyképességét, csökkenti az exportot, munkanélküliséget teremt, és Japánnak az évtized közepétől meg kell mérkőznie a dél-koreai, tajvani és más délkelet-ázsiai gazdaságok exportsikereivel is. Az 1986. júliusi választásokon a liberális demokraták 49,42%-ot kapnak, így 1987-re megvalósítják egyik sokat vitatott célkitűzésüket: amerikai nyomásra is a katonai kiadások 1975 óta először átlépik a nemzeti össztermék 1%-át, miközben fokozódik a japán-amerikai kereskedelmi háború veszélye.
