Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
Bálint 1960. = Bálint Sándor: Adatok Újkígyós népéletéhez. Néprajzi dolgozatok. Szerk.: Bálint Sándor. Szeged, 1960.
Bálint 1975. = Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. Szeged, 1975. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974/75. 2. Szerk.: Trogmayer Ottó.
Bálint 1977. = Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész. Szeged, 1977. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1976/77. Szerk.: Trogmayer Ottó.
Bálint 1980. = Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. Szeged, 1980. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978/79. Szerk.: Trogmayer Ottó
BML = Békés Megyei Levéltár, Gyula
Hankó 2000 = Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal. Gyula, 2000.
Implom = Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1694–1848. Békéscsaba, 1971. Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. Szerk.: Szabó Ferenc
Jároli–Szigeti 1991. = Jároli József–Szigeti Antal (sajtó alá rend.): Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében. Gyula, 1991. Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. Szerk.: Erdmann Gyula
Jároli 1995. = Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez. Gyula, 1995. Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból 16. Szerk.: Erdmann Gyula
Káldy-Nagy = Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982. Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 10. Szerk. Szabó Ferenc
Karácsonyi = Karácsonyi János: Békésvármegye története I–III. Gyula, 1896.
Kertész-Ó. Kovács = Kertész Márton-Ó. Kovács István (szerk.):
A tanácsok Békés megyében 1950–1975. Békéscsaba, 1975.
Kőváry = Kőváry Ernő Péter (főszerk.): Békés megye kézikönyve. 1999. Szeged. Újkígyós 700-704. Szabadkígyós 690-693. Magyarország Megyei Kézikönyvei 3. Sorozat főszerk.: Kasza Sándor
Králikné = Králik Jánosné Füzesi Etelka: Újkígyós. Történeti áttekintés. Újkígyós, 1996.
Kristó = Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében. Békéscsaba, 1981. Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. Szerk. Szabó Ferenc
Krupa 1981. = Krupa András: Újkígyósi mondák és igaz történetek. Békéscsaba, 1981.
Maday = Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba, 1960.
Márkus = Márkus György (szerk.) Békésvármegye. Budapest, 1936.
Oláh I. = Oláh György: Békés vármegye 1848–49. I. Gyula, 1889.
Oláh II. = Oláh György: Békés vármegye 1848–49. II. Gyula, 1892.
Ortutay Gyula-Kriza Ildikó: Magyar népballadák. Budapest, 1968.
Pesty = Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Békéscsaba, 1983. Bevezette, jegyzetekkel ellátta és közzéteszi Jankovich B. Dénes. Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. Szerk.: Szabó Ferenc
Pléb. Lt. = Római katolikus plébánia levéltára, Újkígyós
Sisa = Sisa Béla: Békés megye műemlékei I–II. (Szabadkígyósi kastély, 300-301., Szent Anna-kápolna 302-303. Wenckheim-kripta, kép nélkül 304 oldal.) Békéscsaba, 1981.
Zsótér szerk. 1965. = Zsótér József (szerk.): Jubileumi Emlékkönyv Újkígyós község megalapításának 150. évfordulójára 1815–1965. Újkígyós, 1965.
A kígyósi puszta világa. A két község történetét és néprajzát feldolgozó községmonográfia nem áll rendelkezésre. Újkígyósról és a kígyósi uradalomról írt monográfiájában Karácsonyi, Márkus, Maday már Szabadkígyós históriáját is közli. Zsótér szerk. 1965. foglalja össze az Újkígyósra vonatkozó történeti, művelődéstörténeti, földrajzi, gazdaság- és társadalomtörténeti ismereteket, amit a rendelkezésre álló irodalom és az átnézett levéltári források alapján gyűjtöttek össze a kötet szerzői (Balázs Imre, Csabay Lajos, Füzesi Etelka, Zsótér József). Králikné korábbi kutatásait újabb adatokkal kiegészítve állította össze a magyar millecentenáriumra megjelent községtörténeti áttekintését, amelyben számos dokumentumértékű fotót is közöl. A két községre vonatkozó legújabb adatokat is közli: Kőváry, Újkígyós 700-704. Szabadkígyós 690-693. – Az újkígyósiak szegedi eredetéről a fentieken kívül Bálint Sándor munkái szólnak. – A pusztáról, a község természeti viszonyairól Dövényi Zoltán-Rakonczai János: Adalékok a kígyósi puszta és környéke felszínfejlődéséhez. In: Békés Megyei Természetvédelmi Évkönyv 1979-3. 25-40. Szerk.: Réthy Zsigmond, Zsótér szerk. (1965), Komáromi Sándor–Szabó Ferenc: Szabadkígyós. A Wenckheim-kastély és a park. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 613. 1999., Réthy Zsigmond: A Szabadkígyósi-puszta és környékének értékei. In: Békés Megyei Természetvédelmi Évkönyv 1976-1. Szerk.: Réthy Zsigmond, Békéscsaba, 131-145. Réthy Zsigmond: A szabadkígyósi természetvédelmi park madárvilága. In: Békési Élet 1976/1.-67-78. Réthy Zsigmond: Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet. Békéscsaba, 1977. Réthy Zsigmond: Békés megyei természetvédelmi kalauz. Békéscsaba, 1981. Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxonómiai felmérése. (Kézirat, 1988.), Tusjak Jánosné: A szabadkígyósi kastélypark növényvilága. Szabadkígyós. (é. n., fotó: Boldog Gusztáv) közöl alapvető fontosságú adatokat. A kígyósi puszta földrajzi neveinek ismertetését Pesty anyaggyűjtése alapján végeztük.
Halott falvak örökében. Karácsonyi I., Bálint Csanád: X. századi temető a szabadkígyósi-pálligeti táblában. In: Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. Szerk.: Dér László, Békéscsaba, 1971. 49-86., Pálóczi-Horváth András: X. századi temető a szabadkígyósi tangazdaság homokbányájában. Uo. 7-46. Králikné munkáiban az ásatásokra vonatkozóan találunk adatokat. A kígyósi puszta honfoglalás kori, középkori, a török hódoltság alatti históriáját, majd a puszta későbbi urainak történetét Zsótér szerk. 1965., Králikné foglalja össze a rendelkezésre álló irodalom alapján. A török adóösszeírások adatait Káldy-Nagy munkájából vettük. Békés megye említett korszakbeli történetének korszerű feldolgozása eddig nem készült el, így a szerzők a meglevő részfeldolgozások és a régi megyemonográfiák és a megye történetét bemutató megyei olvasókönyvek (Kristó, Implom) adataira támaszkodtak.
Telepes község születik. Bálint Sándor 1960, 1976, Zsótér szerk. 1965., Pesty, Dömötör Sándor: Jókai és a kígyósi „magyar nábob” életregénye. In: Békési Élet 1980/2. 229-241., Hankó 2000., Jároli József: Újkígyós százhetvenöt éves. In: Körösök Vidéke. Honismereti füzet. Szerk.: Erdmann Gyula, Gyula, 1990., 9-17. Jároli-Szigeti (1991) ismerteti a község alapítását, az első évek történetét. A földesúrral kötött árendális szerződés szövegét közli Implom 51-52., Jároli József: Újkígyós százhetvenöt éves. (i. m.) 14-17. Késői másolata BML, Békés vármegye nemesi közgyűlésének iratai 808/1830. számán található. Az árendális szerződés 1854-ben történt meghosszabbítására vonatkozóan gróf Wenckheim József Antal 1852. június 11-én kelt végrendelete, Pléb. Lt., illetve a BML XI. 601. Wenckheim József Antal és Örökösei Kígyósi Uradalmának iratai 12. sz. dosszié.
A népvének igazgatásának korszaka. A kertészközség igazgatásának bemutatását Jároli-Szigeti 1991. végzi el, közölve a községi Rendtartást, a népvének gyűlése jegyzőkönyveit is. A dokumentumkötet bevezetésében elemzés olvasható a Rendszabályokról, a jegyzőkönyv alapján a seniorok testülete tevékenységéről.
Háromszor adnak Kossuthnak katonát. Az 1848-as forradalom és
a szabadságharc időszakából Oláh I-II. monográfiája, Jároli 1995. dokumentumkötete tartalmazza az Újkígyósra vonatkozó adatokat. Báró Meszéna Ferenc alezredesre és Tomcsányi Mihály nemzetőr őrnagyra vonatkozóan D. Nagy András–Hankó József: Szabadságharcos sírok Békés megyében, Gyula, 1998. munkájában találunk adatokat. Hankó József é. n. Tomcsányi Mihály nemzetőr őrnagy, a szabadságharc tisztje című kézirata Tomcsányi Mihály adatait ismerteti részletesebben az előző adatgyűjtésnél.
Bérletből tulajdon. Az örökföldek megszerzéséről Bálint 1960., Zsótér szerk. 1965., Králikné munkájából ismerhetünk meg részleteket. Az utóbbi két munka hivatkozik Újkígyós községnek a Békés Megyei Levéltárban található iratanyagára (BML V. 338. Újkígyós nagyközség iratai 1836–1944.). Sajnos az 1848 előtti évekből néhány iraton kívül szinte semmi sem maradt. A képviselő-testületi jegyzőkönyvek is csak 1880-tól vannak meg, a polgári korból megmaradt községi iratok sorozata is nagyon hiányos. Ugyanez mondható el a gyulai járás főszolgabírájának 1872–1944 közti iratairól is.
Egy zaklatott évszázad. A XX. század történései ismertetésénél Márkus, Maday, Szentkereszty Tivadar: Békés vármegye népoktatásának története. Békéscsaba, 1932. Zsótér szerk. 1965., Králikné, Kőváry információira támaszkodtunk elsősorban. A levéltári iratok adatai: XXII. Újkígyós nagyközség iratai 1945–1950., XXIII. 771. Újkígyós Községi Tanács iratai 1950–1989., Gyulai Járási Tanács, majd Járási Hivatal osztályainak iratai. Az iskolák államosítására vonatkozóan Gácser József: Az iskolák államosítása Békés megyében. Békéscsaba, 1973. szolgáltat jó adatokat. A tanácsi testületek névsorát közli: Kertész-Ó. Kovács. 1956 történeteihez: Ellenforradalmi események a gyulai járásban. Gyula, 1958. 86-91. Harangozó Géza peranyaga: BML – Megyei bíróság, 765/1957. Az 1989 utáni évekre Králikné, Kőváry munkáiból szerezhettünk információkat. A Szent Erzsébet Szeretetotthon létesítéséről Szigeti Antal plébánostól kaptunk írásos ismertetőt és fényképfelvételeket.
A Wenckheim család országlása. A Wenckheim családra és az ókígyósi uradalomra vonatkozó részletes adatokat Hankó 2000. munkája tartalmazza, amelyben a szerző összefoglalja a legfontosabb irodalom és a levéltári források adatait, a családról és az uradalomról. A kötet közli saját adatgyűjtésének eredményeit is az uradalom szerkezetéről, a majorokban lakókról. Dömötör Sándor Jókai és a kígyósi „magyar nábob” életregénye című tanulmánya az irodalomtörténet azon feltételezését vizsgálja, hogy az Egy magyar nábob című Jókai regénynek valóban Wenckheim József Antal élete volt-e az ihlető példája. Pusztainé Madar Ilona: Uradalmi cselédek Békés megyében. Békéscsaba, 1982. a Békés megyei gazdasági cselédség életét a néprajzos szemével vizsgáló munkája kevés Ókígyósra vonatkozó adatot tartalmaz. (A fejezet képanyaga Hankó József gyűjteményéből.)
Szabadkígyós két kísérlete. A község alapítására vonatkozóan a BML, Békés Megyei Tanács V. B. igazgatási osztálya 5203-6/20/1950 számú ügyirata tartalmazza az összes fontos iratot. A községről összefoglaló adatokat közöl Maday, Kőváry. A tanácsalakulásra vonatkozó adatokat Kertész–Ó. Kovács könyvében találjuk meg. A szabadkígyósi műemlékekről Sisa közöl részletes, szakszerű ismertetést. A Wenckheim-kastély régi berendezéséről készült Klösz fotókat közli: Baji Etelka–Csorba László: Kastélyok és mágnások. Budapest, 1994. Harangozó Imre: Szent Anna asszony dicsérete! In: Egyházközségünk, 1999. április, 2. old. című cikkében a Szent Anna-kápolnával kapcsolatos fontosabb vallási néprajzi adatokat ismerteti. Az új szabadkígyósi templomról Szigeti Antal: Egy templom születése. In: Egyházközségünk, 2000. február, 1. old. cikke és az általa rendelkezésünkre bocsátott e tárgyú kéziratai számolnak be. (A templom alapkövébe elhelyezett emlékirat szövege, a templom szentelésére érkezett megyés püspököt köszöntő beszéd.) A templomról készült fotó a plébánia fényképgyűjteményéből. – A mezőgazdasági szakiskola történetét Timkó Béla, az iskola egykori tanára foglalta össze, 1980-ig. (Timkó Béla: A szabadkígyósi mezőgazdasági iskola története 1921–1980. Békéscsaba, 1993.)
Templom és közösség. A kertészség temploma és hívő közössége ismertetésénél ismét elsősorban Bálint Sándor munkáira kellett támaszkodnunk (1960, 1980). Králikné, Csanád Egyházmegye Jubileumi Évkönyve 1980. (Szerk.: Szilas József.) Szeged, Takácsy Dénes: Adatok az újkígyósi plébánia létesülésének és a templom első száz esztendejének történetéhez. Kézirat (é. n.) (Pléb. Lt.), Zsótér szerk. 1965, Zsótér József: A falu közepe. Újkígyós, 1993. Szerk.: Harangozó Imre. Az Ipolyi Arnold Népfőiskola kiadványa ugyancsak számos fontos adalékkal egészíti ki Bálint professzor munkáit. A községalapítás utáni évtizedekről a levéltári források alapján közöl történeti néprajzi adatokat Jároli József: Újkígyós első temploma és társadalma az alapítást követő évtizedekben. In: Körösök Vidéke. Honismereti füzet. Szerk.: Erdmann Gyula. Gyula, 1991., 22-26. Léhner Mihály újkígyósi plébános feljegyzéseit (1838) a Pléb. Lt. őrzi. Több fontos adattal gyarapították a község szakrális néprajzával foglalkozó alapmunkák adatait Harangozó Imre: Radna fényes csillaga. A máriaradnai búcsújárásról és az újkígyósiak Radna-járásáról. Újkígyós, 1990.; Harangozó Imre: „Alapította Szabó Anna…” Az újkígyósi búcsújárók máriaradnai keresztje. In: Egyházközségünk, 2000. szeptember, 6. Harangozó Imre: Konc király és Cibere vajda. Farsang farkán felfüggesztik a törvényt. In: Egyházközségünk, 1998. február, 1. Harangozó Imre: őseink könyörgése Szent Antal napján. In: Egyházközségünk 1999. július, 4. Harangozó Imre: „Teljes virág virágozza…” Régi népi imádságainkról. In: Egyházközségünk, 2000. február, 2-3. és Zsótér József: A templom előtti kereszt. In: Egyházközségünk, 2000. február, 4. publikációi. (A fotóanyag részben Harangozó Imre gyűjteményéből, részben az újkígyósi római katolikus plébánia fényképgyűjteményéből.)
A dohánykertész tudománya. A község népéletére vonatkozóan Bálint 1960., 1975., 1977., 1980., Pesty, Harangozó Imre: Konc király és Cibere vajda. Farsang farkán felfüggesztik a törvényt. In: Egyházközségünk, 1998. február, 1. Jároli–Szigeti (1991), Jároli József: Újkígyós első temploma és társadalma az alapítást követő évtizedekben., Jároli József: A népéletre utaló adatok Újkígyós 1842-ben készült községi rendszabályaiban. In: A hétköznapok historikuma. Szerk.: Dusnoki József és Erdész Ádám. Körösök Vidéke 5. Sorozatszerk.: Erdmann Gyula. Gyula, 67-75.
Sorsfordulók, jeles napok. Krupa András: Egy újkígyósi népi önéletírás. In: Békési Élet 1975/1. X. 173-185., Krupa András: Újabb adatok az újkígyósi kalendáris szokásokhoz. In: Békési Élet 1977/3. XII. 434-442., Zsótér József: Istállóátlag, Bella Pali, Répaegyelés, Beszélgetők, Nászok, Ha izzad, Férfi szoknyában, Névnap, Az idomított ló, Fogadalom. In: Emlékező falu. Emlékezések, anekdoták, elbeszélések a mai falu életéből. Szerk.: Hargitai György, Budapest, 1979., Zsótér József: A falu közepe. Szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós, 1993. Az Ipolyi Arnold Népfőiskola kiadványa, munkái tartalmaznak adatokat. (A néprajzi tárgyú archív fotók Harangozó Imre gyűjteményéből.)
Igaz mesék életről, halálról című fejezet anyagát a Krupa András terepmunkája nyomán közreadott anyag felhasználásával állítottuk össze. (Krupa András: Újkígyósi népballadák. In: Békési Élet 1974/3. IX. 449-475., Krupa 1981.) Linder László: Az apáti pince kincse. In: Körösvidék, 1934. november 11. 3-4. közlése a kincsmondára vonatkozó példa lehet. Ortutay Gyula–Kriza Ildikó: Magyar népballadák. Budapest, 1979. közli a Kálmány Lajos által gyűjtött Szegvári Katica című balladát.
Köszönettel tartozunk a kötet összeállításához nyújtott segítségéért Hankó Józsefnek, aki archív képanyagát is rendelkezésünkre bocsátotta, Harangozó Imrének, aki a község szakrális néprajzával kapcsolatos kutatásai eredményét osztotta meg velünk, hasonlóképpen archív képanyagából közlésre engedett át több darabot, Králik Jánosné Füzesi Etelkának, aki az Újkígyósért Közalapítvány elnökeként átengedte közlésre az alapítvány által kiadott könyvében megjelent fotókat, amelyek Tömösi Károly felvételei. Ezúton mondunk köszönetet főtisztelendő Szigeti Antal újkígyósi esperes-plébánosnak, aki a plébánia levéltárának irat- és fényképanyagát, valamint saját kéziratait is rendelkezésünkre bocsátotta, Balogh Józsefnek, Szabadkígyós polgármesterének, akinek a mai községről készült képanyagot köszönhetjük.
