TÉLI NAPSÜTÉS
és szertesündörög,
kondérok gőzölögnek,
mint bíbor sülttökök.
a csöppje már nehéz,
egy-egy kis tócsa pattan
s szelíden égrenéz.
hátrább csuszott a hó,
kevésbeszédü lettem
s ritkán vitatkozó.
talán meg is halok?
lélekként szálldosom majd
horzsolván éjt s napot?
borong a téli nap.
Kincstári sapka rajtam,
a nap fején kalap.