K.

Teljes szövegű keresés

93K.
Kadarka ne taszigálj.
(Tántorgó, részeg embernek szavajárása.)
Kakas a kosárban.
(Nőnél kegyben álló férfire mondják.)
Kakas alatt is tojást keres.
(Ott is keres, ahol nincs.)
Kakas, ha nem kukorít is, eljő a hajnal.
Kakas is úr a maga szemétdombján.
(Kiki úr a magáéban.)
Kakas király.
(Szokás volt néhol pl. Miskolczon is, farsangi mulatságul a kakas nyakát elvágni, mivel sok feleséget tart.)
Kakas tejjel sütött kenyér.
(Szép, fehér, jó izü uri kenyér.)
Kalap alatt hált.
(Egész éjjel mulatott.)
Kalapot tesz a fejébe.
(Asszonyra értve: úr a háznál.)
Kamuti ember. Alattomos, sunyi ember.
(Somogyi km.)
Kanállal ette a tudományt.
Kanállal ette a bölcseséget.
Kanállal meriti a tengert.
(Hasztalan munkát végez. Szt.-Ágoston után.)
Kanál mézzel több legyet foghatni, mint egy hordó eczettel.
Kancsó fenekére veti a keresztet.
(Igen szereti a bort.)
Kandi Pál.
(Olyan férfire mondják, ki mindent szeret tudni, fürkészni.)
Kaparj kurta, neked is lesz.
(Dolgozzál, ha valamire jutni akarsz.)
Kapás kapással, úr urral barátkozik.
(Hasonló hasonlóval.)
Kapczája sem lehet.
(Nyomába sem léphet.)
Kapkod, mint Bernát a menykőhöz.
(Egy Bernát nevü német, – igy meséli Ballagi – mikor megharagudott, mindig zsebeihez kapkodott, ha nem találhatna-e valamelyikben menykövet, hogy annak, kire megharagudott, fejéhez csapja.)
Kapóra jött.
(Éppen akkor, mikor kivánta valaki.)
Kapós, mint télen a szalmakalap.
(Félegyháza.)
Kap rajta, mint Czibak bátya a kulacson.
Kap rajta, mint koldus a garason.
(Mohón kap utána.)
Kap rajta, mint a leányok a nagy orrú legényen.
Kapuczinust nyelt.
(Elrekedt.)
Kapufélfától vett búcsút.
(Megszökött.)
Karcsu, mint a zsup kéve.
Karcsu, mint a gyapjas zsák.
Kardos, menyecske.
(Erélyes nőről mondják.)
Karikós, mint a rétes.
94Kasza is becsap a tilalmasba.
Kasza-kapa kerülő; – így is: kasza-kapa nyavalyája van.
(Rest.)
Katona-élet: czifra nyomoruság.
Katonának szép a neve, eb az élete.
Katuska férfi.
(Puha, anyámasszony ember.)
Kazalban tűt keres.
(Hasztalan keres valamit.)
Kazalban van a szénája.
(Rendben van gazdasága, jó módú.)
Kazán a fazéknak nem hányhatja szemére a feketeséget.
(Hasonlók.)
Kákán is csomót keres.
(Mindenben gáncsoskodik. Ott is keres hibát, hol nincs.)
Kályhát őrzi.
(Otthon ülő ember.)
Kámforrá vált.
(Elpárolgott, elillant, megszökött.)
Káplár után harmadik tiszt.
(Vagyis: közlegény.)
Káptalan a feje.
(Igen tudós.)
Káposztás kertbe néz.
(Kancsal, sanda.)
Káposztából kifelejtette a szalonnát.
(Kifelejtette a javát. Pl. a beszédből.)
Kár a jó házban valami rossz példa.
Kár a bolondra szép szót vesztegetni.
Kár a kötélért.
(Olyan hitvány, rossz ember. Egy rossz feleséggel megvert férj összeveszett feleségével. Ez meg akarván férjét ijeszteni, azt mondá: meglásd, én fölakasztom magam; mire a férj azt felelte: kár a kötélért. Erre a nő fölpattant: mit, azt mered te mondani, hogy kár a kötélért? Nem édes feleségem, bocsáss meg, nem kár érte.)
Kár a szóért.
(Nem fog rajta, hiába beszélsz neki.)
Kár hitvány éneket ujra kezdeni.
Kár haszonba megy.
Kárán tanul a magyar, – vagy: a bolond.
Kár, hogy nyele nincs.
(Nem használható. Innen: nyélbe ütni, nyelet csinálni bele stb.)
Kár, hogy a sziven ablak nincs.
Káromkodik, mint a jégeső, – kocsis, – csikós stb.
Kárnak, rondaságnak nem akad gazdája.
Kár szokta az embert okossá tenni.
(Kár után okosabb az ember.)
Kártyájába nézett.
(Terveibe pillantott.)
Kár után késő a bánkódás – vagy: búsulás.
Káros bánkódjék.
(Szekely.)
Kása van a szájában.
(Motyogva, érthetetlenül beszél.)
Kása nem étel, bot nem fegyver, tót nem ember.
(Ezt a szót étel – mondja Dugonics – nem igen szórogatja a magyar ember minden eledelre; hanem mindegyiket a maga nevén nevezi, pl. add fel a levest, a gombóczot stb. Csupán csak egyhez ragasztja az étel szót, ugymint: add fel a túrós ételt. Azt tartják tehát: hogy a magyarnak csak egy étele van, s igy jól mondják, hogy kása nem étel; mert sohasem hallani: hozd be a kása ételt.)
95Kástélyos a gyomra.
(Ki sokat evett-ivott s éjjelezett, arra szól.)
Kecske is jól lakjék, a káposzta is megmaradjon.
Kecske sem menne a vásárra, ha nem hajtanák.
(Kényszerüségből mindent meg kell tenni.)
Kecskének ágon a szeme.
Kecskére bizta a kertet.
Kecskét szakáláról, szamarat füléről.
(Lehet t. i. megismerni.)
Kecskét is kitolná krajczárért a sárból.
(Fösvény.)
Kedvetlen, mint a beteg ember.
Kedves gyermeknek sok neve van,.
Kegyelemkenyérhez kevés fog is elég.
Kellemetes az arany, ha ganéjból van is.
(Tudvalevő dolog, miszerint Vespasianus császár szerfelett pánzszomjas volt és minden uton azon iparkodott, hogy minél több aranyat halomra gyüjtsön. Többek közt arra is vetemedett, hogy a vizeletre adót rótt, mi miatt gyakran kellett Titus fától szemrehányásokat hallania. Azért is, amint azon adóból az első pénzt bekapta Vespasianus, Titusnak orra alá tartotta a pénzdarabot: »Nos – mondá – rossz büze van-e? pedig tudod, honnan jő.«)
Kellemes, mint husvét napján a keszőcze.
(Keszőcze = bárány. Tájszó.)
Kellemetlen ott a kincs, a hol jó egészség nincs.
Kemencze nem Velencze.
(Nagy a különbség a két dolog között.)
Kemencze mellett ülő ember nem nyer koronát.
Kemény fát kemény ékkel hasitják.
(Gorombaság ellen gorombaságot alkalmaznak.)
Kemény, mint a csont.
Kemény, mint a fa.
Kemény, mint a gyémánt.
Kemény, mint a jég.
Kemény, mint a kő.
Kemény, mint a márvány.
Kemény uralkodás nem mindig hasznos.
Kemény télnek kell akkor lenni, mikor egyik farkas a másikat megeszi.
Kemény legény lágy időben.
(Gúnyoros mondás.)
Kend az az Alvinczi?
(Mondani szokták, mikor valaki használhatlan tanácsot, vagy eszközt ajánl; mikép Alvinczi tábornokról fönnmaradt, hogy a franczia háboruban rossz fegyvereket osztatott volna ki a fölkelt nemességnek, s egy nemes vitéz által egész gúnyosan igy szólittatott meg: Kend az az Alvinczi?)
Kend meg a tenyerét, megnyered az eszét.
96Kend csak kend én meg: hallja kend. Igy is: Kend csak kend, de én kegyelmed.
(Te csak szolga vagy, én meg úr, te engedelmeskedel, mikor én parancsolok. Hajdan a nemesek mondása volt ez jobbágyaikhoz.)
Keni a biró markát.
(Megnyeri ügyének, megvesztegeti.)
Keni-feni magát, mint timár legény a csizmáját.
Kent kerék jobban megy, – vagy: forog a kerék, ha kenik.
Kenyér és bor nélkül, meghül a szerelem.
Kenyeres pajtások.
(Pl. akik együtt szolgáltak.)
Kenyeret piritani szeret.
(Az egyszeri czigány fázott is, éhezett is, – s midőn kérdezték tőle, hogy enni vagy melegedni akarna-e inkább, – felelé: »kenyeret szeretnék piritani.«)
Kenyeret sem eszik eleget.
(T. i. oly szegény.)
Kenyérhez sajt is kell.
Kenyérnek legjobb dagasztója Isten.
(Isten áldása a fő.)
Kenyérrel eszi a czipót.
(Együgyü, mint az egyszeri palócz, ki barna kenyerével szalonna gyanánt ette a debreczeni fehér czipót.)
Kenyértörésre került a dolog.
(El kell a dolognak dőlni.)
Kenyér is annál jobb, ha mennél több a szeme.
(Minél lyukacsosabb, puffadtabb.)
Kereken fordul az ember szerencséje.
»Fortuna szekerén okosan ülj,
Úgy forgasd tengelyét, hogy ki ne dölj.«
Kereket oldott.
(Elszökött.)
Kerek – kerekes – a pénz, hamar elgurul.
Kerek, mint a világ.
Kerek, mint a tallér.
Kerek, mint a gyűrű.
Kerek, mint az ég.
Kerek, mint a zsemlye.
»Kerek ez a zsemlye.
Nem fér a zsebembe.«
Keresztbe áll a szeme.
(Ha valaki sokat ivott, arra mondják tréfásan.)
Keresztbe van a lába valakinek.
(Akkor mondják, ha valamely társaságban mindnyájan egyszerre elhallgatnak.)
Keresztben viszi a lajtorján, mint a szüriek.
(Szür, baranyamegyei község. Sok tréfás dolgot fognak lakira, akárcsak a görgeiekre, rátótiakra és több más vidék lakóira.)
97Keresztet vethetsz rá.
(Pl. ha valami elveszett. A hitelező is keresztet vethet olyan adósságra, melyet elveszettnek tekint.)
Keresztül akadt benne a lélek.
(Nem tud meghalni.)
Keresztül-kasul járni.
Keresztül ment a kerék a nyelvén.
(H.-M.-Vásárhely.)
Keresztül esett, mint az egyszeri asszony a lakodalmon.
(Tolna m.)
Kerékszegre jár.
(Kicsapongó.)
Kerüljön kend belül.
(Némely vidékeken a magyar paraszt e szavakkal hivja be a látogatót. )
Kerülgeti a lapos guta.
Kerülgeti, mint macska a forró kását.
(Nem mer a dologra térni; fél az igazat kimondani, mert az igaz szóval megégetné a száját.)
Kerüli a forrót.
(Óvakodik a veszélytől.)
Kerüli a jót, mint az ördög a kápolnát.
Kerüli a jót, mint az ördög a keresztet.
Kerüli a jót, mint az ördög a szentelt vizet.
(Vallás gyölölőkre mondják.
Keserves a véren vett kenyér.
(T. i. a szegények véres verejtékéből s igy igazságtalanul szerzett kenyér.)
Keserü a leve.
»Amott van egy kis ház, arczczal napkeletnek,
Keserü a leve, amit abban főznek.«
Keserü a tűrés, de édes a gyümölcse.
Keserü a kegyelem kenyér.
Keserü a más kenyere.
Keserü, mint az epe.
Keserü babot is édessé teszi az éhség.
Ketten kedvesen, hárman redvesen.
Ketté vágták a kenyeret.
(Értelme: szétváltak.)
Kettőt nem lehet kiirtani az országból: pört és adósságot.
Kettőt nem mindenkor jó a macska farkára kötni: az álmot és a gondolatot.
Kettő előtt hasznos kitérni: a terhes szekér és a részeg ember előtt.
Kettő helyett hármat lát.
Kettő káros a háznál: rossz pénz, rossz cseléd.
(Egyiknek sem lehet hasznát venni.)
Kettőn áll a vásár.
(Kölcsönös megegyezésen. És ugy is értendő, hogy nerkem is van beleszólásom.)
Kettőnek vagyon nagy becsülete: uj ruhának, uj pénznek.
Kettőt nehéz megcsalni: szemet és fület.
98Kettőt nem tanácsos elvenni: vén asszonyt pénzeért, ócska kocsit vasáért.
Kettőt utál a ház: haragot asztalnál, csevegést konyhánál.
Keveset adnak munka nélkül.
Keveset a jóból.
Keveset szól, hamar üt.
Keveset szól, de okosan.
(Nem sokat, hanem jót.)
Kevély, mint a biró leánya.
Kevély, mint a páva.
Kevély, mint a koldusbiró.
Kevély, mintha ő hajtaná a gönczöl szekerét.
Kevély, mintha ő ültette volna a fiastyukot.
(Gunyolódó km. a kevélyekre.)
Kevélynek orvossága a lealázódás.
Kevély vitéz hamar vész.
Kevély koldus, tudatlan pap, félénk katona, egyaránt nevetséges.
Kevély, mintha övé volna a nagy diófáig.
Kevélység lenyomja a szerencse tengelyét.
(Megakadályozza az előhaladásnak az utját.)
Kevés nem árt, sok nem használ.
Kevés kell ahhoz, hogy valaki szegény legyen.
Kevés a vágott dohánya.
(Kevés az esze.)
Kevés haszna, mint a kecskeméti malomnak.
(Ott nem sok a viz.)
Kevés kárban sem nagy a haszon.
Kevéssel érd be.
Kevés vacsora jó éjszaka.
(A meg nem terhelt gyomor jól alszik.)
Kevés van a sótartójában.
(Kevés esze van.)
Kevés jó válik az üszögös buzából.
Kezébe szakadt az ág.
Kezdjünk hozzá az emberszóláshoz.
Kezeégett gyermek irtózik a tüztől.
(Azaz: ki egyszer benne volt a veszedelemben, nem könnyen rohan ujra bele.)
Kezemben az üstöke.
Kezetek a kulacson, szemetek a kalácson, kár Ácson a karácsony.
(Szójáték.)
Kezes, fizess.
(Ha »jótállottál,« teljesitsd a magadra vállalt kötelmet.)
Kezet foghatnak.
(Azaz: egy cseppel sem jobb egyik a másiknál.)
Keze ügyébe esett.
(Épen kéznél volt.)
Kezét mossa.
(Mentegeti magát; minden felelősséget elhárit magáról.)
Kezéből kenyerét nem kapja el a kutya.
(Olyanról mondatik, ki el van zárva; fogoly.)
99Keztyüs kézzel nyúlni valamihez.
(Kiméletesen, vagy: undorral.)
Kékbeli ember.
(Igy nevezik néhol a parasztok a kaputos embert.)
Kék nadrágra vörös folt.
Kék, mint a szilva.
(Pl. a hidegtől.)
Kéménye mellől a gólya is elpusztul.
(Igen szegény.)
Kémény is szép füstös hússal.
(Rút embert is széppé teszi a jó tulajdonság.)
Kéményseprőnek is lehet molnár fia.
(Külső után ne itélj.)
Kénytelen-kelletlen.
Kénytelen munka kettős teher.
Kénytelen vele, mint czigány az ügetéssel.
Kényességgel nem mehetni menyországba.
Kényes, kelevényes.
(Ingerlékeny.)
Kényesség nem esik sanyaruság nélkül.
Kép alá való leány.
(A processiókban a boldogságos szűz anyának képét szokták hordani a falunak legszebb leányai. Ugyanazért, ha valami szép leányról akartak szólani, azt a régiek »kép alá« valónak lenni mondották.)
Képes, hogy kecske, mert kurta a farka.
Képére mászott.
(Arczul ütötte, nyakon törülte, pofon csapta.)
Képéből kikelt.
(Ijedtében, vagy dühében.)
Képen legyintette.
(Valakit szóval megtámadott.)
Kérdő nem téveszti utját.
Kérdés feleletet vár.
Kéretlen ajándék legkedvesebb.
Kéreti magát, mint a menyasszony.
Kéri a hájat.
(Mikor a szekér csikorog.)
Kérik, mint a szép lányt.
»Mennél jobban kérik a lányt,
Annál jobban megy-megy-megy…«
Kérni mindenkinek szabad.
Késő akkor csukni az istállót, mikor már a tehenet elvitték.
Késő a kolbászt akkor kimélni, mikor már elfogyott.
Késő bánat olyan, mint a sántó ló: mindig hátul jár.
Késő agg ebet tánczra tanitani.
(Vén korban már késő valamihez látni.)
Késő a vén kutyát szeliditeni.
Késő a takarékosság, mikor már üres az erszény.
(Hiába dalolja már akkor valaki:
»Enyje mi az Isten nyila!
Üres már a ládafia.«)
100Késő bánat, ebgondolat.
Késő botnak nagyobb a súlya.
(Későbbi büntetés súlyosabb.)
Késői dörgés, korai éhség.
(A nép szerint, a kora dörgés jó, – s a késői rossz esztendőt jelent.)
Késő esőnek nagyobb a sara.
Késő eső után a köpönyeg.
Késő hegy alatt abrakolni a lovat.
(Tolna m.)
Későn való gyermek, korán való árva.
(Késői házasságokra mondják.)
Későn főző, későn lakó.
Későn lesz abból valami.
Későn ér mindenre, mint a vén leány.
Későn vetett buza későre csirázik.
Későre érik a jó.
Késő szűken költeni kevésből.
Későbbre lesz az ifjuból öreg ember, mint a leányból vén asszony.
Későn érő alma szokott legtovább elállni.
Későn indulsz, későn érsz.
(Az igyekezettel jár a siker.)
Későn jöttnek csont az ebédje.
Későn jött vendégnek csont a vacsorája.
Kész pénz nevet.
(A vásáros mesteremberek mondják, ha hitelbe kérik a portékát.)
Készülőt iddogálnak.
(Búcsúzáskor a szent János áldását.)
Kész a lakodalom, de nincs menyasszony.
Készül, mint az eladó leány.
Két eb nehezen alkuszik meg egy csonton.
Két bizony fölér egy Isten úgy segéljent.
(Székely km. Magyarországnak alig van vallásosabb vidéke, mint a Székelyföld. A katholikus, a kálvinista, az unitárius székely egyaránt buzgó, néha a rajongásig. Világi dalok helyett olykor a mezőn is zsoltárokat énekelnek. Ritkán káromkodnak, esküsznek.)
Két lúd, egy asszony, egész vásár.
Két asszony egy lakodalom, s három asszony egy sokadalom.
(Székely km.)
Két felé tekints, mikor az agg komondor ugat.
(Ha vén ravasz emberrel van dolgod, vigyázz magadra.)
Két felé sántikál.
Két felé kap, mint a vizbe haló.
Két felé vág a kaszája.
(Mindkét részre húz.)
Két kézzel fog a munkához.
(Fokozott szorgalommal.)
Két pörös fél közt a harmadik a nyertes.
(T. i. az ügyvéd.)
Két virág között egy kóró; két kóró közt egy virág.
(Székely.)
101Kétségbe esni bolondság.
Kétszer sem mondom, hogy nem.
Kétyi, barti bortól, ments meg Isten attól.
(Savanyu bor terem e két helyen. Kéty és Bart, Esztergom m.)
Két asszony közt legjobb a tojást eltenni.
(T. i. nagyboldogasszony [aug. 15.] és kiasszony [szept. 8.] között kell a két tojást télre eltenni.)
Két bolond egy pár.
Két balkeze van.
(Ügyetlen.)
Két dudás egy csárdában meg nem fér.
Két éles kard, – vagy: tőr – egy hüvelyben meg nem fér.
(Ellentétes dolgot jelent.)
Két ház ebe.
(Itt is, ott is élősködik.)
Két kulacsos.
(Két ellentétes érdeket szolgál. Nagy Ignácz »Tisztujitás«-ából a szinpad utján a most élő nemzedék által jutott közkeletre.)
Két malomban őrlenek.
(Nem értenek egyet, nem értik meg egymást.)
Két pofára eszik.
(Mohó étvágya van.)
Két rossz közül a kisebbet válaszd.
Két szék között a földre esett.
Két szék között a pad alá esett.
(Két dolog után törekedett s egyiket sem érte el.)
Két szinü keszkenő.
(Keszkenő = kendő.)
Két helyen halt meg, mint Turi István.
(Szójáték. Kéthely, Somogy megyei község.)
Két részt kapott, mint Zuba.
(A lakodalomban meg is verték, ki is dobták.)
Kétszinü, mint a morva posztó.
Kétszer ad, ki rögtön ad.
Kétszer mérj, egyszer vágj.
Kéz kezet mos.
Kéz után keletlen, lapát után sületlen.
(A kenyérről s mindarról mondatik, ami nem jól volt kezdve és kezelve s e miatt nem sikerült.)
Kézzel hozzá, ha a kés nem fogja.
Kézzel-lábbal rajta lenni.
(Megragadni az alkalmat; nagyon igyekezni.)
Ki a bénát neveti, maga ne sántikáljon.
Ki a dolgot megérteni nem akarja, visszamagyarázza.
Kiadtak rajta, mint az eb a talyigán.
Ki a földön ül, nem nagyot esik.
Kiáll, mint az Istenátkozta tüskén a tövis.
Ki csókot vet, szerelmet arat.
102Ki a káposztát nem szereti, husát se szeresse.
(Ki a fáradságot kerüli, a hasznot se kivánhatja.)
Ki a halat farkánál fogja és a nő szavát szentnek tartja, bizonyos lehet benne, hogy semmit sem fogott.
Ki a krajczárt nem becsüli, a forintot sem érdemli.
(Ki a keveset nem becsüli, a sokat nem érdemli.)
Ki a legény a csárdában?
(Betyáros szólásmód.)
Ki a legény Kisvárdában.
(Kisvárda Szabolcsban.)
»Az a legény Kisvárdában,
Ki bort iszik a csárdában.«
Ki a czélt akarja, annak az eszközöket is akarnia kell.
Kialudt benne a jó.
Ki apja-fia vagy?
Ki a tengeren jár, tartson a szelekkel.
Ki a Tisza vizét issza, oda vágyik szive vissza.
Ki a tiszai asszony főztjét-sültjén nem ette, az nem is tudja, hogy mi a jó.
(Megeheti azt a király is! Tiszavidéki mondás.)
Ki a viztől fél, nem eszik halat.
(Tolna m.)
Ki a bort megissza, ura legyen annak.
(Intés akar lenni, hogy az ember el ne igya eszét.)
Kiabál, mint a kotlós tyúk.
(Dicsekvőt jelent.)
Ki akar, lel okot.
Ki a madártól fél, ne vessen kölest.
(Háromszék.)
Ki a mát megadta, a holnapot nem igérte.
Ki a forrásból eleget ivott, háttal fordul hozzá.
Ki a füstöt nem szenvedheti, meg nem melegszik.
Ki a tojást szereti, a tyuk kodácsolását is tűrje.
Kiáll a feje a »bótból«, mint a móri zsidónak a lóból.
(»Némely roszszak – irja Kovács Pál – Mórott belé varrták a zsidót a lóba, hogy csak a feje állott ki a hátulján.«)
Ki át mond, bét is mondjon.
Kiásom a szemed.
(Szidás.)
Ki azt igéri, hogy aranyat csinál, ezüstöt akar csalni.
Ki ártani akar, nem fenyegetőzik.
Kiállaná már az anyja kinját.
(Már férjhez való leány.)
Ki álmában mátkának látja magát, meghal még abban az évben.
(Babonás km.)
Ki ártatlan, vessen a rosszra követ.
Kiállotta a tűzpróbát.
Kiállotta a próba-hetet.
Ki birja, az marja.
(Ki erősebb, az hatalmasabb.)
103Ki bottal köszön, doronggal felelnek annak.
Kibőjtölni valakit.
Ki berug: kirug.
(A részegre vonatkozik.)
Kibicsaklik a nyelve.
(Megakad, nem tud folyékonyan beszélni.)
Kibékül a maga kenyerén.
Ki bogár után indul, sárba jut.
Kibujt – vagy: kibujik – a szeg a zsákból.
(Előbb-utóbb megismerhetni az embert.)
Kibuvót keres.
Kicsalná tehénből a borjut.
(Élelmes, csalogató, hizelegve kunyoráló.)
Kicsiből lesz a nagy.
Kicsi bántja a nagyot.
(Terhes asszony bajáról mondják.)
Kicsi hiba nem nagy baj.
(Székely km.)
Kicsi hibával a duda is szól.
(N.-Kunság.)
Kicsi korában kezdi a tolvaj is.
Kicsi zsemlye, kövér pék.
Kicsi korban kezdik a bűnt.
Kicsiny a béka, de nagy a szája.
(Szájhősöket jelent.)
Kicsiny a bors, de erős.
Kicsiny a koczka, de nagyot fordul.
(Az ember vagyona egy fordulatra tönkre mehet.)
Kicsiny a sziv, de elég nagy kárt tesz.
Kicsiny csupor hamar felforr.
(Heves természetü, kis emberekre alkalmaztatik.)
Kicsiny ember sem szalmaszál.
Kicsinyenkint akármily nagy kincs elfogyhat.
Kicsiny szikrából gyakran nagy tűz támad.
(Csekély dologból is nagy baj lehet.)
Kicsiny csikó nagy derestül, hámot vonni tanul restül.
Kicsiny nyúl is el tudja fárasztani a nagy kutyát.
Kicsipett, mint szalonnabürke a tüzön.
(Szatmár m.)
Ki dolgozni nem szeret, nem érdemel kenyeret.
Kidőlt kereszt előtt nem emelnek kalapot.
Ki egyenes uton jár, nem téved el.
Ki egyre, ki másra jó.
Ki egyszer a Sugovicza vizéből ivott, visszajő Bajára.
(Bácskai km.)
Ki egy tűt lop, ökröt is próbál az.
Kiejtett szót nem lehet többé visszahúzni.
Ki előbb megy a malomba, előbb önt a garatra.
(Előbb szerzett jog erősebb.)
104Kiesett a derékszeg.
Kiesett a kenyér a kezéből.
Kiesett a sodrából.
Kié a tyúk, azé a tojás.
Kié a szamár, azé az árnyéka.
Ki éhes, kenyérre gondol.
Kifacsart czitromnak keserü a leve.
Ki farkassal tart, annak vonítni kell.
(Béke kedvéért rossz társaságban is a többit kell követni.)
Kifelejtette a káposztából a szalonnát.
(Kifelejtette a javát, pl. a beszédből.)
Ki feleségét nem félti, nem is szereti azt.
Ki fél az eleséstől, ne menjen a jégre.
Ki fél: az él.
Kifelé áll a rúdja.
(Azon a ponton áll, hogy valamely helyről vagy hivatalból kidobják.)
Ki fel, ki alá.
(Nem mindennek egyaránt szolgál a szerencse.)
Ki félve nyúl a csalánhoz, megégeti kezét.
Ki félre nem tesz, végtére koldus lesz.
Kificzamodott az esze.
Kifizette, mint Madali a barátot.
(A barát, mikor éppen beméne Madali egy társaságba, ily kérdést tőn hozzá: Mit keres Saul a próféták között? Madali válaszolá: Az ő atyjának szamarait és örül, hogy egyet meglele; – s ekkor a barátra mutatott.)
Kifizették apró pénzzel.
(Lehordták.)
Kifog a sánta ördögön is.
Kifogy mindenből, mint koldus az énekből.
Kifogyott a szuszból.
Kiforgatta köpenyéből.
(Megczáfolta okoskodását.)
Kiforditotta az ingét.
Kifúrja az oldalát.
(A titok.)
Ki fütőben hál, mást is ott keres.
Kígyó, ha kigyót nem eszik, sárkány sem lehet.
Kigyót-békát kiált rá.
(Gonoszul vádol, rossz hirt terjeszt felőle.)
»Nagypénteken mossa holló a fiát,
Ez a világ kigyót-békát rám kiált.«
Kigyót melenget kebelén.
(Valakivel jót tett, ki később azt roszszal fizette vissza.)
Ki halad, el nem marad.
(Igy is: Ki megyen, halad; ki késik, marad.)
Ki halva látja magát, álmában, az mátka lesz.
(Babonás km.)
Ki hamarkodik, hamar botlik.
105Ki hamar elneveti magát, nincs messze a bolondságtól.
(A sok nevetéstől ráismersz a bolondra.)
Ki 30 éves koráig nem erős, 40 éves koráig nem okos, 50 éves koráig nem gazdag: az többet soha sem lesz.
Ki haragszik, annak nincs igaza.
Ki hazudik, az lop is.
Ki hizeleg, vagy megcsalt, vagy meg akar csalni.
Ki hegedülni meg nem tanulhat, sipolni tanul.
Ki hol bizik, ott hizik.
Kihúzta a sárból.
(Kisegitette a bajból.)
Ki hisz: boldog; ki nem hisz: okos.
Kihozni valakit a kerékvágásból.
(Valakit zavarba hozni.)
Kihúzta lábamból a szeget.
(Kisegitett a bajból.)
Kihúzta a lutrit.
(Kikapott, elverték.)
Ki gyorsan jár, hamar elfárad.
Ki étkezés közben két testvér között ül: mátka lesz.
(Babonás km.)
Ki idején kezdi, idején végzi.
Ki igazán jár, nem botlik.
Kiimádkozták a világból.
Ki Istenben bizik, nem csalatkozik.
Ki Istennel kezdi, Istennel végzi.
Ki ifjukorában jól gyűjt, vénségében jól fűt.
Ki jól kezdi, jól végzi.
Ki jól köt, jól old.
Ki jól különböztet, jól tanit.
(Pädag. mondás.)
Ki jól akar lakni, saját kanalával egyék.
(T. i. ne szoruljon másra.)
Ki jól él, királyt sem fél.
Ki jókor felkel, harmatot szed.
Kijön a gombolyag vége.
(Ki fog világosodni.)
Kijött a kerékvágásból.
(Az igaz utról eltért.)
Kijött – vagy: kivették – a sodrából.
(Türelméből, nyugalmából.)
Kikapta a magáét.
(Pl. elverték.)
Kik egy uton járnak, egy helyre érnek.
Ki keserüt nem kóstolt, – izlelt – nem érdemli az édeset.
Ki keserüt nem izlelt, nem tudja, mi az édes.
Kikapta ötből a hatot.
(Szójáték. Értelme: Tenyérrel 6 poflevest kapott.)
Ki kardot köt oldalára, vasat várhat a lábára.
Ki keres, az talál.
Ki kerüli a munkát, nehezen tölti meg a gyomrát.
106Ki kevéssel be nem éri, sokra nem érdemes.
Ki keveset akar nyerni, sokat kérjen.
Kikéri a szeméből.
(Elcsalja tőle.)
Ki kérdi: kell-e, nem örömest ad.
Ki későre házasodik, későn bánja meg.
Kiki a maga kártyájával játszik.
Ki kicsinyben jó, nagyban is jó.
Kiki a maga háza előtt söpörjön.
Kiki a maga mesterségét folytassa.
Kiki elégedjék meg a maga sorsával.
Kiki kegyes biró magának.
Kiki legjobban tudja a maga keresztjét.
(T. i. baját.)
Kiki maga fazekas mellé szitja a tüzet.
(Mindenki először magának akar jót.)
Kiki maga szerencséjének kovácsa.
Kiki magával hordja a kisbírót.
(T. i. a lelkiismeretet.)
Kiki okosabb más dolgában, mint a magáéban.
Kiki ott vakarja, ahol viszket.
Kiki maga kebelébe szedi az epret.
Ki kiméli a vesszőt, nem szereti fiát.
(Salamon példabeszédeiből.)
Kiki maga tudja, hol szorítja csizmája.
(T. i. hol van baja. Mindenki maga terhét érzi.)
Ki két nyúl után szalad, egyet sem fog.
Ki képiróságot akar tanulni, nem megy a kovácshoz.
Ki korán házasodik, korán bánja meg.
Kikopott a beszédből, a hivatalból, a becsületből, az emberségből.
Kikosarazták.
(A leánykérőt elutasitották. Általában: kosarat adni annyi, mint nem fogadni el azt, amivel kinálnak. Egy kosárkötőnek igen szép leánya volt, akit sokan kértek meg feleségül. A leányzó azonban – nem tudván közülök tetszése szerintit találni, – hogy mégis üres kézzel el ne bocsássa őket, mindegyiknek egy kosarat adott emlékül. Innét erednek a kosár-adásról szóló mondások.)
Ki korán kel, aranyat lel.
(Egy apa azzal serkentette fiát a koránkelésre, hogy a szomszéd fia, korán kint járván, aranyat talált; mire a fiu – nagyot ásitozva, – csak azt válaszolta, hogy még korábban kelt föl az, a ki az aranyat elvesztette – s ezzel megfordult s tovább aludt.)
Ki korcsmában szolgál, ritkán jóravaló.
Ki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.
Ki könnyen hisz, könnyen csalódik.
Ki könnyen igér, nehezen ád.
Kiköpött apja.
(Olyan gyermekre mondják, ki nagyon hasonlit apjához.)
107Kiköti a szitát.
(Szégyent vall; meggyaláztatik.)
Kikötni a vendég kerekét.
(A vendéget el nem ereszteni.)
Kikötni valakivel.
(Nem tágitani, míg veszekedés nem támad.)
Ki közelebb a tüzhöz, jobban melegszik.
(Nagy urak közelében könnyü czélt érni.)
Kikötött a partra.
(Az élet viszontagságai s hánykódásai után biztos s nyugalmas létre talált.)
Ki kunyhóban megér, ne kivánjon palotában lakni.
Ki kutya délelőtt, délután is az marad.
Ki kutyával játszik, bot legyen kezében.
Ki kutyával hál, balhásan kel föl.
Ki minden ruháját magára veszi, nem fázik meg.
(Bizonyos vándorlegénytől, ki téli időben nyári öltözetben járt, azt kérdezte valaki: vajjon nem fázik-e? Mire a legény ezt válaszolta: Nem, hisz’ minden ruhám rajtam van.)
Kilátszik a lóláb.
(Kitetszik a beszédből a szándék, vagy a czél.)
Kilelte a hideg a fésüt.
(Bozontos, kóczos haju leánynak mondják Tövishát vidékén.)
Ki legjobban fogadkozik, az leghamisabb.
Kilencz vármegyében sincs párja.
Kilenc medvefinak egy vad »körtvély«.
(Akkor mondatik, mikor valamin sokan osztoznak, ami egynek is kevés.)
Kilenc puszta faluban sincs mása.
Kilenc kulcsa, pincze kulcsa, kilencz puszta pincze kulcsa.
(Szójáték, Szirmai után.)
Ki levest akar enni, kanál legyen kezében.
Ki lovát másra bizza, hamar gyalog marad.
Ki megházasodik, a becsületes emberek sorába lép.
Ki magasról néz le, hamar szédül feje.
Ki magát kétszer adja a veszedelemnek, a szerencsét ne vádolja.
Ki magának bolond, másnak sem okos.
(Aki magának nem tud tanácsot adni, másnak sem adhat.)
Ki ma szegény, holnap gazdag lehet; ki ma gazdag, holnap szegény lehet.
Ki másnak vermet ás, maga esik bele.
(Sirách 27. 29.)
Ki mással jót tesz, magának keres.
Ki más szekere farkán ül, nem oda megy, a hová akar, hanem a hová viszik.
Ki mást becsül, – tisztel – magát becsüli – tiszteli – meg.
Ki mást dorgál, maga fedhetlen legyen.
Ki mást sárral dobál, önmagát mocskolja be.
108Ki másnak tyukját megeszi, a magáét kötve tartsa.
Ki mástól vár, szomoruan jár.
Ki megszólalástól fél, ne álljon ki a piaczra.
(Vagy: Ne mossa a szennyesét a piaczon, hanem otthon.)
Ki megtér, üdvözül.
Ki megveti a szülők oktatását, hóhérkézre kerül.
Kimért lépésekkel jár.
(Feszesen.)
Ki minél kevesebbet alszik, annál többet él.
Ki mer, az anyer.
Ki messze földről jön, az sokat tud beszélni.
Kimérték neki a házhelyet.
(Elkergették, v. közel van halálához.)
Kimérték neki az utat.
(Kiadtak rajta, kiutasitották.)
Ki miben tudós, abban gyanus.
Ki mi felől nem tud, azt nem is áhitja.
(Ki mit nem tud, azon nem bánkódik.)
Ki mihez szokott, nehezen hagyja el.
Ki minek a mestere, annak a hunczutja.
Ki minek nem mestere, hóhérja az annak.
Ki mindenbe kap, mindenben himpellér.
Ki mindennek barátja, mindennek bolondja.
Ki mindig égbe néz, kutba esik.
Ki mindent akar tudni, hamar megöregszik.
Ki mint keresi, úgy veszi hasznát.
Ki mint ízli, úgy hiszi.
Ki mint veti ágyát, úgy aluszik benne.
(Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.)
Ki mit keres, megleli.
Ki mit szeret, arra néz.
Ki mint cselekszik, úgy veszi hasznát.
Ki mit kiván, örömest hiszi.
Ki mit szeret, azt félti.
Ki mint eszik, úgy dolgozik.
Ki mint vet, úgy arat.
Ki mint őröl, úgy süt.
Ki miről nappal gondolkodik, éjjel arról álmodik.
Kimutatta a foga fehérét.
(Elárulta rossz szándékát.)
Ki nagyot ugrik, nagyot esik.
Ki nagyot hall, kicsit hall.
(Szójáték a süketségről.)
Ki nagyot esik, nehezen kel föl.
Ki nagyot nem látott, a kicsit is megbámulja.
109Ki nád között ül, olyan sipot csinál, minőt akar.
Kinálgatják egymást, mint a mikolaiak.
(Tatárjáráskor a mikolaiak egy pallón kelle átmenni, s addig kinálgatták egymást az elsőséggel, míg a tatárok által utólérettek.)
Ki nehezen haragszik meg, tovább tart haragja.
Kinek a basa adja, az Isten is annak adja.
Kinek a kása megégette a száját, az még a tarhóját is fújja.
Kinek a fejében nincs, annak a lábában kell lenni.
(Akkor mondják, ha feledékenység miatt egy utat ujra kell megtenni.)
Kinek akasztófa helye, nem hal meg a Dunában.
Kinek a hasa fáj, keressen rá bodzát.
(Somogy m.)
Kinek a pap, kinek a papné; – de nekem a lánya.
Kinek halál hirét költik, az sokáig fog még élni.
(Babonás km.)
Kinek házában lakol, annak törvényével élj.
Kinek gyapju kell, utána jár.
Kinek hideg a keze, meleg a szerelme.
(Babonás km.)
Kinek egy nehéz, kettő nehezebb lesz.
Kinek Isten adja, pap is annak adja.
Kinek dolga nincs, bontsa el a házát.
Kinek a szerencse szolgál, az a menyasszonynyal hál.
Kinek bő az idő, még kifogy belőle.
Kinek esze nincs, a kovács se csinál annak.
(Félegyháza.)
Kinek foga fáj, tartsa rajta nyelvét.
Kinek gézengúz a gazdája, annak kótyomfity a szolgája.
Kinek hol fáj, ott tapogatja.
Kinek Isten akarja, ablakon is beadja.
Kinek Isten hivatalt ad, észt is ad hozzá, – vagy: menten ad hozzá tehetséget is.
Kinek Isten nem adja, János kovács sem koholja.
Kinek kenyerét eszed, annak nótáját fujjad.
Kinek-kinek meg van a maga baja, – vagy: bibéje.
(Minden ember maga tudja legjobban, mi a baja, hol és mi fáj.)
Kinek-kinek legjobban fáj a maga sebe.
Kinek Krisztus a barátja, könnyen üdvözül.
(Kinek jó pártfogója van, könnyen megy előre.)
Kinek lova nincs, Bécsben is gyalog jár.
Kinek kocsija nincs, járjon gyalog.
Kinek mi szivében, megtetszik szemében.
Kinek mi kedvére, nincsen az terhére.
(Mindenkit saját élvezete vonz. Szivesen végzett munka nem fáradságos.)
110Kinek mesze nincs, sárral tapaszt.
Kinek mihez kedve, azért álmát felejtse.
Kinek mihez kedve, nincs ott rövidsége.
Kinek mihez kedve, ott akad a szive.
Kinek mi tetszik, kedves az annak.
Kinek milyen kalapja van, olyannak köszön.
Kinek mi tisztje, ahoz tartsa magát.
Kinek nem borja, nem nyalja.
Ki nem bűnös, ne vegye magára.
Kinek nem inge, ne vegye magára.
Kinek pénze van, menyországot is vehet.
Kinek savával élsz, főztét megdicsérjed.
Kinek semmije sincs, semmit sem veszthet.
Kinek a szekere farán ülsz, annak a nótáját fújjad.
Kinek szél a hite, – pokol az üdvössége.
Kinek szél a hite, tömlöcz (börtön) a menyországa.
Kinek szíve telve, megnyílik a nyelve.
(A szív teszi az embert beszédessé.)
Kinek tehene nincs, kecskét fejjen.
Kinek üvegből van a háza, ne dobálódzék kővel.
Kinek veszett neve indul, a szél is árt annak.
Kinek nincs esze, nem vesződik vele.
Kinek nincs pénze, ne menjen a piaczra.
Kinek nincs szégyene, annak becsülete sincs.
Kinek sokja van, sok gondja is van.
Kinek szeretője nincsen, annak egy csepp esze sincsen.
Kinek pénze van, mindene van.
Kinek rossz a szomszédja, annak sok a gondja.
Ki nem akar adni, azt mondja: hogy nincs.
Ki nem akar élni, – vagy: megvénülni – akaszsza föl magát.
Ki nem alszik, nem álmodik.
Ki nem költ, annyi, mintha keresne.
Ki nem szánt, gazt arat.
Ki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul.
Ki nem tud félni, nem is tud vigyázni.
Kinn tágasabb, benn szorosabb, – vagy: helyesebb.
(Kopogtatásra mondják tréfásan az ismerősöknek »szabad« helyett.)
Kin nem fog a szó, bottal neki.
Ki nem tud imádkozni, menjen a tengerre.
Ki nem dolgozik, ne is egyék.
(Szent-Pál apostol mondása.)
111Ki nem fogy, mint a Rókus kobakja.
Ki nem próbál, se nem nyer, se nem veszt.
Ki nem tud engedelmeskedni, az nem tud parancsolni.
Ki nem tud tűrni, nem tud uralkodni.
Kinél nincs baj, annál nincs jaj.
Kinéz, mint görög a boltból.
(Kecskemét vidékén mondják arra, ki tétlenül nézeget a világba, mint az az egy árva görög boltos, ki a régi időkből, mikor a kereskedés jobbára az örmények és görögök kezében volt, magnak megmaradt Kecskeméten.)
Kinőtt már a vessző alól.
(Már nagy gyermek.)
Kinőtt az Isten markából.
(Nagyra nőtt.)
Kinlódik, mint helesfai ember a csap alatt.
(Nagy ivó levén, csap alá feküdt, de a bor nagyon folyván, erőlködött a csap visszaforditásán, nehogy megfuladjon. Helesfa Baranyamegyében van.)
Kinn vagyon a farka beszédének.
(Ravasz beszédü.)
Kinn van a hinárból.
(Kimenekült a bajból.)
Kinn van a barát a csuklyából.
Kinyalta magát.
(Csinositotta magát.)
Ki nyáron nem gyűjt, télen keveset fűt.
Kinyilt már a szeme.
(Már okosabb.)
Ki nyakas, fejes is.
Ki olajjal bánik, hamar piszkosodik.
Ki önmagához rossz, hogyan lehet jó máshoz.
Ki örömest nevet, örömest sir.
Ki özvegy asszonyt vesz nőül, olyan edényből eszik, melyben már főztek.
Ki papot, katonát, deákot szeret, az megjárja.
Ki pénzes, kényes.
Ki retket eszik, kétfelől hurutol.
Ki pénz nélkül vesz, hamar fönakad.
(Tolvajra értendő.)
Ki pénteken nevet, vasárnap sir.
(Babonás közmondás.)
Kiporolták a nadrágját.
(Megverték.)
Kirántották a gyékényt alóla.
(Tehetetlenné tették.)
Király maga is ott veszi a várat, a hol kapja.
Király keze messze ér.
Király is csak ember.
Király sincs bú nélkül.
Királynak sincs mindenkor egyaránt.
Ki reménységben él, ispotályban hal meg.
Ki rózsát akar tépni, tövistől ne féljen.
112Kirugott a hámból.
(Pl. a pityókos, részeg ember.)
Kirugta az iszákot.
(Megszegte szavát.)
Kirugja a ház oldalát.
(Féktelen jó kedvü emberre mondják.)
Kisasszony szereti a sajtot?
(Ügyetlen fiatal udvarlókat gúnyolják e kérdéssel.)
Ki sántával jár, sántikálni tanul.
Kis bajok, nagy gondok.
Kis bajt került, nagyra esett.
(Míg egy bajt kikerül, a másikba esik.)
Kis boszú nagyra viszi az embert.
Kis bőrben is ember lappang.
Kisebb gondom is nagyobb annál.
Kis ember is vethet nagy árnyékot.
Kis ember nagy bottal jár.
Kisded bimbóból lesz a fontos körte.
Kis gilisztával nagy halat foghatni.
Kis gyermek: kicsi gond.
Kis gyermek, nagy méreg.
Ki se nyitotta szemét, már kenyeret kér.
(Gyerekekre mondják.)
Ki siet, nem gondolkozik.
Kis-Kocsord, Nagy-Kocsord, nem Pontus Kappadóczia.
(Hallván a török tiszt a pünkösdi prédikáczióban Kocsordon, hogy a keresztény vallás Pontus Kappadócziában szintén elterjedt, figyelmessé lőn s mondá: Mit akarnak ezek a szultán birtokában? Elég nektek Kis-Kocsord, Nagy-Kocsord, nem Pontus Kappadóczia. Igy meséli ezt Erdélyi János.)
Kis konyha – nagy gazdaság.
Kis korsó, nagy korsó, szivemet viditó, ruhámat rongyositó.
Kis kutya többet csahol.
(Haszontalan ember többet fecseg.)
Kis kutya, nagy kutya nem ugat hiába.
Kis lyuk a torok, de egész falut elnyelhet.
Kis mise, nagy mise, utoljára semmise.
Ki sohasem kezdi, sohasem végzi.
Ki sokat alszik, keveset él.
Ki sokat beszél, vagy sokat tud, vagy sokat hazudik.
Kis tolvajt fölakasztják, a nagyot futni hagyják.
Ki paréjjal jól tud lakni, annak húst is lehet adni.
Ki pokolba indul, legalább üljön jó lóra.
Ki pöröl, erősen pöröljön.
Ki sokat válogat a mogyoróban, utoljára férgesre talál.
Ki sokat igér, keveset ad.
Ki sokáig válogat, végre semmit sem kap.
113Ki sokat nevet, annak kevés esze van.
Ki sokat őröl, annak sok korpája van.
Ki sok vizet iszik, béka nő a hasában.
Ki sok vizet iszik, káka nő a hasában.
Ki sokat kérdez, keveset tud.
Ki sokat kérdez, sok feleletet nyer.
Ki sokba kap, keveset végez.
Ki sok mézet nyal, keserüt is fal.
Ki sokat farag, sok forgácsot ejt.
Ki sokat fontol, keveset cselekszik.
Ki sokat markol, keveset szorit.
Ki sokat szól, keveset mond.
Kiszúrta a szemét.
(Valami csekélységgel elámitotta.)
Ki sokáig levest eszik, sokáig él.
Ki szitával, ki rostával.
(Kiki a maga szokása szerint.)
Ki sok szép szót ad, keveset segit.
Ki süket, az bolond is.
Ki szelet vet, vihart arat.
Kiszöktek a felső várból.
(Esztelenre mondják.)
Ki született, meg is kell halnia.
Kis ujjamat sem harapnám – v. égetném meg érte.
(Nem állanék jól érte.)
Kis ujjában több van, mint más fejében.
(T. i. ész.)
Kis ujjammal sem érintettem.
(Legkisebb bántalommal sem illettem.)
Ki szurokkal bánik, bemocskolja kezét.
Kisült a turpissága.
(Álnoksága, fondorkodása kitudódott.)
Kiszedték a szeme szőrét.
Ki szegényben bizik, nádra támaszkodik.
Ki szerelmet és barátságot vesztett, szegényebb, mint a ki azokat sohasem birta.
Ki szinével mutatja kártyáját, legjobb játékát is elveszti.
Ki szeret, az mindig fél.
Kit Baján meg nem szólnak, Szabadkán le nem itatnak, Zomborban meg nem vernek, Ujvidéken rosszra nem visznek, az elmehet az egész világon, sehol rajta ilyesmi meg nem esik.
(E km. ép oly találóan jellemzi Bácsmegye nagyobb városait, mint azon olasz km., mely a hét főbünt Olaszhon hét főbb városában szállásolja el: a kevélység Genuában, a fösvénység Flórenzben, az irigység Rómában, a bujaság Velenczében, a torkosság Milánóban, a harag Bolognában, a jóravaló restség Nápolyban lakik.)
114Kitett magáért.
(A hozzákötött várakozásnak derekasan megfelelt.)
Kit Isten meg akar verni, annak elveszti az eszét.
Ki többet költ, mint jövedelme, hamar szegénységre jut.
Kit a nap látott czifrán feljöttében, azt a nyujtó lóczán hagyja lementében.
(A halál váratlanul lepi meg az embert.)
Kit a kigyó megmar, még a gyiktól is fél.
(Ki nagyobb veszélyben forgott, az óvatos.)
Kit a török meg akar átkozni, annak rossz szomszédot kiván.
Kit egyben rajta érnek, azt másban is gyanusitják.
Ki téged kővel dob, dobd vissza kenyérrel.
(Szentirás.)
Kitették a szűrét.
(A kérő legény benn hagyja a szűrét; ha visszautasítják, akkor szűrét kiakasztják.)
Kit a darázs megcsipett, a szunyogtól is fél.
Kit az Isten szeret, ifju korában veszi magához.
Kit el akarnak altatni, bankópénzzel legyezik.
(A megvesztegetésre érthető.)
Kitör belőle a kutya természet.
(Természetet megváltoztatni nehéz dolog.)
Kitört belőle a régi czudarság.
(Ugy is mondják: kitört belőle a méreg.)
Ki tengeren jár, tartson a szelekkel.
Kitetszik a róka farka, akár mint dugdossa.
Kitörölték a szemét.
(Csekélységgel kielégitetté.)
Kitörte a járomszeget.
Kitünik, mint birkák közül a szamár.
Ki tűzzel álmodik, meglopják.
(Babonás km.)
Kitudták a vagyonból.
(Kizárták, kitúrták.)
Kiugrott a Rigómezőre.
(Hetyke, tolakodó szájvitézre mondják.)
Ki útfélen épit, sok mestere van.
Ki utolsónak marad, tegye be az ajtót.
Ki ülő munkát végez, járva pihen.
Kiütni valakit a nyeregből.
(Oly nő kegyét megnyerni, kit már egy más férfi vél magáénak, v. oly hivatalt elnyerni, melyet más maga számára már bizonyosnak tartott.)
Kivágták Bedőn az erdőt.
(Esztelenre illő km., azon esetből ered, hogy Bedő, bihari falu népe az erdőt, melyre sok varju járt, nehogy elpusztuljon, kivágta.)
Ki valamibe belekezdett, folytassa.
Ki várni tud, igen sokat tud.
Kivágta magát.
(Leleményességével kiszabadult a bajból.)
Kivel lakol, annak törvényével élj.
115Kivenni a szivét.
(Megtudni, mi lakik valamiben.)
Kivered az ajtón, bejön az ablakon.
(Szemtelen, tolakodó.)
Ki verekedni akar, könnyen talál botot.
Kiverte a szent Antal tüze.
Kiverte szemét az ág.
»Hejh! míg a szememet ki nem verte az ág:
Hejh! nem is így forgott a világ.«
Kivették a falatot a szájából.
Kivették a kerekét.
(Szivesen látták.)
Ki vén korában házasodik, dajkát keres.
Ki vagyonánál többel adós, semmije sincs.
Ki veszni indult, annak a szél is megárt.
Ki veszni indult, könnyü annak elveszni.
Ki veszni indult, annak a légy-viz is megárt.
Kiverte a borhimlő.
(A sok szeszes italból borvirágos az arcza s rezes az orra.)
Ki vesz, annak lesz; ki nem vesz, beteg lesz.
Kivette a számból.
(T. i. én is épen azt akartam mondani, de megelőztettem.)
Kivénült belőle.
(Pl. az agglegény a tánczból.)
Kiugrasztotta a nyulat a bokorból.
(Kicsalta a titkot valakiből.)
Ki utra kél, korán keljen.
Ki vizen jár, szélnek is vigyen kenyeret.
(Csongrádmegyei.)
Kivilágos kivirradtig.
(Pl. a farsangi jól sikerült bálok, mulatságok reggelig tartanak.)
Kivül a hája.
(Czifrább, mint gazdagabb.)
Kivűl-belül egyforma, mint a Samu nadrágja.
(Tolna m.)
Kivül fehér, belül fekete.
(Képmutató ember.)
Kizsebelni valakit.
(Kifosztani.)
Kóborol, mint a gazdátlan kutya.
Kocza gyermeknek koszos a feje.
(Nem törvényes ágyból született = kocza gyermek.)
Kócz-istráng, kenderhám, mind a kettő rossz szerszám.
Kocsis issza meg a bort, a ló részegszik meg tőle.
Kofák is tudják.
(Általános hir.)
Kókai lencse.
(A nép tréfásan úgy mondja, hogy Kókán a lencsét kétszer ették meg. Kóka község Pestmegyében van.)
Kolbászszal hajigál a szalonnára.
Kolduskenyeret könnyek keserítenek.
(Veszprém.)
Koldustáska a vállon, aranygyürü az ujjon, – nem illenek össze.
Kolduskenyér keserves.
116Koldusbotra jutott.
(Elszegényedett, tönkre ment.)
Kolduséknál bál van.
(Ha a szegény sorsu ember lakomát ad.)
Koldusbot annál súlyosabb, minél többen vannak hozzá.
Koldustól vesz tarisznyát.
Kolompos után bőg a csorda. Kolompos után megy a nyáj.
Kolombus tojása.
(Történetileg nevezetes mondás.)
Koma neki.
(Nem kedvel valamit, irtózik valamitől. Pl. koma neki a dolog, – a fizetés.)
Komor, mint a verembe esett farkas.
Kondor, mint a czigány.
Kondor, mint a gácsérfark.
Koncz-leső.
(Haszonleső.)
Konczon vesznek össze a kutyák.
Konkolyos zsákot nem ugatja meg a kutya.
Konkoly ott is terem, a hol nem vetik.
Konkolyt hintett közéjök.
(Békés felek közt viszálykodást gerjesztett.)
Konty alá való bor.
(Az édes borról mondják az asszonyok, noha sokan a savanyut sem utálják.)
Konty parancsol a süvegnek.
Konty alá szeretne jutni.
(A leány, ha férjhez akar menni.)
Kopasz mentség.
(Gyenge, alaptalan mentség.)
Kopogtatott, de nem nyitottak neki ajtót.
(Nem teljesitették kérését.)
Kopár helyen keresgél.
(T. i. a hol semmi sincs.)
Kopár helyen fogott.
(T. i. nem sikerült a vállalata.)
Kopasz, mint a tök.
Kopasz, mint a török.
Kopasz, mint a német ajak.
Kopasz is egyszer fésüt vett a vásárban.
Koplal, mint a czigány lova.
Koppan a szeme tőle.
(Szeged vidéki.)
Koppan attól az állad.
Korai vendég hamar megy.
Korai dörgés, késő éhség.
(A Szent-György nap [ápr. 24.] előtt való dörgés bő esztendőt, a Szent-Mihály nap [szept. 29.] után való pedig hosszú őszt jelent. Szatmár.)
Korai vetés sokszor csal, a késői mindig rossz.
(Gazd m.)
Korán görbül, ami jó kampón akar lenni.
Korán okoskodó gyermek ritkán szokott megélni.
Korbeli ember.
(Élemedett, idős ember.)
Korcsmába menni és protestálni mindenkinek szabad.
117Korcsmának megszokása, a templomnak megutálása.
Korcsmáros nélkül csinálja a számadást.
Korgó gyomornak nincs füle.
Kórót nem szokták fűző mellé tenni.
(Átvitt értelemben aglegény v. aggszüz.)
Korpával van tele a feje.
(Nincs elég esze.)
Korpája sincs, mégis lisztet árul.
(Hiábavaló dicsekvőről mondják.)
Korsó megtartja szagát.
Koslat, mint a kutya.
Koszos malaczból válik a jó disznó.
Koty belé szilvalé, téged is bele borsolának.
(Ha ügyetlenül szól valaki a dologba, igy szokták letromfolni. Erdélyi km.)
Kotyog, mint a félig telt kulacs.
Kovács kovácsra irigykedik.
Kovács mondja a molnárnak, hogy szurkos.
Kovácstól vesz szenet.
Kóvályog az esze.
(Nem ott jár, a hol kellene.)
Köd előttem, köd mögöttem – vagy: utánam.
(A mesékből származik.)
Ködös a feje.
(Részeg.)
Köhög a tetü – v. nem szeretem, mikor a tetü köhög.
Köhög, mint a vén juh.
Köhögés jó mentsége a rossz kántornak.
Kőhöz legyen mérve.
(Babonás km., hogy a kimondott rossz rá ne szálljon az emberre. Székelységi.)
Kölcsön helyébe kölcsönt várnak.
Kölcsön kérésnek megadás a vége.
»Buzakenyér csormojás,
Kőcsönkérés megadás.«
Kölcsön korpát is szokás megadni.
(Csekély dolgot is vissza kell adni.)
Kölcsön kért ruha nem ad meleget.
Kölcsön vett pénz egy tálból eszik az emberrel.
Könnyen költ, kinek apja keresett.
Könnyen fütyül.
(Kinek jó módja van.)
Könnyen gyült, könnyen hült.
(Könnyen szerezte, könnyen el ment.)
Könnyen él, ki kevéssel beéri.
Könnyen igérő nehezen fizet.
Könnyü a bolondot megcsalni.
Könyökén is kijön.
(A titok.)
Könyökig váj a zacskóba.
(Értelme: szegény. Székely mondás.)
Könnyü a báránynak vérét ontani.
118Könnyü a csizmadiának a feslés.
(Mert annak haszna van a feslésből.)
Könnyü a készből élni.
(Ha t. i. a megszerzésre nincs gondja az embernek.)
Könnyü a lágy követ faragni.
Könnyü a leányt fölnevelni, de nehéz férjhez adni.
Könnyü a fonás, de nehéz a várakozás.
(Szabolcs m.)
Könnyü a jót nevelni.
Könnyü a mesterség annak, a ki tudja.
Könnyü a szegényt kicsúfolni, de nehéz fölruházni.
Könnyü a szegényből bolondot csinálni.
Könnyü a pókhálót eltépni.
Könnyü a kepe – kazal – alatt kalászt szedni.
Könnyü a máséból költeni.
Könnyü a békát tóba ugrasztani.
Könnyü annak bolondozni, kinek egy csepp esze sincs.
(Pl. ha valaki sánta létére hetykén mondaná, hogy nem fél a katonaságtól s ezzel bátornak szeretne látszani.)
Könnyü annak üdvözölni, kinek Isten a barátja.
(Azaz: könnyen előmegy, kinek hatalmas pártfogói vannak.)
Könnyü annak sétálni, kinek más dolga nincs.
Könnyü az akarót rábeszélni.
Könnyü elélni, csak kenyér legyen.
Könnyü gáncsot találni.
Könnyü hibát keresni.
»Könnyü hibát keresni,
A gyolcs jégen elesni.«
Könnyü is nehéz a nem akarónak.
Könnyü játszani, mikor tök a tromf.
Könnyü Katót tánczra vinni.
(Könnyü az akarót rábeszélni.)
Könnyü olyan egeret megfogni, melynek csak egy lyuka van.
Könnyü eltalálni a kolbász csuklóját.
Könnyü ritka hajat megfésülni.
Könnyü kis feslést bevarrni.
Könnyü kopaszt beretválni.
Könnyü neked, de nehéz a becsületes embernek.
(Tréfás km.)
Könnyü, mint a toll.
Könnyü onnan venni, a hol van.
Könnyü vékony vesszőből gúzst kötni.
Könnyü kis lyukat bedugni.
Könnyü mást megitélni.
119Könnyü, mint az ólommadár.
(T. i. nagyon is súlyos, nehézkes.)
Könnyü nád között sipot találni.
Könnyü pohár mellett vitézkedni.
(Korcsmahősökre mondják.)
Könnyü rossz hirbe keveredni, de nehéz belőle kigázolni.
Könnyü ruha a csók.
»A csók, az könnyü ruha,
Se eleje, se hátulja.«
Könnyü sebet ejteni, nehéz meggyógyitani.
Könnyü szerrel végzett munka.
Könnyü teli hassal bőjtöt prédikálni.
Könnyebb a hazugot utólérni, mint a sánta ebet.
Könnyebb a könyv a kapánál.
(Rossz tanulónak mondják, – buzditásul a tanulásra.)
Könnyebb a lelkének.
(Pl. ha csak rá nézhet valakire, v. csak hozzá érhet stb.)
Könnyebb az asszonyt tánczba vinni, mint ránczba szedni.
Könnyebb egy zsák balhát megőrizni, mint egy rossz asszonyt.
Könnyebb ünnepet szabni, mint megtartani.
Könnyebb végét fogja a dolognak.
Könnyebb gyökérről nevelni a fát, mint ágról.
Könnyebben felejti kigyó farka vágását, mint az asszony legkisebb bosszuságát.
Könnyebb rontani, mint épiteni.
Könnyebb tanácsot adni, mint venni.
Könyv nélkül tudja.
Köpenyeg alatt – vagy: zsebben – mutat fügét.
(Titkon, alattomban gunyolódik.)
Köpenyforgato.
(Arra illik e mondás, ki elvét, meggyőződését haszonért, számitásból gyakran megváltoztatja.)
Köpköd, mint a zsidó.
Köpi a markát.
(Dicsekszik valamivel.)
Köpj egyet, ülj rá.
(Igy is mondják; Köpj a földre, ülj rá s aztán lógasd le a lábodat. Tréfás szójárás. Olyannak mondják, ki hamarjában nem talál ülőhelyet.)
Köröm szakadtáig.
(Pl. védeni, vagy dolgozni.)
Körmetlen macskának nehéz a fára mászni.
Körmét rágja.
(Tépelődik, bánkódik valamin.)
Körmös kézbe akadt.
(Azaz: jó vigyázás vagyon reá, nem engedik kirugni.)
Körmére égett.
(A legvégső időben végzi munkáját.)
120Körmére vertek, – hágtak, – koppantottak, – pörköltek, – ütöttek.
Körmön font beszéd.
(Jól megfontolt s velős beszéd.)
Körülgondolta, mint Préda a széna kazalt.
(Ily nevü ember – igy irja Erdélyi – hallá, hogy a bünt meggondolni és tenni egy; midőn kiküldetett, hogy árkolja körül a szénakazalt, lefeküdt és gondolta az árkot, de nem ásta; s magát azzal védte, hogy meggondolni és tenni egy.)
Kösd föl a gatyádat, ha velem ki akarsz kötni.
Köss bogot – csomót – a nyelvedre.
(Azaz keveset szólj.)
Köszönés senkinek sem szakasztja meg a száját.
Köszönöm, nem iszom vöröset.
(Akkor szokás tréfásan igy szólani, ha az embert fehér borral kinálják.)
Köszönést se fogadja el.
(Olyan kevély.)
Köszörüli a fogát.
(Étvágyat csinál magának valamire. Egy városi uri emberhez falun tartózkodása alkalmával a falusi szolgálót beküldték, hogy hivja őt ebédre. Ez épen fogait tisztitotta a fogkefével. Ezt látva a leány, gyorsan visszament s jelentette gazdájának, hogy mindjárt jön az úr, már a fogát köszörüli.)
Kötél a kezébe, holnap a nyakába.
(Tréfás km. A harangozóra mondják, mikor sokat harangoz.)
Kötelet a nyakára.
(Gonosz emberekre mondják.)
Kötelet sem vehet, hogy fölakaszthatná magát.
(T. i. oly földhöz ragadt szegény.)
Kötelkedik, mint részeg katona a czibillel.
(Czibil = czivil, polgári egyén.)
Köti az ebet a karóhoz.
(Bizonytalan dologban erőlködik.)
Kötni való bolond.
Kötve higyj a komának.
(Ne higyj a puszta szóra. E km. óvatosságra int.)
Kövek is kibeszélik az ember titkát.
Kövérebb a szomszéd asszony lúdja.
(Az irigység rí ki e mondásból.)
Kövér disznó halálát sok éhes has várja.
(Székely.)
Kövér emberben ritkán látsz bölcset.
Kövér, mint a harcsa.
Kövér, mint a háj.
Kövér, mint a szalonna.
Kövér, mint a disznó.
Kövér, mint a hizlalt deszka.
(Ellenkező értelemben.)
Kövér, mint a magzalicza.
Kövér, mint a Szent Márton lúdja.
(Márton nov. 11.)
Kövér, mint a trombitás angyal.
121Kövér, mint a fölfujt lapoczka.
Közel a füst a lánghoz.
(Kerüld a vészt, ha már jeleit látod.)
Közeledik Simon Judás, jaj teneked pőre gatyás.
(Ekkor már – okt. 28. – hüvösödik az idő.)
Közelebb az ing, mint a suba.
(Közelebb van az ember magához a rokonok felett; ezek közelebb vannak mihozzánk, mint az idegenek; aztán: közelebb, azaz elsőbb a becsület, mint a haszon. E közmondást használta Mátyás király, midőn Bátori István azt tanácsolta, hogy a magyar leányokat át kellene küldeni a török táborba, kik a katonákat szerelmökkel elbolonditván, azalatt meg lehetne nyerni a győzedelmet. Mátyás ezt el nem fogadá és e közmondással élt. Igy irja ezt szóról-szóra Erdélyi.)
Közelebb az ing, mint a csuha.
Közelebb az ing, mint a guba.
Közelebb az ing, mint a mente.
Közé vág, mint a zsidó az egy lovának.
Közepéből való.
(Valaminek a legjavát jelenti. Pl. ez a bor a közepéből való. A czigány elment a boltba, hogy rongyos nadrágjára foltnak valót vegyen s igy kérte azt: adjanak egy garas ára vörös posztót, de a közepéből.)
Közmondás, nem hazug szólás.
(Igy is: Igaza van a közmondásnak. Vagy: A közmondás nem hazudik.)
Közös, mint a szent-királyi nemes mentéje a feleségével.
(Szent-király Baranyamegyében; lakósai hajdan mind nemesek voltak.)
Közös, mint a szútori nadrág.
(A monda szerint régen csak egy nadrág volt a faluban és a kire ez ráillett, azt küldték – ha szükség volt valahová – képviselőnek. Szútor, Gömörben.)
Közös féknek rongyos a szára.
Közös lónak túrós a háta.
(Közös birtoknak rendesen nem viseljük kellőképen gondját, mindegyik a másiktól várja, hogy tegye meg a teendőt, s igy egyik sem teszi meg.)
Közösnek tart mindent, mint a pap gazdasszonya.
(Azaz: lop, rosszul gazdálkodik.)
Köztünk legyen mondva, – v. köztünk maradjon.
(Pl. a szó.)
Krajczáros gazdálkodás.
(Azokra szól, kik az ezrekkel játszanak s a kisebb kiadásoknál takarékoskodnak.)
Krajczárból lesz a forint.
Krétával kell a falra irni.
Krisztust is letagadná a keresztfáról.
Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen.
Krokodil-könyeket hullat.
(Képmutatásból sir.)
Krumpli-orru.
(Idomtalan, vastag orru ember.)
Krumpli-óra.
(Régi divatu nagy zsebóra.)
122Kudarczot vallani.
(Megcsalódni, megszégyenülni.)
Kuhiban maradni.
(Szégyenben maradni.)
Kuhit mondani.
(Elismerni legyőzetését.)
Kukaczos szalonna, büdös vaj összeillenek.
Kukoriczaföldön nőtt a feje.
(Szegedvidéki.)
Kukkot sem szól.
(Mélyen hallgat; semmit sem lehet belőle kivenni.)
Kulcslyukon is kirepül a szó.
Kun László szekerére szorult.
(Elszegényedett. IV. vagy Kun László király idejében annyira elkoldusodott hazánk népe, hogy két kerekü talyigáit maga volt kénytelen húzni. Innen ered Kún László szekere = talyigája.)
Kurta, mint a szegedi szoknya.
Kurta, mint a szeremlei szoknya.
(Szeremle falu Bajához [Bács megye] közel.)
Kurta, mint a gyíkleső.
(A gyalogos közkatona oldalfegyvere.)
Kurta, mint a barát gatya.
Kurta, mint a nyulfark.
Kurucz világot érünk.
(Rosszabb is lehet még.)
Kuszi pajtások.
(Testi-lelki jó barátok.)
Kutat is ki lehet merni.
(Nincs oly sok, mi el nem fogyna.)
Kutya baja van.*
(Semmi baja sincs.)
Mely közmondások itt elő nem fordulnak a kutyáról, azok legnagyobb részét lásd az »E« betű alatt »eb«-nél.
Kutya baja, mint a szentesi halottnak.
(Kisérte a gyászfelekezet a halottat, utközben nagy záporeső érte s a gyászmenet bevonult egy házba az eső elől. Valaki kérdezte: hát a halott mit csinál? Mire egy másik azt felelte: Kutya baja! betoltuk a kocsit a halottal együtt a félszer alá.)
Kutyabőrből van az erszénye.
(Szeged vidéki.)
Kutya gazda, eb szolga.
(Minő az ember, olyan a kutyája.)
Kutyafark v. macskafark inkább a szájába.
(Dohányzó ifjakra mondják.)
Kutya forsponton jár.
(Azaz: gyalog.)
Kutya-futtában végzett dolog.
(Gyorsan, de felületesen végzett dolog.)
Kutya is akkor vész meg, mikor legjobb dolga van.
Kutya kedve van.
»Egy itcze bort megittam,
Jaj de kutya kedvem van.«
Kutya kötelessége.
(Ezt vagy amazt megtenni.)
Kutya meg az anyja!
(Tréfás káromkodás.)
Kutyának se jó az első kölyke.
Kutya-macska barátságban élnek.
(Veszekedő házastársakra mondják.)
123Kutyaólban keres kenyeret.
(Ott keres valamit, a hol nincs.)
Kutya ugat, a karaván halad.
(Eredetileg arab km., ujabb időben azonban nálunk is gyakran mondják.)
Kutyának az embersége is kutya.
Kutyául van.
(Rosszul megy sorsa.)
Kutya baja, mint a kiséri halottnak.
(Tetszhalott volt s fölébredt. Kisér, Jászságban.)
Kutyaharapást ebszőrrel kell gyógyitani.
(Vagy pedig: Ebmarásnak kutyaszőr az orvossága.)
Kutyahájjal van megkenve.
(Hamis, pajkos ember.)
Kutya is füvet eszik, ha beteg.
Kutya is kényes az orrára.
Kutya se ugatja meg.
(Senki sem törődik vele; rá sem hederitenek.)
Kutya se teszi be maga után az ajtót.
Kutya szokott gyalog járni.
(Huszárok tréfás mondása.)
Kutya ugatás nem hallatszik menyországba.
Kutya van a kertben.
(Baj van a dologban; leginkább titkos s tiltott szerelmi viszonyra használják.)
Kutyába sem veszem.
(Közönyösséget jelent.)
Kutyát kapunk, csak korpa legyen.
Kutyánál az egres.
(Szabolcsi.)
Kutyám sem volna sánta.
(Ha t. i. ez, vagy az a bajom nem volna.)
Kutyának sem kell.
(Valami rosszra mondják.)
Kutyára bizni a hájat v. szalonnát.
Kutyát fogni.
(E közmondásnak eredete Szirmay szerint az, hogy első Henrik német császár, midőn a magyarok az előde által vállalt évi adót követelték, azoknak az adó helyett egy rühes kutyát küldött, min a magyarok felindulván, roppant sereggel Henrikre ráütöttek, de ettől oly hatalmasan visszaverettek, hogy a német irók tanusága szerint 50 ezer magyar elesett. Innen, ha valaki feltételét el nem érve kudarczot vallott, azt mondták, hogy »kutyát fogott.« Sőt »kudarczot vallani« is annyi lenne, mint »kutya arczot vallani.«)
Kutyát vertek ezen a helyen.
(Kártyázók közt a vesztő hely. Ilyen helye jutott az egykori pénztárnoknak is, ki nagyon szeretett kártyázni. A veszteség annyira elvette az eszét, hogy midőn másnap pénzt számlált, igy folytatta: »hét, nyolcz, kilencz, tiz, alsó, felső, király, disznó.«)
Különös, mint karácsonkor a tökkáposzta.
(H.-M.-Vásárhelyi.)
Kvittek vagyunk, mint az asztalos a kutyával.
(Asztalt vitt az asztalos a fején. Hozzászaladt egy kutya s megharapta az asztalos lábát. Az asztalos ijedtében elejté az asztalt s eltörött az asztal lába. Felkapta a letört asztallábat, utána vágta a kutyának s eltörte vele a kutya lábát. Erre visszafordult, azt mondván: »No, most kvittek vagyunk!«)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem