Tanácsvilág Tarpán | Száz Magyar Falu

Tanácsvilág Tarpán

A tanácsrendszer bevezetése után az első tanácsválasztáson Sütő Bertalan lett a végrehajtó bizottság elnöke, a titkára pedig R. Németh Gyula.

A kilenctagú bizottságot rajtuk kívül még ifj. Czapp Ferenc, Oberländer József, N. Szász Elek, Demeter Mihályné, Fehér Rózsa, Esze Miklós és Nagy Mihály alkották.

1953-ban már két termelőszövetkezet is működött a faluban, 1951 tavaszán alakult meg a Rákóczi Tszcs. A Bajcsy-Zsilinszky Tszcs elnöke Egri József, a Rákóczié pedig Rózsa Elek volt. Ezekben az években a földművesszövetkezet, a KTSZ, a sütőüzem, három bolt, egy-egy húsbolt és italbolt próbálta a több mint négyezer lelkes falu ellátását megoldani – sikertelenül. Általános volt az elégedetlenség, hiszen a háború előtt 26 üzletben vásárolhatott a lakosság. A községi tanács a járási hivataltól még legalább két élelmiszerbolt, vasbolt és italbolt megnyitását kérte, hogy ne kelljen a falu lakóinak órákat sorban állni.

Az általános iskolában a gyermekszám megnövekedett, 19 tanulócsoportban 665 diákot tanított a tarpai tantestület. Az igazgató akkoriban Fiók Lajos volt, az oktatás – elegendő számú tanterem hiányában – délelőtt-délután folyt.

1955-től kezdte el a község építeni az emeletes kultúrházat. Már 1922-ben is felmerült a terv, de akkor nem lett a dologból semmi. 1955-ben a megyei tanács adott hetvenezer forintot, az erdőbirtokosság pedig ötven köbméter fát. A tanács már előzőleg gondoskodott a szükséges kő kitermeléséről. A kultúrház helyét a futballpályán jelölték ki.

Az 1956-os forradalom eseményei nem kerülték el Tarpát sem. Megalakult a munkástanács Élész József bányász elnökletével, legfőbb feladatának a rend és nyugalom biztosítását tekintette. Így nagyobb atrocitások nem történtek a faluban, a termelőszövetkezetek sem bomlottak fel. A rendőrkapitányság jóváhagyásával működött a nemzetőrség is. 1956. december 12-én viszont egy Vásárosnaményból Fehérgyarmatra tartó nyíregyházi rendőrségi teherautó haladt át a településen ruházatot és fegyvert szállítva. A faluba érve megállították a gépkocsit, s amíg a nyíregyházi rendőrtiszt magát a községházán igazolta, kiderült, hogy puskák és lőszer van az autón. A fegyvereket, erőszakot is alkalmazva Esze Miklós, Misák Béla, Gerzsenyi József és Guti Béla lepakolták a kocsiról, és a községházára szállították. A gépkocsival ezután a rendőrség eltávozott. A községházán lévő fegyverekért hamarosan megérkezett a vásárosnaményi rendőrkapitány, s mivel ő is dolgavégezetlenül kényszerült eltávozni Tarpáról, éjszaka megérkezett a karhatalom. Hamarosan összegyűjtötték a puskákat és pisztolyokat, Misák Bélát, Guti Eleket és Gerzsenyi Józsefet pedig előzetes letartóztatásba helyezték. Ügyükben a nyíregyházi megyei bíróság hozott 1957. április 5-én két rövid ideig tartó börtönbüntetést elrendelő és egy felfüggesztett ítéletet.

Az 1960-as évek elejére termelőszövetkezetek átszervezése után az újonnan megalakult Győzelem Termelőszövetkezet kezelésébe adta a falu a kőbányát és a malomban lévő gattert is. Tarpa termelőszövetkezeti (szocialista) község lett.

Az 1961. január 27-i vb-ülésen Csürke Sándort tanácstaggá és a végrehajtó bizottság elnökévé választották. Ugyanazon az ülésen Kiss Lajos termelőszövetkezeti elnök vetette fel, hogy a falu alakítson múzeumot. Javaslata szerint a volt egyházi magtárat kell erre a célra kisajátítani a Terményforgalmi Vállalattól.

1961 nyarára végre elkészült a már hét éve épülő, II. Rákóczi Ferenc nevét viselő kultúrház. A szeptemberi tanácsülésen Kecskés István igazgató azt tette szóvá, hogy az iskolában 26 nevelőre lenne szükség, ezzel szemben tizennyolc pedagógus dolgozik az intézményben. Az elmúlt tanévben hatszáz beiratkozott tanulójuk volt, az idén 673. Nagy bajnak tartotta, hogy nem sikerült a külön cigány iskola megszervezése. Az osztálylétszámok nagyok, 31 és 49 gyermek között vannak. Bár külön cigány iskola nem lett a faluban, az iskolaelőkészítés megkönnyítésére az 1970-es évek végére cigány óvodát szerveztek.

Az 1960-as évek elején épült meg a politechnikai műhely, majd 1963-ban egy új, modern héttantermes emeletes iskola is. Ekkoriban alakult a ma már nagy hagyománynak és hírnévnek örvendő helyi citerazenekar és énekkar.

Egy 1964-es statisztikai felmérés szerint a község lakossága 3966 fő volt. Iskolás:1020 kiskorú gyermek, ötszáz fő nyugdíjas, munkaképtelen, hetven diák és ipari tanuló, valamint háztartásbeli hatszázötven fő (ebben a számban benne voltak a tovább nem tanulók és a szülői háznál segítők is) mindösszesen: 1590 fő. A tényleges munkaerőt 2376 fő jelentette, közülük a termelőszövetkezetben 846 fő dolgozott. A földművesszövetkezet, KTSZ, iskola, szociális otthon és a tanács százhatvan főt foglalkoztattak. Magánosok száma hatvan fő, háztartásban hatszázötvenen dolgoztak, eljártak 182-en (építőipar, vasút). A lakosság csökkenéséből látható, hogy ekkor már elkezdődött a település fogyása, a családok főleg Budapest környékére, elsősorban Ürömbe költöztek, ahol az idők során valóságos „kis Tarpa” közösség alakult ki.

1966-ra elkészült Esze Tamás életnagyságú szobra süttői mészkőből. Németh Mihály alkotását a félbemaradt első világháborús hősi emlékmű helyén állították fel. Ott ugyan már állt az 1950-es évek végétől egy, Esze Tamást ábrázoló mellszobor, de az nem tetszett senkinek. Az Esze Tamás-ünnepségre szeptember 25-én került sor, s attól kezdve az Ifjúsági Ház és a mozi is Esze Tamás nevét viseli. A szobor és az ünnepség megvalósításában múlhatatlan érdemeket szerzett Faggyas Jenő, a termelőszövetkezet akkori elnöke.

A község teljes villamosítása, a folyamatosan haladó járdaépítés mellett fontos feladatának tartotta a vezetés az egészséges ivóvíz biztosítását. E céllal vízműtársulatot szerveztek, mely 1970. július 15-én alakult meg.

Az 1970-es évek elejétől, sokadszorra, a művelődési ház újonnan kinevezett igazgatójának, Szabó Lászlónak végül is sikerült megszerveznie a felnőtt énekkart, a honismereti szakkört a fotószakkört és a méltán híres citerazenekart az énekkar mellé. A citerazenekar, a táncegyüttes és az énekkar azután számos versenyen, televíziós felvételen mutatta be tudását.

A megyei tanács 1973. április 15-ével Tarpát nagyközséggé nyilvánította. Ugyanakkor Guláccsal és Tivadarral együtt nagyközségi közös tanácsot alakított a három település. Az 1973. április 19-én, Tarpán tartott Nagyközségi Közös Tanács alakuló ülésén tanácselnökké Csürke Sándort, helyettesévé Póthi Sándor (korábban gulácsi tanácselnök-helyettest), a végrehajtó bizottság tagjaivá Faggyas Jenőt, Szűcs Lászlót, Kiss Sándort, Kozma Józsefet, Esze Gyulát, Ficze Károlynét, titkárává dr. Varga Zoltánt választották. Az esemény emlékére Faggyas Jenő javaslatára a végrehajtó bizottság, a megyei, járási és helyi notabilitások az Esze Tamás parkban egy-egy emlékfenyőfát ültettek el.

1975. május 17-én Bajcsy-Zsilinszky mellszobrot (Andreasz Papahrisztosz görög szobrászművész alkotását) állított a nagyközség a kultúrház előtti parkban, megnyílt a Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékszoba, ahová 1974. április 19-én elhelyezték az özvegy ajándékát, egy mellszobrot. Két év múlva, 1976 tavaszán a Rákóczi-ünnepségek keretében a Tájház is megnyitotta kapuit.

1974. január 1-jével a gulácsi Új Élet és a tarpai termelőszövetkezet Esze Tamás Termelőszövetkezet néven egyesült. Az egyesült termelőszövetkezet és annak elnöke, Faggyas Jenő jó ötletekkel sokat segített a tarpai közművelődés fejlesztésében. 1975. szeptember 11-én beindult 53 hallgatóval egy középiskolai osztály. A tiszaberceli mezőgazdasági szakmunkásképző 34 hetes gyümölcstermesztő szakmunkásképzést tartott 22 dolgozónak. 1974. január 1-jétől rendszeresen megjelent az üzemi lap: Esze Tamás Népe címmel. Kurucföldi változások címmel kétrészes, ötvenperces filmet készítettek a termelőszövetkezetről és a faluról.

1978. április 23-án határőr községgé nyilvánította a Belügyminisztérium Tarpát.

1980 nyarán Csürke Sándor magas korára hivatkozva kérte felmentését. Helyette dr. Varga Zoltánt, a korábbi titkárt választották meg tanácselnöknek. Még azon év őszén elhunyt Faggyas Jenö elnök, Szűcs László lett az utódja. Ifj. Faggyas Jenő, az általános iskola igazgatója is elköltözött. 1981-től Kantár Béla, addigi igazgatóhelyettes váltotta fel.

Egy 1986-os felmérés szerint a falu népessége 2489 fő (1235 férfi, 1254 nő). Munkaképes korú 1370 lélek, aki közül az iparban 69-en, az építőiparban 14-en, a mező- és erdőgazdaságban 501-en, szállításban és hírközlésben 12-en, a kereskedelemben 98-an, vízgazdálkodásban hárman, a különböző szolgáltatásokban 156-an dolgoztak. A napi ingázók száma 52 fő. Abban az évben építették meg tornatermet, s mellette tornakertet is kialakítottak.

Az általános iskolában, iskolai napközi otthonban és napközi otthonos óvodában. Tizennégy tanulócsoport és két gyógypedagógiai csoport működött. A 328 tanuló 29 százaléka cigány származású volt. A napközi otthonos óvodába négy csoportban 91 gyermek járt. Az iskolai napközi otthonban négy csoportban 108 gyermekkel foglalkoztak. A 26 pedagógus álláshelyből még mindig üres volt kettő.

1988. októberében a Művelődési Ház emeleti részéből a könyvtár 31 529 kötetes állományát az Ifjúsági Házba költöztették át. Az 1990. és 1994. évi önkormányzati választások során független polgármester került az önkormányzat élére. A függetlenekből álló képviselőtestület 2000-ben dr. Nyéky Tamás körzeti orvost választotta meg polgármesternek, aki társadalmi meg-bizatással látja el munkáját.