INDONÉZIA
INDONÉZIA
Indonéz Köztársaság
Republik Indonesia (indonéz nyelven)
Délkelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 1 919 443 km2, Magyarországnál kb. 20-szor nagyobb. Fekvés: 7 nagy és kb. 3000 kisebb szigetből álló szigetcsoport az Egyenlítő mentén. Szomszédai: Malajzia (É), Pápua Új-Guinea (K). Felszín: trópusi erdővel borított alföldek és hegyek váltakoznak, rövid, sűrű folyóhálózat. Gyakori földrengés, intenzív vulkáni tevékenység. Legmagasabb pont: Puncak Jaya (5030 m, Új-Guinea szigetén). Legjelentősebb folyók: Kapuas, Digul, Mamberamo. Legnagyobb tavak: Toba-tó, Towuti-tó.
Népesség: Lakosság (*1984): 159 890 000. Életkor szerint: 0-14: 44,8%, 15-59: 50,1%, 60-: 5,1%. Népsűrűség: 83,3/km2. Etnikai csoportok: aceh, batak, minangkabau, jávai, szudáni, madurai, bali, sasak, minaha, dajak, timori. Nyelvek: bahasza indonéz és 250 dialektus. Vallások: mohamedán 90%, keresztény 5%, hindu, buddhista 3%. Városi lakosság: 24%. Főváros: Dzsakarta (Jakarta) (*1983): 7 636 000. Városok (*1983): Surabaja 2 298 000, Bandung 1 602 000. Medan 1 966 000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Szuharto (szül.: 1921. június 8.). Nemzeti ünnep: augusztus 17.
Gazdaság: Pénznem: rupiah (indonéz rúpia) (1987. május: 1637 = 1 USD). GDP (1986): 78,9 Mrd USD. GDP/fő (1986): 473 USD. Gazdasági növekedés (1986): –0,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1986): 5,2. Adósságszolgálat az export %-ában (1985): 19,18. Fogyasztói árváltozások (1986): 5,8%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 66%, ipar és kereskedelem 23%. Export (1984): 21,8 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, fa, kávé, gumi, földgáz, nikkel-, ónérc, kopra, dohány. Főbb exportpartnerek: Japán 47%, Egyesült Államok 20%, Szingapúr 10%. Import (1984): 13,8 Mrd USD. Főbb importcikkek: Gép, berendezés, vegyipari termék, élelmiszer, nyersanyag. Főbb importpartnerek: Japán 23%, Egyesült Államok 18%, Szingapúr 12%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 6877 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 912 000, egyéb gépjármű: 902 000. Főbb kikötők: Jakarta, Surabaja, Medan. Hírközlés: Tv (1984): 3 M. Rádió (1984): 6,8 M. Telefon (1983): 669 301.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 51,2, nők: 53,9 év. Születés (1985): 30,7‰. Halálozás (1985): 13,0‰. Népességnövekedés (1985): 1,7%. Csecsemőhalandóság (1982): 14,02‰. Kórházi ágyak (1984): 103 500. Orvosok (1983): 10 262. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 11 530.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1981): 64%. Iskolakötelezettség: 6 év.
A holland fennhatóság alól 1949. december 27-én véglegesen felszabaduló államot az akkori vezető, Ahmed Szukarno irányítja 1966 márciusáig, amikor először a miniszterelnöki posztot, majd egy év múlva az elnöki széket is elveszíti. Az új vezető Szuharto dandártábornok, aki betiltja és megtizedeli a kommunista pártot, majd erőszakkal véget vet a polgárháborúnak. Kelet-Timort 1966 júniusában Indonéziához csatolja. A négyéves időszakonként újraválasztott Szuharto tölti be az elnöki és a kormányfői pontot is: a 460 tagú parlamentből 100 főt személyesen ő jelöl ki. A nyersanyagokban gazdag, de mégis szegény ország megszenvedi az olajáresést, de a 80-as évektől a politikai élet kissé liberalizálódik. A világ ötödik legnépesebb államában az 1987 áprilisi választásokon a kormányzó Golkar párt és Szuharto erősíti meg helyzetét.
