Somogysárd Összefoglaló
Somogysárd
Összefoglaló
Összefoglaló
Egy olyan község történetével és értékeivel ismerkedhet meg az olvasó, amelynek a neve hallatán régebben a híres nemesi család, a saárdi Somssichok, manapság pedig a nagy hírű ménes juthat eszünkbe. Az egykoron itt élő népek az agyagos, ragadós talajról adták lakóhelyüknek a Sárd nevet. A falu északi részén alakult ki a középkori falu Krisztus után 1200 körül, majd a török hódoltság utáni évszázadban már a mai helyen telepedtek meg a bevándorló horvát-sokác, magyar és szlovák nemzetiségű lakosok. A katolikus vallású népesség az idők folyamán teljesen elmagyarosodott.
A helység újkori történetének fordulópontja volt az a pillanat, amikor Mária Terézia királynő Somssich Antalnak, Somogy megye alispánjának adta örök birtokul Sárdot 1741-ben. Az új földesúr vásárjogot szerzett, kastélyt, templomot és uradalmi központot épített, s ezzel megalapozta Sárd mezővárosi fejlődését. A népesség száma viszonylag gyorsan emelkedett, s az 1848-as forradalom idejére már megközelítette az ezer főt. A jobbágyság és az uradalom egyaránt kiaknázta az országos vásárok lehetőségét, s a mezővárosi lakosság jelentékeny állattenyésztést folytatott a XIX. században.
A polgári fejlődés korszakában az uradalom kiválóan alkalmazkodott a piacgazdaság viszonyaihoz, de a sárdi birtokos parasztság is igyekezett, erői megfeszítésével, élni az új lehetőségekkel. A sárdi állatvásár a XX. században is a környék népszerű piachelye maradt. A község gazdasági és társadalmi haladásában gyakran okozott konfliktust az a tény, hogy a Somssich-birtok elfoglalta a község határának nagyobb részét. A lakosság több mint fele uradalmi cseléd és napszámos, egészen a második világháború időszakáig.
A saárdi Somssich család másfél évszázadon keresztül meghatározó szerepet játszott Somogy megye közéletében, sőt a család néhány férfi tagja országos politikai rangra emelkedett. Közülük Somssich Pál neve érdemel feltétlenül említést, aki 1869 és 1872 között a magyar országgyűlés képviselőházának elnöki tisztét is betöltötte. A családalapító Somssich Antal által épített barokk stílusú kastély és a római katolikus templom ma is a község legfőbb ékességei.
A Somssichok híres lótenyészetet alakítottak ki már a XIX. század elejétől, s ennek alapjain létesült 1953-ban a Somogysárdi Állami Ménes. Ügetőlovak tenyésztésével emelkedett a legnevesebb magyarországi ménesek közé. Az itt tenyésztett versenylovak sorozatosan kiemelkedő sikereket értek el a hazai és nemzetközi ügetőversenyeken. A somogysárdi lovasnapok a környék egyik legnépszerűbb sportrendezvénye. Az állami ménes területén 1993-ban megalakult az Országos Rendőr-főkapitányság Lovasbázisa, amely folytatja a versenyló tenyésztés nemes hagyományát is.
