Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
ZML = Zala megyei Levéltár, Zalaegerszeg
OLT = Magyar Országos Levéltár, Budapest
Bátorfi = Adatok Zalamegye történetéhez, szerk.: Bátorfi Lajos, Nagykanizsa, 1876.
Bencze = Bencze Géza: Zala megye közúti közlekedése a XVIII-XIX. század fordulóján. In: Zalai Gyűjtemény 16. (1981.), p. 63-76.
Dorf Söjtör = Dorf Söjtör sammt Puszten Csurgó, Fűzvölgy, Szénásvölgy und Urbonák ... 1860., Wilhelm Werich, Ladislaus Lewicki. A térképet a Söjtöri Polgármesteri Hivatal irattára őrzi.
Eötvös = Eötvös Károly: Deák Ferencz és családja, Révai, Budapest, (1905.)
Földrajzi nevek = Zala megye földrajzi nevei. Közzétette Markó Imre Lehel, Ördög Ferenc, Kerecsényi Edit, Zalaegerszeg, 1964.
Füssy = Füssy Tamás: A zalavári apátság története, Budapest, 1902. (A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története, VII. kötet)
Gönczi = Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Kaposvár, 1914.
Holub = Holub József: Zala megye története a középkorban, I. kötet, Pécs, 1929.
Holub-falvak = A falvakról szóló II. kéziratos kötet vonatkozó része (ZML)
Kempelen = Kempelen Béla: Magyar nemesi családok I-XI. kötet, Grill, Budapest, 1911.
Nagy Iván = Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal, (I-XII. kötet), Ráth Mór, Pest, 1857-1868.
Nemes = Söjtör nemes családjainak összeírásai az 1786., az 1827. és az 1847. évből (ZML)
Ördög = Ördög Ferenc: Zala megye népesség-összeírásai és egyházi látogatási jegyzőkönyvei (1745-1771), I-IV. kötet, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1992.
Söjtör = A Zala megyei helytörténeti lexikon gyűjtési anyaga, kézirat (ZML)
Pais = Pais László: A Zala vízgyűjtőjének régi vízrajza, Magyarságtudományi Intézet, Budapest, 1942.
Szőke-Vándor = Szőke Béla Miklós–Vándor László: Pusztaszentlászló Árpád-kori temetője. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987.
Útleírás = Az ország utak tabellaris leírása (Közzéteszi Bencze Géza). In: Zalai Gyűjtemény 23. (1986.), p. 49-178.
Vízi leírás = Tekéntetes Nemes Zala Vármegyének Vízi Leírása (Közzéteszi Bencze Géza). In: Zalai Gyűjtemény 23. (1986.), p. 7-48.
Zalahátság peremén. A falu természeti környezetéről, gazdaságföldrajzi adottságairól a Magyarország megyéi – Zala című kötetben (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1987.) találhatóak az általunk felhasznált alapadatok. Ld. még Gönczi. A falu környékének vízrajzáról, úthálózatáról ld. Bencze, Útleírás, Vízi leírás, Pais. Az első és második katonai felmérés térképszelvényei (1782 és 1855) pontosan megmutatják a betelepülés képleteit s környezetét.
A Gyepűelve új őrhelye. A Deáksűrűben feltárt Árpád-kori temetőről részletesen beszámolnak a kutatást végző régészek: Szőke–Vándor. A határban végzett ásatásokról – Horváth László András szívességéből – a Göcseji Múzeum adattárának kartonjait felhasználva tájékozódtunk.
Sehtur, Sehtyr, Seyther, Süttör. A gyepűvidék korai településtörténetéről, Mosaburgról és Zalavárról számos forrásmunka áll rendelkezésre. Így Makk Ferenc: Magyarország a 12. században. Magyar História, Gondolat, Budapest, 1986., Korai magyar történeti lexikon (9-14. század), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994., továbbá Holub, Szőke–Vándor. A Szent Adorján-kultuszról ld. még Füssy, valamint Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár. Századok, 1999, 133. évf. 1. sz., klny. A falu nevének etimológiájáról ld. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988., Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1993., Fehértói Katalin: Árpád-kori kis személynévtár, Bp., 1983., Akadémiai Kiadó.
Honfoglaló Hoholtok. A Hahót-Buzád családról ld. Holub, Holub-falvak, Nagy Iván, Kempelen, Söjtör és Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1900. Az ősfalu státusának (magvaszakadt várszolgáké) változásáról: Zala vármegye története. Oklevéltár 1364-1498. Szerk.: Nagy Imre, Véghely Dezső, Nagy Gyula. Kiadja Zala vármegye közönsége, Budapest, 1890.
Ősbirtokos nemzetségek. Az előző fejezetben érintett és a főrangú és nemesi családokat taglaló forrásokon kívül (kiegészítve a Magyar Nemzetiségi Zsebkönyv – Nemesi családok I-II. leszármazási táblázataival, illetve a nemes családok összeírásaival – Nemes ), az itt összerendezett adatok forrása legtöbb esteben publikálatlan. Részben családi, részben az egyes családokra vonatkozó levéltári iratok, iratcsomók. Így a Séllyei család leszármazási táblája (kiegészítések: Patay család, Bedekovics család, Csertán család), Kézirat, a család tulajdonában. A Séllyei család levéltára (ZML), Hertelendy László: A hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család, Csákány, 1936. Kézirat, magántulajdonban. A következtetések, kapcsolatok leírásánál felhasználtuk a határperek (ZML) adatait is.
Egy új földesúr meg a régiek. Ld. az előző fejezet családtörténeti forrásait, továbbá: a zalabéri Horváth család levéltára (MOL), a tolnai Festetics család genealógiája, kézirat, a család tulajdonában, Sümeghy József leszármazottainak genealógiája, kézirat, a család tulajdonában, a Farkas család iratai (ZML), a boldogfai Farkas család genealógiája – kézirat, a család tulajdonában.
Történelmi határrajz. Az előző két fejezetnél megjelölt forrásokon túl a határrészek azonosításához a Dorf Söjtör térképsorozat lapjait és a Földrajzi nevek adatait, illetve az ez utóbbihoz készült eredeti felvétel kéziratát (ZML) használtuk fel.
Dűlőnevek üzenete. Söjtör mai közigazgatási térképe, Dorf Söjtör, az 1842-ben felvett úrbéri rendezés – a tagosítás – térképe (Deák Ferenc Emlékmúzeum, Söjtör, letét a ZML-ból), a határperek iratai (ZML), Földrajzi nevek, a faluban élő hagyományból merítő személyes visszaemlékezések és azonosítások képezik a fejezet következtetéseinek forrását.
Falu a Válicka-völgyben. A monostorról Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében. In: Zalai Gyűjtemény 25. (1986.) p. 49-76. A birtokviszonyokról: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén, I-II. kötet, szerk.: Maksay Ferenc, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. Hásságyi Imre „bűnbeeséséről” : Füssy. Határperek (ZML). Úrbéri összeírások (MOL).
„A török Söjtörig jött fel.” A legtöbb adatunk erről a másfél száz esztendőről a Zala megyei helytörténeti lexikon gyűjtési anyagából származik (Söjtör – ZML). Felhasználtuk a Gönczi és a Gönczi-népköltészet, továbbá az élő hagyomány idevágó meséit, legendáit, továbbá az úrbéri összeírások (MOL) információit és Bátorfi forrásközlését.
A gyarapodás hőskora. Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787)., Szerk.: Dányi Dezső és Dávid Zoltán. Budapest, 1960., Dicalis összeírás 1750., 1770. (ZML), Ördög i. m. Polgári perek iratai (ZML). Büntetőperek jegyzőkönyvei (ZML).
Életképek, halálképek. Kerecsényi Edit: Az erdő szerepe a zalai parasztság XVIII-XIX. századi gazdálkodásában. In: Zalai Gyűjtemény 27. (1987.) p. 295-304., határperek iratai (ZML), Pais, Büntetőperek iratai (ZML).
A gazdák foglalása. Hagyatéki leltárak (ZML). A birtok- és jövedelemviszonyokra vonatkozó következtetések a Söjtör Dorf térképi adatai, illetve az ehhez tartozó birtokfelvételi jegyzőkönyv (Söjtör Községháza tulajdonában), továbbá az 1848. évet megelőző dicalis összeírások (ZML) adatai alapján születtek. Az idézett hagyatéki leltár forrása : ZML örökösödési iratai.
A község magát igazgatja. Elkésett békeidők. A jobbágyfelszabadítástól, az úrbéri rendezéstől napjainkig terjedő időszakot átfogó két fejezethez bőven állnak rendelkezésre források. A XIX. század utolsó harmadától a község képviselő-testületének eleinte hiányos, az 1880-as évektől rendszeres jegyzőkönyvei (Söjtör község képviselő-testületének jegyzőkönyvei, 1869-1949., ZML). Különösen a XX. század első harmadától olyan megyei történeti kézikönyvek, amelyeknek históriai adatai ugyan fenntartásokkal, de kortárs információi hitelesnek fogadhatóak el. (Zalamegyei Almanach 1910, 1911, 1912., szerk.: Czobor Mátyás, Zalaegerszeg., Dunántúli megyék – Zala vármegye. 1939., Zalavármegye ismertetője, szerk.: Bodry László, Madarász Gyula, Zsadányi Oszkár, Székely és tsa, Sopron, 1935.) Kitűnő, tárgyszerű összefoglaló a megyei közigazgatási statisztikai felvétel kitöltött söjtöri kérdőíve az 1927. évből (ZML). A falu életének eseményeiről, a községgel kapcsolatos igazgatási és hivatalos eljárásokról rendszeresen beszámol a Zalavármegyei Hírlap (1899-1900.), a Zalavármegyei Hivatalos Lap (1905-1916.), a Zalamegyei Újság (1923-1941.) és a Zalai Hírlap (1936-1939.).
Útkeresés szűk mezsgyék közt. Néhány kézirat született a legutóbbi évtizedekben, ezek adatai elsősorban az 1945 utáni időszakra vonatkoztatva hasznosíthatók (Söjtör története 1945-1970. Kézirat., Klujber László: Söjtör története 1945-1995. Kézirat., Czukker Szilvia: Mi volt (lesz) veled Söjtör? Kézirat. 1966., Nényei László visszaemlékezése. Kézirat.). A földosztásról: Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében. Zalai gyűjtemény 4. (1977). A fejezetek – és a falu iskolaügyével, kulturális életével kapcsolatos ezután következő tematikus könyvrészek – megírásához fölhasználtuk a Zala megyei lapokban (ld. A község magát igazgatja c. fejezetnél) publikált híreket, tudósításokat is. Továbbá azokat a személyes visszaemlékezéseket, adatgyűjtések anyagait, amelyekből bőven állt rendelkezésünkre a söjtöriek készséges segítsége jóvoltából. Külön köszönet illeti Ruttai Györgynét, Horváth Katalint, Hegedűsné Bakos Mariettát, Sághegyi Gellértet, Buza Sándort, Nényei Lászlót, akik részt vállaltak a söjtöri családok emlékanyagának összegyűjtésében is.
Göcsej legnépesebb települése. A falu demográfiai helyzetére, népességének összetételére vonatkozó statisztikai jellegű következtetéseinket a már korábban említett összeírásokra, adatsorokra alapoztuk. Ezek sorában újra megemlítjük a megyei helytörténeti lexikon gyűjtési anyagát (Söjtör, ZML). A nemesek életvitelével, helyzetével kapcsolatos – az analógia alapján értelmezendő – kitűnő összefoglalást ad Takács J. Vince: A zalatárnoki Szent Anna Plébánia és községei története című helytörténeti monográfiája (Faluvédő- és Közművelődési Egyesület, Zalatárnok, 1997.)
A kastélylakók. Festetics Mária kéziratos naplója 1871-1911, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár. Bőven ír a söjtöri Festeticsekről Eötvös is idézett munkájában. A söjtöri ág tagjairól ld. Festetics levéltár (MOL).
A söjtöri honvédekről: A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849., szerk.: Molnár András, Zalai Gyűjtemény 33. (1992).
Deák és családja. Söjtör meg a Haza Bölcse. Hatalmas – és ellentmondásos – Deák biográfiai irodalma. Csak a különböző publikált közlemények összevetéséből és kritikai elemzéséből összegezhető a hiteles kép söjtöri birtokairól, kapcsolatairól, életútjának helyi összefüggéseiről. A gazdag irodalomnak söjtöri birtokairól értékes összefoglalója Molnár András: Deák Ferenc birtokai. In: Zalai gyüjtemény 34. (1993.) p. 41-76., illetve a függelékben közreadott irat: T. Deák Ferenc árváinak söjtöri conscriptioja – Farkas János hivatali iratai (ZML). Söjtöri tartózkodásának és kapcsolatainak adatai a legbővebben a következő munkákban olvashatók: Eötvös, i. m., „A Tekintetes megye közönségének alázatos szolgája...” – Dokumentumok Deák Ferenc életéből, írta és szerkesztette Kiss Gábor és Molnár András, Zalaegerszeg, 1988., Körmöczi Katalin: „...A mi megmarad, fordítsa jó czélokra” – Deák Ferenc hagyatéka, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1992., Egry Irén: Deák Ferencz, Singer és Wolfner, Budapest, 1941., Ferenczi Zoltán: Deák élete I-III. kötet. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1904., Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéről. Budapest, Pallas, 1926. Tanulmányok Deák Ferencről. Zalai Gyűjtemény 5. (1976).
Beköltözők. Söjtör zsidó népességéről a különböző összeírások tájékoztatnak – amelyekre a korábbi fejezetek forrásainál utaltunk. Az 1883. évi zavargásokról ld. Foki Ibolya: Az 1883-as zsidóellenes zavargások Zala megyében. In: Zalai Gyűjtemény 25. (1986.). p. 217-243. A rögtönítélő bírósági tárgyalásokról a Zalamegye 1883. 35-38. száma közöl részletes beszámolókat.
Göcsej szélén kapaszkodva. Az elvesztegetett örökség. Göcsej – és ezen belül Söjtör – szellemi és tárgyi néprajzáról Gönczi i. m. közöl adatokat. Általában azok az elemei is vonatkoztathatóak a falura, amelyeket nem jelöl meg söjtöri forrással. Szövegeket is közöl, részben itt, részben: Gönczi Ferenc: Göcsej népköltészete, Zalai Táj- és Népkutató Munkaközösség, Zalaegerszeg, 1948. Az épített világról, védett, műemlék épületekről a következő munkákban találhatóak adatok: Lackner László: Barangolás Zalában, Zala megyei Idegenforgalmi Hivatal, Zalaegerszeg, Németh József: Zala megye műemlékei. Zalaegerszeg, 1979., Tóth János: Göcsej népi építészete, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965., Bíró Friderika: Göcsej, Gondolat, Budapest, 1988.
Adorjántól Jakabig. Prátsovits (Prácsovics) Mihályról: A szombathelyi egyházmegye története. III. kötet. Történelmi névtár. Összeállította Gófin Gyula. Szombathely, 1935. A templom- és egyháztörténet korábban megjelölt forrásai mellett ennek a fejezetnek a megírásához az egyházközség anyakönyveit, Dormán Kálmán gépiratát (A söjtöri plébánia rövid története) és Ördög i. m. használtuk fel.
Iskolaépítők, kultúrateremtők. Söjtör iskolatörténetének forrásai: Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig. Zalai Gyűjtemény 9. (1978.), Sabján Istvánné: A söjtöri iskola története. Kézirat. 1995. Halász Imre: A megye katolikus népiskoláinak és tanítóinak helyzete a Bach-korszak első éveiben. In: Zalai Gyűjtemény 16. (1981.), p. 105-122. A közösségi aktivitás tárgykörének feldolgozásában felhasználtuk a képviselő-testület jegyzőkönyveit, az Iparoskör fennmaradt iratanyagát (ZML), és Czigány László: Adatok a katolikus egyesületek zalai történetéhez a két világháború között c. tanulmányát. In: Zalai Gyűjtemény 28. (1988.) p. 191-207.
Az emlékezet jelei. Sétánk térképinformációk és visszaemlékezések adataira épül.
