Források
Források
A forrásjegyzékben használt rövidítések:
Acta Mon-Pos. = Acta monialium Posoniensium: A Magyar Kamara Archívumában, Acta ecclesiastica ordinum et monialium (MOL E 151.)
Bp. = Budapest
CSIR VIII = Corpus Signorum Imperii Romani Corpus der Skulpturen der römischen Welt Ungarn, VIII. kötet: Die Skulpturen des Stadtgebietes Salla und Mogetiana sowie des Balaton-(Plattensee-) Oberlandes in den Komitaten Zala und Veszprém. Szerkesztetők: Ertel Krisztina, Palágyi Sylvia és Redő Ferenc, Budapest, 1999.
Cseresnyés 1848 = Cseresnyés Sándor: A nagy Somló hegyről, váráról, Somló-vásárhelyről, helyzeti, történeti, természeti, gazdasági, ’s költészeti tekintetben. Veszprémben, 1848.
Csoma 1993 = Csoma Zsigmond: Uradalmi és jobbágy-paraszti szőlő-, bortermelés Somlón XVII–XX. század közepéig) (Termeléstörténeti–történeti ökológiai tájmonográfia) Studia Folkloristica et Ethnographica 35. Debrecen, 1993.
DÚ = Devecseri Újság
GYPL = Győri Püspöki Levéltár, Győr
Ila-Kovacsics = Ila Bálint–Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. I. Budapest, 1964. II. Budapest, 1988.
LDM = Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
LDM NA = Laczkó Dezső Múzeum, Néprajzi Adattár, Veszprém
LK = Levéltári Közlemények
LSZ = Levéltári Szemle
KMTL = Korai magyar történeti lexikon, IX–XIV. század. (Főszerkesztő: Kristó Gyula, szerkesztő: Engel Pál és Makk Ferenc.) Budapest, 1994.
Lukcsics 1923 = Lukcsics Pál: A vásárhelyi apácák története. (Közlemények Veszprémvármegye multjából 1.) Veszprém, 1923., Reprint 1992.
MMMK = Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei
MOL = Magyar Országos Levéltár, Budapest
MOL BM = Belügyminisztériumi levéltár
MOL FIK = Földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumi levéltár
MOL FM = Földművelésügyi minisztériumi levéltár
MRT 3 = Magyarország Régészeti Topográfiája. Veszprém megye régészeti topográfiája. A devecseri és sümegi járás. Írta: Bakay Kornél, Kalicz Nándor, Sági Károly. Budapest, 1970
MSK = Magyar Statisztikai Közlemények
Nagy Iván = Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal I–XII. Pest, 1857–1868.
NÉ = Néprajzi Értesítő
NM EA = Néprajzi Múzeum (Budapest), Ethnológiai Adattár
Pákay 1942 = Pákay Zsolt: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján (1531–1696). (Veszprémvármegyei füzetek 7.) Veszprém, 1942.
PRT = A pannonhalmi Szent Benedek rend története. (Szerkesztő: Erdélyi László, később Sörös Pongrác.) I–V, VII–XII. Budapest, 1902–1912, VI/1–2. Budapest, 1916.
SV = Somlóvidék
SVH = Somlyóvidéki Hírlap
TSZ = Történelmi Szemle
TT = Történelmi Tár
Vaczkó 1996 = Vaczkó László: Somlóvásárhely ezer éve (Monografikus történeti áttekintés.) Somlóvásárhely, 1996.
VeML = Veszprém megyei Levéltár, Veszprém
VÉL = Veszprémi Érseki Levéltár, Veszprém
VH = Veszprémi Hírlap
VMHT = Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok
VMMK = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei
A síkság peremén, a tanúhegy oldalában. A tágabb tájföldrajzi környezet bemutatásához Magyarország kistájainak katasztere I. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 1990. 358–364. Magyarország tájföldrajza, A Dunántúli-középhegység, B. (Szerkesztette: Ádám László, Marosi Sándor, Szilárd Jenő.) Budapest, 1988. 151–153. A Somló természeti környezetének bemutatásához Dornyay Béla: Bakony. Budapest, 1927. 332–339. Dornyay Béla–Zákonyi Ferenc: Somlói útikalauz. Veszprém, 1964. Galambos István–Ilosvay György: Leendő tájvédelmi körzetünk, a Somló. In: Búvár, 1980/8. Vaczkó 1996 és Csoma 1993 könyvének megfelelő részei. A Somló hegy és Vásárhely korabeli állapotának leírásai közül külön figyelmet érdemel Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása. (Szerkesztette: Kredics László.) A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. Veszprém, 1989. 25–26., 33., 73., 81–83. Beudant francia tudós 1818. évi beszámolója, melynek teljes fordítását Faller Jenő folytatásokban közölte a Veszprémvármegye című folyóirat 1933. évi számában, Beudant francia geológus 1818. évi tanulmányútja Veszprémvármegyében címen. A Somlóról szóló leírások az 1933. február 19. 3. és február 26. 2. számaiban jelentek meg. Továbbá Cseresnyés 1848. 5–15. A somlói sólymokról és hollókról szóló helyi mondát Cseresnyés Sándor óvta meg a feledéstől. Közölte dr. Horváth József: Somló. Devecser, 1938. 85–86. A Somló és Vásárhely névmagyarázatához használt szakirodalom Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II. Budapest, 1988. 483–484. Pais Dezső: Somlai: Somlói. Magyar Nyelv, 29. (1933) 235–237. Veszprém megye földrajzi nevei III. Az ajkai járás. (Szerkesztette: Balogh Lajos és Ördög Ferenc.) Budapest, 1991. 146–152. Pesty Frigyes kéziratos helységnévtárának a történelmi Veszprém megye településeiről kiadott kötete. (Szerkesztette: Ny. Nagy István.) Pápa, 2000. 169–171. Dr. Boros Edit: Tájkép a Somlóról a helynevek tükrében. Helytörténeti Füzetek 4. Veszprém, 1988.
Rég múlt idők emlékei. Somlóvásárhely és a Somló környékének régészeti kutatásáról (az 1960-as évek végéig bezáróan) az MRT három kötete nyújt alaptájékoztatást. A Hallstatt-kori leletmentések és ásatások szakirodalmának bősége miatt itt csak az összefoglaló jellegű tanulmányokat említjük. A XIX. század végének kutatásait Darnay Kálmán foglalta össze a Két nagysomlyómelléki lelet a halstatti korból címen az Archeológiai Értesítőben XV. (1895) 317–324. Az 1928-ban feltárt halomsírokról, az előkerült leletekről és a leletkörülményekről Rhé Gyula számolt be a Veszprém vármegyei Múzeum és múzeumi Könyvtár 1928. évi jelentésében (1929. 4. szám 1–10.): A somlóvásárhelyi halomsírok címen. Az ásatás anyagának teljes közlését és értékelését Horváth Attila végezte el az 1960-as évek végén. Tanulmánya: A vaszari és somlóvásárhelyi Hallstatt-kori halomsírok címen a VMMK 8 (1969) 109–133. oldalán jelent meg. Kemenczei Tibor legújabb, a Halstatt-kori lószerszámkészítő műhelyek azonosításával foglalkozó tanulmányát: Kora vaskori zablaleletek a Somlóhelyről címen közölte a Magyar Nemzeti Múzeum kiadványában, Folia Archaeologica XLIV. (1995) 93–94. A Somló és környékének római kori régészeti kutatatásának legújabb öszszefoglalását, az eddigi eredmények értékelését a CSIR VIII. kötete tartalmazza. Mogetiana római város helyének azonosítása máig az egyik megoldandó kérdése a korszakkal foglalkozó kutatóknak. A kérdés legfontosabb szakirodalma L. Barkóczi–A. Mócsy, Die römischen Inschriften Ungarns. 2. Lieferung, Salla, Mogetiana, Mursella, Brigetio. Budapest, 1976. Nagy Mihály: Pannónia autonóm területi közösségei és felső vezetőrétegük. (Doktori disszertáció, kézirat.) Budapest, 1989. Továbbá a CSIR VIII. kötetében Palágyi Sylvia összefoglaló tanulmánya. Külön szeretném megköszönni Nagy Mihály kandidátusnak, hogy a Somlóvásárhelyen végzett ásatások legfontosabb eredményeit (melyeket a Régészeti Füzetek 1993. évi számában megjelent rövid jelentésén kívül még nem publikált) rendelkezésemre bocsátotta.
Apácamonostor és szolgálónépei. Veszprém megye honfoglalás kori régészeti emlékeinek legújabb összefoglalását adja S. Perémi Ágota: Honfoglalás kori leletek Veszprém megyében. In: VMMK. 18. (1986., 1987.) 115–133, és Veszprém megye X–XI. századi régészeti emlékei. In: Veszprém és környéke a honfoglalás korában. Felolvasóülések Veszprém történetéből 5. (Szerk. V. Fodor Zsuzsa.) Veszprém, 1998. 21–52. A Karoling-kori Durnauua, a későbbi Tornova–Torna, ma Somlóvásárhely helynév azonosítását Györffy György professzor végezte el: A szávaszentdemeteri görög monostor XII. századi birtokösszeírása. In: A MTA társadalmi-történeti tudományok osztályának közleményei II. 3–4. szám, Budapest, 1952. 325–3. Györffy György nézeteit igazolta Bogyay Tamás, aki Pannónia Karoling-kori egyházas helyeinek azonosításával a legalaposabban foglalkozott. A témáról Magyarországon megjelent cikke: A Karoling-kori Veszprém problémája. In: Veszprém kora középkori emlékei. Felolvasóülések az Árpád-korból 2. (Szerk. V. Fodor Zsuzsa.) Veszprém, 1994. 6–13. A helynevekkel kapcsolatos különböző vélemények és a fontosabb irodalom összefoglalása a KMTL 223–224. oldalán olvasható. A földrajzi nevek forráskritikai felhasználásáról kiváló tanulmányt írt Solymosi László: Árpád-kori helyneveink felhasználásáról címen. In: Magyar Nyelv 462. szám (1972. június), 179–190. A kolostor István király korabeli alapítását vallja Györffy György: István király és műve. Budapest 1983. 327. Állítását Kristó Gyula is elfogadta legutóbbi összefoglalásaiban: Magyarország története 895–1301. Budapest, 1998. 109. Uő.: A XI. század története. Budapest, 1999. 90. A bencés apácakolostor legkorábbi okleveles említései: Diplomata Hungariae Antiquissima I. 1000–1131. (Szerk. Györffy György.) Budapest, 1992. 155., 215., 283. A kolostor középkori történetének máig helytálló feldolgozása Lukcsics: A vásárhelyi apácák. Az egyházi birtok szolgáltató népeinek csoportjait legrészletesebben a hazai bencés rend történetét ismertető PRT, főleg I, II, VIII, X. kötetei mutatják be. A királyi, az egyházi és a világi birtok népeinek helyzetét, eltérő életviszonyait példás elemzéssel tárja elénk Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon. Budapest, 1983. A földesúri járadékok rendszerét Solymosi László tárta fel: A földesúri járadékok új rendszere a XIII. századi Magyarországon. Budapest, 1998. Az egyházi nemesek különleges jogállásával behatóan foglalkozott Holub József: Az egyházi nemesek jogállása a középkorban. In: Regnum 1947. 6. kötet 182–204. Lengyel Alfréd: Az egyházi nemesi község önkormányzata és igazgatása a feudalizmus alkonyán. In: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Szerk. Bónis György–Degré Alajos. Budapest, 1971. 145–174. A Somló vidékének sajátos egyházi nemesi önkormányzatáról Vecse székről írt még Bedy Vince: A győri székesegyház története. Győr, 1936. 69. Az apácák szolgálónépeiért és birtokaiért folytatott küzdelmeinek iratait Lukcsics Pál idézett műve tárja az érdeklődők elé.
Torna faluból mezőváros. A mai Somlóvásárhely elődje, az apácák birtokközpontjaként működő falu, majd mezőváros oklevelekben előforduló névváltozatait ismerteti Lukcsics: A vásárhelyi apácák. 11–12. Vásárhely mezőváros jobbágytelkeinek pontosítását és az apácák birtokain élő jobbágyok szolgáltatásainak elemzését az 1511. évi urbárium alapján végeztük el. Papírra írt eredetije fűzött alakban: MOL. Kincstári osztály: Acta monialium Posoniensium f. 27. n.5. Kiadásai: Wenczel Gusztáv 1852-ben a Magyar Tudományos Akadémia Értesítőjében megjelent átiratát Vaczkó László közölte: Somlóvásárhely ezer éve, Somlóvásárhely, 1996. 205–211. oldalain. Az urbárium 1681. évi átiratát Komáromi András közli Levéltári kutatások címen TT. 1903. Nyelvészeti módszerekkel vizsgálta meg a középkori Magyarország vásárra utaló helyneveit Szabó G. Ferenc: A vásározás emlékei a középkori helységneveinkben. Nyíregyháza, 1998. A középkori oklevélanyag felhasználásával rajzolta meg a középkori Dunántúl térképét Glaser Lajos: Dunántúl középkori úthálózata. Századok, 63-64. évf. (1929–1930), 138–167., 257-285. A Lovaspusztán előkerült XVI. századi éremleletet ismerteti Gedai István: Újabb Veszprém megyei éremleletek. VMMK 6 (1967) 97–101. A vásárhelyi bíró és tizenkét esküdtje névsorát 1418- és 1516-ból Lukcsics: A vásárhelyi apácák 54 és 59–60. oldalán közli, a 1521-ből származó és az elöljárók nevét is tartalmazó oklevelet Solymosi László: Adatok Pápa város középkori történetéhez. In: Tanulmányok Pápa város történetéből 2. (Szerkesztette: dr. Hermann István.) Pápa, 1996. 52–53. A legújabb archontológiai kutatások közül Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301–1457. I–II. Budapest, 1996. Horváth Richárd: Veszprém megye tisztségviselői a késő középkorban (1458–1526). In: FONS VII. évfolyam 2000. 2. 249–266. A vásárhelyi apácák hiteleshelyi működésével foglalkozik Lukcsics: A vásárhelyi apácák 31–34., valamint Jerney János: A magyarországi káptalanok és konventek mint hielmes és hiteles helyek története. In: TT I/2. (1855) 124–125. Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások. In. Tanulmányok Veszprém megye múltjából. A Veszprém megyei Levéltár kiadványai 3. (Szerkesztette: dr. Kredics László.) 121–233. A középkori magyar mezővárosokkal foglalkozó gazdag szakirodalomból Kubinyi András: Mezővárosok egy városmentes tájon. A középkori Délnyugat-Magyarország In: A Tapolcai Városi Múzeum Közleményei 1. (1989) 319–335. Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században. Budapest, 1965. Mályusz Elemér: A mezővárosi fejlődés. In: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a XIV. században. Budapest, 1953. 128–191. Bácskai Vera: A mezővárosi önkormányzat a XV. században és a XVI. század elején. In: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából Budapest 1971. 9–34. A somlói bordézsma nagyságáról: MOL. A magyar kamara archívuma. Regesta decimarum (E159) Vásárhely 1576. évi bordézsmajegyzéke.
Pogány magyar, pogány török. A vásárhelyi monostor védnökségével kapcsolatos oklevelek rövid regesztáját Lukcsics 1923. könyvének függelékében közölte. A somlói vár középkori jelentőségéről Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII–XIV. századi Magyarországon. Értekezések a történeti tudományok köréből 82. Budapest, 1977. 190. Az erődítmény birtoklástörténetét röviden érinti Lukcsics 1923. 18–19. Részletesebben tárgyalja Cseresnyés 1848. 16–27. A somlói várnagyok és várbirtokosok névsorát közli Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301–1457. História Könyvtár 5. I. Budapest, 1996. 414–415. A vár birtoklástörténetének egy rövidebb szakaszát tárja elénk Kubinyi András: A nagybirtok és jobbágyai a középkor végén az 1478-as Garai-Szécsi birtokfelosztás alapján. In: VMMK 18 (1986) 197–226. A korabeli erődítmény alaprajzát az MRT 3 85. valamint Békefi Remig: A balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest, 1907. közli. Felszereléséről tudósít Giay Károly: Somló várának 1498. márcz. 12-én kelt leltári töredéke. In: TT 2 (1901) 107–111. Bakócz Tamás személyéről, családjáról és a Somlóhoz fűződő kapcsolatairól Fraknói Vilmos: Erdődi Bakócz Tamás élete. Magyar történeti életrajzok 5. évf. 1. füz. Budapest, 1889. Fügedi Erik: A XV. századi magyar püspökök. In: TSZ. 8 (1965) 477–498. Nagy Iván III. 60–64. A világi befolyás erősödéséről és annak a szerzetesi életre gyakorolt kedvezőtlen hatásáról a XV. században Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. (METEM Könyvek 22.) 239–240. A devecseri Csoron család birtokviszonyaira a XV. század végén Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. Veszprém, 1984. 186. és Lukcsics 1923. 38. Csoron András és fia János vagyoni és hivatali emelkedéséről Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából. (Szerkesztette: Bunyitay V., Rapaics R., Karácsonyi J.) II. Budapest, 1904. 15., 26., 68–69., 136–137., 161., 357.; III. Budapest, 1906. 36., 40., 98., 127–128., 134-137., 319–320., 398–399., 426–429., 438.; Nagy Iván III. 183.; Pákay 1942. 13–14.; Hungler József: A török kori Veszprém. Veszprém, 1986. 29., 32., 41., 44.,169.; Veress D. Csaba: Devecser évszázadai. Veszprém, 1996. 27–33.; B. Mednyánszky Dénes: Egy kiskorú világi tihanyi apát. In: Turul III. (1885) 188–189.; Lehotzky, Andreas: Stemmatographia. Pozsony, 1798. II. 38.; Ila–Kovacsics I. 163., 170., 220–221., 229., 276., 280–281., 289–301., 380. II. 165., 198., 299–301., 344., 372–373. A török közigazgatás kiépítéséről a Somló vidékén Vass Előd: Források a Székesfehérvári szandzsákság történetéhez 1543–1688. In: Fejér megyei történeti évkönyv 19. (1989) 69–200. Velics Antal– Kammerer Ernő: Magyarországi kincstári defterek 1540–1639. Budapest, 1890. II. 303. Matuz József: A székesfehérvári szandzsák 1563–1565. évi adóösszeírása. Bamberg, 1986. Vásárhely és a Somló környéki falvak népességének török hódoltság alatti népességszámáról Pákay 1942. Az apácák Csoron János elleni perének iratait részben teljes terjedelmében, részben tartalmilag összefoglalva közli Lukcsics 1923. függelék részében.
Perben a régi jogokért. A tizenöt éves háború pusztításairól Pákay 1942. munkája tudósít. A menekülő lakosság helykereséséről a kisjenői prédialisták 1626-os összeírása GYPL. Vecsei prédialisták iratai Capsa N. fasc. 1. nr. 3.; a nagyszőlősi jobbágyok hollétéről tanúkihallgatási jegyzőkönyv 1714. MOL. Zichy levéltár fasc. 78. nr. 4. A premontrei apácák meneküléséről a vásárhelyi monostorból Pozsonyba Lukcsics 1923. 40–41. Vásárhelyi Katalin apátnő végrendeletét Rómer Flóris közölte: Győri Történelmi és Régészeti Füzetek IV. I. füzet. Győr, 1865. 416. A kolostori birtok új tulajdonosainak, az óbudai klarisszák beiktatási jegyzőkönyvének összefoglalását közli Lukcsics 1923. 110–111. A rend történetéről Podhradszky József: A szűz szent Klára szerzetében élt apáczák nagyszombati és pozsonyi klastomainak története. In: Religio 49–50. (1856) 401–403., 409–412. A kolostor népeinek a régi urbárium megtartásáért folytatott küzdelméről a sorozatos periratok tudósítanak: az 1613-ban lefolytatott vizsgálat és bírósági tárgyalás iratai a Acta Mon-Pos. fasc. 27. nr. 12, valamint Veszprém vármegye Törvényszékének polgári peres irataiban (VeML. IV.3.a.) XVIII. Z. 28; az 1677-es úriszéki per iratai Acta Mon-Pos. fasc. 27. nr. 27, az 1694. évi úriszéki ítélet Acta Mon-Pos. fasc. 28. nr. 27, 28. Az 1740-es évek elején újra fellángoló és immár Veszprém vármegyét, a Helytartótanácsot és az uralkodót is foglalkoztató úrbéri viták iratait megtalálhatjuk: a pozsonyi klarisszák hagyatékában Acta Mon-Pos. fasc. 28. nr. 30, 31, 36, 37; Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének irataiban (VeML IV. 1/b) 13/1741. (III. 1.), 5/1744. (III. 5.), 3/1748. (III. 31.), 12/1749. (XII. 21.). Veszprém vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek ez üggyel kapcsolatos, 1746 és 1748 közötti bejegyzéseit magyar fordításban közli Cseresnyés 1848. 52–66. Padányi Bíró Márton beavatkozásáról VÉL. Protocollum Episcopatus Vespremiensis X. kötet 97. A mezőváros önkormányzatának kiszélesedésére példának hozott 1628-ban, Vásárhely bírósága előtt lefolytatott per teljes anyaga: Acta Mon-Pos. fasc. 27. nr. 16. Az 1629-ben megalkotott somlóhelyi hegyszabályokat a VÉL káptalani magánlevéltára őrzi Hantha 20. néven. Vásárhely mezőváros elöljáróságának Somló hegyi szőlőeladással kapcsolatos bizonyságlevelei 1692- és 1698-ból a Veszprémi Bakonyi Múzeum Történeti Iratgyűjteményében (VeML. XV. 2. d.) nr. 73/2. és 3. számú iratok. A pozsonyi klarisszák somlóvásárhelyi ispánjának hűtlen kezelésével foglalkozó tanukihallgatási jegyzőkönyvei a veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltárában (VeML. XII. 1.) a káptalan előtt tett örökvallások jegyzőkönyveiben találhatók 1676. nr. 13., 1678. nr. 62., 1679. nr. 91 és 96., 1682. nr. 163. szám alatt. Vásárhely adózó lakosságának helyzetét a XVII–XVIII. század fordulóján felvett összeírások adatai alapján elemeztük: az 1696. évi összeírás lelőhelye MOL-E-158 Magyar Kamara archívuma. Conscriptiones dicarum comitatus Vesprimiensis 1696. (Fénymásolatban a VeML-ben); az 1715. és 1720. évi országos összeírás anyaga MOL-N-78-89 Regnicolaris levéltár. Archivum regni. Országos összeírások 1715. Lad. HH. No. 10. Comitatus Vesprimiensis, 1720. Lad. KK. No. 11. Comitatus Vesprimiensis. (Mikrofilmmásolatban a VeML-ben.) Mindhárom adatfelvételt kiadásra előkészítette Takács Endre: Veszprém megye 1696., 1715. és 1720. évi országos összeírása című munkájában. (Kézirata a VeML-ben.) Vásárhely urbáriuma és a kilenc kérdőpontra adott válaszok (1768. október 1.) Somlóvásárhely úrbéri törvényszéki irataiban (VeML. VII. 1. b.) összefoglaló adatait lásd még Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl. I. Budapest, 1970. 356–357. A vásárhelyi nemesség számának alakulására a nemesi összeírások (VeML. IV.1.e/cc) szolgáltatnak adatokat (1666, 1718, 1733, 1741, 1754, 1780). Az egyes családok nemességszerzésének időpontjáról, annak megyei kihirdetéséről a nemességvizsgálati jegyzőkönyvek és iratok (VeML IV.1. e/aa), valamint a vármegyében kihirdetett nemesek névsorai (VeML IV. 1. e/bb) tudósítanak. II. József népszámlálásának Vásárhely összesítő adatait is tartalmazó feldolgozását használtuk Danyi Dezső és Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784–1787) Budapest 1960. 246–247. A somlóvásárhelyi nemesek jogaik érvényesítéséért folytatott harcuknak dokumentumai Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének irataiban találhatók (VeML IV. 1/b) 3/1748. (III. 31.), 12/1749. (XII. 21.), 32/1760. (VIII. 5.), 7/1769. (III. 29.) 62/1772. (XI.13.). Itt szeretném megköszönni dr. Hudi József főlevéltárosnak, hogy több – a témával kapcsolatos – fontos forrásra felhívta figyelmemet.
Az új földesúr: a vallásalap. A Mária Terézia és II. József által létrehozott közalapítványok megalakulásának körülményeiről, igazgatási és szervezeti átalakulásukról, a tanulmányi, egyetemi és vallásalap gazdasági igazgatását intéző helytartótanácsi ügyosztály iratanyagának tartalmáról Felhő Ibolya–Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár. Budapest, 1961. 323–333. A szentmártoni gazdasági kerület létrehozásának körülményeiről PRT. V. Budapest 1907. 710–719. A somlóvásárhelyi kolostori birtokok állami kezelésbe vételéről, a föloszlató biztosok munkájáról Veszprém vármegye közgyűlési jegyzőkönyve számol be (VeML IV.1/a) 55/1782. (VI.17.). A vásárhelyi uradalom javainak 1782-es összeírása Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének irataiban: Összeírások (VeML IV.1/h) nr. 1. A klarisszák vásárhelyi jószágán kívül a somlóvásárhelyi közalapítványi kerülethez csatolt szerzetesrendi birtokok sorsáról a rendtörténetek tudósítanak: a dömölki apátság javainak összeírásáról PRT. XII. Budapest 1912. 325–352., 362–368., 371–379.; a bakonybéli apátság feloszlatásáról PRT. IX. Budapest 1904. 105–113. A tüskevári pálos kolostor és birtokainak állami kezelésbe vételéről Molnár Ernő: A nagyjenő-tüskevári páloskolostor Budapest, 1936. 75–121. A pápai pálos rend jószágainak sorsáról Bakonyvári Ildefoz (O.S.B.): A pápai katolikus gimnázium története a pálosok és a bencések idejében 1638–1898, Reprint kiadás Pápa, 1998. 28–29, valamint Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története, Budapest, 1940. II. 24–31. A helynevek azonosításában segített Magyarország történeti helységnévtára, Veszprém megye (1773–1808). Budapest, 1994., valamint Ila–Kovacsics megfelelő részei. A somlóvásárhelyi közalapítványi kerület gazdasági igazgatásáról, az adminisztráció működéséről, az uradalom bevételeiről és kiadásairól a somlóvásárhelyi közalapítványi uradalom irataiból (VeML XI. 605) nyerhetünk képet. Az 1786 és 1847 közötti időszak iratainak évek és számok szerint (alapszinten) rendezett anyaga elsősorban a tiszttartó és a győri kamaraigazgatóság levelezését, a számtartó havi és éves jelentéseit, dézsmajegyzékeket, bérleti szerződéseket, az ispánok jelentéseit és a jobbágyok panaszleveleit tartalmazza. Ezenkívül Csősz, Kisszőlős, Felsőiszkáz falu jobbágyainak a vallásalappal 1843-ban megkötött szerződése a ciszterci rend zirc–pilis–pásztói és szentgotthárdi apátsága levéltárának kézirattárában (VeML. XII. 2. g.) 650/47. szám alatt maradt meg. Somlóvásárhely piackörzetére vonatkozó adatokat az 1828. évi országos összeírás piachelyekre vonatkozó kérdőpontjai alapján vettük számba: Conscriptio regnicolaris art. VII. 1827. ordinata 1828. MOL-N-26. Regnicolaris levéltár, Archivum palatinale (Mikrofilmmásolatban a VeML-ben.). Vásárhely lakóit sújtó árvizekről a lakosság egészségi állapotáról Cseresnyés 1848. 45. számol be. Veszprém vármegye településeinek lakosságszámáról és összetételéről Rosos István alispán beszámolója Veszprém Város Tanácsának iratai (VeML V. 102) között 271/1848. (III. 18.). A haza javára begyűjtött adományok jegyzéke (benne a somlóvásárhelyi adományok is) Veszprém Vármegye Bizottmányának irataiban (VeML IV. 101/b) 1783/1848. Somlóvásárhelyről bevonult nemzetőrök összeírása (VeML IV. 101/b) 556/1848. nr. 48.
Lefelé a lejtőn. Az 1849 utáni parasztbirtok történeti-statisztikai vizsgálatáról, az úrbéri pertestek létrejöttéről, forrásértékéről Sándor Pál: A XIX. századi parasztbirtok vizsgálatának történeti statisztikai forrásai-módszerei és újabb eredményei. In: Agrártörténeti Szemle, 1964. 1–2. 39–55., 63–64. Simonffy Emil: A Zala megyei úrbéri földkönyvek. In: LSZ. 1966. 3. 692–703. Sándor Pál: Az úrbéri birtokrendezések Veszprém megyében a jobbágyfelszabadítás után. In: VMMK. 9 (1970) 153–181. Az úrbéri és tagosítási iratok községi anyaga pontos tájékoztatással szolgál az egyes helységek egykori úri birtokosairól is: VeML VII. 1/b. A Veszprémi Törvényszék iratai. Úrbéri törvényszéki iratok, Somlóvásárhely. Ezenkívül a Somló hegy úrbéres szőlőinek megváltásáról, az úrbérrendezés utáni szabályozásról: A Nagy Somlai hegység közös rendszabályai. Pápa, 1866. A egyházi birtokosok szőlőterületének nagyságáról a rendtörténeti munkák, illetve levéltári anyaguk tájékoztat. A zirci ciszterci apátságnak 1878-ban a Somlón az összes birtoknagysága kilenc katasztrális hold és ezerkétszáz négyszögöl volt, amit 1881-ben tovább növeltek. A 2580. helyrajzi számú első osztályú szőlőbirtok tíz katasztrális hold és 529 négyszögöl volt, rajta pincével. A földadó szerinti tiszta jövedelme 340 pengő forint és 54 krajcár volt a vásárhelyi részen. A ciszterci rend somlói szőlőiről tájékoztató források: VeML. XII.2.a. a Cisztercita Rend Zirc-Pilis-Pásztó és Szentgotthárdi Apátságának Levéltára, Archivum Vetus C-2407, C-2408, C-4175. A bencés rend pannonhalmi főapátsága első somlai szőlejét 1811-ben Zsolnay Dávid veszprémi nagypréposttól kapta, mely után 1861-ben 312 forint 93 krajcár dézsmaváltságot fizetett. A főapátság második (hét katasztrális holdnyi) somlai szőlőjét a bécsi Stern testvérektől kapta. PRT. VI./A. Budapest, 1912. 403. A zalavári apátságnak öt katasztrális hold 19 négyszögöles, a dömölki apátságnak két hold 493 négyszögöl szőleje volt a Somlón. PRT. XII./A. Budapest 1912. 415-416. A közalapítványok 1849 utáni területi átszervezéséről, szervezeti és gazdasági működésükről Kopasz Gábor: A pécsváradi közalapítványi jószágigazgatóság és levéltára. LK, 44-45. évf. (1974) 297–318., Borsy Judit: A somlóvásárhelyi közalapítványi kerület igazgatása. In: A Dunántúl településtörténete VII. (Szerkesztette: Somfai Balázs.) Veszprém, 1989. 237–246. Csupán az erdőigazgatás iratait tartalmazza a Somlóvásárhelyi Közalapítványi Uradalom iratainak (VeML XI. 605) 1850 utáni sorozata. Devecser mezőváros járási székhellyé válásáról, gazdasági és társadalmi felemelkedéséről részletes képet fest Veress D. Csaba: Devecser évszázadai, Veszprém, 1996. Az ínséges évekről tudósít MOL BM Elnöki iratok. Veszprém megye ínségügye 1867–1868. (1867- IV.-K. 128–1440/1867.) és VeML. IV. 258. Veszprém Vármegye Ínségügyi Bizottmányának iratai 1866–1867. A filoxéra Veszprém megyei pusztításairól MOL FIK Általános iratok. A philloxera-vész megyénkben (K 148-1879-5- 1984., 1882-5-294., 1883-5-207., 1884-5-386., 1885-5-774., 1888-5-3186.) A somlói pusztításról MOL FIK Általános iratok (K 184-1889-5-842.). A filoxéra elleni védekezésről, a pusztítás következményeiről Csoma Zsigmond: A pannonhalmi főapátság és a magyarországi bencés rendházak küzdelme birtokaikon a filoxéra ellen. In: MMMK 1984–1985. 173–213., Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón. In: MMMK 1975–1977. 213–231. Borászati munkaeszközváltás Somlón. In: MMMK 1978–1980. 39-65. Továbbá Csoma 1993. 34–36., valamint a Phylloxera ellen védekező Nagysomlyóhegyi Egyesület alapszabályai, MOL BM Általános iratok (K 150-1891-VII-8-21802.). A somlói terméskilátásokról, a szőlők újratelepítésének lehetőségeiről gyakran tájékoztat az 1896-tól Devecserben megjelenő Somlyóvidéki Hírlap. A somlóvásárhelyi állami amerikai szőlőtelep építkezéseiről, majd későbbi működéséről: MOL FM Általános iratok (K 184-1910-25- 54090., 1901-25-29000.) A termőterület változásáról A Magyar Korona Országainak 1893. és 1894. évi mezőgazdasági termelése. MSK. Új folyam XI. Budapest, 1895., A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája. 1895. MSK. Új folyam XV. Budapest, 1897. A somlói szőlőmunkások sztrájkjáról SVH 1904. V. 23. és V. 29. A kivándorlás kérdéséről a SVH rendszeres tudósításain kívül számszerű adatokat nyújtott: A Magyar Szent Korona Országainak kivándorlása és visszavándorlása 1899–1913. MSK. Új sorozat. 67. Budapest, 1918., MOL–K-26. Miniszterelnökség. Főispáni jelentés az amerikai kivándorlásról (1905- XVI-1450.) és Id. Boglár Lajos: Magyar világ Brazíliában. (A múlt századtól 1942-ig.) Budapest. 1996.
A Somló védelmében. Az első világháború hadi és helyi eseményeit a sajnálatos községi és Veszprém vármegyei iratpusztítások miatt a Somlyóvidéki Hírlap megfelelő évfolyamai szolgáltatták. A világháború hősi halottairól Somlóvásárhely község állami anyakönyveinek másodpéldányai (VeML XXXIII. 1.), Emlékhelyek Veszprém megyében. (Szerkesztette: Bándi László.) Veszprém, 1996. és Vaczkó 1996. 90–91. A háború utáni forradalmakról Süle Sándor munkásmozgalmi adatgyűjtésére (VeML. Kézirattár) támaszkodtunk. A földreform végrehajtásáról szóló adatokat a MOL FM Általános irataiból (K-184 1921-29-55591, 1923-29-32998, 1924-29-117645, 1926-19-115584, 1927-29-32585 és 1928-29-556746.), valamint az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Veszprém Megyei Földmérési és Földnyilvántartási Felügyelőségének (VeML XXIV. 151.) Somlóvásárhelyre vonatkozó anyagából ismertük meg. A somlói bazaltbánya megnyitásának tervéről és a hegy védelmére szerveződő egyesületekről szinte valamennyi Veszprém megyei folyóirat tájékoztatott, így többek között a SVH Kőbánya a Somló hegyen, 1897. IV. 11, 1912. IV. 11. VH 1926. VI. 13., 1927. IV. 10., 1927. XI. 27., 1928. VII. 22. DÚ 1928. II.12., II. 19., III. 3., III. 10., III. 25., IV. 29., VII. 22., VIII. 12., VIII.18., X. 9., XII. 9., 1929. V. 19., 1930. IV. 20., VIII. 10., 1940. III. 24. A kereskedelemügyi miniszter átirata a somlóvásárhelyi vasútállomás ügyében MOL FM Általános irataiból (K-184 1927-25 34695). A somlóvásárhelyi borkiállításról MOL FM Általános iratok (K-184 1933-21 52973) valamint a megyei sajtó tudósításai VH 1933. IV: 30, V.28, VI.4, Veszprémvármegye 1933. VI.11. A Szent István kilátó felállításának munkálatairól és rendezvényeiről MOL BM Elnöki iratok (K-148 1938-17-5538). A községre vonatkozó alapadatokat Veszprém megye alispánjának iratai közül az 1925. és 1942. évi községi adatszolgáltatások tartalmazzák (VeML IV. 403.). A második világháború megyei eseményeiről Veress D. Csaba két tanulmánya alapján: Veszprém megye felszabadításának története. In: VMMK 9 (1970) 275–328. és Adatok a zsidóság Veszprém megyében a II. világháború idején lejátszódott tragédiájához. In: VMMK 16 (1982) 399–412., valamint Vaczkó 1996 97-101. alapján.
Amikortól minden más lett. A második világháború utáni évek újrakezdéséről a Somlóvásárhelyi Községi Nemzeti Bizottság iratai 1945–1947 (VeML XVII. 80.), a somlóvásárhelyi község közellátási megbízott iratai 1948–1949 (VeML XXIV. 603.), valamint a Somlóvásárhelyi körjegyzőség közigazgatási iratai 1947–1950 (VeML XXXIII. 892.) tájékoztatnak. A földosztás végrehajtásának, és a birtokviszonyok megváltozásának részletes dokumentumai a Veszprém Megyei Földhivatal birtokrendezési osztályának Somlóvásárhelyre vonatkozó irataiban (VeML XXIV. 201/c) találhatók. Az 1950-es évek önkormányzati változásairól, a beszolgáltatások rendszeréről a Somlóvásárhelyi Községi Tanács tanács- és vb-ülési jegyzőkönyvei 1952–1957, bizalmas iratai 1949–1953 (VeML XXXIII. 892.), valamint a személyes visszaemlékezések alapján dolgoztunk. Az 1956-os helyi események leírásához a Devecseri Járási Tanács vb szigorúan titkos iratai (VeML XXIII. 227/b) 0011/ 1957., valamint Vaczkó 1996. 109–110. szolgáltatták az alapot. A későbbi 56-os megemlékezések és szervezkedés vizsgálati anyaga a Veszprémi Megyei Bíróság iratai között (VeML XXV. 4/b) található: B.529/1966. Vaczkó László és társai büntetőügye. A termelőszövetkezet és az állami gazdaság megalakulásáról a devecseri járás állami gazdasági felügyelőjének iratai (VeML XXIV. 215.) valamint Vaczkó 1996. 116–118. és Somlai József személyes közlései alapján formáltunk képet. Az 1980-as években meginduló mozgalmak és törekvések összefoglalását Vaczkó 1996. 14–16. és a Somló Baráti Kör gondozásában, 1987-ben megjelent Somló Baráti Kör füzetei (1. A bor filozófiája, 2. Tanúhegy, 1987, 3. Hegytörvény, 1987) alapján dolgoztuk fel. Köszönöm Nagy István helytörténésznek, hogy rendelkezésemre bocsátotta helytörténeti gyűjteményének Somlóvásárhely községre vonatkozó részét, amelyből számos, a Veszprém Megyei Naplóban a településről megjelent cikk segítette a fejezet megírását.
Szőlő, bor, gazdálkodás. A somlóvásárhelyi határról az egykori településismertető leírások közül különösen figyelemreméltó Bél Mátyás jellemzése: Veszprém vármegye leírása. (Szerkesztette Kredics László.) Veszprém, 1989. 81–83. A vásárhelyi határ leírását az 1857. évi kataszteri felmérések térképes és szöveges anyaga (MOL S 78, 79.), valamint az 1933-as kataszteri térkép és annak részletes leírása (VeML XXIV. 151.) szerint végeztük el. A gazdaság, ezen belül a szőlőművelés leírásában Csoma Zsigmond értékes tanulmányai segítettek, többek között: Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón. In: MMMK 1975–1977. 213–231. Borászati munkaeszközváltás Somlón. In: MMMK 1978–1980. 39–65. Somlói borpincék a XVIII–XX. században. In: VMMK 16 (1982) 343–355. Csoma 1993. és Szőlészeti, borászati hagyományok, a megújulás és a közösség kötelékében. Kapcsolatok, hatások, konfliktusok Dunántúl és Európa között a XVII. század végétől a XX. század elejéig. (Doktori disszertáció, kézirat.) Budapest, (1995) 1996. A mezőgazdaságra vonatkozó statisztikai adatok: A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája. I. Az összesítés főbb eredményei községenként. Budapest, 1897. 238–239. Veszprém megye alispánjának iratai közül az 1925. és 1942. évi községi adatszolgáltatások (VeML IV. 403.), valamint az 1941. évi népszámlálás megjelent adatsorai. Budapest, 1975. Rendkívül érdekes megfigyelésekkel gazdagította a község két világháború közötti gazdaságáról és társadalmáról alkotott képet Péter Ernő budapesti joggyakornok kéziratban maradt tanulmánya: Somlóvásárhely szociográfiája, 1935. NM EA 4520. Itt szeretném megköszönni a vásárhelyi adatszolgáltatók mindenkor készséges, nagybecsű segítségét, amely nélkül aligha születhetett volna meg e munka: Fábián András (1913), Fábián Magdolna (1920), Fábián Tivadar (1926) és felesége, Németh Ilona (1931), Simon Jánosné Kálmán Anna (1917), Marton Anna (1923), Somlai József (1920), Szilágyi Sándorné Joó Mária (1928), Vathy Lajosné Fazekas Ilona (1934). Külön is megköszönöm Rémai Lászlóné Szilágyi Zsuzsa tanárnőnek sok-sok fáradozását azért, hogy a somlóvásárhelyi őslakosokkal kapcsolatba kerülhessek.
Parasztnemesek, nemes parasztok. A somlóvásárhelyi nemességre vonatkozó levéltári források: Veszprém Vármegye Nemesi Közgyűlésének irataiban (VeML IV/1) a nemességvizsgálati jegyzőkönyvek, a vármegyében kihirdetett nemesek névsorai, nemesi összeírások és nemesedési perek (VeML IV/3/b). Külön köszönöm dr. Körmendy József felsőörsi prépost és tb. kanonok, nyugalmazott érseki levéltárigazgató úrnak, hogy családjára vonatkozó iratait és kutatásait átadta számomra. A hivatalt viselő vásárhelyi nemes személyekről tájékoztat a törvényhatósági és községi tisztség- és tisztviselők névjegyzékeinek gyűjteménye (VeML IV/302), a nemesi összeírások bejegyzései (VeML IV/1/cc), valamint Hudi József tanulmánya: Veszprém Vármegye politikai elitje a XVIII–XIX. században (1711–1918). In: Az átmenet avagy Veszprém megye a rendszerváltás időszakában. (Szerkesztette Oláh Miklós.) Veszprém, 1995. 25–62. A nemesség vagyoni helyzetébe nyújt bepillantást a nemesi felkelés irataiban (VeML IV/1/f) a vásárhelyi birtokosok mustrája 1809. XXI. 579., vásárhelyi segedelmek 1809. XXII. 646., a vásárhelyi nemességnek és tiszteknek lajstroma 1809. XXIII. 689., az úrbéri és tagosítási iratok községi anyaga (VeML VII. 1/b.) a Veszprémi Törvényszék irataiban, úrbéri törvényszéki iratok, Somlóvásárhely, valamint a Vásárhelyi közalapítványi uradalom irataiban megmaradt számos hagyatéki leltár, inventárium, többek között Ns. Németh András házi javainak összeírása 1805., Vásárhelyi Torma László és Ferenc árváinak inventáriuma 1806. A nemesi származású vicellérekről a helyi gyűjtésen túl Csoma 1993. 74–76. Somlóvásárhely sajátos településképéről, épített környezetéről az adatközlők információin túl segítségemre volt Bárdosi János és Dorner Mária 1968-ban készített Népi építészeti gyűjtése (NM EA 9137) és dr. Péter Ernő Somlóvásárhely szociográfiája, amely a Magyar Társaság és Falukutató Intézete által 1935-ben rendezett községmonográfia-pályázatra érkezett (NM EA 4520). Somlóvásárhely iparostársadalmáról: A magyarországi céhes kézműipar forrásainak katasztere II. Budapest, 1975. 213–214. Bartócz József: A céhek által egymásnak adományozott kiváltságlevelek Veszprém megyében. In: VMMK 13 (1978) 257–262. Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhkorsók. In: VMMK 4 (1965) 139–204. Levéltári források: A somlóvásárhelyi kovácscéh artikulusai 1671. (VeML IX. 3.), a devecseri járás főszolgabírájának iparügyi iratai (VeML IV. 421.), a devecseri járási ipartestület iratai (VeML IX. 202.), a somlóvásárhelyi takács ipartársulat 1875 és 1879. évi alapszabályai (MOL FIK Általános iratok 1875-III-4.), valamint a somlóvásárhelyi kovács, asztalos, kőműves és ács vegyes ipartársulat 1877. évi alapszabálya (MOL FM k-168. 1877-10-19167.) A Kakas családra vonatkozó töredékes iratok a Veszprém Megyei Levéltárban (VeML XIII. 12.), valamint Pápai Református Gimnázium iratai (VeML VIII. 54.). A Somló hegy „idegen” tulajdonosairól a szóbeli adatközléseken túl a korabeli sajtó tudósításai, valamint az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Veszprém Megyei Földmérési és Földnyilvántartási Felügyelőségének (VeML XXIV. 151.) Somlóvásárhelyre vonatkozó anyaga.
Életfogytig szolgálat. A magyarországi szerzetességről, a rendek női ágainak szerepéről alapvető tájékoztatás nyújt Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest, 1971., valamint Puskely Mária: Kétezer év szerzetessége. Szerzetesség- és művelődéstörténeti enciklopédia. I–II. Budapest, 1998. A bencés nővérek szerepéről Vásárhely fejlődésében Lukcsics 1923, PRT III. 392-401. A premontrei nővérek vásárhelyi áldásos tevékenységéről Bálint Sándor: A somlóvásárhelyi premontrei apácák. A szegedi Szentlélek- és a bécsi Porta Coeli-kolostor között. VMMK 11 (1972) 291–300. Gábriel Asztrik: Brevirárium-típusú kódexek. In: Emlékkönyv Szent Norbert halálának 800 éves jubileumára (1134–1934), valamint Fejezetek a magyar premontreiek nyolcszázéves multjából. Gödöllő, 1934. 109–177. A Lányi-kódex magyar szövege a Nyelvemléktár VII. kötetében (319–387.) jelent meg. A premontrei rend női ágának visszatéréséről: A magyarországi Női Premontrei Rend rövid története, h. n. 1985. A premontrei apácák Somlóvásárhelyre való visszatelepedésének szervezési iratai: VÉL. Iktatott iratok 2654/1936., 948/1938., 5644/1938., 5914/1938., 6739/1938., 3915/1939. A klarisszák pozsonyi rendházáról és annak belső életéről Podhradszky József: A Szűz Szent Klára szerzetében élt apáczák nagyszombati és pozsonyi klastomainak története In: Religio 49–50. (1856) 401–403., 409-412., valamint Horn Ildikó: Csáky Anna Franciska és a pozsonyi klarisszák. In: Aetas 3 (1992) 28–43.
Hit és hagyomány. A XVI–XVIII. század első felének egyházlátogatási jegyzőkönyveit, melyek a veszprémi egyházmegye területén fekvő kiváltságos plébániákra – többek között a somlóvásárhelyi egyházra – is vonatkoztak, dr. Pfeiffer János közölte: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (1554–1760) címen, Veszprém, 1947. 22., 155., 173– 178. Bajzáth József 1779. évi valamint az 1817. évi kánoni látogatás iratai a Veszprémi Érseki Levéltárban találhatók (Acta et Fragmenta Visitationes, Somlóvásárhely VÉL XXIII/7). A ferences szerzetesek szerepéről és tevékenységéről átfogó képet nyújt P. Takács J. Ince– Pfeiffer János: Szent Ferenc fiai a veszprémi egyházmegyében a XVII–XVII. században I–II. Pápa–Zalaegerszeg, 2001. A somlói ferences remetékről tudósított Molnár István: A Somló hegy remetéje, VH 1944. VIII. 30. A somlóvásárhelyi templomról az egyházlátogatási jegyzőkönyvek szolgáltatnak pontos adatokat. A templom felszereléséről, annak a győri ferencesek templomából származó tárgyairól részletes jegyzéket a VÉL őriz, a tüskevári pálos templomból származó tárgyaira vonatkozóan lásd Molnár Ernő: A Nagyjenő– Tüskevári pálos kolostor. Budapest, 1936. 84–87. A Margit-kápolna építészeti adatairól Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében. In: VMMK 6 (1967) 142. A Rozália-kápolna építéséről az 1817-es kánoni látogatás irataiban található dokumentum (VÉL XXIII/7.). Vásárhely mezőváros 1714. évi fogadalmának eredeti változatát a Veszprém Megyei Levéltár őrzi (VeML IV/1. Hitbéli iratok K. XIV. No. 984.). Somlóvásárhely plébánosairól Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630–1950). München, 1987., valamint Somlóvásárhely katolikus anyakönyvei tudósítanak. Az egyházi év jeles napjai és ünnepi szokásairól alapvető szakirodalom Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. Budapest, 1989., Ünnepi kalendárium I–II. Budapest, 1977., valamint S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton-felvidéki falvakban. Veszprém, 2000. A helyi népszokások leírásában a szóbeli gyűjtésen túl nagy segítségemre volt Relkovic D: Adalékok a Somló-vidék folklórjához. Bp. 1929. 28. és Süle Sándor: A Somló-vidék kalendáris szokásai (Kézirat.) (LDM NA Ltsz: 11.657-79) a naptári ünnepek és a hozzájuk kapcsolódó szokások, hiedelmek olyan bőségével, amelyet ma már lehetetlen lenne összegyűjteni.
