Források
Források
A Nyírség peremén. Borsy Zoltán: A Nyírség természeti földrajza. Budapest, 1961. Borsy Zoltán: Az Alföld hordalékkúpjainak fejlődéstörténete. In: A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 11/H. Földrajz. Nyíregyháza, 1987. 5–42. Bulla Béla: Magyarország természeti földrajza. Budapest, 1962. Frisnyák Sándor: Tájak és tevékenységi formák. Miskolc–Nyíregyháza, 1995. Lászlóffy Woldemár: Magyarország vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt (Falitérkép: M= 1: 600 000). Budapest, 1938. Lóczy Dénes: Az alföldi tájak változó hasznosítása és értéke. In: Az Alföld történeti földrajza (szerk. Frisnyák S.). Nyíregyháza, 2000. 221–228. Marosi S.– Somogyi S. (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere I–II. Budapest, 1990. Medzihradszky Zsófia–Járainé Komlódi Magda: Az ember természetformáló tevékenysége a holocén folyamán a Kárpát-medencében. In: Emlékkönyv Andreánszky Gábor (1895–1967) születésének 100. évfordulóján. Budapest, 1996. 147–154. Németh Péter: Újabb eredmények a honfoglaló magyarság települési rendjének kutatásában. Szabolcs-Szatmári Szemle XVIII (1973) 4. sz. 67–69. Németh Péter: A honfoglalástól az Árpádok kihalásáig. In: Szabolcs- Szatmár-Bereg megye monográfiája 1. (szerk. Cservenyák L.). Nyíregyháza, 1993. 139–160.
Szabolcs székvárosa: Szabolcs. A tudnivalók legjobb összefoglalása:
A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. (Szerk.: Fodor I.) Budapest 1996. 447., az összes, a témára vonatkozó irodalommal. Fodor I.– Németh P.: A szabolcsi ispáni központ régészeti kutatásának első három évéről. 1969–1971. Szabolcs-Szatmári Szemle VII (1972) 89–100. Fodor István: Vorbericht über die Ausgrabungen am Szabolcs-Vontatópart und in Szabolcs-Kisfalud. ActaArchHung. 28 (1976) 371–382. Kovács L.– Németh P.: A szabolcsi ispáni központ kutatásánal első három évéről. 1969– 1971. Szabolcs-Szatmári Szemle VI (1971) 4. sz. 49–59. Kovács László: Ausgrabungen der Gräberfelder der ungarischen Gemeinen Volkes in Szabolcs und Tímár. ActaArchHung 28 (1976) 383–389. Uő.:
A tímári (Szabolcs-Szatmár m.) honfoglalás kori temető maradványok. ComArchHung (1988) 125–158. Uő.: Das früharpadenzeitliche Graberfeld von Szabolcs. Budapest 1994. 227. (Varia Archaeologica Hungarica VI.)
Árpád-kori falvak a határban. A fentieken túl még Fodor István: Vorlaufige Bericht über die Ausgrabung des Dorfes Szabolcs-Kisfalud im Jahre 1971–73. FolArch 26 (1975) 171–182.
…szent zsinat tartatott. Németh Péter: Emlékezés I. László királyra. Múzeumi Kurir 24 (1979) 26–33. Uő.: Szabolcs-Szatmár megye története. I. XI–XIII. század. In: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. (Szerk.: Entz G.) Budapest, 1986. I. 116–130. Uő.: Az I. István-kori ispáni központok régészeti kutatásának eredményei és feladatai. In: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. Szerk.: Fodor I.–Selmeczi L. Budapest, 1985. 105–114.
Egy család, amely a vezérről vette nevét. Uporiak és Fulók. Összefoglalóan: Németh Péter: Szabolcs helység birtokosai a kései középkorban. In: Emlékkönyv Hárdfalvi Péter születésének 60. évfordulójára. (Szerk.: Cservenyák L.) Nyíregyháza, 1989. 5–26. Az újabb forrásokra ld.: A Magyar Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményeihez készült levéltári segédletek. (Szerk.: Rácz Gy.) PC CD-ROM, Budapest, 2000.
A tokaji vár árnyékában. Szabolcs községről eddig nem készült monografikus feldolgozás. Ennek valószínű oka, hogy az egyházi és világi levéltára a második világháború során részben, illetve teljesen megsemmisült. A rendiség korából a megyei összeírásokon túl a Rákócziak kezére került Bátori-részről őriz a sárospataki uradalom 1685-tel bezárólag urbáriumot a szolgáló népekről. A XVIII. század elején az egészében középnemesek birtokába került településnek a földesurai – ha gondosan kezelték is családi levéltáraikat – nem sokat törődtek a családi vonatkozáson túli adatok őrzésével, rögzítésével. Mindezekért a helytörténész a Szabolcs Megyei Levéltárban őrzött kevés számú összeírásra, és az Acta Politica fondjában fennmaradt szórványiratokra hagyatkozhat csak a falu múltját illetően. Itt soroljuk fel azokat a szintéziseket, melyeket rendszeresen és következetesen használtam – s az egyes fejezetekben nem kívánok ismételten emlegetni – a falu 1525 és 1849 közötti történetének lehetséges rekonstruálásához Borovszky Samu: Szabolcs vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. 15. Budapest é. n.(1900). Dienes István (szerk.): Szabolcs vármegye szociográfiája. Vármegyei szociográfiák IV. Budapest, 1939. Hunek Emil (szerk.): Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei. A magyar városok monográfiája VIII. Budapest, 1931. Danyi Dezső–Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784–1787). Budapest, 1960. Ludovicus Nagy: Notitiae politico-geographico-statisticae Inclyti Regni Hungariae, Partumque eidem adnexarum I–II. Buda, 1828–29. Entz Géza (szerk.): Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I–II. Budapest, 1987. Csermely Tibor–Takács Péter (szerk.): Szabolcs-Szatmár megyei történelmi olvasókönyv. Nyíregyháza, 1970. Pók Judit: Szabolcs vármegye katonai leírása 1782–1785. Nyíregyháza, 1985. Mező András: Szabolcs vármegye rovásadó-összeírása 1543-ban. Acta Academiae paedagogicae Nyiregyháziensis 10/B. Történettudomány. Nyíregyháza, 1985. Mező András: Szabolcs megye a XVI. század közepén. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1985. 4. sz. Hársfalvi Péter–Takács Péter (szerk.): Helytörténeti olvasókönyv I. Bereg, Szabolcs és Szatmár megye történetéhez a honfoglalástól 1849-ig. Nyíregyháza, 1985. E fejezet forrásbázisát lásd az alábbi kiadott forrásokban és levéltári jelzetek alatt: Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. Budapest 1990. Uő.: Urbariumok. XVI–XVII. század. Budapest, 1959. 774. Veres Miklós: Szabolcs megye népessége a XVI–XVII. században. Tört. Stat. Évkönyv. 1960. 5–33. Balogh István: Szabolcs megye dézsmajegyzéke 1566-ból. Különlenyomat. Budapest, 1960. Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Budapest, 1954. Acsády Ignác: Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. Budapest 1896. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Önkormányzati Levéltára (A továbbiakban: SZSZBMÖLt.) IV.A.1. Prot. 3. fol. 152/1560.; Uo. Prot. 4. fol. 233/1576.; Uo. Prot. 5. fol. 66 és 72/1580.; Uo. Prot. 5. fol. 203/1582.; Uo. Fasc. 9. Nr. 161/1588.; Uo. Prot. 9. fol. 86/1604.; Uo. Prot. 11. fol. 86/1656.; Uo. Fasc. 110. Nr. 178/1692.; Magyar Országos Levéltár U et C. fasc. 26. Nr. 20/1673.
A lassú gyarapodás százada. Entz Géza (szerk.): Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I–II. Budapest; 1987. Takács Péter: Az úrbérrendezéstől a polgári forradalomig In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája 1. (Szerk.:Cservenyák L.) Nyíregyháza, 1993. 241–295. Veres Miklós: Szabolcs megye népessége a XVIII. században. Tört. Stat. Évkönyv. 1961– 1962. Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomása 1772. Nyíregyháza, 1987. Csermely Tibor–Takács Péter (szerk.): Pecsétnyomatok és címerek. Nyíregyháza, 1988. Források: SZSZBMÖLt. IV. A. 1. Fasc. 21. Nr. 95/1720.; Uo. Fasc. 24. Nr. 110/1723.; Uo. Fasc. 37. Nr. 11/1736.; Uo. Fasc. 46. Nr. 219/1745.; Uo. Fasc. 53. Nr. 323/1752.; Uo. Fasc. 54. Nr. 765/1753.; Uo. Fasc. 58. Nr. 364/1757.; Uo. Fasc. 67. Nr. 451./1766.; Uo. Fasc. 68. Nr. 2198/1766.; Uo. Fasc. 68. Nr. 2119/1767.; Uo. Fasc. 68. Nr. 2136/1767.; Uo. Fasc. 68. Nr. 2200/1767.; Uo. Fasc. 35. Nr. 15/1770.; Uo. IV. A. 1/g. Urbarialia/1772., Szabolcs. Tanulmányok a falusi közösségekről. (Írták: Bolla I.–Csizmadia A.–Degré A.– Horváth P.) Pécs, 1977. Bél Mátyás: Magyarország népének élete 1730 táján. (Válogatta, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Wellmann I.) Budapest, 1984. Wellmann Imre: A magyar mezőgazdaság
a XVIII. században. Budapest, 1979. Takács Lajos: A dohánytermesztés Magyarországon. Budapest 1964. Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomása 1772. Nyíregyháza, 1987. Takács Péter: Úrbéresek vallomása Szabolcsban. Budapest 1991. Lásd még: SZSZBMÖLt. IV. A. 1/g. Urbarialia, 1772. Szabolcs.; Uo. IV. A. 1. 45.cs. 548/1845.; Uo. Jkv. 51. 884/ 1847.; Uo. Fasc. 35. Nr. 68/1774.; Uo. Fasc. 35. Nr. 92/ 1785.; Uo. IV. B. 109. Zsidó-összeírás, 1848.
Parasztok, cselédek, birtokosok. A Szabolcs Megyei Tűzkármentesítő Egylet iratai: SZSZBMÖLt. X. 204. 14. doboz, Szabolcs. Szabolcs község határregulációs egyezkedése és a helytartótanács közbelépése: SZSZBMÖLt. IV. A. 1. 45. cs. 548/1845. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. I–IV. Pest, 1851. A már korábban említett szakirodalom mellett e kérdéskör feldolgozásához a Megyei Levéltár vonatkozó iratait és dokumentumait SZSZBMÖLt. IV. A. 1. 45.cs. 548/1845. db. és IV. B. 102. 49. cs. 446/1849. db., valamint elsősorban László Géza (vál. és szerk.): Szabolcs vármegye 1848/1849-ben. Nyíregyháza, 2000. című forráskiadványát hasznosítottuk.
Nagyközséghez csatolt kisközség. Ember és táj. A magyarországi református egyház egyetemes névtára 1935. Budapest, 1935. A Magyar Szent Korona országainak helységnévtárai. A Magyar Korona Országainak statisztikái. A munkásság és parasztság élete és mozgalmai Szabolcs-Szatmár megyében 1886–1919. (Források és dokumentumok.) Nyíregyháza, 1981. A munkásság és parasztság élete és mozgalmai Szabolcs-Szatmár megyében 1919–1944. (Források és dokumentumok.) Nyíregyháza, 1982. Bús János–Szabó Péter: Béke poraikra… Budapest, 1999. Mizser Lajos: Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában. In.: A Jósa András Múzeum Évkönyve XLII. (2000). Szabolcs vármegye almanachja, I. évf.: 1910. Alapította és szerkeszti apagyi és csókakői Evva István. Kisvárda, é. n. A Magyar Tanácsköztársaság Szabolcs-Szatmárban. (Szerk.: Ordas Nándor.) H. n. (Nyíregyháza), é. n. (1969). Negyven éve. A Tanácsköztársaság Szabolcs-Szatmár megyei története. Nyíregyháza, 1959. A zsidó népesség száma településenként 1840–1941. KSH. Budapest, 1993. Tőrös Sándor: Az oroszlánosi Tőrös család története. Szeged, 1933. Szentmártoni Szabó Géza: Adatok a pozsonyi Szentmártoni, avagy Szabó család történetéből. Turul, 2000/3-4. füzet. 73–92. Dosztálné Petró Klaudia: A szabolcsi református egyházközség története 1909-ig. Teológiai Akadémiai szakdolgozat. Sárospatak, 1999. Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai (1001–1995). A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárának Kiadványai. Nyíregyháza, 1997. Gazdacímtárak. Szabolcs vármegye (Vármegyei szociográfiák) Szerk.: Dienes István. Budapest, 1939. Szabolcsi hősök névsora. Nyíregyháza, 1929. Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei. (Szerk.: Hunek Emil.) Budapest, 1931. Dikán Nóra: Az 1956-os forradalom utáni megtorlás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dokumentumai (I/9. A nyíregyházi járás) Nyíregyháza, 1996. Várady József: Tiszántúl református templomai II. Debrecen, 1991. Szabolcsvármegye fejlődése és kortörténete. (Szerk.: Háger László.) H. n., 1929. Liptai Ervin: Vöröskatonák, előre! Zrínyi, Budapest, 1979. Bene János–Szabó Péter: Huszonnégyes honvédek a Kárpátokban. Nyíregyháza, 1997. Románia in Razboiul Antihitlerist. Editura Militara, 1966. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára: V. 306. Községi iratok, XIII. 25. a Bárczay és Mudrány család iratai, XVII. 598. Földigénylő Bizottság iratai, IV. B. 402. Megyei Közgyűlési jegyzőkönyvek, IV. B. 411. Alispáni iratok, Útlevélnyilvántartók, X. 204. A Tűzkármentesítő Egyesület iratai, VI. 101. Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal iratai. Presbiteri jegyzőkönyvek a szabolcsi református egyháznál. Az ezredvég iskolái. (Szerk.: Kuknyó János.) Nyíregyháza, 1999. Szabolcs vármegye és Nyíregyháza címtára 1927., illetve 1948. (Szerk.: Vertse K. Andor.) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Kézikönyve. CEBA Kiadó, Budapest, 1998. A dzsentri főszolgabíró I–II. (Szerk.: Gyarmathy Zs.) Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár Kiadványai. II. Közlemények 5. Nyíregyháza, 1990. Móricz Zsigmond: Elbeszélések 1930–1933. Szépirodalmi, Budapest, 1955. Fejezetek Szabolcs község történetéből. (Szerk.: Madár J.) Szabolcs, 1996.
Pásztorai a nyájnak. Barcsa János: A tiszántúli református egyházkerület történelme. Debrecen, 1908. Barcsa János: A Debreceni Kollégium és partikulái. Debrecen, 1905. Tóth Endre: A legáció. Pápa, 1935. Kovács J. István (szerk.): Magyar református templomok 1–2. Budapest 1942. Az említett irodalom mellett Szabolcs község egyháztörténetére és vallási életére: Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, Prédikátori és tanítói díjlevelek, 8. Egyházkerületi levéltár iratai. C. Egyházközségi adattár, 17. kötet. Szabolcs. Egyházközségekre vonatkozó iratok, I. 34. A. j. Szabolcs. Egyházlátogatási iratok I. 8. e./12. 8. és 16. doboz. A templom 1847-es restaurációjára uo. 8/c. Lásd még uo. Tomory Dezső: A szabolcsi református egyház történelme 1917–1918. a 377/1916. sz. egyházkerületi határozat alapján. I. 8. c. 5. (Kézirat.)
Erős vár földből és fából. Németh Péter: A szabolcsi földvár föltárása. Múzeumi Kurir 1970. 3. sz. 35–38. Uő.: Előzetes jelentés a szabolcsi Árpád-kori megyeszékhely régészeti kutatásának első három évéről 1969– 1971. ArchÉrt 100 (1973) 169–179. Uő.: A korai magyar megyeszékhelyek régészeti kutatásának vitás kérdései. ArchÉrt 104 (1977) 209–215. Uő.: A szabolcsi földvár kutatásának hét éve. In: Régészeti barangolások Magyarországon. Szerk.: Szombathy V. Budapest 1978., 1983. 234–257. A földvár helyreállításának tervezője Kiss József, felelőse Demján László.
Épített örökségünk. Németh Péter: A szabolcsi Mudrány-kúria. Élet és Tudomány 37 (1982) 1047–49. Uő.: Egy alakuló nemzeti emlékhely: Szabolcs. Műemlékvédelem XXVII (1983) 141-149. Komjáthy Attila: Az Országos Műemléki Felügyelőség Szabolcs-Szatmár megyei helyreállításai (1975–82). Uo. 80–82. Ezeken kivül: A szabolcsi ref. egyházközség levéltára (1970. évi állapot). A Mudrány-kúriát Sisa Béla és Balassa Iván tervei alapján állították helyre, kivitelezését és berendezését a szerző irányította.
