ÍRORSZÁG
ÍRORSZÁG
Éire (ír nyelven)
Ireland (angolul)
Európa
Földrajz: Terület: 70 283 km2, Magyarországnál egyharmad résszel kisebb. Fekvés: Sziget az Atlanti-óceánban, Angliától Ny-ra. Szomszédja: Egyesült Királyság (É). Felszín: Partjai mentén hegyvidék, területének nagy része síkság, mocsaras, tőzeglápos tavakkal. Legmagasabb pont: Carrantoohill (1041 m). Legjelentősebb folyók: Shannon, Barrow. Legnagyobb tavak: Lough Corrib, Lough Mask, Lough Ree.
Népesség: Lakosság (1984): 3 540 000. Életkor szerint: 0-14: 30,5%, 15-59: 54,5%, 60-: 15,0%. Népsűrűség: 50,4/km2. Etnikai csoport: ír. Nyelvek: ír (gael) (hiv.), angol (hiv.). Vallások: r. kat. 94%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 56%. Főváros: Dublin (Baile Átha Cliath) (1981): 915 115. Városok (1981): Cork 149 792, Limerick 75 520, Galway 41 861.
Államforma: köztársaság. Államfő: Patric J. Hillery (szül.: 1923. május 2.). Kormányfő: Charles Haughey (1987 március óta). Nemzeti ünnep: március 17.
Gazdaság: Pénznem: punt (ír font) (1987. május: 0,67 = 1 USD). GDP (1986): 24,5 Mrd USD. GDP/fő (1986): 6904 USD. Gazdasági növekedés (1986): 2,0%. Fogyasztói árváltozások (1986): 3,9%. Munkanélküliség (1985): 17,4%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 26%, ipar 19%. Export (1985): 10,3 Mrd USD. Főbb exportcikkek: hús, élőállat, élelmiszer, vegyipari termék, iparcikk. Főbb exportpartnerek: Nagy-Britannia 39%, Franciaország 9%, NSZK 9%, Egyesült Államok 7%. Import (1985): 10 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, takarmány, gabona, élelmiszer, vas-, acéláru, kőolaj. Főbb importpartnerek: Nagy-Britannia 48%, Egyesült Államok 13%, NSZK 8%, Franciaország 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1984): 1944 km, ebből villamosított: 30 km. Közúti hálózat (1984): 92 301 km, ebből autópálya: 8 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 711 098, egyéb gépjármű: 102 963. Főbb kikötők: Dublin, Cork. Hírközlés: Tv (1984): 705 067. Rádió (1983): 2 M. Telefon (1984): 640 000. Napilap (1983): 266/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 70,4, nők: 75,7 év. Születés (1984): 18,2‰. Halálozás (1984): 9,1‰. Népességnövekedés (1984): 0,09%. Csecsemőhalandóság (1985): 5,2‰. Kórházi ágyak (1980): 33 028. Orvosok (1981): 4443. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 780.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1984): 99%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az 1919-ben brit fennhatóság alól felszabaduló sziget 1925-ben két részre szakad. A protestáns többségű 6 északi megye és a római katolikus többségű 26 déli grófság azóta nem tud egyesülni: Ulster, vagyis Észak-Írország Nagy-Britannia része marad, ami miatt 1969 óta erősödik a katolikus Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA terrortevékenysége, csakúgy, mint a protestáns szélsőségesek hasonló tevékenysége. A mélyen katolikus Ír Köztársaságban a belpolitikai döntésekben is jelen van az északhoz fűződő viszony. A két rivális párt, a Fianna Fáil (a Sors Katonái) és a Fine Gael (az Írek Családja) többségében ma is elveti a válást, az abortuszt. A Fine Gael viszont békülékenyebb hangot üt meg a britekhez és az Ulsterhez fűződő viszonyt illetően. 1982-86 között a Fina Gael, élén Garret FitzGeralddal kormányoz. 1985 novemberében a kormány megállapodást köt Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel, amelyben jogokat kap, hogy Észak-Írország egyes folyamataiba beleszólhasson, ugyanakkor nagyobb együttműködésre kötelezi magát a terroristaellenes harcban. Az ellenzék behódolásnak nevezi a szerződést. 1987 márciusában a Fianna Fáil nyeri a választásokat, és Charles Haughey alakít kormányt. FitzGerald pártelnöki tisztéről is lemond.
