Források

Teljes szövegű keresés

Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések
PML = Pest Megyei Levéltár
PML v. o. = Pest Megyei Levéltár váci osztálya
PPS vm = Pest-Pilis-Solt vármegye
PPSK vm = Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
 
Bakács = Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez.
(Oklevélregeszták) 1002–1437. Budapest, 1982.
Bártfai = Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei
1599-ig. Budapest, 1938.
Borovszky = Borovszky Samu (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I–II. Budapest, 1910.
Dercsényi = Dercsényi Dezső (szerk.): Magyarország műemléki topográfiája, V. kötet, Pest megye műemlékei. Budapest, 1958.
Galgóczy = Galgóczy Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monographiája I–III. Budapest, 1876–1877.
Galántai = Galántai Miklós: A vácrátóti botanikus kert története, tevékenysége, tudományos és gyakorlati jelentősége. (Doktori értekezés, 1983.)
Régészeti topográfia = Magyarország régészeti topográfiája 9. kötet. Pest megye régészeti topográfiája XIII/2. Szobi és Váci járás. Budapest, 1993.
Pest megye múltjából = Keleti Ferenc–Lakatos Ernő–Makkai László: Pest megye múltjából. I. Tanulmányok. Budapest, 1965.
 
Ahol a Rákos nevet kap. A falu természeti környezetéről Kósa Géza: A Botanikus Kert földrajzi helyzete, környezeti tényezői (In: Kósa Géza– Galántai Miklós–Kereszty Zoltán: MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete – Botanikus Kert. Vácrátót, 1999.) Továbbá Galgóczy II. kötet. A kistérségi adatok Csatári Bálint: A magyarországi kistérségek néhány jellegzetessége (Kecskemét, 1996), valamint Pest megye 1997. évi statisztikai évkönyvében található adatok felhasználásával készült. A történeti részben Borovszky feldolgozását vettük alapul.
Ratold lovag birtokhoz jut. Pest megye régészeti topográfiája tartalmaz a tárgykörben részletes és tudományosan feldolgozott adatokat. A Rátót nemzetségre és címereikre vonatkozóan felhasználtuk: Csergheö Géza: A hársfalevél a Ratold nembeliek czímerében (Turul, IV. évf.) és Csoma József: Magyar nemzetségi czímerek (Budapest, 1904) című tanulmányát. A Képes Krónikát a Magyar Helikon jelentette meg 1964-ben. Adatokat tartalmaznak még a Bakács, illetve Bártfai által összeállított regesztakötetek, valamint Györffy György: Az Árpád-kori magyarság történeti földrajza (IV. kötet) és Varga Lajos: A váci egyházmegye történeti földrajza. Tar Lőrincre vonatkozó adatok Cseke László: Dunakanyar című kiadványában található.A középkorra vonatkozóan, mint eddig csaknem minden fejezetben, alapműként használtuk Bártfait és Bakácsot. Továbbá Makkai László: Pest megye története című tanulmányát. (In: Dercsényi.) A középkori település nyomait a régészeti topográfia tartalmazza, míg a templomra vonatkozó adatokat Tari Edit: Pest megye középkori templomai. (Studia Comitatensia 27. Szentendre 2000) című feldolgozásból vettük. A tatárpusztításra l. Borovszky I. kötet.
Hadak járnak a határban. A legalapvetőbb források a XVI–XVII. századi összeírások: Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest, 1977. Ugyancsak Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Budapest, 1985.; valamint Szakály Ferenc: Pest-Pilis-Solt megyei XVI–XVII. századi dica- és dézsmajegyzékek (főleg a XVII. századból vannak adatok). Egész Pest megyére alapvető feldolgozás Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban. (In: Pest megye múltjából.) Számos adat található még a fentieken kívül a Pest Megyei Levéltár regesztasorozatában, mint Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái, igazságszolgáltatási iratok I. 1589– 1660 (Budapest, 1998); II. 1661–1720; valamint: Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1638–1711, I–IV. kötet (1983–1986). Továbbá: Lancz Kálmán: Dvornikovits Mihály püspöksége (In: Váci egyházmegye múltjából II., Vác, 1949.)
Másfélszáz év hosszú fuvar. Galántai Miklós: A vácrátóti botanikus kert története (Dunakanyar, 1985. 1–2. szám), továbbá a Pest Megyei Levéltár fentebb említett regesztasorozatából: Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1712–1740 (új sorozat I–VII. kötet.). Az I-III. kötet szerzőtársa Szabó Attila, a III–IV. köteté Kisfaludy Katalin. Alapvető forrásunkat képezték a XVIII–XIX. századi különböző összeírások, melyek a PML-ben találhatók. PML v.o. őrzi PPS vármegyei Úrbéri Törvényszék és Pest-Solt vármegyei Úrbéri Törvényszék egyesített iratai között Vácrátót úrbéri perének iratait. Az 1770-ben felvett urbárium PPS vm Nemesi Közgyűlésének úrbéri iratai között található. Az úrbérrendezésre vonatkozóan Wellmann Imre: Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés; valamint Spira György: Parasztsors Pest megyében a jobbágy-felszabadító forradalom küszöbén című feldolgozásaik, melyek a Pest megye múltjából tanulmánykötetben találhatók. Ugyanitt olvasható Petróczi Sándor: Pest megye újjátelepülése 1711–1760 című tanulmánya is. Az újjátelepülésre a legtöbb adatot a Pest Megyei Levéltár már említett regesztasorozatában találtuk. A gazdaságra és a gazdálkodási viszonyokra Horváth Sándor (szerk.) Pestvármegye 1789. évi kataszteri felmérése (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1901) és Galgóczy megyemonográfiájában található adatokat használtuk. A községi igazgatáshoz, pecsétekhez Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381–1876 (Budapest, 1982) című munkáját használtuk. A nemzetőrök állítása körüli problémát a PML-ben őrzött megyei közgyűlési jegyzőkönyv tartalmazza. A honvédek névsora szintén a PML-ben IV. 106-b jelzet alatt lévő Haynau-féle iratok között van. A harci cselekményekre forrás: Galgóczy megyemonográfiája és Gracza György: Az 1848–1849. évi magyar szabadságharc története IV. kötete.
Nekem ne futyuljon a vonat! A község igazgatásához felhasználtuk a PML-ben őrzött vácrátóti községi szabályrendeleteket és a PML v. o.-n lévő Vácrátót község képviselő-testületének jegyzőkönyveit, amelyek azonban sajnos csak 1930-tól vannak meg. A község iratai csak rendkívül töredékesen maradtak meg a PML váci osztályán. 1918–1919-re vonatkozóan Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében (in: Tanulmányok Pest megye múltjából) című tanulmányát és az iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 című forrásközlést használtuk. (Ez utóbbi megjelent: Pest megye múltjából 2., Budapest, 1969.) A mísodik világháborús katonai eseményekre forrás Tóth Sándor: Budapest felszabadítása 1944–1945 (Budapest, 1975) és Berkó Árpád: A Váci járás 1945–1970 között című kézirata (PML v.o.). A historia domust a vácrátóti római katolikus plébánia őrzi.
Az örök föld fogságában. Az 1860-as birtokviszonyokra a PML v.o.-án őrzött okmányok, Vácrátót község úrbéri perének iratai tartalmaznak adatokat. A termékszerkezetet Galgóczy ismerteti II. kötetében. A mezőgazdasági statisztikák közül 1895-re vonatkozóan A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája (Budapest, 1897); A magyar korona országainak gazdacímtára (Budapest, 1897); Magyarország földbirtokviszonyai 1935-ben (Magyar Statisztikai Közlemények, új sorozat, 99. kötet); Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai az 1935. évben (Magyar Statisztikai Közlemények, új sorozat, 105. kötet); valamint a Történeti Statisztikai Kötetek Növénytermesztés 1936–1962 című kiadványt használtuk. A foglalkozási adatok az 1910., 1941. és 1949. évi népszámlálás köteteiből valók. A kiscserkészek vácrátóti megfigyeléseit a Néprajzi Múzeum etnológiai adattára EA. 21599 alatt őrzi. A földosztás forrásai a PML v.o. Vácrátóti Községi Földigénylő Bizottság iratai között találhatók.
Kis háborúk a nagy után. A község 1945 utáni történetének megismeréséhez rendelkezésünkre álltak a PML v.o.-n őrzött képviselő-testületi jegyzőkönyv és a nemzeti bizottság iratai. Haszonnal forgattuk az ugyanitt őrzött kéziratot (Jakus Lajos: A Váci járás története 1945–1949). A pártok megalakulására Blaskovits János–Lábadi Lajos: Az MKP megyei szervezeteinek kiépülése a felszabadulás kezdetétől az 1945-ös országgyűlési választásokig (in: Tanulmányok Pest megye múltjából) című tanulmánya tartalmaz adatokat.
Távol az otthontól a kenyér. A legutóbbi ötven év történetére a legfontosabb források a PML v.o.-án őrzött okmányok: a Vácrátóti Községi Tanács, illetve őrbottyáni Közös Községi Tanács jegyzőkönyvei, bizalmas és iktatott iratai. A statisztikai adatokat az 1949., 1960., 1970., 1980. és 1990. évi népszámlálások nyomtatásban megjelent kötetei tartalmazzák, melyeket kiegészítenek az évente megjelenő megyei statisztikai évkönyvek és a KSH Pest Megyei Igazgatóságának időszakos kiadványai. Néhány adatot átvettünk Galántai Miklós: A vácrátóti botanikus kert története című tanulmányából. (Dunakanyar, 1985. 1–2. szám) és Lakatos Ernő (szerk.) Mezőgazdasági szövetkezetek Pest megyében című összeállításából. Interjút készítettünk Garamszegi Géza polgármesterrel, és átvettük a Duna televízió Tájak, fortélyok, asszonyok sorozatából a Héder Lajosnéval készített beszélgetést. Az 1956-os eseményeket Tamasek József idézte fel. A népesség alakulására 1869–1990 között a tízévente rendszeresen tartott és nyomtatásban megjelent népszámlálási adatokat, 1990-től pedig Pest megye statisztikai évkönyveit használtuk. A XVIII. századra forrás Csocsán Jenő: Három Pest megyei falu népesedése a XVIII. század második felében (Történeti Statisztikai Közlemények 1959. III. évf. 1–2. szám). Községsoros adatokat tartalmaz Farkas Rozália: Pest megye közegészségügye a statisztikák tükrében (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996) és A népmozgalom főbb adatai községenként 1901–1968 (Budapest, 1969). Az infrastruktúrára vonatkozó adatokat a község 1998-ban elkészített településrendezési tevéből vettük.
Népünk és körei. Három vácrátóti egyesület alapszabálya található az egyesületi alapszabályoknak PML-ben őrzött gyűjteményében. Adatokat találhatunk az egyházközség historia domusában és a község tanácsűlési jegyzőkönyveiben. Felhasználtuk a Duna Tv Tájak, fortélyok, asszonyok című sorozatából a Lukácsné Tamás Katalinnal készített interjút, továbbá adatközlőnk volt Toldi Péter iskolaigazgató, s (ugyancsak az említett műsorból is) Bucsányi Józsefné Debreceni Margit (65 éves) és Horváth Istvánné Fábián Mária (66 éves). A helytörténeti gyűjteményt Baksza Pálné Békési Zsuzsannak mutatta be. A nemzetiségi adatokat 1941-ig a népszámlálási kiadványok és a váci egyházmegyei schematizmusok tartalmazzák. Egyéb leírások között Bél Mátyás: Pest megyéről (Szentendre, 1977); Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I. kötet (Pest, 1851); Jékelfalussy 1882-es Helységnévtára; Borovszky I. kötete.
A katolikus Rátót. Elsődleges források a Váci Egyházmegyei Levéltárban őrzött, Sződi plébánia iratai és a vácrátóti római katolikus plébánián lévő historia domus. A vallási életre, plébánosokra vonatkozó adatokat Chobot Ferenc: A váczi egyházmegye történeti névtára I. rész, Az intézmények története (Vác, 1915) és az 1826-tól folyamatosan megjelenő váci egyházmegyei schematizmusok tartalmazzák. A templom építésének történetét, illetve berendezéseinek leírását a Pest megye műemlékei (Budapest, 1958) II. kötete tartalmazza. A felekezeti megoszlásra 1941-ig a népszámlálási kötetek tartalmaznak adatokat, az ezt követő évekre vonatkozóan a historia domusban található feljegyzéseket használtuk.
Olvasni, írni, hittanra tanítani. A vácrátóti iskola legkorábbi említése Szabó Imre: A tanítók összeírása 1770/71-ben Pest-Pilis-Solt vármegyében (Budaőpest, 1998), illetve Farkas Péter: A Pest Megyei Iskolatörténeti Múzeum (Nagykőrös, 1991) című műben található. Elsődleges levéltári források a PML v. o.-án őrzött Vácrátóti r. kat. Iskolaszék és a Vácrátóti Áll. Ált. Iskola iratai, valamint a Váci Egyházmegyei Levéltárban a sződi plébánai és a Scholae állag iratai. A tanulók, tanítók létszámára vonatkozó adatokat a Pest megyei statisztikai évkönyvek tartalmazzák. Az iskola mai helyzetét Toldi Péter igazgató szóbeli közlése alapján mutattuk be.
A leggazdagabb élőnövény-gyűjtemény. A fejezetet Galántai Miklós két műve, az 1983-as doktori disszertáció és a Dunakanyar című folyóiratban, 1985-ben megjelent tanulmánya alapján írtuk. A hatvanas évek történetére forrás még dr. Újvárosi Miklós–Tóth Imre Kertismertetője. (Megjelent a Dunakanyar Tájékoztató 1966. 3. számában.) A kert mai állapotának bemutatása Kósa Géza–Galántai Miklós–Kereszty Zoltán: MTA Ökológiai és Botanikai Intézete – Botanikus Kert című, Vácrátóton 1999-ben megjelent kertismertetője alapján történt. Az 1895-ben készült fényképeket Klösz György fotóművész készítette. Ezek és az 1950–60-as években készült fényképek Galántai Miklós disszertációjában és a Dunakanyarban megjelent tanulmányában találhatók. Értékes szóbeli kiegészítéseket kaptunk Kósa Géza tudományos főmunkatárstól.
Az illusztrációk forrása: Galántai Miklós gyűjtése, Néprajzi Múzeum adattára, Tragor Ignác Múzeum (Vác), Helytörténeti Gyűjtemény (Vácrátót), Horváth M. Ferenc (Vác) és a szerző eredeti fotói továbbá archív gyűjtés.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT