FÜLÖP-SZIGETEK
FÜLÖP-SZIGETEK
Fülöp-szigeteki Köztársaság
Republika ng Pilipinas (filippino nyelven)
Délkelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 300 000 km2, Magyarországnál több mint 3-szor nagyobb. Fekvés: 7000 szigetből álló csoport Ázsia dk-i partvidékénél. Szomszédai: Malajia, Indonézia (D), Tajvan (É). Felszín: A szigetcsoporton 3000 m magasságig emelkedő vulkanikus hegylánc vonul végig, ma is működő vulkánokkal. Alföld csak a Luzon- és Mindanao-szigeten. Legmagasabb pont: Mount Apo (2954 m, Mindanao). Legjelentősebb folyók: Cagayan (Luzon), Agusan, Kabacan (Mindanao).
Népesség: Lakosság (*1984): 53 350 000. Életkor szerint: 0-14 éves: 42,9%, 15-59: 52,5%, 60-: 4,6%. Népsűrűség: 117,8/km2. Etnikai csoport: filippino 99%. Nyelvek: filippino (tagalog) hiv.: 9, angol (hiv.), 76 más maláj-polinéziai nyelv. Vallások: r. kat. 83%, protestáns 9%, mohamedán 5%. Városi lakosság: 39%. Főváros: Manila (1980): 5 925 884 (A). Városok (1980): Quezon City 1 165 865, Davao 610 375, Cebu 490 281.
Államforma: köztársaság. Államfő: Corazón C. Aquino. (szül.: 1932). Nemzeti ünnep: június 12.
Gazdaság: Pénznem: fülöp-szigeteki peso (1987. május: 20,48 = 1 USD). GDP (1986): 30 Mrd USD. GDP/fő (1986): 546 USD. Gazdasági növekedés (1986): 0,1%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1986): 3,7%. Adósságszolgálat az export %-ában (1983): 10,05. Fogyasztói árváltozások (1986): 0,8%. Munkanélküliség (1986): 6,1%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 47%, ipar és kereskedelem 20%. Export (1985): 4,5 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kopra, kókuszolaj, cukor, rézérc, fa, manilakender, gyümölcs. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 35%, Japán 20%. Import (1985): 5,4 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, gép, berendezés, közlekedési eszköz, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 22%, Japán 16%, Szaúd-Arábia 10%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 1027 km. Közúti hálózat (1983): 155 467 km, ebből burkolt: 100 544 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 894 000, egyéb gépjármű: 128 000. Főbb kikötők: Cebu, Manila, Iloilo. Hírközlés: Tv (1984): 1 M, Rádió (1984): 2,1 M. Telefon (1983): 826 359. Napilap (1984): 38/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1983): férfiak: 63,0, nők: 66,5 év. Születés (1983): 32,0‰. Halálozás (1983): 6,8‰. Népességnövekedés (1983): 2,5%. Csecsemőhalandóság (1983): 50,0‰. Kórházi ágyak (1983): 76 653. Orvosok (1982): 46 579. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 7970.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1983): 88%. Iskolakötelezettség: 6 év.
A spanyoloktól az amerikaiak által elhódított szigetek 1946. július 4-én nyerik el függetlenségüket. Miközben továbbra is amerikai támaszpontok maradnak a szigeteken, 1965-től Ferdinand Marcos kormányoz. Keresztények és mohamedánok állandó harcot folytatnak egymással. A rendszer ellenzéke 1980 után megerősödik, ám szószólóját, az amerikai száműzetésből visszatérő Benigno Aquinót a repülőtéren meggyilkolják. Az emiatt perelt katonákat felmentik. Az 1986. februári választásokra az ellenzék a meggyilkolt vezető özvegyét, Corazon Aquinót jelöli. A választási csalással újra elnöknek kikiáltott Marcos ellen Aquino passzív ellenállást hirdet. Mellé áll több katonai vezető, a püspöki konferencia és az amerikai megfigyelők is. Marcos hadügyminiszterének vezetésével az Aquinóhoz húzó erők elfoglalják a főváros stratégiai pontjait. Február 25-én Marcost és Aquinót külön-külön felesketik elnökként, ám Marcos – amerikai közbenjárásra – még aznap elhagyja az országot. Aquino elnökségének első évében legalább négy katonai puccskísérletet hajtanak végre. A kormányából később kivált hadügyminiszter, Juan Ponce Enrile fegyverszüneti ajánlata ellenére nem jön létre tartós béke a kommunistáknak nevezett gerillákkal. 1987 februárjában új alkotmány lép életbe, amely 1992-ig Aquino elnökségét biztosítja. A májusi parlamenti választások – másfél évtized után az első ilyen szavazás – megerősítik tisztségében az elnöknőt, aki megkezdi földosztási programját.
