VI. Horváth István vácrátóti vőfélykönyve 1924-ből
VI. Horváth István vácrátóti vőfélykönyve 1924-ből
1. Meghívás a menyegzőre
Alázatossággal lépünk e hajlékba,
égnek áldása szálljon a benne lakókra!
A házigazdától bocsánatot kérünk,
hogy tisztes házba belépni merészelünk.
Jövetelünk okát elmondom én bőven.
Egy szép ünnepély van nálunk készülőben,
melybe a családot általunk hivatja
N. N. vőlegény és az ő tisztességes Atyja.
Ki majd jövő hétfőn a kedves fiút
és az ő szerelmes jegybeli párjának
X. templomban tartja esküvőjét,
saját házánál pedig menyegzőjét.
Ennek a szép napnak megüljük a torát
készített a gazdasszony bőséges lakomát
szíveskedjenek majd nála megjelenni
a lakoma után a táncban is részt venni,
jelenjenek meg hát jövő hétfőn reggel
mi szívesen látjuk a többi sereggel.
2. Másodszori hívogatás
Engedelmet kérünk, hogy másodszor
is megjelentőnk szolgálatunkat teljesíteni.
N. N. vőlegény és szeretett szülei
újból kéretik általunk, hogy szíveskedjenek
egyházi és családi ünnepélyt
személyeikkel szerencséltetni
és a templomból bejövet
menyegzős háznál rövid, de
barátságos ebéden és vacsorán részt venni.
3. Meghívás a menyasszonynál
Dicsértessék Jézus szentséges szent neve,
áldásával legyen ez a hajlék tele,
melyet bűven ad rá jóságos szent keze
ezt kívánja szívünk mindenik érzete!
A vőlegény úrnak vagyok én követe,
az ő megbízását lelkemre kötötte,
s általom mátkáját kéreti fölötté
legyen követének sikeres a jötte!
Amint megbeszélték a múltkori héten
a szent szertartás a holnapi napon lészen,
azért a menyasszonyt szépen arra kérem,
hogy majd idejiben rendben legyen készen.
Amint illik jámbor keresztény leányhoz,
hogy majd elmehessen a szentáldozáshoz
onnan pedig mingyárt esküdni oltárhoz.
4. Menyasszony kikérése esküvő előtt
Menyasszony és vőlegény egymást megszerették
sorsukat egymásnak a kezébe tették,
egymásnak akarnak ezentúl csak élni,
s ma megyünk e frigynek ég áldását kérni.
Várja a vőlegény, vele a nász népe,
hogy az Úr házába szépen elkísérje,
mert e házban lakik ő gyönyörűsége
illő tisztelettel eljöttünk hát érte.
A kedves menyasszonyt adják hát ki nekünk,
hogy a templomba eljöhessen vélünk!
Siessünk, násznagy uram, tegyük meg az utat,
lám, az óra is már kellő időt mutat
ne hagyjuk ránk várni a plébános urat!
5. Beköszöntő
Ma hajnalban, alighogy virradt a reggel,
összegyülekeztünk szép számos sereggel,
eljöttünk majd tisztes hajlékukhoz végre,
kedves menyasszonyunk nagy tiszteletére.
A násznagy uramat szépen arra kérjük,
hogy, kint várakozik szép sereg vendégünk,
legyenek szívesek őket befogadni,
mi se fogunk érte adóssak maradni!
6. Bekéredzés a menyasszonyi házhoz
Tisztelt násznagy uram!
A mi vőlegényünk nevében
bátorkodunk ezen tisztelt házat felkeresni,
mivelhogy itt vagyon a mi vőlegényünknek
eljegyzett mátkája,
azért tehát továbbra is kérjük önök
szívességét, hogy a mi vendégseregünkkel
egy kis ideig itt helyet foglalhassunk!
7. Menyasszonybúcsúztató esküvő előtt
Tisztelt vendégsereg, egy kis szóra kérem,
egypár szót indítok míg a végét érem.
egymás iránt való igaz szeretetre
add hogy boldog legyen az én páros éltem,
Isten, ember előtt tetsző szép életre
tesz ma fogadalmat menyasszony és párja,
ki az elindulást már alig hogy várja.
Még hát elindulnánk a templomi útra,
szenteljünk néhány szót mostan a búcsúra,
mert méltó, hogy midőn ily útra indulunk
Isten, ember előtt híven beszámolunk.
A mátka búcsúzik édes szüleitől,
szívéből szeretett jó testvéreitől,
szólna, de nem tud, látom bús arcáról
én tehát elmondom, mit elméje gondol.
Örömmel virradt föl reám e szent reggel,
kedvvel üdvözöltem ártatlan szívemmel,
de most a keblemet szorongás fogja el,
mert a házasélet útjára lépek fel.
Hosszú az én utam, amelyre indulok,
azért, jó Istenem, tehozzád fordulok,
Tetőled buzgó szívvel kegyelmet esdeklek,
mert áldást és békét csak tőled nyerhetek.
Kérlek, ó, el ne hagyj e nehéz sorsomban,
szent fiaddal együtt állj mellettem nyomban,
mert ma változik meg életemnek útja
vagy holtig örömre, vagy örökös búra!
Azért, jó Istenem, ne hagyj el, légy velem,
bocsásd meg ellened elkövetett vétkem!
Váljék az új párnak mai esküvése
minden ösvényemen te légy a vezérem!
Szeretett jó szüleim, az Isten nevében
égi kegyelemért hozzátok fordulok,
mert én ma nagy és hosszú útra indulok,
az Isten házába az úr oltára elé érvén
szeretett párommal örök hűséget esküdni óhajtok.
Mielőtt elindulnánk, szeretett édesapám,
az Isten nevében téged esdve kérlek
ó, bocsásd meg, ha valamit vétettem ellened!
Szeretett jó anyám, most hozzád fordulok
add reám szívbeli áldásod.
tenéked köszönöm eddigi nevelésem,
áldjon meg ezért a jó Isten!
Szívemből kívánom, édes jó anyám,
bocsásd meg, ha valamit vétettem ellened.
Kedves testvéreim, ó bocsássatok meg,
ha valaha talán vétettem tinektek!
Kérjétek az Isten áldását szent házasságomra,
induljunk el hát a Szentháromság nevében
e nehéz utamban vezéreljen a jó Isten!
8. Mikor a templomból hazaérnek
Legyen az Istennek dicsőség az égben,
szerencsésen vittük nagy dolgunkat végbe,
legyen az Úristen mindég a vezérünk,
igaz gyámolítónk, míg a földön élünk!
lelkeiknek örök javára üdvére,
az Isten áldása szálljon a fejökre
legyenek vidámak, boldogak örökre!
9. Menyasszonybúcsúztató
Mielőtt elvinném e ház virágszálát
hadd mondjam el röviden az ő búcsúztatását.
Ő nem fojthatja el síró zokogását
én tehát elmondom szíve óhajtását.
Köszönöm, jó atyám, sok szívességed,
hogy örömmel élhess több boldog éveket,
Isten oltalmába ajánlak tégedet!
add reám szívbeli áldásod.
Szerető jó anyám, hát neked mit mondjak,
aki hűn dajkáltál engem, leányodat?
Boldogul folyjanak napjai éltednek,
mert jó anyám voltál nékem, gyermekednek!
Rátaláltam immár szeretett páromra,
eddigi helyemet újjal cseréltem ma,
bocsáss el hát, édesanyám, szárnyaimra,
kísérjen áldásod engemet utamra!
Kedves testvéreim, fogjátok meg kezem,
tőletek válásom esik nagy nehezen.
Tartson össze Isten testvérszeretetben,
jók legyünk egymáshoz az egész életben!
Viseljétek gondját drága szüleimnek
kik utunkra ennyi boldogságot hintnek,
ne érje bú soha ezen a világon,
áldjon meg az Isten titeket, kívánom!
Kedves leány barátaim, hozzátok is szólok,
ha rátok gondolok szívem gyorsan dobog,
hisz veletek éltem vidám napjaimat,
közösen követtünk el sok pajkosságot.
Jó leány barátaim, ó, bocsássatok meg,
ha valaha talán vétettem tinektek,
köszönöm a hozzám való szívességtek,
legyetek boldogok, míg a földön éltek!
Végre jó szomszédaim jönnek elő renddel,
minden rokonaim a vendég sereggel,
kik hozzám valának szíves szeretettel,
áldja meg az Isten mind boldog élettel!
Legutolján, tisztelt násznagy uram,
önhöz hangzik az utolsó szavam:
az Isten segélje, aki az égben van,
vége már búcsúmnak, követem az uram.
10. Az asztalhoz való ültetéshez
Dicsérettel legyen tele ez a hajlék
csendességben legyünk, hogy beszédem halljék,
szomorúság, bánat mitőlünk távozzék,
aki nem tud semmit, most tőlem tanuljék.
Uraim, az asztal meg van már terítve,
tányér, kanál, villa, kés el van készítve,
jönnek majd az étkek mingyárt sorjába,
ez a sok vendégség nem vár itt hiába.
Nehogy az asztalon az étel meghűljön,
felmelegítése dologba kerüljön,
tessék, vendégeim, helyre telepedni,
a muzsikusoknak is meg kell melegedni!
Méltó hát hogy itten az öröm terjedjen
testünk részt vehessen italban, ételben,
de ne féljen senki, hogy csömört fog enni
a gyomrot minálunk nem rontja meg senki.
Vőfények érkeztek messze Ázsiából,
a magyarok régi híres hazájából,
ügyességben párjuk nincsen a világban
panasz tehát nem lesz a felszolgálásban.
11. Vacsora alatt beszéd a házasságról
I.
Kedves násznagy uram, leányok, ifiak és vének,
illő becsülettel egy kis csendet kérek!
Még a házasságról egy kicsit beszélek,
hallgasson rám minden megteremtett lélek.
II.
A szent házasságot az Isten rendelte
amikor Ádámnak Évát teremtette,
hogy örömben, búban segítője lenne,
a szent Bibliában így vagyon az benne.
III.
De boldog is, kinek van édes hű párja!
Mert jó feleség a ház gyöngyvirágja,
víg öröm és áldás száll vele a házra,
kivirágzik szépen a boldogság fája.
IV.
Magányos legénynek unalmas az élet,
nincs kivel megossza hogyha kedve éled,
nincs ki vigasztalná, ha nehéz az élet,
nincs ki szólna néki édes-szép beszédet.
V.
Azért hát, legények, előre,
készüljetek immár a szép menyegzőre!
Gondolkozom én is már régen felőle,
talán már lészen is valami belőle.
VI.
Mert a házasságról beszélek én mostan
mi minden kell hozzá, azt elmondom sorban
ha a biztatáshoz immár hozzáfogtam
úgy a többit sem tarthatom titokban.
VII.
Gazdasszonynak tehát tűzhely kell először,
amely mellett finom ebédeket főzzön,
szobában, konyhában ami csak szükséges
bútor és más egyéb legyen elégséges.
VIII.
Seprő, ruha, kefe, dézsa a sarokba,
Mángorló, sótartó, motolla és rokka,
falra cifra tükör, új szék, fényes asztal
kell láda, dívány, ágy, vánkos szép huzattal.
IX.
Apró és nagy fazék, bögre, szilke és tál,
rosta, szita, kosár, szakajtó meg kanál,
sodrófa és deszka, rostély, nyárs, meszelő
sütőlapát, permet, tökgyalu, reszelő.
X.
Lábas, sajtár, pohár, üst, bogrács, serpenyő,
villa, kés, és balta, dagasztóteknő,
belefáradtam már ebbe sok beszédbe,
ha mind elsorolom, négy nap se lesz vége.
XI.
A házassághoz kell ezerféle dolog,
ami körül az asszony gondolata forog,
és sokféle tárgy kell már az első napon
nagyon is kell, kérem, hitemre mondhatom.
XII.
Mindennek tetejébe készen kell rá lenni,
majd idő múltával bölcsőt is kell venni,
azért hát, legények, jól megfontoljátok,
mielőtt az asszonyt a házhoz hozzátok
mindezt megvegyétek a kezéhez adjátok
kívánom az égnek áldásait rátok!
12. Leves bevitelekor
Istennek nevében íme, megérkeztem,
tudom, hogy azt mondják, hogy jól cselekedtem.
Íme itt a leves, az étkek alapja
násznagy úr a példát megmutatja.
Íme tehát a leves, melyet adott jó hús,
azért itt senkinek szíve ne legyen bús,
nosza muzsikusok szóljon hát a víg tus,
ezzel dicsértessék az Úr Jézus Krisztus!
13. Bor bevitelekor
Mikor Noé apánk Isten parancsára
a vízözön elől futott a bárkára,
minden állatfajból, növényből egyet vitt,
hogy ne nélkülözzön a vész után semmit.
Ám a legbölcsebben mégiscsak azt tette,
hogy a szőlőtőkét el nem felejtette.
Neki köszönhetjük, hogy a bort ösmerjük,
amelyből erőnket és kedvünket szerezzük.
Rajta tehát, urak, töltsünk a pohárba
igyunk Noé apánk emlékére máma,
hogy szőlőt termesztett, legyen érte hála,
neki köszönhető szívünk vígassága!
14. Sült hús bevitelekor
Ne higgyék, hogy e hús talán öreg volna
ámbár, igaz, megvolt, mikor játszottunk a porba,
mínt fürge gyerek, megkergettük sorba,
most pedig meg esszük tisztességes korba.
Tormát tett, jó sokat, a szakácsné melléje
orromat csiklantja ennek erőssége,
de így jó a torma, a magyar így szereti,
az erős eledelt a gyomrunk kedveli.
Tessék hát a torma, finom gyenge hússal,
falatját öblítse mindenki jó borral!
Egyék hát, uraim, jó ápetitussal
ehhez is tartozik a cigány egy tussal!
15. Káposzta bevitelekor
Kedves vendégeim, én káposztát hoztam,
amelyért a konyhán sokat várakoztam
a szakácsné asszonnyal összebarátkoztam
egy darabka húsért ugyan hadakoztam.
Ez ám, jó uraim, az étkek vezére
nemes magyar hazánk dicső híressége
még a kormánynak is gondja van ám erre,
áldott, ahol terem ennek a gyökere!
Tessék, vendégeim, vegyenek belőle
fogadom, hogy senki nem lesz beteg tőle!
16. Pecsenye bevitelekor
Hallgasson meg engem minden becsületes!
Ez a gyenge malac még csak háromhetes
meggyilkolták szegényt, ó, rettenetes,
de a húsa jó ám, igen természetes.
Ó, te kis malacka, gyere búcsúszóra,
jaj, de hamar eljött neked a végóra!
Tessék, násznagy uram, metélje apróra,
azután egy darabka nekem is jó volna!
17. Paprikás hús bevitelekor
Mivelhogy nincs több ilyen ízes étek,
erre a magyarnak vizet inni vétek.
Itt a jó paprikás, uraim, vegyétek
széles jó étvággyal egyétek!
18. Tyúkhús bevitelekor
Tyúkocskát hozok most, szépen megkopasztva,
tegnap még a dombon gondatlan kaparga,
de a mi szakácsnénk jól meg tapogatta,
minden porcikáját a levesbe rakta.
Ízletes jó húsát mindenki ízleli,
ki combját, ki mellét a tálból kiszedi.
Itt van tehát a tál, nyúljanak utána
azután egy darabka nekem is jó volna!
19. Kása bevitelekor
I.
E tálban párolog ízletes jó kása,
amelyről azt mondják, ez Isten áldása.
Kivált húsfélével nincsen ennek mása,
ki nem eszik belőle, saját kárát lássa.
II.
Ne várjanak ugyan nagy kínálgatást,
itt van kérem a tál, nyúljanak utána!
20. Sütemény bevitelekor
Finom fehér lisztből készült e sütemény,
czukorral vegyítve nem is igen kemény.
Mazsolaszőlővel van teljesded-tele,
sok mindenféle jót tettek ám még bele.
Oly édes e tészta, mint a csurgatott méz
menten megkívánja az ember, ha ránéz.
21. Kásapénzszedéskor
Vígságunk búsítja egy szomorú eset,
a sürgés forgásban egy kis baj is esett.
Ahogy a szakácsné a kását kimérte,
ráfröccsent belőle a kezefejére.
Le vagyon forrázva a szakácsné karja,
nagy égett sebeit kendővel takarja,
sírdogál szegényke, szánalom nézni rája,
jó lenne elmenni írért a patikába.
De ám egy betegkezelésre bizony csak pénz kell,
azért azt a kérést közlöm én önökkel,
adjon hát mindenki, amennyit bír zsebe,
had gyógyuljon meg a szakácsné keze!
22. Örömkalácshoz
Kedves menyasszonyuk sem marad ám hátra,
e szép ajándékot küldi az asztalra.
Vegye át, násznagy uram, ügyes kéz sütötte
mennyei eledel, angyal készítette!
Hej, ha ebből kapnék, szívem meggyógyulna,
mert úgy érzem mostan, mintha beteg volna!
23. Kocsonya bevitelekor
Háromszáz ökörnek elfagyott a füle
levágtam, megfőztem, elhoztam izibe,
lábát, farkát, orrát szintén hozzátettem,
mikor jól megfagyott, idehoztam menten.
24. Cigányok ajándéka
I.
Itt van ám valami szépen letakarva,
násznagy uram küldi néktek jót akarva.
Nézzük meg, mi van e két tál közé zárva,
ihol ni a morék érdemes istrángja!
II.
Úgy vigyázzatok hát, rá ne kerüljetek,
vagy még talán ezzel verést is nyerjetek,
mert még eddig köztünk keveset tettetek,
jól fel vannak írva minden érdemetek!
III.
Kaptok vacsorát is: szúnyogoldalbordát,
lepke keresztcsontját, cserebogár szárnyát,
picike egérnek tüdejét, zúzáját, ökörszemnek máját.
IV.
Ital gyanánt tőlünk vizet ám nem kaptok,
lesz aludttej elég, lészen friss savótok.
25. Menyasszonytánc előtt
I.
Íme itt áll előttünk az édes menyasszony,
hogy menyecskefővel először mulasson,
minden vendégnek egy nótát juttasson,
majd az ajándékból új cipőt varrasson.
II.
Táncoljon hát vele mindenki egy nótát,
de le ne tiporják ám a cipője sarkát!
Gondoljanak arra, hogy drágáért varrták,
III.
Az asztal közepén van egy üres tányér
én kezdem a táncot, a többi még ráér,
addig menjenek el hatosért, krajcárért
húzd rá, cigány, húzd rá az új házaspárért!
26. Örömkalácshoz
Igen tisztelt vendégsereg! A mi kedves menyasszonyunk igaz szeretettel és szívhajlandósággal viseltetik az iránt akit az Úristen neki rendelt.
S mint ennek örömére ezen díszes ajándékot, ím elémbe tetette azzal a megbízással, hogy az ő szeretett párját és a tisztelt vendégeket vele megörvendeztessem. Ím az ajándék csekély, de annál nagyobb az értéke, mert hű szív adta, mely jelképezi azt a hűséget, amely az ő életüket örökké egymásé tette, és záloga annak a végső kitartásnak, amely az ő boldogságukat a sírig elválaszthatatlanná teszi. Amit igazán én is szívemből óhajtom, és kívánom, adja meg a mindenható Úristen is, hogy úgy legyen!
