Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
AO = Anjou-kori oklevéltár I–XII. (Szerk.: Kristó Gyula.) Budapest–Szeged, 1990–2000.
ÁUO = Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár I–XII. Budapest, 1860–1874.
FNESZ = Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I–II. Budapest, 1997.
MOL = Magyar Országos Levéltár
MOL DF = Magyar Országos Levéltár, diplomatikai fényképgyűjtemény
MOL DL = Magyar Országos Levéltár, diplomatikai levéltár
UB = Wagner, Hans–Lindeck–Pozza, Irmtraut: Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebeite der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg. I–V. Wien–Köln–Graz, 1965–2000.
VaML = Vas Megyei Levéltár
VMFN = Vas megye földrajzi nevei. (Szerk.: Bárdosi János et al.) Szombathely, 1982.
VSZ = Vasi Szemle
ZSO = Mályusz Elemér–Borsa Iván: Zsigmond-kori oklevéltár I–VII. Budapest, 1951–2001.
Dombok, vizek, erdők. A ma használatos hivatalos földrajzi tájleírás: Magyarország kistájainak katasztere I. (Szerk.: Marosi S.–Somogyi S.) Budapest, 1990. 432–440. o. A hagyományos földrajzi leírás: Kogutowicz Károly: Dunántúl és Kisalföld írásban és képekben. II. Szeged, 1936. 211–220. o. A két szemléletmód egyesítésének kísérlete Bokor Péter: Vas megye természetföldrajzi tájbeosztása. In: VSZ 43, 1989, 26–47. o. Néprajzi leírás: Kósa László–Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Budapest, 1983. 115. o. A helytörténeti viták legfrissebb példája Tar János: Helyesbített hiba. In: Dobszó-Oszkó. 7. évf. 3. sz. (2001. december) 7–9. o. A Hegyhát rövid természetföldrajzi leírása: A Vasi-Hegyhát. Kalauz turistáknak és természetbarátoknak. (Szerk.: Boda L., Orbán R.) Szombathely, (2000) 4–29. o. A régi vízrajzhoz: Pais László: A Zala vízgyűjtőjének régi vízrajza. Budapest, 1942. (Magyarország földrajzi nevei 2.). A Farkas-erdőről: Juhász Lajos: A vasmegyei Farkas-erdő a XVII. és XVIII. században. (Egy fejezet a magyar erdőtörténet Mária Terézia 1769-i erdőrendtartását megelőző korszakából.) In: Századok 71, 1937, 555–575. o.
Ősi utak népei. A marhahajtó útvonal leírása: Őze Sándor: 500 magyar levél a XVI. századból. Csányi Ákos levelei Nádasdy Tamáshoz 1549– 1562. II. Budapest, 1996. 326–329. o. (Bibliotheca Humanitatis Historica). Nádasdy Tamás oszkói keltezésű levelét említi Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri kapitányság története 1526–1598. Győr, 1999. 118. o. A Borostyánkő útról, a Nyugat-Dunántúl római kori és kora középkori úthálózatáról: Kiss G.–Tóth E.–Z. Czigány B.: Savaria-Szombathely története a város alapításától 1526-ig. Szombathely, 1998. 8. és 100–109. o. (Szombathely története 1.)
Szűk, keskeny völgy. Az Oskó vezérről szóló hagyomány VMFN, 530. o. A helynévmagyarázat helyi hagyományának hiányáról l. Pesty Frigyes helynévgyűjtése, Vas vármegye kötet, Alsó-Oszkó (20. f.), Felsőoszkó (200. f.) Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára. A korábbi névfejtések és adatok összefoglalása FNESZ II. 290–291. o. Az Eszék helynév és kapcsolatai: u. o. I. köt. 432. o. Johannes de Usk veszprémi püspökről Lukcsics, Josephus: Prolegomena. In: Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis. Tom. III. Ed.: Collegium Historicorum Hungarorum Romanum, Budapest, 1902. X–XV. o. Az Uszka helynévvel való kapcsolatról: Zágorhidi Czigány Balázs: Az Osskó~Oszkó családnév és Oszkó község neve. In: VSZ 52, 1998, 103-105. o. Az Oszkó helynév és az Oskó-Oszkó családnév kapcsolatáról l. az előbb idézett cikket. A Liptó megyei Osskó családról legújabban: Szluha Márton: Liptó vármegye nemes családjai. Heraldika Kiadó, 2000. 493. o. A ma élő Oszkó, Osskó családnevekről: Oszkó Zoltán: Oszkó község és családnév. Wiener-Neustadt, 1996. (Kézirat az Oszkói Polgármesteri Hivatalban.)
Falvak a sánc mögött. Határok járása. A határok szerepéről általában (sok oszkói példával): Takács Lajos: Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Budapest, 1987. A sarokhatárpontokra vonatkozó adatok: 1217: UB. I. 105.; 1334: UB IV. 276. sz.; 1340: VSZ 21, 1967, 598. o.; 1376: MOL DL 91831; 1760: MOL P 235 66. csomó nro. 672. Határjárások: 1291: ÁUO X. 66-67. o.; 1292: u. o. 93. o. Márkusfölde: 1394: MOL DL 7926; 1411: ZSO VI. 866. sz.
Ezen helységnek örökös földesurai. A Nádasd és a Geregye nemzetségről: Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest, 1900. 459–469, 841–852. o. Az Egervári családról részletesebben Srágli Lajos–Vándor László: Egervár. Bp., é.n. [2001] 15–35. o. (Száz magyar falu könyvesháza). A vasvári káptalanról: Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székeskáptalan történetének vázlata. In: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777–1977). Szombathely, 1977. 173–242. o. A középkori birtokosokra vonatkozó források kronológiai rendben: 1355: MOL DL 91079, 91080, 91482, 94088; 1365: MOL DL 94102; 1376–1377: MOL DL 103339, 94102; 1378: MOL DL 2473; 1381: MOL DL 94106; 1386: MOL DL 7195; 1391: ZSO I. 2297.; 1393: ZSO I. 2920.; 1393–1394: ZSO I. 3114, 3648; 1406: ZSO II/1. 4558. A XVI. századi birtokviszonyokról: Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. Budapest, 1990. 884. o. A török adóztatásról Stahl Ferenc: Vas megyei török hódoltság összeírása a XVII. század közepéről. In: VSZ 24, 1970, 114–122. o. (Idézet: 122. o.) A Széchenyi családról: Bártfai Szabó László: A sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi család története I–II. Budapest 1911–1913. A Festetics családról: Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. Budapest, 1928. További birtoktörténeti adatok: Vas megye helytörténeti lexikonához gyűjtött cédulaanyag, VaML.
Alsó- és Felsőoszkó lakosai. Okleveles említések: (1313): MOL DL 93968; 1391: ZSO I. 3648.; 1409: ZSO II/2 6672; 1412: ZSO III. 2410.; 1413: ZSO IV. 69.; 1414: ZSO IV. 2463, 2488, 2688.; 1415: ZSO V. 197, 710, 1008.; 1423: MOL DL 92621.; 1446: MOL DL 93014; 1462: MOL DL 93317; 1470: MOL DL 16931, 93425; 1485: MOL DL 93566; 1501: MOL DL 93689; 1523. évi urbárium: MOL DL 37307. 1548: MOL P650 Tallián cs. Lt. 1. csomó.; 1565: MOL E150 Magyar Kamara Archívuma, Acta ecclesiastica fasc. 8. fol. 90v.-91r.; 1558., 1588. és 1610. évi dicalis összeírás: MOL E158 Magyar Kamara Archívuma. Conscriptiones portatum. Comitatus Castriferrei. A török levél kiadása: Benczik Gyula: „… iszonyu böntetis alatt hagyánk és parancsolánk …” A fehérvári szandzsákbég hitlevele a Győrvár és Jánosháza környéki hódolt falvaknak az 1590-es években. In: Vasi Honismereti Közlemények 1991/2. sz. 72. o. Az 1649. évi török adóösszeírást l. az előző fejezetben; 1619: Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. Szombathely, 1992. 1473. sz. (Vas megyei levéltári füzetek 5.); 1651: MOL P 1315 Batthyány család lt. I. Ádám iratai, 4 csomó, Másolati könyv 313. p.; 1652: MOL P 1314 Batthyányi család lt. Missiles 701.; 1654–58: Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, XIII. 21. Vizkelety család levéltára 5. doboz. Fasc. 16. Nr. 31.
Csendes történelem. Urbáriumok: VaML Urbaria III. csomag. Szőlőhegyi articulusok: VaML Ügyvédek után maradt iratok, Vegyes ügyvédi iratok; Községi iratok: MOL P 275 Festetics család, Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok, fasc. 102a.; 1848-as adatok: VaML Vasvármegyei 1848–49. évi Honvédsegélyző Egyesület iratai, 1867. évi tagjegyzék; VaML Vas vármegye cs. és kir. biztosának iratai 2111/1849, 2130/1849;
Föld, föld… 1848. évi választói névsor: VaML Vas vármegye központi választmányának iratai, Rumi választókerület 1848. XIX. századi statisztikai adatok: Kovács Tibor: Vas megye népessége a XIX. században. 1804–1870. [Szombathely, 1970.] 1871. évi iparos-összeírás: VaML Körmendi járás, Hegyháti kerület, alszolgabírói iratok 297/1870, 370/1871. A Festetics-uradalom és bérlete: MOL P 274 Festetics család, Központi birtokigazgatás és gazdálkodás 214. csomó. Gazdálkodás a századfordulón és a két világháború között: Széles Gyula: A mezőgazdasági termelés története a Hegyháton 1895–1960. In: Vasi Szemle 24, 1970, 9–23, 178–209, 522–544. Egyéb gazdasági és hivatalos adatok: Magyarország földbirtokosai és földbérlői (Gazdacímtár). Összeállította és kiadja A Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1925. Vas vármegye és Szombathely megyei város általános ismertetője és címtára az 1931–32. évre. (Főszerk. F. Szabó Géza.) Vas megyei Tisztviselők Országos Egyesülete, 1932. Az iskoláról és a tűzoltóegyesületről l. Kovács József plébános cikkeit a faluújságban: Dobszó Oszkó, 1996 november–december, 1997. július, 1998. június.
A közös tanácstól a közösségi gondolatig. [Tompek Sándorné:] Olaszfa, Oszkó, Pácsony községek története. Kéziratos falukrónika 1970-ből, ill. folytatása 1985-ig. Polgármesteri Hivatal, Oszkó. Szökrönné Sári Ibolya: Oszkó község lakóinak életkörülményei és művelődési szokásaik. Kézirat, 1984, Teleház Oszkó. A Hegypásztor Körről és a színjátszó csoportról: Zágorhidi Czigány Csaba: Az oszkói szőlőhegy pincéi. Oszkó, 1989. Új kiadása a Hegyháti tanulmányok című sorozat II. köteteként jelent meg, Oszkó, 2000. 117–125. o. (második, bővített kiadás); Illés Péter: Megjegyzések a paraszti kultúra mint örökség helyzetéről. (Az oszkói szőlőhegy jelenlegi állapota kapcsán) In: VSZ, 56, 2002, 235– 252.; továbbá a Polgármesteri Hivatal és a Hegypásztor Kör irattára.
Falukép: ház, templom, temető. A templom műemléki leírása C. Harrach Erzsébet: Vasi műemlékek. Szombathely, 1983. 292–293. o. További adatok: A Szombathelyi Egyházmegye névtára. Schematizmus Dioecesis Sabariensis. Szombathely, 1972. 98–99. o.; valamint a plébánia levéltára. A vasútról: Lovas Gyula: 125 éves a sopron–kanizsai vasútvonal. 1865–1990. (Kézirat gyanánt.) MÁV Szombathelyi Igazgatóság [1990].
Újhold, új király. Néprajzi áttekintés a Hegyhátról: A Vasi-Hegyhát néprajzi sajátosságai. In: A Vasi-Hegyhát. I. m. 34–52. o. A hegyháti viselet leírása: Vasvármegye. Szerk.: Sziklay J.–Borovszky S. Budapest, 1898. 369. o. (Magyarország vármegyéi és városai.) Néprajzi gyűjtések és feldolgozások: Kérdőív Magyarország helységeinek néprajzi felderítéséhez. Oszkó, 1952. Savaria Múzeum, Néprajzi Osztály, Adattár K-276. 32. Népi műemlékek felmérése, 1965: u. o. NK-513.; Király Katalin: Az oszkói szőlőhegy története. Kézirat, 1985. u. o. NA 1525. Zágorhidi Czigány Csaba: i. m.; Illés Péter: i. m. Továbbá a szerző saját jegyzetei az 1980-as évekből, adatközlők: Varga Lajos (1897–1990), Varga Lajosné Végh Rozália (1901–1990), Orbán Józsefné Szabó Ilona (1901–1989) és Papp Gyuláné Recsetár Mária (1910–1995).
