Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
PML = Pest Megyei Levéltár
PMLNkO = Pest Megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya
PPS vm = Pest-Pilis-Solt vármegye
PPSK = Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Adattár = Csatár István-Hovhanessian Eghia-Oláh György (szerk.): Pest megye adattára. Bp., 1939
Bakács = Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez (Oklevélregeszták) 1002-1437. Bp., 1982
Bártfai = Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1599-ig. Bp., 1938
1985. Bori János: A termelőszövetkezeti mozgalom Tápióbicskén 1949-1962-ig. (Szakdolgozat, 1989, ELTE)
Borovszky = Borovszky Samu (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I-II. Bp., 1910
Dercsényi Dezső (szerk.): Pest megye műemlékei. Bp., 1958
Kertész János: Tápióbicske község és az iskola története. Tápióbicske, 1995
Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pest vármegyében. Bp., 1899
Láng Ferenc: Tápióbicske története keletkezéstől 1965-ig. (Kézirat. Tápióbicske Polgármesteri Hivatal)
Makkai = Makkai László: Pest megye története 1848-ig. (In: Pest megye műemlékei. Szerk.: Dercsényi Dezső. Bp., 1958)
Nagy Iván = Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és leszármazási táblákkal. Bp., 1911
Spira = Spira György: A Pest megyei parasztság 1848 előtti rétegződéséhez. (A szerzőnek A negyvennyolcas nemzedék nyomában című, 1973-ban megjelent kötetében)
Galgóczy = Galgóczy Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monographiája. I-III. Bp., 1876-1877
Tápió mente néprajza = Tápió mente néprajza. Szerkesztette: Ikvai Nándor. Szentendre, 1985 (Studia Comitatensia 15.). A kétkötetes kiadvány következő tanulmányait több fejezethez felhasználtunk:
Bellon = Bellon Tibor: A külterjes állattartás, a legelő- és rétgazdálkodás összefüggései a Tápió-vidéken.
Berényi = Berényi István: A Tápió mente földhasznosításának átalakulása
Dinnyés = Dinnyés István: A táj és természet hasznosítása a régészeti leletek alapján
Dusek = Dusek László: Tápiószentmárton, Tápióbicske és Pánd szociográfiai és gazdaságföldrajzi változásai
Ikvai = Ikvai Nándor: A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió-vidéken a XVIII-XX. században
Kocsis = Kocsis Gyula: A Tápió-vidék településtörténete a XII. századtól
A Tápió mente szívében. A falu természeti környezetéről A dunai Alföld. (Szerk.: Marosi Sándor-Szilárd Jenő) Magyarország tájföldrajza. I. Bp., 1967, A központi körzet atlasza. Bp., 1974, Füri András-Urbán Sándor: A Tápió-vidék természeti értékei. Szolnok, 1995, Makkai, Galgóczy, Berényi, Dusek munkáikban találhatók az általunk felhasznált alapadatok. A vidék történeti múltjára és a gazdaságföldrajzi adottságaira vonatkozó rész Borovszky, Berényi, Dusek munkái, valamint Csatári Bálint: A magyarországi kistérségek néhány jellegzetessége. Kecskemét, 1996 alapján készült.
A bronzkor végvárai. A Tápió-vidék régészeti feltárását Dinnyés István végezte el: Dinnyés. Dinnyés István a Tápióbicskére vonatkozó adatokról szóbeli tájékoztatást is adott.
Honfoglaló Bicskeiek. A fejezetnél a felhasznált alapvető munka Kocsis, ezenkívül még Bakács, Bártfai, Borovszky, Makkai, Kőszeghi, Láng, Nagy Iván, Galgóczy.
A kezdetektől a végromlásig. Itt is a felhasználtuk az előző fejezetnél jelzett munkákat. A környék középkori templomainak ásatását Dinnyés István és Tari Edit végezte el. Tari Edit: Árpád-kori templomok Cegléd környékén I. Szentendre, 1991 (In: Studia Comitatensia 22.), Tari Edit: Pest megye középkori templomai. Szentendre, 2000. Studia Comitatensia 27., A falu nevének etimológiájáról l. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp., 1988. A XVI. századi összeírásokat l. Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Bp., 1977, Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Bp., 1985, Szakály Ferenc: Pest-Pilis-Solt megye XVI–XVII. századi dica- és dézsmajegyzékei. Bp., 1995. Az utóbbi műben többségében a XVII. századból vannak adatok. Ezeken kívül felhasználtuk még: Galgóczy, Kocsis, Makkai.
Régi és új földesurak. Pest-Pilis-Solt vármegye a Rákóczi-korban I. (Közreadja: Bánkúti Imre) Bp., 1996, Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési regesztái 1638–1740. 10 kötetben, Bp., 1983–1994, Bél Mátyás Pest megyéről. Szentendre, 1977, Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása. I. k. Bp., 1997, Pest megye múltjából (Szerk.: Keleti Ferenc-Lakatos Ernő-Makkai László) tanulmánykötetből Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban és Petróczi Sándor: Pest megye újjátelepülése című munkák, valamint Galgóczy, Makkai. PML Pest-Pilis Vármegyei cs. kir. Úrbéri Törvényszék és Pest-Solt Vármegyei cs. kir. Úrbéri Törvényszék egyesített iratai. Tápióbicske úrbéri pere. (Az iratokat felhasználtuk az Egy jobbágyfalu mindennapjai és a Gazdálkodás 1848 előtt fejezetekhez is.) Ezenkívül felhasznált forrás még Borovszky, Dercsényi, Galgóczy, Kőszeghy, Nagy Iván, Spira.
Egy jobbágyfalu mindennapjai. PML PPS Vm Nemesi Közgyűlésének iratai. Úrbéri iratok. Tápióbicske urbáriuma, 1770. (Az iratot felhasználtuk a földesurak és a jobbágytársadalom bemutatásánál is.) Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. Bp., 1967. A jobbágytársadalom képének megrajzolásában alapvető forrásunk Tápióbicske már említett úrbéri pere volt. A községi igazgatáshoz Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381–1876 (Bp., 1982) című munkából a tápióbicskei pecsétek. Adalékok a helyi közigazgatás működéséhez: PML NkO Cegléd Mezőváros Tanácsának iratai közül a más településekkel folytatott levelezéséből. Lásd még Spira.
Gazdálkodás 1848 előtt. Egyik legfontosabb forrás itt is Tápióbicske úrbéri pere volt. Horváth Sándor (szerk.): Pestvármegye 1789. évi kataszteri fölmérése. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1901, Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. Bp. 1967, Kertész János az iskolatörténeti munkájának bevezetőjében több adatot közöl erre a témára is.
A tápióbicskei csata. A szabadságharcban részt vett tápióbicskeiek névsora a PML „Haynau-féle”megye elnöki közigazgatási iratokból való. Magyarország hadtörténete. I. kötet. (Szerk.: Liptai Ervin) Bp., 1984, Gracza György: Az 1848–49-iki magyar szabadságharcz története. IV. k. Bp., é. n., A szabadságharc katonai története Pákozdtól Világosig 1848-1849. (Szerk.: Bona Gábor) Bp., 1998 című tanulmánykötetből Bona Gábor: A tavaszi hadjárat (1849. Március-május) tanulmánya., Maksa Ferenc: A tápióbicskei csata 1849. április 4. Nagykáta Barátainak Köre. 3. sz. füzet. Részletes leírást készített a csatáról Karsa Ferenc, akinek az írása Szabadságharcos napló címmel jelent meg. (Sajtó alá rendezte: Bona Gábor.) Bp., 1993, Ugyancsak résztvevőként írta meg a tápióbicskei csatáról visszaemlékezését Leiningen-Westerburg Károly, akinek írása megjelent A szabadságharc kilenc nagy csatája című könyvben, Than Mór csataképeivel. (Válogatta: Katona Tamás) Bp., 1978, Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848–49. Bp., 1983. Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Bp., 1998. Az 1920-as években Nagykátával, illetve a nagykátai főszolgabíróval folytatott vitára vonatkozó adatok forrása PML Nagykátai járás főszolgabírójának iratai. Továbbá a korábbi községtörténeti feldolgozások: Bori, Kertész, Láng.
Szűk száz év a magunk jussán. A XIX. század második felének agrárnépességéről több adatot találtunk Tápióbicske úrbéri perében. A levéltári források közül még PML PPSK vm egyesületi alapszabályainak levéltári gyűjteménye. Tápióbicske egyesületi alapszabályai. A kiadványokból Pest megye Trianon után. (Főszerk.: Frühwirth Mátyás, szerk.: Dömjén Miklós.) Bp., 1930, Nagy Varga Vera: Szolgálók a fővárosban a Tápió vidékéről. (In: Tápió mente néprajza.) Felhasználtuk még a statisztikai kiadványokat 1900-tól 1941-ig. Tápióbicskének az 1945 előtti községi iratai nem kerültek levéltárba, ezért ehhez a fejezethez más forrásokból kerestünk anyagot. PML PPSK vm, továbbá a városok és községek szabályrendeleteinek levéltári gyűjteményéből Tápióbicske szabályrendeletei, Tiszti címtárak 1944-ig. Az 1919-es eseményekhez az alapvető forrás a helyi plébánia historia domusa. Ezenkívül a korábbi helytörténeti feldolgozások: Bori, Kertész, Láng.
Amikor a bicskeiek a sajátjukon gazdálkodtak. A gazdacímtárak közül A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája 11. Az 1895. évi összeírása. Bp., 1897, Magyarország földbirtokosai és földbérlői 1925-ben. Bp., 1925, Magyarország földbirtokosai és földbérlői 1935-ben. Bp., 1935, A mezőgazdasági statisztikák közül A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája. Bp., 1897, Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai, 1935. Bp., 1938, Magyarország állatállománya, gazdasági gépfelszerelése és gyümölcsfaállománya, 1935. Bp., 1937, Földterület. Községsoros adatok 1895–1984. Bp., 1988, Történeti statisztikai kötetek. Növénytermelés, 1936–1962. Bp., 1976, Bellon, Berényi, Dusek, Ikvai.
Bő negyven év – kényszerpályán. PML PML Tápióbicske nagyközség iratai. Képviselő-testületi jegyzőkönyv 1945–1947, PML Tápióbicske Nemzeti Bizottság iratai 1947–1949, PML Tápióbicske Község Tanácsának iratai. Végrehajtó Bizottság ülési jegyzőkönyvei, 1957–1989. (Az iratokat felhasználtuk a többi – 1945 utáni – fejezethez is.) Böőr László: Adatok az 56-os forradalom Pest megyei történetéhez. Bp., 1997. Dobszó. Tápióbicskei közéleti lap, 1995–2000. A II. világháború utáni fejezetekhez jól lehetett használni az 1956–1963 közötti időszakra Pest megye fontosabb statisztikai adatait, illetve 1964-től a Pest megye statisztikai évkönyve évenként megjelent köteteit, Bori szövetkezettörténeti munkájának bevezetőjét. Több érdekes adatot közölt szóban Láng Ferenc.
A kollektivizált falu. Alapvető forrás Bori 1989-ben készített szakdolgozata és Dusek tanulmánya. További felhasznált irodalom Lakatos Ernő (szerk.): Mezőgazdasági szövetkezetek Pest megyében 1985. Bp., A statisztikai kiadványok közül az 1949. évi népszámlálás és az 1956–1967 közötti Pest megyei statisztikai kiadványok. Az előző fejezetnél említett vb-jegyzőkönyvek.
A népesség sokszori megfogyatkozása. PML PPS és PPSK vm felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye. Tápióbicskei római katolikus (1828–1895) és izraelita (1860–1895) egyházak anyakönyvei, Dányi Dezső-Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás 1784–1785. Bp., 1960, Farkas Rozália: Pest megye közegészségügye a statisztikák tükrében. (Studia Comitatensia 26.) Szentendre, 1996, Népszámlálások adatai 1869-től 1990-ig, tízévente, valamint az 1991-től évente a Pest megye statisztikai évkönyvei.
A Boldogságos Szűz oltalmában. A templom leírásához a legfontosabb forrás Dercsényi. Felhasználtuk még Varga Lajos: A Váci egyházmegye történeti földrajza. Vác, 1997, Váci egyházmegye. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa, 2. (Összeállította: Patkóné Kéringer Mária.) Bp., 1997, Chobot Ferenc: A Váci egyházmegye történeti névtára, I–II. Vác, 1915–1917, A népmozgalom főbb adatai községenként 1828–1900. V. Bp., é. n. Tápióbicskei Római Katolikus Plébánia Historia Domusa (1785-től). A háztörténet adatait felhasználtuk több fejezethez is.
Iskola és művelődés. Tápióbicske iskolatörténetét Kertész János írta meg. A tanítók összeírása 1770/71-ben Pest-Pilis-Solt vármegyében és Fejér, Hont, Nógrád vármegyék egyes helységeiben (Bp., 1998) című munkából a Tápióbicskére vonatkozó rész. A népművelésre, művelődésre a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági iskolán kívüli népművelési bizottságának I. évkönyve (Szerk.: dr. Bocsánczy Lukács) Bp., 1928. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. és IV. kötet. Bp., 1891, 1896. Fontos forrás még a Társadalom a polgári rendben című fejezetnél említett tápióbicskei egyesületi alapszabályok.
Határnevek emlékezete. Pesty Frigyes: Pest-Pilis-Solt vármegye és kiegészítések. Szentendre, 1984. Tápióbicske földrajzi neveinek gyűjtését Kertész János és Molnár István végezte el 1984/85-ben. Kézirat elhelyezve a Pest Megyei Könyvtár Kézirattárában. Adalékok határjárások leírásából: PML PPS Vm Nemesi Közgyűlésének iratai, Igazságszolgáltatási iratok. Sokat segített Bori János szóbeli közlésével.
Épített világ. A település rendszerére és építkezésére vonatkozó tápióbicskei adatok Dercsényi által szerkesztett munkából. A Tápió mente néprajza tanulmánykötetből a következő művek: Halász Péter: A Tápió menti falvak telekhasználata és építkezésének változásai, Novák László: A Tápió vidékének hagyományos építkezése, I. Sándor Ildikó: A lakóház tüzelőberendezéseinek változása száz év alatt a Tápió-vidéken című tanulmánya alapján.
Hagyományban szegénység, csúfnevekben gazdagság. Szalóki Krisztina: Tápióbicske ragadványnevei (Szakdolgozat, Jászberényi Tanítóképző Főiskola, Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék, 1999). A fejezetnél felhasznált források a Tápió mente néprajza tanulmánykötetből: U. Kerékgyártó Adrien: Népviseleti emlékek a Tápió mentéről, Nagy Varga Vera: Díszített famunkák a Tápió mentén a XVIII-XIX. században, Barna Gábor: Jeles napok szokásai a Tápió mentén, Kurucz Enikő: Alakoskodók a Tápió mentén, Korkes Zsuzsanna: Népi gyógyítás a Tápió mentén, Lázár Katalin: Tápió menti népdalok.
