AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
United States of America (angolul)
USA
Földrajz: Terület: 9 363 123 km2. Magyarországnál kb. 100-szor nagyobb. Fekvés: Észak-Amerika d-i részén. Szomszédai: Kanada (É), Mexikó (D). Felszín: Középső része síkság, mely Ny felé 2000 m magasságot is elérő pusztaságba (Préritábla) megy át. Ny-on magashegység (Sziklás-hegység), fennsíkokkal, medencékkel. K-en az Appalache-hegység és -tórendszer. DK-en parti síkság, mocsarakkal, tavakkal. Alaszka nagy része magashegység. Hawaii: vulkanikus eredetű szigetcsoport, ma is működő vulkánnal. Legnagyobb folyók: Missouri, Mississippi, Yukon (Alaszka). Legnagyobb tavak. Lake Superior (Felső-tó), Lake Huron (Huron-tó), Lake Michigan (Michigan-tó
Népesség: Lakosság (*1985): 238 740 000. Életkor szerint: 0–14: 21,9%, 15–69: 61,6%, 60–: 16,5%. Népsűrűség: 25,5/km2 . Etnikai csoportok: fehér 82,3%, fekete és mulatt 11,7%, indián, japán, kínai 5,2%. Nyelv: angol. Vallások: protestáns 70%, r. kat. 25%, zsidó 5%. Városi lakosság: 74%. Főváros: Washington (1980): 637 651. Városok (1980): New York 7 071 030, Chicaco 3 005 061, Los Angeles-Long Beach 2 966 763.
Államforma: szövetségi köztársaság. Állam- és kormányfő: Ronald Wilson Reagan (1981. jan. óta). Nemzeti ünnep: július 4.
Gazdaság: Pénznem: dollar (amerikai dollár, USD). GDP (1986): 4208 Mrd USD. GNP/fő: (1986): 16 152 USD. Gazdasági növekedés (1986): 2,5%. Fogyasztói árváltozások (1986): 1,9%. Munkanélküliség (1986): 7,0%. Export (1985): 213,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gépjármű, számítógép, elektromos, energetikai, mezőgazdasági és irodagép, vegyipari termék, élelmiszer, textília, szén. Főbb exportpartnerek: Kanada 21%, Japán 10%, Mexikó 6%, Nagy-Britannia 5%. Import (1985): 361,6 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, gép, berendezés, papír, cellulóz, ipari nyersanyag, élelmiszer, textília. Főbb importpartnerek: Kanada 18%, Japán 16%, Mexikó 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1969): 355 462 km. Közúti hálózat (1984): 6 226 849 km, ebből burkolt: 5 576 179 km, autópálya 64 653 km. Gépjárművek: (1984): személygépkocsi: 127 866 900, egyéb gépjármű: 37 131 452. Főbb kikötők. New York, New Orleans, Houston. Hírközlés: TV (1984): 143 M. Rádió (1984): 485 M. Telefon (1984): 134 M. Napilap (1984): 267/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1983): férfiak: 71,6, nők: 76,3 év. Születés (1985): 15,8‰. Halálozás (1985): 8,8‰. Népességnövekedés (1985): 0,7%. Csecsemőhalandóság (1985): 10,5‰. Kórházi ágyak (1983): 1,3 M. Orvosok (1985): 527 900. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 520.
Oktatás: írni-olvasni tud (1979): 99,4%. Iskolakötelezettség 6-16 éves korig.
Richard Nixon elnök 1972-ben a Szovjetunióba látogat. Leonyid Brezsnyevvel aláírja az új rakétaelhárító-rendszereket tiltó SALT-1 szerződést, amelynek értelmében az Egyesült Államok először ismeri el a két nagyhatalom globális erőegyensúlyát. Két évvel később, 1974 augusztusában, a Watergate-ügy miatt Nixon kénytelen lemondani. Utóda Gerald Ford, 1977-től a szinte teljes ismeretlenségből előtörő volt georgiai kormányzó, a demokrata James Carter az elnök, aki az emberi jogok védelmére szólítja fel a világot. 1979 júniusában Bécsben Leonyid Brezsnyevvel aláírja a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló SALT-II szerződést. 1980 januárjában Carter bejelenti a ratifikálás elhalasztását és az ún. „Carter-doktrína” keretében amerikai érdekszférának nyilvánítja az Arab-öböl térségének olajvidékét. Az Egyesült Államok nagyszabású fegyverkezési programokba kezd, vége a 70-es évek „SALT-korszakának”. Iránban 53 amerikait túszul ejtenek. A kiszabadításukra szervezett kommandóakció – csőd. 1980 novemberében a republikánus Ronald Reagan győz az elnökválasztásokon (51%), győzelmét 1984-ben megismétli (59%). Az időközi választások eredményeképpen 1986 őszén immár nemcsak a képviselőházban, hanem a szenátusban is a demokraták kerülnek többsége. Ronald Reagan, az Egyesült Államok 40. és legidősebb elnöke „supply-side” (a termelést élénkítő) gazdaságpolitikájának jegyében jelentős adóreformot valósít meg. A 70-es évek recessziója után látványos fellendülés az amerikai gazdaságban, rendkívüli katonai költségvetés és fokozódó költségvetési, ill. kereskedelmi hiány közepette. Csökken az infláció és a munkanélküliség. Reagan 1983 márciusában bejelenti a SDI-pogramot (stratégiai védelmi kezdeményezés, azaz: űrfegyverkezés), az európai NATO-tagországok egyetértésével közepes hatótávolságú új amerikai rakétákat telepítenek Nyugat-Európába. Az erről folyó tárgyalások megszakadása és az amerikai-szovjet kapcsolatok több évtizedes mélypontja után Reagan 1985 novemberében Genfben, majd 1986 októberében Reykjavíkban találkozik Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral. Az Egyesült Államok fegyveres erői megszállják Grenada szigetét, a Kongresszus mindkét háza megszavazza a nicaraguai kontrák 100 millió dolláros segélyezését. 1986-87-ben az amerikai-szovjet fegyverzetkorlátozási tárgyalások a közepes hatótávolságú rakéták ügyében megállapodást ígérnek. 1987 tavaszán az iráni fegyvereladási botrány miatt az amerikai elnök bizalmi válsággal kénytelen szembenézni.
