Források
Források
az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
bbám = Béri Balogh Ádám Múzeum
kh = Kammerer Ernő hagyatéka a Tolna Megyei Levéltárban
okt. jkv. = Ozora képviselő-testületének jegyzőkönyvei
o. nk. = Ozora nagyközség, község iratai
tmai =. Tolna megye alispánjának iratai
tmlf- = Tolna Megyei Levéltári Füzetek
tmöl = Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára
tm(ö)l = Tolna Megyei (Önkormányzat) Levéltár(a)
ttt = Tanulmányok Tolna Megye Történetéből
wmmm = Wosinsky Mór Megyei Múzeum
Hét domb gyűrűjében. Ozora természeti környezetéről, gazdaságföldrajzi adottságairól: Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica című művéből Tolna vármegye leírása. In: TTT. IX. k. Szekszárd, 1979. 327–364. Szerk: K Balog János.(Továbbiakban: K.B.J – Tudományos Gyűjtemény VI. k. Szerk: Vörösmarty Mihály, Budapest, 1828. 52. p. – Magyarország megyéi: Tolna Szerk. Szabó Géza Budapest, Kossuth 1986. – Pataki József: Tolna megyei kalauz, Szekszárd, 1967.– Dóka Klára: Folyószabályozás Tolna megyében a 19. században. In: TTT. IX. k. Szerk. K. B. J., Szekszárd, 1979. A Mezőföld természeti földrajza. Budapest, Akadémia, 1959. Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes Helynévtárában: Ozora: p. 286–289. In: BBÁM Évkönyve 1975– 1976. Szerk: Mészáros Gyula, Szekszárd, 1977.
Kilépve az ismeretlenségből. A különböző korok régészeti leleteiről, a település lakottságáról: Wosinsky Mór: Tolna vármegye története az őskortól a honfoglalásig Budapest, 1896. Franklin – Gábor József kézirata, Kalmár János leírása az ozorai hajítóbárdról. BBÁM és WMMM évkönyvei. – Bóna István: A XIX. század nagy avar leletei. In: A Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 1982–83. p. 81–160. Az Árpád- és Anjou-házi királyok időszaka rekonstruálásának forrásai: KH. TMÖL.– Érszegi Géza: Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig Megjelent Évszázadokon át 1. (Tolna megye történetének olvasókönyve Szerk: K. B. J., Szekszárd, 1978.– Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből kimaradt – Szerk: Gaál Attila, Szekszárd, WMMM 1998. – Fenyvesi László: Tolna vármegye középkori okleveleinek regesztái. TMLF. 8. k. Szekszárd, 2000. Szerk. D.Gy.
A frigy, melyből város született. Ozora felemelkedése, mezővárossá válása, Pipo kora: Engel Pál: Ozorai Pipo. Ozorai Pipo emlékezete, In: Múzeumi füzetek, Szekszárd, 1987. Szerk. Vadas Ferenc – KH. TMÖL – Érszegi Géza Évszázadokon át 1. k. Lásd az előző fejezetben. – Feld I.–Kisfaludi J.–Vörös L.–Koppány T.–Gerelyes L.–Miklós Zs.: Jelentés az ozorai várkastélyban és környékén 1981–1985-ben végzett régészeti kutatásokról In: BBÁM Évkönyve, Szerk: Vadas Ferenc, 1988. – Ozora, Várkastély Szerk. Dercsényi Balázs, Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára 660. szám, 2000. – Pataki József: Tolna megyei kalauz. Szekszárd, 1967. Kiss Gábor: Várak, várkastélyok. Budapest, Panoráma, 1984.
A Héderváryak címere alatt. A Hunyadiak, Jagellók kora: KH. TMÖL. – Fügedi Erik: A 15. századi magyar arisztokrácia. Budapest. – Statisztikai Közlemények, 1970. – Kovács Tibor: A Magyarországi humanizmus kora. Budapest, Akadémiai, 1955.
Török Bálint, török félhold. A Mohács utáni rendezetlen állapotok időszakának forrásai: Magyarország története. – KH. TMÖL.– Elekes Mária.: Enyingi Török Bálint Ozorán. PTFK, Szekszárd, 1964. – Hóman– Szekfű: Magyar történet III. k. Budapest, 1935. A település török megszállás alatti története (1543–1687.): Velics Antal–Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek I–II. k. Budapest, 1890.– TMÖL. Kammerer hagyaték. – Vass Előd. Tolna megye a mohácsi csatától a török kiveréséig. In: Évszázadokon át 1. Szerk: K. B. J. TML. Szekszárd 1978. – Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526–1566) In: TTT. II. Szerk. Puskás Attila, Szekszárd, 1969. – Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései In: TTT. IX. k. Szerk K. B. J., Szekszárd, 1980. – Káldy Nagy Gyula: Magyarországi török adóösszeírások Budapest, 1970. – Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban Budapest 1981.– Dávid Géza: A simontornyai szandzsák a 16. századaban Budapest, 1982. – Gaál Attila: A Dombóvár-békatói XVI–XVII. századi temető In: BBÁM Évkönyve X–XI.k. Szerk: Szilágyi Miklós, Szekszárd, 1982. p. 133–224.
Az Esterházy uradalmak központja. A felszabadító háborúk utáni időszakra: Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686–1703-ig. In: TTT. V. k. Szerk. K. B. J. Szekszárd, 1974. – Merényi Lajos: Az ozorai uradalom 1702-ben = in Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. 1904. p. 304–315. Az ozorai uradalom rendtartása 1702-ben Gazdasági Szemle 1904. (TMÖL mikrofilmtár) – TMÖL. KH – Kállay István: A magyarországi nagybirtokok kormányzata 1711– 1848. Akadémia Budapest, 1980. – Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi szabadságharcban (1703–1711) In.: TTT. II. k. Szerk.: Puskás Attila, Szekszárd, 1969.
Etetni kell, ha nyírni akarjuk! Betelepítések, fejlődés a XVIII. században: Levéltári források: TMÖL, Tolna vármegye nemesi közgyűlésének iratai (1654–1848.), Összeírások. – Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Budapest, 1970. – Az első magyarországi népszámlálás, 1784–1787. Budapest, 1960. – Hadnagy Albert: Ozora újjátelepülésének rövid története, 1696–1730 = in. Sárköz, 1956. 3–4. sz. – Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye In. TTT. X. Szerk.: K. B. J., Szekszárd, 1983. – Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. WMMM Évkönyve XVII. k. Szerk: Vadas Ferenc 1992.
Az 1766-os ozorai jobbágylázadásra és körülményeire: Hadnagy Albert: Tanulmányok Tolna megye parasztságának XVIII. századi történetéből. In: TMLF 1. k. Szerk.:Dobos Gyula (a továbbiakban: D. Gy.), Szekszárd, 1991.– Hadnagy Albert: Az ozorai jobbágylázadás története TMÖL. Kézirattár.
A legnagyobb, legtökéletesebb diadal. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ozorai vonatkozásai: Tolna megye 1848/49-ben. Forrásgyűjtemény. Szerk.: D. Gy., TMÖL. Szekszárd, 1998. – Kisasszondy Éva: A polgári forradalom és szabadságharc kora. In.: Évszázadokon át, 1. Szerk.: K. Balog János 1978. – Bodnár István: Szabadságharcunk ozorai diadala. Szekszárd, 1937. – Horváth Árpád: Tolna megyei 48-as szabadságharcosok nyomában. In: TTT. I. k. Szerk: Puskás Attila, Szekszárd, 1968. – D. Gy.: Emelt fővel. Perczel Miklós élet- és pályaképe In: TMLF. 3. k. Szerk: D. Gy., Szekszárd, 1992. – D. Gy.: „Életemet a hazának szentelem” Perczel Mór. Új Dunatáj 1998.
A megtorlástól a kiegyezésig. A neoabszolutizmus és a provizorium időszaka: TMÖL. V./760. Onk. iratai (1854–1950), Tolna megyei cs. kir. Megyehatóság iratai (1850–1860.) TMÖL. IV./152./a, – Felhő Ibolya (szerk.): Az úrbéres viszonyok … I. Dunántúl. Budapest, Akadémia, 1970.– Glósz József A neoabszolutizmus évei. In: Évszázadokon át. Szerk: K. B. J., TML, Szekszárd, 1985.
A békeidők nem hoznak virágzást. A dualizmus időszaka, a kiegyezéstől az első világháborúig: Levéltári források:TMÖL. Onk., Okt. jkv (1902–1914), TMAI, – Balassa Iván.: Az aratómunkások Magyarországon Budapest. Akadémia, 1985. – Tolna megye kézikönyve. Budapest, Ceba K. p. 518–520.
Háború, béke, háború. Az első világháború és a forradalmak időszaka: TMÖL. Onk., Onk. jkv. (1914–1918), intéző bizottság iratai (1919). Levéltári források az 1919–1944 közötti időre: TMÖL. Onk., Okt. jkv, TMAI. – Szilágyi János (szerk.): „Mindentudó” könyvkalauz Tolna vármegyéről, Kaposvár, 1929.
Útkereső évtizedek. 1945-től napjainkig. Levéltári források: TMÖL. TMAI (1945–1950).
Élet és harc forrása: a föld. Demográfiai adatok, értékelése: Az első magyarországi népszámlálás 1784-87. Budapest, 1960. – Magyar Statisztikai Közlemények népszámlálási kötetei: A népmozgalom főbb adatai községenként, 1828–1900. Budapest, 1974. – A népmozgalom főbb adatai községenként, 1901–1968. Budapest, 1969. Az 1941, 1949, 1960, 1970, 1980, 1990. évi népszámlálás kötetei. Budapest, 1950–1991.– Schranz Istvánné polgármester szíves közlései. Levéltári források: Onk., Okt. jkv., – A korlátolt forgalmi birtokok Budapest, 1893. – Dóka Klára: A vízimunkálatok Budapest, 1987. – Kiss Elemér: Alsódunántúl mezőgazdasága I–III. Kaposvár, Kultúra ny. – Mezőgazdasági munkabérek Magyarországon 1912. évben. Budapest, 1913.– Magyarország földbirtokosai
és földbérlői (gazdacímtár) 1925 és 1935. évi adatok alapján. Budapest, 1925, 1937. – Sósfalvi Béla: A mezőgazdasági lakosság csökkenése Magyarországon 1949–1960. K.B.J.: A huszas, harmincas évek tamási-ozorai szervezkedésének története = Tolnai Fórum, 1972. 3.sz. – A szőlő területekre: Történeti statisztika Budapest, 1986. 80. p – Dóka Klára: A vízimunkálatok. Budapest, 1987.
Mesterek, kereskedők, orvosdoktorok. Levéltári források: Onk., Okt. jkv., TMAI, Eredeti céh articulusok a TMÖL és a WMMM gyűjteményeiben. – Horváth Mihály: Ipar és kereskedés története Magyarországon a három utolsó század alatt Budán, MDCCCXL. – Dobsa László–Máriáss Imre (szerk): Magyar ipar és kereskedelem, Budapest, 1942. – Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek. Budapest, Akadémia, 1967. – Kovács Ferencné: Az ozorai tájmúzeum (kézirat, é. n. )
A hit és a település szolgái. A hitélet, ferences kolostor működése: TMÖL. KH., Ozorai rk. egyházközség Historia domusa. – Korizmics László.: Levelezés Ozorán. = in. Ismertető. 1841. 17. sz. A ferences kolostor feltárása: Nagy Emese: Az ozorai ferences kolostor. FolArch. XX. 1969. p. 135–151.
Iskola és kultúra a kolostortól napjainkig. Oktatás alakulása: Ozorai r. k. egyház iratai, Historia Dumus. – Ratio Educationis 1777, Istrukcio 1789. – Schranz István–Farkas Lajosné: Egy néptanító emlékére – Ozora nevelés és iskolatörténete 1848–1948. (kézirat, é. n.) – Schranz István: Ozora nevelés- és iskolatörténeti változásai. Ozora, 1990. (kézirat) – Szappanos József iskolaigazgató szíves közlései és a rendelkezésemre bocsátott Illyés Gyula Általános Művelődési Központ munkatervei, önismereti vizsgálódása nyújtott alapot e fejezet megirásához. – Szerk: Szilágyi János: Mindentudó könyvkalauz Tolna vármegyéről. Kaposvár 1929. Az iskolaügy és közművelődés legújabbkori történetéhez: O. Kt. ülésjegyzőkönyvei, Múzeumi évkönyv 1960, 1961. Az önművelésre, egyletekre és egyesületekre vonatkozó levéltári források: TMÖL.: Egyesületek, egyletek alapszabályainak gyűjteménye. – Az ozorai közművelődési „Népkör” megalakulásáról = Tolnamegyei Közlöny. 35. évf. 1907. 52. sz. p. 6. – Bodor Antal: Magyarország honismereti irodalma, 1527–1944. Budapest, 1984. – Ozorai r.k. egyház Historia Domusa. – A magyarországi egyesületek címtára Budapest, Művelődéskutató Intézet III. k. – Az Ozorai Járási Múzeumra: A Tolna Megyei Népújság tudósításai a községi eseményekről. – Kovács Ferencné: Az ozorai tájmúzeum (év nélkül, kézirat). – Általános iskola, majd Illyés Gyula Általános művelődési központ munkatervei, beszámolói, önismereti vizsgálódása kéziratok, amelyeket Szappanos József igazgató bocsátott rendelkezésemre.– Ruzsa László: Az ozorai művelődési otthon fejlődése (kézirat, é. n.).
Selyempille, kontydoboz. Poór Ferenc leírása a pilléről az Ozorai Füzetekben. – Kovácsné Biczi Erika: Ozora község népi hagyományainak feltérképezése, s felhasználásának lehetőségei az óvodai zenei nevelésben. Kaposvár, 1999. Szakdolgozat.
