Források

Teljes szövegű keresés

Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
ALPI = Alpári róm. kat. plébánia irattára
BKML = Bács-Kiskun Megyei Levéltár
MOL = Magyar Országos Levéltár
PML = Pest Megyei Levéltár
VPL = Váci Püspöki Levéltár
VPGL = Váci Püspöki Gazdasági Levéltár
 
Bálintné Mikes Katalin: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez. Kecskemét, é. n.
Bóna–Nováki 1982 = Bóna István–Nováki Gyula: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára. In: Cumania VII. Kecskemét, 1982. 17–118.
Bosnyák 1984 = Bosnyák Sándor: Alpár néphite Kádár Lajos emlékeiben. In: Cumania 8. Kecskemét, 1984. 323–357.
Csánki 1890 = Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I–V. Budapest, 1890–1913.
Galgóczy 1877 = Galgóczy Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monographiája. I–III. Budapest, 1877.
Györffy 1966 = Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Budapest, 1966.
Káldy-Nagy 1985 = Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Budapest, 1985.
Károlyi 1911 = Károlyi László: A Nagykárolyi Gróf Károlyi család ösz-szes jószágának birtoklási története. I–II. Budapest, 1911.
Knauz 1890 = Knauz Nándor: A Garam-melletti Szent-Benedeki apátság. I. Budapest, 1890.
Szakály 1981 = Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest, 1981.
Szarka 1940 = Szarka Gyula: A váci egyházmegye történeti földrajza a török hódítás korában. Vác, 1940.
Varga 1997 = Varga Lajos: A váci egyházmegye történeti földrajza. Vác, 1997.
Ártéri kincsestár. A falu természeti környezetére A mi Alföldünk. (Szerk.: Rakonczai János és Szabó Ferenc.) Békéscsaba, 1996.; Tóth Károly (szerk.): Nemzeti park a Kiskunságban. Budapest, 1979. A megyei hovatartozás változásaira Györffy 1966. 881–889.; Csánki 1890. I. 667.; Károlyi 1911. 22.
Párducos Árpád régi dicsősége. A bronzkori földvár történetéről összefoglalóan, további irodalommal Bóna–Nováki 1982.; Somogyvári Ágnes: Bronzkori temetőrészlet Tiszaalpáron. In: Cumania 15. Kecskemét, 1998. 179–198. A földvár növényi és állati leleteiről Cumania VII. Kecskemét, 1982. 119–164. Zalán váráról és a honfoglalásról Anonymus: Gesta Hungarorum. (Ford.: Pais Dezső.) Budapest, 1975. Anonymus hitelességéről Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest, 1959. 99.; uő.: Anonymus Gesta Hungarorumának kora és hitelessége. Irodalomtörténeti Közlemények LXXIV. (1970) 1–13. A földvár honfoglaláskori és későbbi szerepére Bóna–Nováki 1982. A honfoglaláskori leletekre Tergina Gyula: Alpári ásatások. Archeológiai Értesítő III. (1883). 156–163.; Allodiatoris Irma: Adatok az árpádkori alföldi magyarság anthropológiájához. Budapest, 1937. Alpár vezérről Györffy György: Honfoglaló fejedelmeink és a vezérek. Magyar Tudomány 38. (1993) 136–149.; uő.: Vezéri szálláshelyek emlékei. In: Kovács László (szerk.): Honfoglalás és régészet. Budapest, 1994. 129–138.
Alpár középkora. Az Árpád-kori kérdések összefoglalása Györffy 1966. 890–891. Az 1075. évi királyi adománylevél szövege: Knauz 1890.; Györffy György: Diplomata Hungariae Antiquissima. I. Budapest, 1992. 206–218. A Bor-Kalán nemzetség területére Budapest történetének okleveles emlékei. I. Budapest, 1936. 87–90, 152–156. A garamszentbenedeki apátság területére Knauz 1890.; Monumenta Ecclesiae Strigoniensis I. 190., III. 273., 304–305. A XIV–XV. századra Anjou-kori Okmánytár IV. 20., 170–173.; Gyárfás István: A jász-kúnok története. I–IV. Kecskemét–Budapest, 1870–1885. III. 490–492., 613., 697–699.; MOL DL. 13715., DL. 13745.; Csánki 1890. 667. A Lázár-térképre Nemes Klára: Carthographia Hungarica. I. Budapest 1972.
Félhold és pusztulás. Alsóalpárra Káldy-Nagy 1985. 78–80.; Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest, 1977. 196. Alsóalpár urbáriumaira Szarka 1940. 52.; MOL E 156. U et C. 62–33.; Szakály 1981. 112.; VPGL XXXIII. 11-a/5. Felsőalpárra Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei. Budapest, 1938. 396.; Káldy-Nagy 1985. 243–244.; Szarka 1940. 67. Újfalura Szarka 1940. 115.; Varga 1997. 424. A XVII. századi viszonyokra Szakály Ferenc: Pest-Pilis-Solt megye XVI–XVII. századi dica- és dézsmajegyzékei. Budapest, 1995.; Szakály 1981. 186, 436.; Szilády Áron–Szilágyi Sándor: Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon. Pest, 1863.; Bánkúti Imre: Pest-Pilis-Solt vármegye a Rákóczi-korban. I–II. Budapest, 1996. I. 49–51. A Rákóczi-szabadságharc időszakára Bánkúti Imre: Iratok a Rákóczi-szabadságharcból. Kecskemét város és körzete. I–II. Kecskemét, 1992–94.; Archivum Rákóczianum (Szerk.: Thaly Kálmán.) IX. 237–238., 253.
Egy újjáéledt falu a lassú időben. A benépesedésre, pontos hivatkozásokkal Bárth Dániel: Az újkori Alpár benépesedése. Honismeret XXIX.
3. sz. 2001. 109–114. Az összeírásokra PML IV. 23-a.; Anyakönyvek lelőhelye: ALPI. Úriszéki perekre: VPGL XXXIII. 14-a. Demográfia Petróci Sándor: Vác városa és a váci püspöki birtokok népességi és nemzetiségi viszonyai az 1731–1869 évek között. Tört. Stat. Közl. 1. évf. 2–4 sz. 99–116. A 9 kérdőpontra adott válaszokat közölte Novák László: Pest-Pilis-Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszerei a XVIII. században. In: Bács-Kiskun megye múltjából II. Kecskemét, 1979. 509– 511. A váci püspökökre Chobot Ferenc: A váczi egyházmegye történeti névtára. I–II. Vác, 1915–17. I. 53.; Az úrbéri viszonyokra PML IV. 1-j., IV. 1-h.; VPGL XXXIII. 11-a/5., 11-d/II., 11-l., 11-f. A Tisza-rét használatára VPGL XXXIII. 11-a/5, 11-d/II, 51-c/B. Földművelésre VPGL XXXIII. 11-l., 12-l., 11-a/5.; VPL Plébániai iratok. Alpár. Társadalomra VPGL XXXIII. 11-f., 12-f.; 1785. évi uradalomleírás: VPGL XV. 8. Postamesterre: VPGL XXXIII. 11-d/II. Községi elöljáróságra, alkalmazottakra: VPGL 11-f., 12-f. Fekete csárdára VPGL XXXIII. 11-d/II., 11-l. Csapásokra Novák László: Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII–XIX. században. In: Bács-Kiskun megye múltjából IV. Kecskemét, 1982. 310.; VPL Pléb. ir. Alpár; ALPI.
Új utak, új útvesztők. 1848–49-re Iványosi-Szabó Tibor (szerk.): A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején. Kecskemét, 1988. Úrbéri egyezségre VPL Pléb. ir. Alpár. Uradalomra VPGL XXXIII. 51-c/B; BKML V. 302. 5. d. Népességre Galgóczy 1877. III. 257.; Magyar Statisztikai Közlemények népszámlálás-adatai (1910, 1949). Elöljáróválasztásra PML IV. 252-b.; 1857. évi statisztika lelőhelye: PML IV. 156-b. Havasalföldi agitációra: PML IV. 251. 349/1863. Tisza-szabályozásra Vázsonyi Ádám: Az egyes vidékek vízszabályozási munkáinak története. A Tisza-völgy vizeinek szabályozása. In: A magyar vízszabályozás története. Budapest, 1973. 281–370. Az alpári bírák 1888. évi levele VPL Pléb. ir. Alpár. Mezőgazdaságra A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Budapest, 1897.; Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. Budapest, 1936., Közigazgatási tájékoztató lap lelőhelye: BKML IV. 909. A XX. század első felére BKML V. 302.; ALPI HD. Visszaemlékezések a korszakra Koós Ferenc: Tiszaalpár, a honfoglalás emlékhelye. Szigetszentmárton, 1994. Hitelszövetkezetre BKML XI. 258. Hegyközségre BKML IX. 298/b. Egészségügyre Lóránd Nándor: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről. In. Cumania III. Kecskemét, 1975. 162. A második világháborúra: Bálintné é. n. 16–17.
Újfaluból Tiszaújfalu. A határperek lelőhelye VPGL XXXIII. 11-a/2. Birtoklástörténetre Károlyi 1911. 7–22.; PML IV. 23-a. CP II. 253.; Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1980–81. 2. Szeged, 1984. 51.; VPL. Pléb. ir. Alpár; Galgóczy 1877. III. 257. Mezőgazdasági és demográfiai viszonyokra l. az előző fejezet jegyzetében hivatkozott mezőgazdasági és népszámlálási statisztikákat. A XX. század első felére BKML V. 384.
Kitekintés a XX. század második felére. Bálintné é. n. 26, 143–144, 325, 359.; Tóth Ágnes: 1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára. I–II. Kecskemét, 2000. II. 655–659., 695–698.; Fekete János: Tiszaalpári emlékfüzet. Tiszaalpár, 1975.
Vizek haszna. Bél Mátyás: Pest-Pilis-Solt vármegye. In: Bács-Kiskun megye múltjából VI. Budapest, 1982.; Vályi András: Magyar országnak leírása. I–III. Buda, 1796–99. I. 32–33. Halászatra Bél Mátyás: Pest megyéről. Szentendre, 1977. 22.; VPGL XXXIII. 11-d/II., 11-f., 11-c., 51-c/B. Révre VPGL XXXIII. 11-d/II., 51-c/B. Faúsztatásra VPGL XXXIII. 11-f., 51-c/B. Malmokra VPGL XXXIII. 11-l., 11-f. Kosárfonásra BKML V. 302.; Barna Zoltán: A tiszaalpári kosárfonás és szókincse. Budapest, 1994.
Mindennapi szentség. Az 1760 előtti időszakra MOL C 38. 51.cs.; 1760-ra: MOL X 771. 4457. d. Liber IV. 628–630.; VPGL XXXIII. 11-a/2. A templomra: VPL. Pléb. ir. Alpár.; ALPI HD. A temetőre: ALPI. A keresztekre: VPL Pléb. ir. Alpár. Plébánosokra ALPI HD, Vis. Can. 1784, 1825. Paptartásra: VPL Pléb. ir. Alpár. Vallásos életre VPL; ALPI HD, Vis. Can. 1784, 1825. Újfalura: Varga 1997. 425–426. Újfalusi zárdára Mohay Tamás: Bencés nővérek Tiszaújfaluban. Néprajzi Látóhatár IX. (2000) 3–4. sz. 235–251.; Bálint Sándor: A futóhomok szentje. Vigilia 1947/5. 287–290.
Hajdanvolt iskolák és tanítók. ALPI Régi anyakönyv; MOL C 38. 51. cs.; VPL Pléb. ir. Alpár; Szabó Imre (szerk.): A tanítók összeírása 1770/71-ben Pest-Pilis-Solt vármegyében… Budapest, 1998. 40.; ALPI Vis. Can 1778, 1784, 1825., HD, Törzsvagyonkönyv; BKML V. 302.; PML IV. 254-b. Egyletek, társadalmi élet ALPI HD; Bodor Antal: Falusi egyletek, körök cimtára a községek betürendjében. Budapest, 1923. 3, 39.; Pór Edit (szerk.): A magyarországi egyesületek címtára a reformkortól 1945-ig. I. 1–2. kötet. Budapest, 1988.
Táltosok, lidércek, boszorkányok. Bosnyák 1984.; Diószegi Vilmos néphit-gyűjtése. A kecskeméti Katona József Múzeum Adattára 94.65. Kádár Lajosról: Bosnyák 1984.; Tiszaalpár II. évf. 5. sz.
A kötetben szereplő fényképek többségét Szabó János alpári fényképész készítette 1917–1945 között. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Barton András tiszaalpári polgármesternek és Varga Borbála Magdolna újfalusi perjelnőnek az archív fotók közléséhez nyújtott segítségükért. Hálával tartozunk Gyöngyösi József plébánosnak, hogy lehetővé tette az alpári plébánia irattárának kutatását. Külön köszönet illeti a könyv megszületését lelkesen támogató Bodor Ferenc kultúrházvezetőt sokoldalú segítségéért.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages