IRAK
IRAK
Iraki Köztársaság
Al Jumhuriya al’Iraqia (arabul)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 438 446 km2, Magyarországnál kb. 4,7-szer nagyobb. Fekvés. Közép-Keleten, a történelmi Mezopotámia helyén. Szomszédai: Jordánia, Szíria (Ny), Törökország (É), Irán (K), Kuvait, Szaúd-Arábia (D). Felszín: A Tigris és az Eufrátesz között alföld (Mezopotámia), Ny-on sivatag, É-on felföld, K-en hegyvidék (Zagrosz). Legmagasabb pont: Kuhi Hajji Ibrahim (3600 m). Legjelentősebb folyók: Al Furat (Eufrátesz), Nahr Dijlah (Tigris). Legnagyobb tavak: Al-Hammari-tó, Milh-tó, Habbaniyahi-tó.
Népesség: Lakosság (*1984): 15 360 000. Életkor szerint: 0-14: 48,2%, 15-59: 46,5%, 60-: 5,3%. Népsűrűség: 35,0/km2. Etnikai csoportok: arab 75%, kurd 15%, iráni 4%, török 2%. Nyelvek: arab (hiv.), kurd. Vallások: mohamedán 95% (ebből síita 55%, szunnita 40%), keresztény 5%. Városi lakosság: 69%. Főváros: Bagdad (*1984): 3 800 000. Városok (*1976): Mossul 857 000, Basra 854 000, Kirkuk 220 000.
Államforma: köztársaság: Állam- és kormányfő: Szaddam Husszein al-Takriti (szül.: 1935). Nemzeti ünnep: július 14., július 17.
Gazdaság: Pénznem: dinar (1987. május: 0,31 = 1 USD). GDP (1983): 42,4 Mrd USD. GDP/fő (1983): 266. Gazdasági növekedés (1983): –8,2%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1985): 1,41. Adósságszolgálat az export %-ában: 19,57. Fogyasztói árváltozások (1985): 40%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 50%. Export (1983): 9,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, datolya, bőr, gyapjú. Főbb exportpartnerek: Brazília 22%, Olaszország 13%, Törökország 11%, Japán 6%. Import (1984): 11,1 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, közlekedési eszköz, élelmiszer, közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: NSZK 16%, Japán 14%, Franciaország 7%.
Közlekedés: Közúti hálózat: 9291 km. Gépjárművek (1982): személygépkocsi: 230 000, egyéb gépjármű: 145 000. Főbb kikötők: Basra, Fao, Umm Qasr. Hírközlés: Tv (1984): 634 000. Rádió (1984): 2,2 M. Telefon (1983): 624 685. Napilap (1984): 23/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 55,9, nők: 59,1 év. Születés (1985): 45,1‰. Halálozás (1985): 11,5‰. Népességnövekedés (1985): 3,3%. Csecsemőhalandóság (1984): 25,0‰. Kórházi ágyak (1981): 25 443. Orvosok (1981): 7634. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 1800.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1984): 70%. Iskolakötelezettség: 6-12 éves korig.
Az ottománok, majd britek uralta terület az I. világháború után brit irányítású népszövetségi mandátum. 1932. október 3-án nyeri el függetlenségét, a Hasemita dinasztia irányítása alatt, amelyet 1958-ban katonai puccs távolít el a hatalomtól, és Irak köztársaság lesz. Több újabb katonai hatalomátvétel után 1968-ban a Baath párt, az arab újjászületést hirdetők szerzik meg a kormányzást. Az ekkortól 1979 júliusáig az állam élén álló Ahmed Hasszan al-Bakr teljesíti a kurd kisebbség több követelését, de nem ad nekik autonómiát. Lehetővé teszi a kommunisták működését. Összetűzésbe kerül a szomszédokkal, Iránnal, Szíriával, Kuvaittal. Utóda, Szaddam Husszein 1980 októberében konfliktusba keveredik Iránnal, ami azóta több százezer emberéletet követelő háborúvá terebélyesedik. Az Iránnál kisebb tömegeket, de jobb technikát, francia és szovjet gyártmányú fegyvereket is bevető Irak több nagy iráni offenzívát megállít. Husszein elutasítja az iráni fegyverszünet-feltételeket.
