Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben szereplő rövidítések:
BTMZ = Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc
Csoma, 1904 = Csoma József: Magyar nemzetségi címerek, Budapest, 1904
Engel, 1977 = Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387–1437), Budapest, 1977. (Értekezések a történeti tudományok köréből, 83.)
Engel, 1996 = Engel Pál: Magyarország világi archontológiája (1301–1457) I-II., Budapest, 1996. (História Könyvtár, Kronológiák, adattárak, 5.)
Fügedi, 1977 = Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13–14. századi Magyarországon, Budapest, 1977. (Értekezések a történeti tudományok köréből, 82.)
Fülöp, 1994 = Fülöp Éva Mária: A pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom megszervezése és gazdálkodása a 18. század folyamán. In: Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig, Pápa, 1994
GEKKTM = Gróf Esterházy Károly Kastély és Tájmúzeum, Pápa
Gergely, 1938 = Gergely Ferenc: Geomorfológiai megfigyelések az Északi-Bakony területén, Budapest, 1938
Ila-Kovacsics, 1964 = Ila Bálint-Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona, I., Budapest, 1964
Kecskés, 1976 = Kecskés József: Az ugodi mészégetés. In: Veszprém megyei honismereti tanulmányok, III., Veszprém, 1976
Martonfalvay, 1986. Török Bálint deákjának, Martonfalvay Imrének naplótöredéke és emlékirata 1555–1585. Budapest, 1986. (A Magyar Nyelvtörténet Forrásai, I. szám)
Mithay 1988/a = Mithay Sándor: Beszámoló az ugod-katonavágási késő bronzkori ásatásokról. In: Pápai Múzeumi Értesítő, 1., Pápa, 1988
Mithay, 1988/b = Mithay Sándor: Az ugodi vár feltárásának eredményei. In: Pápai Múzeumi Értesítő, 1., Pápa, 1988
MOL = Magyar Országos Levéltár
Müller, 1974 = Müller Róbert: A tófeji kemence (A magyar mészégető kemencék típusai). In Zalai Gyűjtemény, 2. Zalaegerszeg, 1974
Pákay, 1942 = Pákay Zsolt: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján (1531–1696), Veszprém, 1942
Pesty, 1876 = Pesty Frigyes: A Bakonyi erdőispánság. In: Századok, 1876. 296-305.
Régészeti topográfia = Magyarország régészeti topográfiája, 4. (A pápai és a zirci járás), Budapest, 1972
Sörös, 1903 = Sörös Pongrácz: A bakonybéli apátság története, I., Budapest, 1903
Vörös, 1988 = Vörös István: Az ugodi vár középkori állatcsont maradványai. In: Pápai Múzeumi Értesítő, 1., Pápa, 1988
VeML = Veszprém megyei Levéltár
VMMK = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei
Ősidők mélységei. A tárgyalt térség legjobb geológiai feldolgozása Taeger Henrik: Újabb megfigyelések a tulajdonképpeni Bakony nyugati végéről és középső részéből (Földtani Intézet Évi Jelentése, 1914) című tanulmányában. A környék geomorfológiai felépítését legalaposabban Gergely Ferenc Geomorfológiai megfigyelések az Északi-Bakony területén, Budapest, 1938. című bölcsészdoktori értekezése tárgyalja, több fekete-fehér fotót közöl az ugodi kőfejtőről. Hasonló részletességgel tárgyalja az adott témát A Bakony földtörténete című részfejezet a Bakony, Balaton-felvidék című útikönyv (Sport, Budapest, 1983). Ebben a geológiai viszonyok mellett A Bakony növényvilága, A Bakony állatvilága és A Bakony vadfajai témát is felhasználtam. Az olvasó az egyes túrautvonalak leírásánál részletes tájékoztatást kap a terep jellegzetességeiről. A Bakony-vidék növényvilágának tudományos feldolgozása. Rédl Rezső: A Bakony hegység és környékének flórája, Veszprém, 1942. (Magyar Flóraművek, V.) Köszönöm dr. Galambos Istvánnak a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum muzeológusának, hogy a fejezetet volt szíves átnézni, és észrevételeivel segítette annak végleges kialakítását. (A szerk.)
Máglyák füstje a rengeteg felett. A Bakony észak-északnyugati térségének régészeti lelőhelyeit és leleteit egyetlen munka foglalja össze, a Veszprém megye régészeti topográfiája (A pápai és zirci járás). Írta: Dax Margit, Éri István, Mithay Sándor, Palágyi Szilvia, Torma István (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972). Ebben az őskortól a török háborúk koráig terjedő időszak régészeti leletei és lelőhelyei is szerepelnek a térségből. A leletek, lelőhelyek közlése mellett a mű elkészítésekor bibliográfiát is közölnek a szerzők. Felhasználtuk továbbá Mithay Sándor Beszámoló az ugod-katonavágási késő bronzkori ásatásról (Pápai Múzeumi Értesítő, 1., Pápa, 1988) és Ilon Gábor Újabb késő bronzkori halomsírok Ugod-Katonavágásról (uo., 3-4, Pápa, 1992) című leletközlését. A dióspusztai Petronius-síremlékről Tóth István Feliratos római kőemlékek Pápán című dolgozata ad bővebb tájékoztatást és alapos irodalomjegyzéket. (In: Pápai Múzeumi Értesítő, 5. Pápa, 1995.)
Honfoglaló Csák nemzetség. A Csák nemzetség történetének legjobb összefoglalása Nagy Iván A Csák-nemzetség (Turul. A Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság Közlönye, III., 1885. évi folyam, Budapest, 1885). Ezt a munkát egészíti ki Nagy Iván Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal, Harmadik kötet (Pest, 1858), Csák címszó alatt. Kisebb részadatok szerepelnek Sörös, 1903 és Sörös Pongrác-Rezner Tibold A pannonhalmi főapátság története. Harmadik korszak (Budapest, 1905) című kötetben. Az ugodi várban több éven át folytatott ásatásait foglalta össze Mithay 1988/a, 1988/b. Az itt talált leletek feldolgozásáról ugyanebben a kötetben jelent meg: Vörös, 1988. Az ugodi vár történetének népszerűsítő, de hasznos összefoglalása a Devecser, Ugod, Döbrönte, Esegvár. Balatonfüred, 1961 (szerk.: Zákonyi Ferenc) című idegenforgalmi kiadvány. A vár rövid, erősen népszerűsítő bemutatását adja az irodalom alapján Varga Béla: Ugod vára című, az 1970-es években keletkezett rövid kézírata. Szintén kézíratban maradt fenn Kovács Endréné szakdolgozata 1989-ből Az ugodi vár és bitokosai a XVIII. századig címmel. Sajnos a szerző a bevezetőben ígért további kutatásokat nem publikálta, és adatai is gyakran hézagosak, elnagyoltak. Ugod várára, a várbirtokra és a falura vonatkozó, egykor Pápán őrzött oklevelek rövid magyar nyelvű regesztasorozata található Reizner János: A Gróf Esterházy család pápai levéltára. (In: Lapok Pápa Történetéből 1997/4. 24-25. – korábbi kiadása a Történelmi Tár 1893-as évfolyamában.)
Feudális várbirtok a Bakonyalján. Az ugodi vár régészeti leleteit a fentebb említett Régészeti topográfia tárgyalja. Részletekre terjed ki Takács Miklós: Adatok Veszprém megye 10–11. századi edényművességéhez. (In: Veszprém és környéke a honfoglalás korában.) Felolvasóülések Veszprém történetéből. 5. Veszprém, 1998. című tanulmánya. Ugyancsak részletekbe bocsátkozik a fentebb említett Mithay, 1988/b. A vár korai történetének okleveles anyagára adatok találhatók: Kumorovitz L. Bernát Veszprémi Regeszták 1301–1387 (Budapest, 1953) című művében. A feudális villongásokra vonatkozó adatokról: Sörös, 1903. Az 1488. évi országos adóösszeírásra vonatkozó részletes feldolgozás Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások. (In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. Szerk. Kredics László, Veszprém, 1984.) Az 1531-től a XVII. század elejéig fennmaradt portális adóösszeírásokat lásd: Pákay, 1942.
Két birodalom határvidékén. A török háborúk bakonyi eseményeiről összefoglaló munka Veress D. Csaba: Várak a Bakonyban. A veszprémi, pápai és palotai vár hadtörténete (Budapest, 1983), amely az Ugod körül 1545-ben lezajlott háborús eseményekkel is foglalkozik Martonfalvay Imre deák emlékirata alapján. Az emlékirat legújabb kiadása: Martonfalvay Imre deák emlékirata, Pápa 2000. Ugod pusztulását Pákay, 1942 alapján a portális adóösszeírásokból, illetve azok hiányából érzékelhetjük. A bakonyi, azon belül az ugodi közállapotokról a Győri Történelmi Régészeti Füzetek I. 1861. évi száma közöl dokumentumokat. Az elpusztult Ugod gróf Nádasdy Tamás által 1608-ban megszervezett újjátelepítéséről az Esterházy család hercegi ágának levéltárában őrzött irataiból (Repositoria. 40. F. D. nr. 79.) értesülünk. A XVII. századi, 1626. évi összeírások forrása a MOL-ban őrzött. a Magyar Kamarai Levéltár anyagát képező Urbaria et Conscriptiones 154/62. száma alatt található. A pápai vár inventáriumát kiadta Gerő László-Sedlmayr János: Pápa (Budapest, 1959) című könyvében. A győri káptalan 1649. évi szerződését lásd a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek 1865. évi számában. A XVII. század végi, 1696. évi országos felmérések adatait Pákay, 1942 már idézett könyvében tette közzé. Az utolsó, 1683. évi török háború eseményeit és a kuruc háborúk itt leírt eseményeit Veress D. Csaba Várak a Bakonyban című már idézett munkájában, illetve Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig (Pápa, 1994, főszerkesztő Kubinyi András) című kötet megfelelő részeiben találhatjuk. (Szakály Ferenc: Pápa a török korban és Bánkúti Imre: Pápa története a török uralom végétől a szatmári békéig. 1683–1711.)
Középkori várbirtokból uradalmi kasznárság. A pápa-ugod-devecseri Esterházy uradalom XVIII. századi történetére vonatkozó kiváló feldolgozás Fülöp, 1994 tanulmánya a már idézett pápai tanulmánykötetben. A bakonybéli apátsággal kapcsolatos birtok- és határperek adatairól Sörös Pongrácz: A bakonybéli apátság története. A Pannonhalmától való függés kora 1548-tól napjainkig (Budapest, 1904) című kötet közöl részletes adatokat. Az uradalmi gazdálkodásról írván Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalmak áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra (Budapest, 1957) című kötetében található információkat forgattuk haszonnal. Az 1809. évi francia háborúk bakonyi eseményeire Veress D. Csaba: Napóleon hadai Magyarországon – 1809 (Budapest, 1987) című monográfiája, illetve Veress D. Csaba: Veszprém megye és az 1809. évi francia háború (VMMK. 17. 1984) című tanulmánya közöl részletes adatokat. Az ugodi gyógyvízforrások részletes ismertetése Cseresnyés Sándor Az ugodi sós, vasas, gyantáros, ibolyos, hideg forrásokról (Pápa, 1841) című munkájában találhatók részletes adatok. Az 1848– 1849. évi események alapvető forrásai a VeML. Állandó Bizottmány jegyzőkönyve, illetve annak iratai, valamint az ugyanott őrzött újoncozási lajstromok gyűjteménye. Az 1849. január 13-i bakonybéli fegyveres összecsapásról és annak előzményeiről lásd részletesen Veress D. Csaba: Bakonybél múltja és jelene (Veszprém, 2000) című monográfiájának megfelelő részét és Hermann István: Pápa 1848/49-ben a Wéber-feljegyzés alapján (Új Horizont, 1998), valamint ugyancsak Hermann István: Plosszer Ferenc káplán feljegyzései 1848-49-ről a pápai Szent István római katolikus plébánia historia domusában (Pápa, 1998, Jókai Füzetek 21.). Haszonnal lehet forgatni A pápa-ugod-devecseri Esterházy uradalom kifizetési könyve című kéziratot is (Pápa, 1813).
A polgárosodás útján. A XIX. század végi és XX. század eleji Veszprémi Hírlap cikkei Nagy István helytörténeti gyűjteményének részeit képezik. (Itt kell köszönetemet kifejeznem a gyűjtemény felhasználásának engedélyezéséért.) Az 1861-65-ös választásokról ad rövid tudósítást a Követválasztás Ugodon című írás. (In: Győri Közlöny, 1861.) Az Ugodi választókerület jelöltjei című írás tanulságosan mutatja be a választásokat megelőző politikia csatározásokat (uo., 1865). A község életének részleteiről a VeML. V. 413. Ugod nagyközség képviselő-testületi jegyzőkönyve sorozat őrzött meg adatokat (1909–1921). Ugyancsak a Veszprém Megyei Levéltárban található VeML. V. Ugod nagyközség iratai című gyűjtemény, amely alapvető forrása Ugod község XX. századi történetének. A második világháború katonai eseményeivel Veress D. Csaba: Balatoni csata. Veszprém megye felszabadításának katonai története. 1944. december 1.–1945. március 30. (Veszprém, 1977) című könyve, valamint Veress D. Csaba: A Dunántúl hadi krónikája – 1944–1945 (Budapest, 1984) című könyve foglalkozik részletesen. A második világháborút követő politikai események forrásanyaga: VeML. V. XVII. 93. Ugod Nemzeti Bizottság iratai című iratgyűjtemény. Az 1949. évi Bolla-Becsei-üggyel Mészáros Gyula Szovjet hódoltság a Vas megyei koncepciós perek tükrében 1945–1956 között (in: Diktatúra Vas megyében 1945–1956, I., Szombathely, 1999) című munkája foglalkozik. Az 1950 októberétől kialakított tanácsrendszerrel Fejes Imre Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői, 1950–1981 (Veszprém, 1982) című munkája ad áttekintést.
Kik voltak Ugod lakói? Ugod XV. század végi népességéről Solymosi László Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások című, már idézett tanulmánya foglalkozik. A XVI– XVII. századi török megszállás népességi viszonyai Pákay, 1942 már korábban említett munkája alapján rekonstruálhatók. Ugod 1608. évi újratelepítéséről az Esterházy család hercegi ágának levéltárában őrzött iratokból (Repositoria. 40. F. D. nr.79) értesülhetünk. A XVII. század végi népesség létszámáról a MOL. Magyar Kamara Levéltára Urbaria et Conscriptiones. Ugod possessio iratai őriztek meg adatokat. A XVII– XVIII. század fordulójának ugodi népességi adatairól tesz említést Sörös, 1903 korábban is idézett kötete. Az 1715. és 1720. évi országos lakosságösszeírás a VeML. mikrofilmgyűjteményében található meg Conscriptio Regnicolaris-1715 és Conscriptio Regnicolaris-1720 címszó alatt. A Gyulafirátótra elszármazott ugodiakról tartalmaz adatokat Szőllősi Mihály Rátóti krónika (Veszprém, 1995) című munkája. Az 1768. évi adatokat a VeML. VII. 1/6. Császári-Királyi Úrbéri Törvényszék iratainak ugodi Úrbéri Tabellája című anyaga őrizte meg. Az 1785. évi országos népszámlálás adatai Az első magyarországi népszámlálás, 1784–1787 (Budapest, 1960) című összeállításból ismerhetők meg. Az 1828. évi adatok ugyancsak a VeML. mikrofilm-gyűjtemény Conscriptio Regnicolaris–1828 anyagából ismertek. Az Ugodon megjelenő zsidóság létszámadatairól a veszprémi római katolikus püspökség által kiadott Calendarium Diocesanum Cleri Wesprimiensis pro anno a Ch. N. 1812. (illetve 1814), valamint a Chematismus Venerabilis Cleri almae Diocesis Wesprimiensis pro anno Ch. N. 1853. utáni kötetei tesznek említést. A XIX. század második felének, valamint a XX. század első évtizedének népességi adatai A Magyar Korona országainak helységnévtára – 1873 című kötetben, valamint A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész (Budapest, 1912) kötetében szerepelnek. A XX. század első felének népességi adatairól számos adat szerepel a VeML. V. 413. Ugod nagyközség iratai címszó alatti gyűjteményben. Az 1831. évi kolerajárványról Dávid Zoltán: Az 1831. évi kolera pusztítása Veszprém megyében (in: Tanulmányok Veszprém megye múltjából, Veszprém, 1984) című tanulmánya közöl adatokat.
Jobbágyok, kanászok, mészégetők. A XVII. század közepére vonatkozó gazdasági adatok a MOL. Magyar Kamara Levéltára: Conscriptiones decimarum comit. Vesprem. B. 1215. Esterházy Ferenc pápai javainak dézsmajegyzékében szerepelnek. A XVII. század végi gazdasági jellegű adatokat Pákay Zsolt többször idézett munkája részletezi. Az 1705. évi gazdasági adatokat a MOL. Magyar Kamara Levéltára: Urbaria et Conscriptiones 82/64. számú irata őrizte meg. Az 1715 és 1720 évi országos összeírás adatai a VeML. mikrofilmgyűjtemény fentebb jelezett anyagában találhatók meg. Az ugodi kasznárságról közöl adatokat Fülöp, 1994 korábban idézett tanulmánya Az 1727, 1733. és 1757. évi úrbéri szerződésekről az Esterházy család hercegi ágának levéltára: U. et C. f. 82. Nr. 64. p. 8 .v. (1705), Capsa 51 Nr. 8. 44-46. p., 306-309., Capsa. 62. Nr. 100. egy másolat gyűjteményt őriz a Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Helytörténeti Adattára: 4446-68, 4448-68, 4450-68. leltári szám alatt. Az országos úrbéri viszonyokkal való összehasonlításra ad adatokat Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában, I. kötet, Dunántúl (Budapest, 1970 – szerk. Felhő Ibolya) című kötet. Azonban az 1760-as évek ugodi gazdasági életéről a legnagyobb adattár a VeML. XI. 602. b. Az Esterházy család levéltára szám alatt szereplő „Protocollum”. Az 1768. októberi Úrbéri Tabella a VeML VII 1/6. Császári-Királyi Úrbéri Törvényszék iratai (Ugod) között szerepel. Az 1828. Országos összeírás a VeML. mikrofilmgyűjteményben található Conscriptio Regnicolaris – 1828 címszó alatt. A magyarországi polgári forradalmat és az 1853. évi császári úrbéri pátens kiadását követő nagy tagosítási munkálatok anyaga ugyancsak a VeML. VII. 1/6. Császári-Királyi Úrbéri Törvényszéki iratok anyagában található. A tagosítás eredményeiről készült Sándor Pál: Adatok a parasztbirtok történeti statisztikai vizsgálatához Veszprém megyében (in: VMMK. 9., 1970) című tanulmánya. A XIX. és XX. század fordulójának alapvető gazdasági adatai A Magyar Korona országainak gazdacímtára (Budapest, 1897) című összeállításban, A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása. Első rész. A népesség általános leírása községenként (Budapest. 1902) és A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Második rész. A népesség foglalkozása (Budapest, 1913) kötetben szerepelnek. Az Ugod gazdasági életére jellemző mészégetésről Kecskés, 1976. A mészégető kemencék típusait bemutatta, az ugodi mészégető kemencékkel együtt Müller, 1974. A pápa-ugodi Esterházy uradalommal foglalkozik Mithay Sándor: Adatok a pápai Esterházy uradalom tisztikarának történetéhez, 1927–1945 tanulmánya. (In: Pápai Múzeumi Értesítő, 3-4., Pápa, 1992.) Az uradalmi erdőgazdálkodás adatait dolgozza fel Kolossváry Szabolcsné: A magasbakonyi ugodi erdőgazdaság története, 1891–1958 (Agrártörténeti Szemle, VIII., 1966) című tanulmánya. A gazdasági élet számos adata található meg a VeML. V. 413 Ugod nagyközség képviselő-testületi jegyzőkönyve (1909– 1921) anyagában. A két világháború közti gazdasági élet alapvető adatait tartalmazza a Magyarország földbirtokosai és földbérlői – Gazdacímtár (Budapest, 1925) című kötet, valamint a Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924) című kötet.
Falugazdaság a XX. század második felében. A második világháború utáni élet számos gazdasági vonatkozású adatát őrizte meg: a VeML. V. 413. Ugodi Nemzeti Bizottság iratai című gyűjtemény, valamint a VeML. V. Ugod Tanácsülési Jegyzőkönyvek (1950–1990) sorozata. Érdekes adatokat ismerhetünk meg idősebb Fuchs Antal és ifjabb Fuchs Antal egykori ugodi főerdésznek és fiának a visszaemlékezéseiből a Dicsértessék a Bakony című, 1994-ben megjelent kötetből, valamint ugodi lakosok elbeszéléseiből.
A Bakony-vidék legszebb temploma. A reformáció ugodi eseményeiről Thury Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület története, I-II. (Pozsony, 1998). A rekatolizáció kezdeteiről Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára 1630–1950, püspökei, kanonokjai, papjai (München, 1987). A legkorábbi templomépítéseről Körmendy József: Fa- és sövénytemplomok a veszprémi egyházmegye területén a XVIII. században. (In: VMMK. 10., 1971.) A győri püspökség, illetve a pápai főesperesség első egyházlátogatásáról Rajczi Pál: A pápai esperesi kerület összeírása 1748-ban. (In: VMMK. 15., 1980. Vö.)( Veszprém Érseki Levéltár Conscriptiones Parochiarum. 1726–1769. Fasc. I. No. 11.). A római katolikus egyház XVIII. századi életére vonatkozólag a GEKKTM, gr. Esterházy Ferenc levelei, 51. számú levél (1742. október 3.), 34. számú levél (1742. október 25), 173. számú levél (1752. április 23). Az új római katolikus templom építkezéséről Cs. Dobrovits Dorottya: Építkezés a 18. századi Magyarországon. Az uradalmak építészete (Művészettörténeti Füzetek, 15., Budapest, 1983). Ezzel a korszakkal foglalkozik Sörös Pongrácz: A bakonybéli apátság története. A Pannonhalmától való függés kora 1548-tól napjainkig (Budapest, 1904). A veszprémi püspökség első Canonica Visitatiója 1779-ben zajlott le, ennek jelentése a Veszprémi Érseki Levéltárban Visitatio Canonica A 8 12. Tom. 281-293. (1779) szám alatt található. A lakosság felekezeti viszonyai a veszprémi püspökség által kiadott Schematismus Venerabilis Cleri almae Diocesis Wesprimiensis pro anno Ch. N. sorozat közöl adatokat 1812-től és 1930-as évekig.
Iskolamesterek, egyesületek. Az ugodi római katolikus iskoláztatásra vonatkozó első adatokat Rajczi Pál: A pápai esperesi kerület összeírása 1748-ben című, korábban idézett műve dokumentum publikációja közli. Miután a veszprémi püspökség 1777-ben átvette a pápai főesperességet a győri püspökségtől, 1779-ben lezajlott a veszprémi püspökség első canonica visitatiója, amely foglalkozott a helyi tanítóval is. Az erre vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyv a Veszprémi Érseki Levéltárban található Visitatio Canonica A 8 12. Tom. 281-293. (1779) szám alatt. Az 1838-tól megkezdődő szervezett iskolalátogatási és felügyeleti anyagot a VeML. IV. 1. r. A Veszprém Vármegyei Népnevelési Választmány iratai (1838– 1847), Pápai járás, Ugod gyűjteményben őrzik. A XIX. század második felének tanítóiról a veszprémi püspökség által kiadott Schematizmus Venerabilis Cleri almae Diocesis Wesorimiensis pro anno Ch. n. sorozat közöl adatokat. A XX. század első felétől a VeML. V. 413. Ugod nagyközség képviselőtestületi jegyzőkönyve (1909–1921), valamint a VeML. V. 413. Ugod nagyközség iratai című gyűjtemény tartalmaz adatokat a község iskolai ügyeiről. A második világháborút követő politikai változással együtt járó iskolaállamosítás dokumentumát a VeML. XXI. 4. b. Veszprém vármegye alispánjának iratai című gyűjtemény őrzi. Az 1950– 1980-as évek iskoláztatási adatait a VeML. Ugodi tanácsülési jegyzőkönyvek őrzik. A Napló című újságban megjelent újságcikkek és riportok Nagy István gyűjteményéből valók, itt köszönöm meg ismételten szívességét az anyag átadásáért. A hubertlaki fafaragótábor életéről az évente megjelent színes katalógusok tájékoztatnak.
A sőrék a rőzsét homokkal kötötték... Ugod nyelvjárására vonatkozólag Beke Ödön A Pápa vidéki nyelvjárás (Nyelvészeti Füzetek, 27., Budapest, 1905 – reprintje: Pápa, 1997) és Horváth Ede A bakonyaljai nyelvjárás (Nyelvészeti Füzetek, 34. szám, Budapest, 1906) című munkája a mérvadó. Néprajzi vonatkozású adatok találhatók a VeML. V. 413. Ugod nagyközség iratai fondban is (16. csomag). A dűlőnevek összegyűjtésében nagy segítséget nyújtott Nagy István kiadás alatt álló gyűjteménye a Pesty Frigyes-féle helynévgyűjtés Veszprém megyei adatairól. Ugod néprajzi hagyományairól tesz említést Gáldonyi Béla: Ugod „város” hagyatéka című riportja (Napló, 1968. ápr. 28.), amelyet szintén Nagy István megyei sajtógyűjteményének felhasználásával építhettem munkámba.
