Ló.
Ló. A hol ló nincs, ott csacsi is jó. Ny. 8. – A hol ló nincs, ott a szamárnak is van kelete. KV. – A hol ló nincs, szamár is elkel. E. – A jó kocsis inkább az anyját, mint a lovát veri. Ny. 5. – A jó lovat az istállóban is megkeresik. D. – A jó lovat nem az ostor, hanem a zabola vezeti. D. – Aki gyalog jár, annak lovai mindig készek. D. – Aki jó kocsis volt nyárba, nem dűl a lova a sárba. (Jól tartotta.) E. – Aki pokolba megy, legalább üljön jó lóra. Ny. 4. – A kocsis a lovat oda hajtja, a hova az úr parancsolja. KV. – A ló állva álmodozik. D. – A ló is a szépre nyerit. D. – A ló is szokásból rugdos. D. – A ló négy lábon jár, mégis megbotlik. Ny. 14. – A lóröhögés is öröm. D. – A lusta ló meginditja ugyan a kocsit, de ismét abbahagyja. B. – Amit lovon fogad, gyalog meg nem állja. Decsi. – A német mindig hájjal eteti a lovát, mégis rossz a lova. (Háj! háj! ezzel inditja.) Ny. 4. – A nyomtató lónak nem kötik be száját. Sz. – A nyulat agg lovon verik néha agyon. KV. – A rossz maglovat (mént) felrugdossa a kanca. D. – A serény lovat ne sarkantyuzd. D. 509– Az asszony egy hiten van a lóval: mind a kettő kifog az emberen, még kifoghat. Ny. 5. – Az asszonynak meg a lónak sohse lehet hinni. Ny. 22. – Az embert hordozza a ló, eteti az ökör, ruházza a juh, védelmezi a kutya, követi a majom, megeszi a pondró. D. – Az ökröt a szarván, a lovat nyakán fogdossák. D. – Az urnak szeme hizlalja a lovat. KV. – Az útból is elléphet a ló. D. – Azt a lovat ütik, melyik legjobban huz. ME. – Abrak pucolja a lovat. Ny. 6. – Abrakvivő lónak nem törik fel háta. E. – Addig zárd be istállódat, mig el nem lopták a lovadat. D. – Ajándéklónak fogát ne nézd. D. – Ajándéklónak nem kell csikófogát nézni. ME. – Akár a lóval imádkozz. E. – Akár a lóval imádkozz, akár evvel beszélj. (Hiábavaló.) Ny. 19. – Akkor abrakolja lovát, mikor harcra indul. D. – Akkor zárja istállóját, mikor ellopták a lovát. D. – Alkuszik mint cigány a lóra. E. – Annyi haszna, mint döglött lovon a patkónak. D. – Annyit ér, mint döglött lovon a patkó. Ny. 5., 8. – Annyit ér, mint holt lóra a patkó. Ny. 4. – Asszonynak, lónak sohasem kell hinni. E. – Ágyulövést hallott, leesett a lóról. D. – Állsz mint ágas, mig egy bolond német hozzád nem köti lovát. E. – Állva alszik mint a ló. D. – Barátot bor közt, bort sajt után, lovat istállóban, leányt bálban ne válassz. Fáy. – Beadott neki, mint Habi a lónak. (L. bead.) Ny. 1. – Benne van, mint zsidó a lóban. Ny. 8. – Béna, sánta, kehes ló, szekeresnek elég jó. B. – Bizik mint katona a lovában. D. – Biztatja mint cigány a lovát. E. – Biztatja mint cigány a lovát abrakkal. ME. – Boldogul mint aki egy lovon szánt, s lova, maga vak. Ny. 5. – Bolond ki eb után a lovát elveszti. D. – Bolond, ki egy zabszemért lóba bujik. BSz. – Bolond ki egy zabszemért a ló seggibe bujik. B. – Bolond ül szamárra, ha lovon járhat. Ny. 22. – Bolondság ebért lovat veszteni. E. – Bolondság eb után lovat veszteni. D. – Bor hajtja a lovat, zab viszi a szekeret. (L. hajt.) Ny. 4. – Bort hord a ló is, mégis vizet iszik. D. – Bukik mint a ló. E. – Bujj a lóba, hallgass. E. – Bujj a lóba, jársz hintóba. D. – Búsuljon a ló, elég nagy a feje. E. – Cigány a billeges lóra is felül. (Azt is ellopja.) D. – Cigány is addig szoktatta lovát a koplaláshoz, mig beledöglött. E. – Cigány is dicséri a maga lovát. D. – Cigánylovon szánt. (Hazudik.) D. – Cigányosan veszi a lovat. (Lopja.) D. – Csak imigy-amugy beszél vele, mint cigány a lovával. D. – Csetlik-botlik mint a vak ló. (Vén.) S. – Deres ló. (Ősz.) D. – Dicséri mint török a lovát. B. – Egészségére válik, mint cigánylónak a rakonca. D. – Egy istállói lovak. D. – Egy jó lónak csak egy a lába. (L. láb.) D. – Egy lovat nyergelnek. D. – Egy szeg miatt sántul meg a ló. E. – Egyik a lovat befogta, a másik kifogta. KV. – Egyszer megcserélt ló könnyen cserébe megyen. D. – Egyszeri abrakolással nem hízik meg a ló. S. – Eldicséri mint török a lova farkát. E. – Elébb jár a nyereg, mint a ló. Ny. 24. – Elfagy a ló szarva. (Tréfásan: nagyon hideg van.) E. – Elragadta a szent Mihály lova. (Meghalt.) D. – Elragadták a lovak. E. – Emberen a bőr, jó lovon a szőr. (Nem sokat számit.) Ny. 4. – Esze nélkül van, mint Mucák lova. D. – Éhes lónak zabon az esze. Ny. 7. – Élődik mint Toldi Miklós lova a szemeten. E. – Én lovat árulok s te belé szursz. M. – Fáradt ló is farka előtt jár. D. – Fáradt lónak farka is nehéz. D. – Fáradt lónak patkója is nehéz. D. – Fázott lónak farka is nehéz. M. – Fehér lovon eladni. (Uri módon.) E. – Fehér lovon eladta a tót az országát. Sz. – Fehér lónak, világos felhőnek nem kell hinni. Cz. – Fehér mint a Szvatopluk lova. D. – Felfogta a lovat. 510(Lopta.) D. – Felvágták az orrát, mint a tatár lónak. D. – Fényes nappal lopja ki a lovat az istállóból. D. – Fingik mint a zabos ló. E. – Fogadott ló megröviditi a mérföldet. (Jobban hajtják, nem kimélik.) KV. – Fogadott lónak rövidebb a mérföld. E. – Fortélyos lónak jó kantár kell. Ny. 1. – Fut a lova. (L. fut.) Ny. 1. – Gazda szeme hizlalja a lovat. KV. – Gombostűn kezdi, lovon végzi. (A lopást. Német.) S. – Gondolkodik mint a szalmás ló. (Nem izlik a szalma.) Ny. 17. – Görhes lónak, világos felhőnek, mosolygós asszonynak nem kell hinni. E. – Gyakorta agg lovon verik farkast agyon. KV. – Ha a lónak pénze volna, abrakot forditana rajta. D. – Ha eben állana, sok lóhalál esnék. D. – Ha elvesztéd szőkét (tehenedet), viselj gondot lóra. (Káron okulj.) KV. – Ha délceg a lovad, legyen jó a hámod. S. – Ha ló nincs, szamár is jó. Ny. 8. – Ha ló nincs, akkor szamárnak is van ára. Ny. 6. – Ha lovadat jól tartod, magadnak használsz. D. – Ha lovon mehetsz, gyalog ne járj. D. – Ha rajta ülsz, lovad ne keresd. D. – Ha rugdos a ló, végy el abrakából. D. – Hadd búsuljon a ló, elég nagy a feje. D. – Hadakozásban jobb lovadat az ellenség sövényéhez, mint a magadéhoz kötnöd. KV. – Hajóhuzásra is szokni kell a lónak. D. – Harcolás előtt abrakold a lovat. D. – Hazajár, mint Buki lova az abrakra. (L. abrak.) D. – Hányja fejét, mint a ló augusztusban. (Uj zab.) E. – Hányaveti fejét, mint a legyes ló. D. – Hányaveti fejét, mint Magyar Balázs lova. D. – Hátul köti a lovat. E. – Herélt lónak csak egy a lába. (L. láb.) E. – Herélt lovat talpáról szoktak fejni. (Ládában haszna.) E. – Hitvány lovat száll meg a légy. D. – Hol a féket megkapják, a lovat is ott szokták keresni. B. – Hol a kötőfék, ott a ló is. E. – Hol a kötőféket megtalálják, ott keressék a lovat is. Ny. 6. – Hol ló nincs, szamár is elkel. D. – Holnapra is kell a ló. (Kimélni kell.) K. – Hozzákötötte Laci a lovát. (Nem akar dolgozni.) Ny. 2. – Hozzászokott cigánylovon nyargalni. (Hazudik.) E. – Hozzászokott mint a cigány lova a koplaláshoz. S. – Hust a katonának, szénát a lovának. E. – Hű bele-Balázs, lovat ád az Isten. Decsi. – Igen tud varga lovat patkolni. KV. – Igyekszik mint a rossz ló. E. – Ijedtében lova helyett tehenét kantározta. B. – Ilyen négy ló is elhuzza a tamási templomot is helyéről. Ny. 5. – Izzad mint a köszörüs lova. (Kutyája.) Ny. 3. – Jó ló kétszer húz. Ny. 4. – Jó ló télben is kapál magának. (Megérdemli az abrakot.) D. – Jó lónak zabla kell, nem ostor. B. – Jobb a lovat ellenség sövényéhez, mint maga karójához kötni. D. – Jobban csúszik ott a nyereg, mint a ló. (Rossz lovas.) B. – Jók a lovai, de rossz a kocsisa. (L. jó.) B. – Jól esik, mint a cigánylónak a rakonca. Ny. 6. – Jól tud szántani a cigány lován. (Hazudni.) BSz. – Jól van dolga, mint ki egy lovon szánt, az sem az övé. Ny. 10. – Kapál mint a jóllakott ló. D. – Késő akkor a lovat hizlalni, mikor harcra kell menni. Bethlen G. – Késő bánat, sánta ló, mindig hátul járnak. ME. – Késő hegy alatt abrakolni a lovat. Ny. 4. – Kénytelen vele, mint a cigányló az ügetéssel. (Lopott.) B. – Ki a feje a boltból, mint a móri zsidó a lóból. S. – Ki a serény lovat sarkantyuzza, cigánykézre szánja. K. – Ki lopott lovon ül, zabolából itat. (L. lopott.) E. – Ki lova fia vagy? (L. fia.) Sz. – Ki lovat veszen, a féket is vele veszi. Pázm. – Ki lovát másra bizza, hamar gyalog marad. S. – Ki meghiszi lovát, kantár marad nála. KV. – Ki meghiszi lovát, farba rugja urát, csak kantárt hagy kezében. Sz. – Kinek magának nincs, a más lovát hajtja. E. – Kinek nincsen lova, nem aggódik rajta. KV. – Kinek lova nincs, Budán 511is gyalog jár. B. – Kinek lova nincsen, gyalog jár az Pestre. E. – Kinek lova nincsen, Bécsben is gyalog jár. Cz. – Kocsis itta meg a bort, a ló részegült meg. (L. bor.) B. – Konyit reá, mint rossz ló az országutra. E. – Koplal mint a cigány lova. S. – Könnyebb a ló mellett gyalogolni, mint a szavakat fontolni. D. – Könnyen megy neki, mint a ki egy lovon nyomtat, azután huszonkétszerben veri az eső. Ny. 21. – Könnyü a billeges lovat megismerni, de nehéz megtalálni. D. – Könnyü a rossz lóért az alku. D. – Könnyü jó csikóból jó lovat nevelni. D. – Könnyü ló után szekeret tolni. B. – Közévág mint a zsidó az egy lónak. Ny. 6. – Közös lónak túrós a háta. KV. – Kutyaszokást vesz fel a ló, ha rá nem ütnek. D. – Lassan kocsis, beteg a ló. E. – Lábáról fejik a lovat, hátáról a birkát. (Haszna.) Ny. 4. – Liptai sajtot ád, hogy lovat nyerhessen. E. – Liptóvármegyei sajtot ajándékoz, hogy érte lovat nyerjen. Sz. – Lopott lóról a tenger közepén is leszállitanak. D. – Lopott lónak nincsen rossz ut. (L. lopott.) E. – Ló döglik, hám ürül. (L. hám.) Ny. 7. – Ló elli a csikót, de abrak az anyja. E. – Ló is jobban üget hazafelé. E. – Lóhalálába. (Gyorsan.) E. – Lóhalálában siet. D. – Lóhátról beszél az emberrel. E. – Ló kötőfékkel jár. E. – Ló mellett gyalogolni bolondság. D. – Ló mellett jó gyalogolni. KV. – Lónak fia is csak ló. K. – Lónak, lánynak nem jó hinni. B. – Lónak négy a lába, mégis botlik. D. – Lóra katona, tehénre hajdu. D. – Lóra termett a magyar. E. – Lóról szamárra. D. – Lovat ad alá. (Segiti.) E. – Lovat is azt ütik, ki legjobban huz. E. – Lovat keres, rajta ül. E. – Lovat nem szőriért, de serénységeért becsülik. KV. – Lóvá tették. (Rászedték.) E. – Lóvá tették mint a kappant. (L. kappan.) Ny. 13. – Lovon jött, gyalog ment. E. – Leglustább ló is farka előtt jár. D. – Lusta ló is farka előtt jár. B. – Maga sövényéhez köti a lovat. D. – Margit asszony, deres ló, ritkán válik benned jó. Sz. – Már az igaz való, hogy nem lát a vak ló. S. – Már minálunk csuda esett, a csikónak lófoga lett. (L. csikó.) E. – Másnak lovát inkább meghajtja a fuvaros. D. – Megadták a lovak árát. (Meglakolt a lókötő.) D. – Megállott az eszem, mint Mihók lováé. Ny. 8. – Megbotlott mint a ló. E. – Megcsalta mint a zsidó a lovát. S. – Megeszi ökröt a ló. (Kevesebbet költ a hasznosra, mint a cifrára.) E. – Meggondolta mint a tapolcai ember lova. Ny. 1. – Meghalsz mint Miksa lova. Ny. 5. – Megkóstolta mint cigány lovát a farkas. (L. cigány.) Ny. 4. – Megkötötte magát, mint a nyakas ló. E. – Megnyergelték mint a turós hátu lovat. D. – Megrugta szent Mihály lova, ki sem gyógyul soha. D. – Megröstül a ló is, ha nem abrakolják. D. – Megszokta mint ló a verést. S. – Megültették vele a falovat. (L. fa.) D. – Megválik (elválik), kinek lova futósabb. D. – Mestere lehetne a cigány ló. D. – Még addig ló döglik, hám ürül. (Messze tervezgetés.) Ny. 7. – Még lovad sincsen s már kantáron búsulsz. KV. – Milyen a gazda, olyan a lova. S. – Minden cigány a maga lovát dicséri. Sz. – Minden dolognak két oldala van, mint a rudas lónak. E. – Minden ló felrugja a szerencsétlent. D. – Mindenhez szerencse kell, még a lólopáshoz is. S. – Mindenki lova fia. (L. fia.) KV. – Mindennek nekimegy, mint a vak ló. D. – Mindig eszik mint a ló. D. – Mindig jár, mint a fuvaros ló. Ny. 1. – Nagy benne az akarat, mint a rossz lóban. S. – Nagy az istálló, de parányi a ló. (Nagy az ember, de kevés az esze.) D. – Nagyobb a ló az istállónál. B. – Ne állj ott, mert valami bolond német hozzád köti a lovát. (Ne ácsorogj.) Ny. 14. – Ne hajtsd arra a lovat, 512mert arra lát. (L. hajt.) Ny. 1. – Nehéz agg lóból poroszkát csinálni. KV. – Neki fekszik, mint a ló. (Rest.) D. – Nekünk is nevetett a vak ló. D. – Nem alám hoztad ezt a lovat. E. – Nem csoda, ha megbotlik a vak ló. Sz. – Nem ebre bizták a lóhalált. KV. – Nem használ a jó ló, ha kocsis nem jó. D. – Nem illik vén lónak csigás kantár. (Vén embernek fiatal feleség.) Ny. 2. – Nem kell a serény lónak sarkantyu. D. – Nem mindenkor nevet a vak ló. D. – Nem rúg patkót a bakancsos lova. D. – Nem üti ki a vak ló szemét. (Nem bőkezü.) Ny. 14. – Nem veszik a lovat csupán szőriért. D. – Négy a lába a lónak, mégis megbotlik. Sz. – Néha a jó ló is János, mikor bojtorjános. D. – Néha a jó ló is cigány kézre kerül. D. – Nincs esze, mint a lónak. D. – Nincs oly rest ló, ki előbb ne járna a farkánál. K. – Nincsenek egy akaraton, mint Fodor Márton lova Kabán. (L. akarat.) Ny. 11. – Nőjjön kutyának a fű, ha eldöglik a ló. B. – Nyakas lónak nyakába vetik a kötelet. B. – Nyerget ütik, hogy a ló érezze. E. – Nyerit mint a ló. D. – Nyügbe vetett ló nem messze nyargal. Pázm. – Odavagyunk lovastól. S. – Olyan atyafia, mint ökör a lónak. K. – Olyan mint az öszvér: nem tudja ló-e vagy szamár. Ny. 8. – Olykor a serény lovat is megütik. D. – Orcája van, mint az Ari lovának. Ny. 3. – Ostoba mint a ló. D. – Ökleld csákó, kuraaszony lovát, ha Isten fia vagy. (L. csákó.) E. – Ökör huzza az igát, ló lakik jól a zabban. D. – Ökör szánt a zab alá, lovak eszik meg. Sz. – Ökörről lópélda, lótanács. E. – Ökörtől lópélda. KV. – Ökörtől lótanács. Ny. 10. – Ökrét kereste, lovát elvesztette. D. – Összerugnak mint a fáradt lovak. D. – Összesugnak mint a gyergyói lovak. (L. gyergyó) D. – Összesug mint a székely lova. (Ne huzzon.) Ny. 9. – Pap fék lovat s ördög bűnös. KV. – Pályán vár ajándék, nyerd el édes lovam. E. – Pányvát vetettek a nyakára, mint a szilaj lónak. D. – Póráz nélkül tekergő ménló. D. – Rajta ül a lovon s mégis keresi. B. – Ráhágott a ló az erszényére. (Lapos.) Ny. 14. – Ráijeszt, mint Ferenci a lovára. (Nem inditott, fejbe ütötte, megdöglött.) Ny. 6. – Rossz csikóból is válhat még jó ló. D. – Rossz kocsis mindig a jobb lovat üti. Ny. 6. – Röhög mint a ló az abrakra. ME. – Rest ló kövérebb. E. – Rest ló kövérebb a serénynél. D. – Rest ló mellett romlik a serény. D. – Rest ló mindig jobban hizik. B. – Rest ló sarkantyuval jó. D. – Rest lovon nem fog a szó. D. – Rug mint a ló. D. – Rugó ló sokszor tulajdon mesterét agyonrugja. KV. – Sajtot lóért. E. – Se hite, se lelke, mint a hajóhuzó lónak. E. – Se kint, se bent, mint zsidó a lóban. Cz. – Sem ostor, sem ló nem a tied. E. – Serény ló jobban megérdemli az abrakot, mint rest kocsis a kenyeret. S. – Serény lovat nem kell sarkantyuzni. KV. – Serénységért, nem szőréért becsülik a lovat. E. – Simon biró hajtja a lovat. (Asszony úr a háznál.) M. – Sipot ajándékoz, hogy érte lovat kapjon. KV. – Soha meg nem telik, mint a ló. D. – Sok jó ló megszakad a hámban. Sz. – Sok jó ló megszakad, a mig erkölcsét kitanulják. D. – Sokat a ló sem bir. S. – Sokat ivott a lova. (L. iszik.) Ny. 7. – Sokat talpal a gyalog katona, mig lóra kap. D. – Sokat talpal a hajdu, mig lóra kap. E. – Súg mint a szamár a lónak. (Ha asztalnál összesugnak.) Ny. 5. – Süket mint a ló tavasszal. Ny. 2. – Szabadon eresztette a lovat. (Sokat beszél.) D. – Szabadon jár, mint a csősz lova. E. – Szamarat ló mellé ne fogj. D. – Szamár áll a ló elibe. D. – Szamár is kedves, a hol ló nincs. B. – Szamár mint a ló. (Ostoba.) E. – Szapora mint a poroszka ló. D. – Száján viszik a lovat. E. – Szájra 513eresztett ló. (Szabadszáju.) D. – Szegény ember csikója hamar ló, gazdag ember lánya hamar eladó. Ny. 10. – Szeles kocsisnak bokros a lova. S. – Szemes kocsis, szemes ló, kerékszámra igen jó. B. – Szemmel tartja, mint cigány a lovát. (De nem zabszemmel.) Ny. 24. – Szél lesz, asszony hajtja a lovat. Ny. 3. – Szép asszonynak, jónak, a jó hátas lónak, kár megöregedni. Np. – Szokást vesz fel a ló, ha rá nem ütnek. E. – Talán csak sárral él, mint a bakancsos lova. E. – Tarka lótól, gondolattól, nem fizetnek vámot. E. – Tarka lótól, vemhes szamártól nem vesznek vámot. (Hanem a gazdájától.) D. – Tarka mint a Baki lova. Ny. 14. – Tágas az istálló, csak négy markos a ló. (Kicsiny.) D. – Tengődik mint Pap Jóska lova a fűrészporon. (Beledöglött.) Ny. 1. – Tengődik mint Toldi Miklós lova az árokban. B. – Tengődik mint Toldi Miklós lova a szemeten. D. – Tud a lóhoz: fejét üti. E. – Tudja az okos, mikor kell lóra ülni. D. – Tűn kezdik s lovon végzik a lopást. B. – Tűz az esze, mint a Bari cigány lovának. B. – Tűzbejött mint Pap Jóska lova a fűrészportól. Ny. 3. – Ugy beszél vele, mint kocsis a lovával. B. – Ugy boldogul, mint a ki egy lovon szánt. S. – Ugy él, mint Toldi Miklós lova. (Rosszul.) Ny. 19. – Ugy él, mint Toldi Miklós lova a szemétdombon. Ny. 9. – Ugy lép mint Toldi Miklós lova. D. – Ugy örül, mint éh ló az abraknak. D. – Ugy ül a lovon, mint a macska a sövényen. (Gubbaszt.). S. – Ugyanazon egy lónak a farkába kapaszkodnak. D. – Üstökön vezetik, mint a lusta lovat. D. – Ütni kell, mint a rossz lovat. S. – Vak embernek lova nehezen hízik. D. – Van lova, de nincs kocsisa. (Van esze, de nem tudja hasznát venni.) D. – Vásár nélkül is elkel a jó lány és a jó ló. Sz. – Vén ló is megröhögi az abrakot. K. – Vén lóból nem válik poroszka. S. – Vén lóra cifra szerszám. (L. cifra.) Ny. 10. – Visszafogni a ló száját. E. – Vörös ember, deres ló, ritkán válik abból jó. Ny. 1. – Vörös kutya, vörös ló, vörös ember egy se jó. E. – Zab hajtja a lovat, nem ostor. E. – Zab hordozza a lovat. Ny. 6. – Zabba mennek a lovak. (Ne aludj el.) E. – Zabos lóhoz ne közelits. E. – Zabos lónak jókedv az ostora. E. – Zabált lónak egere nő. (L. egér.) E. – Zabla nélkül a ló sohasem leszen jó. KV. – Zabola, fék, ostor, délceg lovat megtör. S. – Zablátlan ló. D. – Zabolátlan lovat nehéz megtartóztatni. D. – Zegernyés időben, zákonyos uton, lerifancolt lóval hej bajos utazni. S. – Zöld lovat, okos oláhot. (Nem látni.) Ny. 2. – Zöld lovat, okos oláhot, kedves anyóst. (Nem lehet találni.) S. – Zsidók közt is legöregebb hajtja a lovat. E.
