GÖRÖGORSZÁG
GÖRÖGORSZÁG
Görög Köztársaság
Elleniki Dimokratia (görögül)
Európa
Földrajz: Terület: 131 944 km2, Magyarországnál kb. 1,5-szer nagyobb. Fekvés: Dél-Európában, a Balkán-félsziget d-i részén. Szomszédai: Albánia, Jugoszlávia, Bulgária (É), Törökország (K). Felszín: kopár, karsztos (1500-2000 m magas) hegyek, köztük termékeny medencék. Partvidéke erősen tagolt: szigetvilág övezi. Legmagasabb pont: Olimposz (2917 m). Legjelentősebb folyók: Evrosz, Sztrimon, Axiosz. Legnagyobb tavak: Preszpa-tó, Trihonisz-tó, Volvi-tó.
Népesség: Lakosság (*1984): 9 950 000. Életkor szerint: 0-14: 23,7%, 15-59: 58,8%, 60-: 17,5%. Népsűrűség: 75,4/km2. Etnikai csoportok: görög 98,5%, török 0,9%, bolgár 0,3%, albán, macedón, örmény. Nyelvek: görög. Vallások: görögkeleti 97%, mohamedán, protestáns, r. kat., zsidó. Városi lakosság: 64%. Főváros: Athén (Athinai) (1981): 3 027 331 (A). Városok (1981): Thesszaloniki 406 403, Patre 141 529, Larisza 102 048.
Államforma: köztársaság. Államfő: Krisztosz Szarcetakisz (1985. március óta). Kormányfő: Andreasz Papandreu (szül.: 1919. február 5.). Nemzeti ünnep: március 25.
Gazdaság: Pénznem: drachma (1987. május = 132,19 = 1 USD). GDP (1986): 39,8 Mrd USD. GDP/fő (1986): 3978 USD. Gazdasági növekedés (1986): 0,0%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1986): 5,34. Adósságszolgálat az export %-ában (1986): 24,75. Fogyasztói árváltozások (1986): 23%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 28%, ipar 29%. Export (1985): 4,5 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gyümölcs, dohány, mazsola, bor, érc, textília. Főbb exportpartnerek: NSZK 19%, Olaszország 14%, Franciaország 9%, Szaúd-Arábia 6%. Import (1985): 10,1 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, búza, energia, élelmiszer, nyersanyag, iparcikk. Főbb importpartnerek: NSZK 16%, Olaszország 9%, Franciaország 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1983): 2479 km. Közúti hálózat (1982): 37 365 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 1,1 M, egyéb gépjármű: 589 000. Főbb kikötők: Pireusz, Theszaloniki, Patre. Hírközlés: Tv (1984): 1,7 M. Rádió (1984): 4 M. Telefon (1983): 3 331 143. Napilap (1982): 88/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 72,0, nők: 75,0 év. Születés (1984): 12,7‰. Halálozás (1984): 8,9‰. Népességnövekedés (1984): 0,3%. Csecsemőhalandóság (1985): 13,8‰. Kórházi ágyak (1983): 57 496. Orvosok (1983): 27 607 (+ 8286 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1980): 430.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): férfiak 96%, nők: 89%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A török uralom alól 1829-ben felszabaduló, az 1830. február 3-i londoni jegyzőkönyvben királyságként megjelölt államban 1967-ben a tábornokok puccsal szerzik meg a hatalmat. Az 1972-ben minden hatalmat a kezében összefogó Papadopulosz tábornok kezdeményezésére 1973 júliusában népszavazás fosztja meg trónjától az 1967-ben külföldre távozott Konstantin királyt, Görögországot pedig köztársasággá nyilvánítják. 1974-ben az „ezredesek rendszere” belebukik a sikertelen ciprusi puccskísérletbe. A külföldről hazatérő Konsztantinosz Karamanlisszal a mérsékeltek győznek a választásokon (július), 27 év után legalizálják a kommunista pártot. Az 1975-ös alkotmány kiterjedt jogokat biztosít az elnöknek, amelyeket 1985-ben szűkítenek. 1980-ban Karamanlisz, 1985-ben Krisztosz Szarcetakisz lesz elnök. 1981 októbere óta a pánhellén PASOK pártja kormányoz, élén Andreasz Papandreuval. Az 1985. júniusi előrehozott választásokon a PASOK 45,8%-ot kap. 1987-ben államosítják az egyházi birtokokat, folytatódik a társadalmi vita az amerikai támaszpontok sorsáról, márciusban kiéleződik a görög-török viszony az Égei-tenger szigetvilágában.
