Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
BML = Baranya Megyei Levéltár
BBÁM = Béri Balogh Ádám Múzeum
TMÖL = Tolna Megye Önkormányzati Levéltára
TTT = Tanulmányok Tolna Megye Történetéből
WMMM = Wosinsky Mór Megyei Múzeum
Falu a Leányvár alján. A település természeti környezetéről, gazdaságföldrajzi adottságairól: Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása. Szerk.: K. Balog János. In: TTT. IX. köt. Szekszárd, 1979. p. 327–364. Moldoványi József: Tolna Vármegyének geographiai, statisztikai és topographiai esmertetése. Tudományos Gyűjtemény (1824). Kogutowicz Károly: Dunántúl és Kisalföld írásban és képben. I. köt. Szeged, 1930. Pataki József: Tolna megyei kalauz. Szekszárd, 1967. Pataki Kálmánné, Szőke Sándor, Takács Jenő: Tolna megye természeti földrajza. Szekszárd, 1975. A vízszabályozásokról: Dóka Klára: Folyószabályozás Tolna megyében a 19. században. Szerk.: K. Balog János. In: TTT. IX. köt. Szekszárd, (1979) p. 229– 244. Irig Dénes: A magyar vízszabályozás története. Budapest, 1973.
Régvolt idők emlékei. A honfoglalás előtti civilizációkkal kapcsolatos fejezetrészben szereplő adatok többsége a WMMM Régészeti Adattárából származik. Ezenkívül: Szabó Géza: A Dunaföldvár-Kálvária település kora bronzkori rétegsora. Szerk.: Vadas Ferenc. In: WMMM évkönyve XVII. köt. Szekszárd, 1992. p. 25–94. Wosinsky Mór: Tolna vármegye története az őskortól a honfoglalásig. Budapest, 1996. A történeti adatokhoz lásd: TMÖL Kammerer Ernő hagyatéka. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában III. köt. Budapest, 1897. Csorba Csaba: A Sárvíz mente településtörténete a X–XVII. században. Szerk.: Puskás Attila. In: TTT. III. köt. Szekszárd, (1972) p. 49–77. Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. Budapest, 1879. Györffy György: Besenyők és magyarok. Budapest, 1940. Kniezsa István: Magyarország népei a XI-ik században. Szent István király Emlékkönyv. Budapest, 1938. A név eredetéről: TMÖL Sióagárd nagyközség képviselő-testületi jegyzőkönyvei. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1997. Pataki József: Tolna megyei kalauz. Szekszárd, 1967. Tolna megye földrajzi nevei. Közzétette Hajdú Mihály, Király Lajos, Ördög Ferenc, Rónai Béla, Szabó József, Vadas Ferenc. Budapest, 1991.
Az anyavári törökök szomszédságában. A korra vonatkozó legfontosabb forrás: Velics Antal, Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek I–II. köt. Budapest, 1890. Tolna megye hódoltság kori történetével foglalkozó két legalapvetőbb munka: Dávid Géza: A simontornyai szandzsák a 16. században. Budapest, 1982. ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526–1566). Szerk.: Puskás Attila. In: TTT. II. Szekszárd, (1969) p. 5–66. Ezenkívül lásd még: Szakály Ferenc: A mohácsi csatától a szatmári békekötésig 1526–1711. Szerk.: V. Kápolnás Mária. In: Tolna mezőváros monográfiája. Tolna, 1992, p. 91–175. Thury József: Török történetírók II. köt. Budapest, 1896. Vas Előd: A törökkor. Tolna megye a mohácsi csatától a török kiveréséig. Szerk.: K. Balog János. In: Évszázadokon át I. Szekszárd, 1976, p. 99– 198. Vas Előd: Szekszárd az apátság alapításától a török kiveréséig (1061– 1686.). Szekszárd város történeti monográfiája I. köt. Szerk.: K. Balog János. Szekszárd, é.n. p. 39–62. A Janya várát ábrázoló metszetről: Gaál Attila: Az 1686 őszi felszabadító hadjárat grafikai lapjainak Tolna megyei vonatkozásai. Szerk.: Vadas Ferenc. In: WMMM évkönyve XII. köt. Szekszárd, 1984, p. 123–155.
Jegenicza főbíró otthonra lelt népe. Levéltári forrás: TMÖL összeírások. A rác problémáról: Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686–1703. Szerk.: K. Balog János. In: TTT. V. köt. Szekszárd, 1974, 5–99. p. Holub József: Szekszárd a törökök kiűzése utáni első évtizedekben. Szekszárd, 1936. Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye 1710–1720. Szerk.: K. Balog János. In: TTT. X. köt. Szekszárd, 1983, p. 33–125. Szita László: A szerbek visszavándorlása Baranya megyébe a Szatmári béke utáni években. In: Baranyai Helytörténetírás. Pécs, 1978. A szekszárdi apátság birtokviszonyairól: Csizmadia Andor: A szekszárdi prediálisok és utódaik a feudális korban. Szerk.: Puskás Attila. In: TTT. III. köt. Szekszárd, 1972, p. 5–39. Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. Budapest, 1879. Szilágyi Mihály: Szekszárd a kései feudalizmus korában (1686–1847.). Szerk.: K. Balog János. In: Szekszárd város történeti monográfiája I. köt. Szekszárd, é.n. p. 95–160. A Rákóczi-szabadságharc Tolna megyei eseményeiről: Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban (1703–1711.). Szerk.: Puskás Attila. In: TTT. II. köt. Szekszárd, 1969, p. 87–155.
Magyar és tót honfoglalók. Levéltári források: TMÖL összeírások; Tolna Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai 1654–1848; Szekszárdi Közalapítványi Uradalom iratai 1724–1938; Tolna Vármegye Törvényszékének iratai, 1701–1849. Az agárdi római katolikus plébánia Historia domusa; BML. A szekszárdi fiskális iratai. Felhasznált irodalom: Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon, Budapest, 1970, p. 248–257. Wellmann Imre: A gazdasági élet. Mezőgazdaság. Szerk.: Ember Győző. In: Magyarország története. Budapest, 1989, p. 507–627. Wellmann Imre: Magyarország gazdasága a 17–18. század fordulóján. Szerk.: Ember Győző, Heckenast Imre. In: Magyarország története. Budapest, 1989, p. 99–112.
Másfél száz év békességben. Az előző fejezetben felsorolt levéltári forrásokon kívül: TMÖL Tolna vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye, 1827–1896. Felhasznált irodalom: Az első magyarországi népszámlálás (1784–1787). Budapest, 1960, p. 188– 189. Cserna Anna, Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről. Szekszárd, 1986. Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest, 1976. Gaál Attila, Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. Szerk.: Mészáros Gyula. In: BBÁM Évkönyve II–III. köt. Szekszárd, (1971–1972) p. 271–330. Kisasszondy Éva: A reformkor. Tolna megye a hazáért és a haladásért. In: Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve I. köt. Szekszárd, 1976, p. 325–331. Szabadi Mihály: Miért szomorú a menyasszony? In: Tolna megyei Kalendárium. Szekszárd, 1994, p. 43–44. Vályi András: Magyarországnak leírása
I. köt. Buda, 1796.
A szentagárdiak. Levéltári források: TMÖL Szekszárdi Közalapítványi Uradalom iratai 1724–1938, Tolna Megyei Cs. Kir. Megyehatóság iratai 1850–1860. Tolna vármegye alispánjának iratai. Időszaki jelentések. Az iskolaügyről: Hajdu Lajos: Az alsófokú népoktatás fejlődése Tolna vármegyében (1770–1790). Szerk.: K. Balog János. In: TTT. IX. köt. Szekszárd, 1979, p. 105–224. Kosáry Domokos: A művelődés késő barokk változatai. Szerk.: Ember Győző, Heckenast Gusztáv. In: Magyarország története, 1686–1790. Budapest, 1989, p. 763–803.
Perczel nemzetőre, Kossuth katonája. Felhasznált irodalom: Horváth Árpád: A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában. Szerk.: Puskás Attila. In: TTT. Szekszárd, 1968, p. 85–135. Kisasszondy Éva: A polgári forradalom és szabadságharc kora. Tolna megye 1848–1849-ben. Szerk.: K. Balog János. In: Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve I. köt. Szekszárd, 1978, p. 431–440. Tolna megye 1848–1849-ben. Forrásgyűjtemény. Szerk.: Dobos Gyula. Szekszárd, 1998.
Jobbágyföldből parasztbirtok. Levéltári források: TMÖL Szekszárdi Földmérési Igazgatóság iratai, 1818–1943., Tolna Vármegyei Cs. Kir. Úrbéri Törvényszék iratai, 1700–1928. Felhasznált irodalom: Benda Gyula: Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez, 1767–1867. Budapest, 1973. A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája. Az összeírás főbb eredményei községenként I. köt. Budapest, 1897.
A Magyar Szent Korona Országainak állatlétszáma 1911-ik évi állapot szerint. Budapest, 1913. Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény, 1870– 1970. Községsoros adatok. Budapest, 1970. Vörös Antal: A magyar mezőgazdaság a kapitalista átalakulás útján, 1849–1890. In: A magyar mezőgazdaság a XIX–XX. században. Budapest, 1976.
A csendes változások évtizedei. Levéltári források: TMÖL Tolna Vármegye Árvaszékének iratai, 1876–1944. Tolna vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye, 1827–1896. Sióagárd nagyközség képviselőt-testületi jegyzőkönyvei, 1891–1950. Statisztikai gyűjtemények: A népmozgalom főbb adatai községenként, 1828–1900. III. köt. Budapest, 1974. A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Első rész. A népesség általános leírása községenként, Budapest 1902. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai. Budapest, 1912.
A mindennapok polgárosodása. Az előző fejezetben felsorolt levéltári források és statisztikai gyűjtemények. Iskolaügyre vonatkozóan: Kolossa Tibor: A dualizmus rendszerének kialakulása és megszilárdulása, 1867– 1875. Szerk.: Katus László. In: Magyarország története, 1848–1890. Budapest, 1979.
A közigazgatás terhei és áldásai. Levéltári források: TMÖL Sióagárd község képviselő-testületi jegyzőkönyvei, 1891–1950. Csizmadia Andor:
A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest, 1976. Csizmadia Andor, Kovács Kálmán, Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, 1978.
Háború és forradalmak. Levéltári források: lásd előző fejezet.
A törékeny béke évei. Levéltári források: lásd előző fejezet. Statisztikai adatgyűjtemények: Az 1920. évi népszámlálás. Első rész. A népesség főbb demográfiai adatai. Budapest, 1923. Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. Törvényhatóságok és községek (városok) szerint. Budapest, 1936. Az 1941. évi népszámlálás. Demográfiai adatok községek szerint. Budapest, 1976. Felhasznált irodalom: Berend T. Iván, Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon, 1848–1944. Budapest, 1975. V. Kápolnás Mária: A tejfeldolgozás története, 1882–1996. Szekszárd, 1998. Pór Edit: A magyarországi egyesületek címtára. Budapest, 1988.
Új utakon. Levéltári forrás: Az agárdi római katolikus plébánia Historia domusa. Statisztikai adatgyűjtemények: 1980. évi népszámlálás Tolna megyei adatai. Budapest 1981, 1990. évi népszámlálás Tolna megyei adatai. Budapest, 1992. Felhasznált irodalom: Kárpáti Andrásné: Sióagárd község újjáépítésének kezdetei a II. világháború után (kézirat).
Tulipános, péntő, csipkés frizura. Felhasznált irodalom: Ódor Ilona, Gungl Anna: Sióagárdi és a hozzá tartozó gazdasági épületek építészeti felmérése. WMMM Néprajzi Adattára. A viselettörténet mindeddig kevéssé feldolgozott, a témáról megjelent irodalom – a viselet ismertségéhez mérten – rendkívül szerény. Magyar Néprajzi Lexikon, Budapest, 1981. Ódor János: Sióagárdi női viselet rövid története. Szerk.: Szilágyi Miklós. In: BBÁM Évkönyve VII–VIII. köt. Szekszárd, 1979. p. 253–258.
