Amit a természet adott
Amit a természet adott
A község neve a legutóbbi évszázadokban összeforrott a Somssich család nevével, közelmúltja a nevezetes sárdi ménessel. A belső-somogyi falu a Saárdi előnevet viselő nemesi család fiainak köszönheti, hogy „felkerült az ország térképére”, hogy számon tartja a közemlékezet. A történeti múlt fontos eseményeinek és folyamatainak bemutatása során bőségesen szólunk arról, hogy a tehetős földbirtokos család milyen szerepet töltött be Somogysárd életében, hogyan járult hozzá a település fejlődéséhez.
A község Belső-Somogy középső részén helyezkedik el, Kaposvártól kissé északnyugatra, a várostól mintegy húsz kilométer távolságban. A viszonylag nagy kiterjedésű határral rendelkező település északon Somogyfajsz és Pusztakovácsi, keleten Mezőcsokonya, dél-délkeleten Kaposfő és Kiskorpád községgel határos. A helység nyugati és délnyugati szomszédja Újvárfalva község és Nagybajom kisváros. Somogysárd északi határában fekszik Sörnyepuszta, amelyet az 1870-es években csatoltak a községhez. Az egykori Sörnye része volt a ma már nem létező Szövécspuszta is, amely 1945 után néptelenedett el.
A terület mai felszíni formái a pleisztocén és a holocén idején, tehát az elmúlt egy-két millió évben bontakoztak ki. A folyók által kialakított hordalékkúpot az északias, északnyugati irányú szelek megbarázdálták, s lapályokat, lyukakat mélyítettek felszínén. A helység a somogyi dombság peremén található, határának északi részén inkább lankás a tájkép, míg a déli területe lapályos sík vidék.
A Csököly községtől Somogysárdig húzódó lankás vidék része annak a földrajzi egységnek, amely elválasztja egymástól a Balaton, a Kapos és a Dráva vízgyűjtőjét. Ez a körülmény, valamint a szél vájta észak–déli irányú völgyek, mélyedések adják a magyarázatát annak, hogy a terület nagy része lefolyástalan, magas a talajvízszint. Az egykor erdős tájat a völgyekben húzódó kisebb lápok és mocsaras, berkes rétek tagolták: ezek helyén halastavakat hoztak létre a legutóbbi évszázadban. A lefolyástalan határból egyetlenegy, a középkorban Szudasnak nevezett, ma névtelen patak vize jut el a Koroknai-vízfolyáson keresztül a balatoni vízgyűjtő területre.
A helység lankás felszínét három kisebb, észak–déli irányú völgy tagolja, ezek egyike Újmajornál, a másik a falu központjában, a harmadik pedig a nyugati határa mentén húzódik. Somogysárd átlagos tengerszint feletti magassága 160–170 méter, a déli terület ennél kissé magasabb fekvésű. A község legmagasabb pontja az úgynevezett Kettes-sűrű, a mai tsz-majortól délre eső terület.
A kistájon uralkodó az észak–északnyugati szélirány, az évi csapadék átlagos mennyisége 750 milliméter. Az egykor erdőkkel borított terület uralkodó talajfajtája a kötött, homokos barna erdei talaj, a határ egyes részein az agyagos barna erdei talaj képez foltokat. A lapályos helyeken a széllyukakban a réti, lápos talaj is előfordul. Az eredeti, természetes növénytakaró tipikus faféleségei a cser és a homoki tölgy, a bükk és a gyertyán voltak. A határ mélyebb részein, a vizes réteken és berkekben gyakori a fűz és az éger.
A község eredeti természeti viszonyaira utaló földrajzi név szinte egyáltalán nem maradt fenn a hagyományban. A helynevek sokkal inkább tükrözik a terület használatának, az egykori gazdálkodás jellegének emlékeit. A lankás, könnyen megművelhető sík vidék, összességében tekintve, alkalmas volt az emberi megtelepedésre, ugyanakkor tény, hogy a hely nem rendelkezik olyan, különlegesen kedvező természeti adottságokkal, hogy az átlagosnál vonzóbb lehetett volna a megélhetést, boldogulást kereső emberek számára.
Eddig nem végeztek a község területén régészeti feltárást, ezért arról, hogy laktak-e itt az ókorban, illetőleg a magyarok honfoglalása előtt, nem rendelkezünk adatokkal. Sajnos, a múzeumi adattárban is csak az Árpád-kori település nyomaira utaló töredékes információk találhatók. A középkori oklevelek és a község területén évszázadokon át fennmaradt helynevek nyújtanak csak némi fogódzót Somogysárd korai története néhány epizódjának felvillantására.
A falu neve Sard, Saard, Sárd formában fordul elő a legrégebbi okmányokban. A névtan tudománya szerint a helynevek egyik típusát az olyan elnevezések képezik, amelyek a lakott hely valamilyen jellegzetes, az ember megtelepedését és mindennapi életét meghatározó tulajdonságát fejezik ki. Községünk neve a hely sáros, ragadós, agyagos talajára utal, ennek a természetföldrajzi okairól már szót ejtettünk. A sár köznév és a -d képző együtt fejezi ki a helységnek és környékének ezt a jellegzetes vonását.
Somogysárd téli látképe
Téli tájkép nádas tavacskával
