V. A Sárközy család osztálya 1832-ben
V. A Sárközy család osztálya 1832-ben
1. Belsőség
A várkonyi residentionális fundus, az ispán és szakácsház, a szérűskert, a falu felett Tószeg felé eső új fundus és a keserűi belső telek összesen 128 489 négyszögölt tett ki, tehát egy-egy személyre 32 122 négyszögöl esett. Ebből Lajosnak jutott a várkonyi residentionális fundusból 9346, a szérűskertből 5901, a pusztakertből 1005 négyszögöl és a keserűi belső telek és erdő.
Borbáláé lett az ispánház 493 négyszögöl udvarral és a új fundus Tószeg felé eső egyharmad része, összesen 32 789 négyszögöl.
Klára az új fundus középső részét kapta a juhakollal, amely rajta állott és pótlásul még 796 négyszögöl kenderföldet is kapott. A részesedése tehát összesen 33 092 négyszögöl.
Juliánnának jutott az új fundus falu felőli része és a 728 négyszögöles téren álló szakácsház, azaz összesen 33 021 négyszögöl.
2. Külsőség
A külső birtoktest elosztásánál figyelembe vették, hogy a lapályosabb terület rosszabb minőségű, így azt 1400 négyszögelével, a többit 1200 négyszögelével számolták holdanként. A kaszálót és a szántót egybevették, így az egész terület 1059 holdat és 184 négyszögölt tett ki. Egy főre tehát 264 hold 946 négyszögöl terület esett a majorsági birtokból. Lajos földje a Vezsenyi útnál kezdődött, ezután következett Juliánnáé a Császár útja felé, majd a Kláráé, amelyhez a nagy Hugyinból is mértek. A szőlők melletti kaszálók a Borbáláé lettek. Klára és Borbála azonban cseréltek egy darab földet, amely a belső fundus szomszédságába esett.
3. Kaszálók
Az összes kaszáló területe 317 412 négyszögöl volt, amelyből egy részre 79 350 négyszögöl jutott. Lajos az érkeserűi föld mellé a a Tisza rétnek a fok mentéből eső részéből kapott. Összesen 81 hold 153 négyszögöl kaszálója lett.
Klára a Tisza rétből a Lajos melletti részt és a fűzkert középső részét kapta meg. Összesen 61 hold 153 négyszögöl kaszáló birtokosává vált.
Juliánnára esett a Tisza rét északi oldala és a Fűzkert Vezseny felé eső része, összesen 61 hold és 153 négyszögöl.
Borbála a Gúthy-örökösök szomszédságába a Fűz-kert falu felé eső részébe került. A Tisza rétből pedig a Klára és Juliánna földje közötti rész esett rá. Összesen 61 hold és 153 négyszögöl kaszálója lett neki is.
4. Kenderföldek
A kenderföldek összesen 13 913 négyszögölet tettek ki, amelyből 3024 volt a majorsági és 10 889 a falusi. Az egészet felosztották, beleszámítva a keserűi kenderföldet is. Egy lánytestvérre 3464 négyszögöl jutott.
5. Jobbágy illetőségek (telkek)
A Fráter-jusson 22 negyedtelek volt és a nemesek a majorságból 14 negyed telket árendáltak, így tehát egy részre 9 negyedtelek esett. Emellett el kellett még osztani az 53 zsellért is. Lajosé lett 14, a többieké 13 ember.
Így Borbála (Szűts Ábrahám hitvese) jobbágyai lettek: nemes Csotár Gábor, nemes Farkas László, Jelenik János, Szalai János, Kiss György; zsellérei: Sárosi Mihály, Tompa Jósef, Döndő András, Varga Istvánné, Gellén István, Toth Pál, Gudra Mihály, Sályi Istvánné, Bódi Jánosné, Diko János, Hovorai Jósef, Fekete Mátyás, Vitzián András.
Fráter Klára (Benko Jónásné) jobbágyai: nemes Csotár Imre, nemes Farkas Gergely, Döndő András, Frigyer Jósef, Vintze Mihály, Mészáros András; zsellérei: Csontos Josef, Sinka János, Fekete István, Gudra János, Dalko Pál, Tóth István, Farkas Mihály, Máte István, Gudra György, Vatai István bodri, Pap Josef, Mészáros Istvánné, Vatai István Takáts.
Fráter János jobbágyai: nemes Csotár János, nemes Csontos István, Ritzi János, Szendi János, Telek Ferenc, Illés Mihály; zsellérei: Vintze János, Sinka Ferentzné, Greskovits Pap Jósef, Trihán István, Szilágyi András, Szilvási János, Vatai István, Kuklits Pál, Kiss Pál, Kertészné, Ádok Jósef, Vakán Istvánné, Kása Mihályné, Butzko István.
Juliánna (Sárközy úr hitvese) jobbágyai: nemes Balog István, nemes Tornyos István, Sipos Károly, Balogh János, Sipos István, Szalai Gergely, Dalko Ferenc; zsellérei: Szepesi Antalné, Szendi Mihály, Tabori György, Harsanyi Mihály, Telek István, Pap Albert, Szoda István, Szabó Imre, Hajdu Josef, Farkas István, Lukáts István, Dalko András, Jepis káke.
E belső telkek és kertek összesen 18 173 négyszögölt tettek ki, tehát egy örökösnek 7043 négyszögöl jutott.
6. Szőlő
A szőlőt elárverezték, melyet Szűts Ábrahám 1000 váltóforintért megvett. Az összeget az adósságok kifizetésére használták fel. A dézsmás szőlő összesen 169 310 négyszögöl, amelyből egy részre esik 42 324 négyszögöl, azaz 35 hold és 324 négyszögöl után járó dézsma. Lajosé lett az érkeserűi szőlő is.
7. Regálé
A regáléjövedelemre eddig nem figyeltek, így most elhatározták, hogy nagyobb gondot fordítanak rá. Közösen adják ki haszonbérbe és mindenki annak egytizenketted részét kapja. A keserűi regáléról a lánytestvérek lemondtak Lajos javára.
8. Közös adósságok
Az örökség 11 463 váltó forint adóssággal terhelt. 3309 forint az adósság Tekintetes Talliánné Asszonyság felé, amelynek a kamata 198 forint. 2000 forinttal tartoznak a Nemes Vármegyének, amelynek a kamata 120 forint. Altman abonyi zsidó 500 forintot kölcsönzött, a nagykőrösi eklézsia pedig 2100-at, melynek hathavi kamatja 63 forint. Ki kell fizetni Ferürer doktort, amely 100 forintot jelent. Úgy tűnik a Fráter lányok közül Borbála ment a legjobban férjhez. Szűcs Ábrahám ugyanis nemcsak a szőlőt vette meg, de már korábban is kölcsönzött jelentős összeget a családnak. 2655 forint a számon tartott összeg. Klára férje Benko Jónás is tehetős, hiszen ő is adott 400 váltó forintot a családnak. Az adósság egy részét Lajos csinálta, így 3600 forintot neki kell megfizetnie. Ebben persze az általa megvásárolt épület, gulyavályu, kocsi is benne van. Ő fizeti ki Talján Istvánnét és a nagykőrösi eklézsiát is. Sárközy Lőrinc megvette a malmot 400 forintért és átvállalta a vármegyei adósság kifizetését. Szűcs Ábrahám a szőlőn kívül még megvett egy nagy itatóvályut 32 forintért. Egy fejér menyasszonyi fátyolért 12 forintot adott. Benko Jónás Altman abonyi zsidót, Férürer doktor urat és a sógorai felé a maradék adósságot törleszti.
9. Lábasjószágok
Ugyancsak nyílhúzás alapján osztották szét az ökröket, gulyabeli teheneket, lovakat, juhokat és sertéseket. A Fráter-gazdaságban volt 20 darab borjas tehén, 24 darab jármos ökör, 40 darab gulyabeli marha, 48 sertés malaccal együtt, 8 darab igás és ménes ló, 444 öreg juh és 120 idei kisbárány. Így egy személynek jutott 6 darab borjas tehén, 6 darab jármos ökör, 10 darab gulyabeli tehén, 12 sertés, 111 juh és 30 bárány.
10. Függő haszon (termés)
Egy örökösre jutott 10 szekér széna, 2 öl őszi szalma, 2 öl tavaszi szalma, 108 véka búza, 131 véka árpa, 18 véka köles, 134 véka csöves kukorica, 136 véka zab, 15 véka bükköny, 24 akó tavalyi bor.
11. Ingóság
A gazdasági szerszámokat, a szekereket, a szobákba található ingó vagyonnal s „butyorral” együtt ugyancsak egyenlően elosztották. Az ezüstöt és más „ékességet” (ékszereket) még előző évben, bizonyára az édesanyjuk halálakor azonnal elosztották.
(A bócsai Sárközy család irataiból – az Országos Levéltárban található anyag alapján)
