Források

Teljes szövegű keresés

Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
DREK = A Dunántúli Református Egyházkerület Könyvtára, Pápa
DREL = A Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára, Pápa
DREM = A Dunántúli Református Egyházkerület Múzeuma, Pápa
Ila–Kovacsics, 1964 = Ila Bálint–Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona I., Budapest, 1964.
LDM = Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
MOL = Magyar Országos Levéltár, Budapest
Nagy Iván = Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal (I–XII. kötet), Pest, 1857–1868.
NÉ = Néprajzi Értesítő
Régészeti topográfia = Veszprém megye régészeti topográfiája. A devecseri és a sümegi járás. Magyarország régészeti topográfiája 3. (Szerkesztő: Bakay Kornél.) Budapest, 1970.
VeML = Veszprém Megyei Levéltár, Veszprém
VMHT =Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok
VMMK = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei
Források földje. A község tágabb természetföldrajzi környezetének bemutatásához az alábbi szakmunkákból merítettem: Magyarország kistájainak katasztere I–II. (Szerkesztette: Ádám László, Marosi Sándor, Szilárd Jenő.) MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 1990. Pápa-Devecseri-sík.; Bognár Ede: Pápa településföldrajza. Pápa, 1943. E kötetnek különösen az első fejezete (A Pápai-síkság és szomszédai) szolgált hasznos információkkal. Dornyai Béla: Bakony. Részletes magyar útikalauzok, II., A Dunántúl 5., Budapest, 1927 és a Bakony–Balaton-felvidék című útikalauz (szerkesztette: Mészáros Gyula, Budapest, 1983) szintén fontos adatokat tartalmaznak e térségre vonatkozóan.
A rengeteg árnyékában. A forrásokról és általában a földrajzi nevekről bőséges ismeretet nyújt a Veszprém megye földrajzi nevei című sorozat III. kötete: Az ajkai járás. (Szerkesztette: Balogh Lajos és Ördög Ferenc.) Budapest, 1991. A földrajzi névgyűjtést Dezső Sándor nyugalmazott tanító végezte Noszlopon nagy alapossággal, helyismerettel.
Kincs a falu alatt. A helyi szénbányászat történetének összefoglalását adja A magyar szénbányászat évezredes története című munka II. kötetében Kozma Károly (Budapest, 1996). A fejezet megírásához dr. Galambos István nyújtott szakmai útmutatást, segítségét ezúton is köszönöm. Ifj. Trombitás Endre: A csodálatos hatás című versét családja bocsátotta rendelkezésemre. A Trombitás család minden segítségét ezúton köszönöm meg.
Nuztupc és szomszédai. A témakör alapmunkái: Ila–Kovacsics, 1964 és a Régészeti topográfia megfelelő szócikkei. A földrajzi nevek értelmezéséhez Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (Budapest, 1988.) adott fontos információkat s ugyancsak haszonnal forgattam a különböző helységnévtárakat. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, III. (Budapest, 1897.) is számtalan értékes adatot tartalmaz a térségre vonatkozóan. A kor általános áttekintésében Bartha Antal: A magyar honalapítás (Budapest, 1987.) és Kristó Gyula: Magyarország története 985–1301 (Budapest, 1998.) munkái voltak a legfontosabbak számomra, különösen a nyugati szlávok tekintetében. Tegye történetéhez felhasználhattam a MOL 044346 és 044356 jelzetű oklevél regesztáit. A mellékelt térkép Somfai Balázs levéltáros munkája. Sokoldalú segítségét köszönöm, s ugyancsak köszönettel tartozom kolléganőjének, Márkusné Vörös Hajnalkának szíves útmutatásaiért.
Királyi és hercegi népek. A bogdáni kiváltságlevélről részletesen írt Solymosi László Hospeskiváltság 1275-ből című tanulmányában. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. (Szerkesztette: Kredics László.) Veszprém, 1984. 17–100. A különleges történeti forrással foglalkozik még Szűcs Jenő: Egységesülő jobbágyság a 13. században (Századok, 1981. 1. sz. 3–65.) és újabban Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágyságról Magyarországon című könyvében. (Budapest, 1998.) Éri István: Veszprém megye középkori településtörténeti vázlata című tanulmánya szintén lényeges adalékokkal szolgált. VMMK 8. Veszprém, 1969. 199–216. Hasznosak voltak Solymosi László másik tanulmányának adatai is: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. (Szerkesztette: Kredics László.) Veszprém, 1984. 121–239.
Civódó nemesek. A nemesi családok geneológiájához a következő alapműveket vettem kézbe. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, I. (Budapest, 1900.); Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára XIV–XVII. század (Budapest, 1993.) és Nagy Iván e témájú írásai. A bakonybéli apátság birtoklásáról leginkább Sörös Pongrác: A bakonybéli apátság története című művét használhattam (Budapest, 1903.) A pannonhalmi Szent Benedek rend története című sorozatból. Okleveles adatokat tartalmaz még a Hazai Okmánytár III. év IV. kötete (Győr, 1866. és 1867.), valamint a Zsigmond-kori oklevéltár I. kötete, 1387–1399. (Összeállította: Mályusz Elemér, Budapest, 1951.) Itt és más fejezetek írásánál is figyelembe vehettem Noszlopi Noszlopy Gáspár: A noszlopi római katholikus plébánia, valamint Noszlop község történetéhez tartozó, részben hiteles kútfők, részben fennmaradt családi hagyományok alapján összeállított adatok című kéziratának egyes részleteit. A kézirat másolata a noszlopi katolikus plébánia tulajdonában van. Ila–Kovacsics, 1964 kéziratos anyagát ugyancsak beépítettem a fejezetbe, másutt is felhasználtam adatait. (LDM Helytörténeti Adattára ltsz. n.)
Midőn a pogányság a földet elrabolván… A mohácsi vész utáni megyei eseményekre vonatkozóan főként ezeket a szakmunkákat vettem alapul. Hungler József: A török kori Veszprém. Veszprém, 1996.; Veress D. Csaba: Várak a Bakonyban. Budapest, 1983.; Az adóztatásról, Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest, 1981.; Pákay Zsolt: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján, 1531–1696. Veszprém, 1942. és Matuz József: A székesfehérvári szandzsák 1563–1565. évi adóösszeírásai című, 1986-ban Bambergben megjelent könyvének idevágó adatait használhattam. Veress D. Csaba másik munkája, a Devecser évszázadai című könyve (Veszprém, 1996.) is több információt adott a kistérség történetéről. Fontos adalékokra bukkantam még Bartza Pál: Jegyzés a Noszlopi Eklésiáról 1808. című kéziratában. DREK Kézirattár O.970.
Jobbágyvilág, gyarapodás. Bartza Pál jegyzése kiváltképp erre a korra tartalmaz értékes adalékokat. Tegyey Katalin mondáját Dezső Sándor közlése és a saját gyűjtésem alapján írtam le, s felhasználtam Noszlopy Gáspár kéziratát, valamint Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül című művének idevonatkozó részletét. (Budapest, 1900.) E témáról lásd még: Ács Anna: „A halott hazajön a temetőből.” In: Múzeumi Diárium. Veszprém megyei múzeumi napló az 1991. esztendőre. Veszprém, 1991. 20–22. Noszlopy Gáspárról és felmenőiről Andrássy Antal: Egy köznemesi család – a Noszlopyak – élete és gazdálkodása a XIX. század első felében Somogyban címmel írt tanulmányt. In: Dunántúl településtörténete VI. PAB-VEAB Értesítő 1986. (Szerkesztette: Somfai Balázs.) Veszprém, 1986. 353–362. A helyi nemesség közigazgatásáról Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII. és XIX. századból című könyve ad tájékoztatást (Veszprém, 1999.), és Hudi József: Veszprém vármegye nemessége 1848 előtt című tanulmánya kiváló összefoglalás a témáról. PAB-VEAB Értesítő 1986. 339–351. Nemes Noszlopi Helység pecsétjének leírását Rainer Pál történész kollégámtól kaptam meg, köszönöm önzetlen segítségét. Levéltári forrásaim erről a korról: Nemesi összeírások: VeML IV.1. e.cc./23.d. 1780. évi; VeML IV.1./e/cc. 1819-1820; VeML IV.1/e/cc. 1846.16. Urbáriumok: VeML IV.1/9/aa. 1769. – Veszprém vármegye az 1715. évi országos összeírásban: MOL N 78.; A pápai Gróf Esterházy Károly Kastély és Tájmúzeum történeti dokumentumgyűjteményének számos noszlopi vonatkozású iratanyagát bocsátotta rendelkezésre dr. László Péter igazgató: ltsz: 63.10.415; 63.10.4.20 és 63.10.4.26. Segítségét hálásan köszönöm. A korabeli népesség összetételéről – az első magyarországi népszámlálás (1784–1787) című kötet adatait elemeztem. (Szerkesztette: Danyi Dezső és Dávid Zoltán, Budapest, 1960.) A nemesi felkelésről levéltári anyag alapján írhattam VeML IV. 1/f Nemesi felkelés iratai. A koleráról Dávid Zoltán: Az 1831. évi kolera pusztítása Veszprém megyében című tanulmányát használhattam. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. (Szerkesztette: Kredics László. Veszprém, 1984. 293–312.) Továbbá a noszlopi katolikus egyház Historia Domusa és a református gyülekezet anyakönyvei és egyéb fennmaradt iratai szolgáltattak adatokat. Fényes Elek könyvének Noszlop címszava ugyancsak fontos forrás volt erre a korra: Magyar Országnak s a hozzá csatolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. 2. javított kiadás. Pest, 1841. Noszlopy Ignác és a Noszlopi Nemes Helység hitelezett Elöljáróinak levelei a református gyülekezet iratai között maradtak fenn. A köznemesség helyzetéről Hudi József: Veszprém vármegye politikai elitje a XVIII–XIX. században (1711–1918) című tanulmánya adott széles ívű áttekintést. In: Az átmenet avagy Veszprém megye a rendszerváltás időszakában. Veszprém, 1995. 25–61.
Noszlopy szabadcsapatától Piavéig. Az 1848–49. évi események áttekintéséhez Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak 1848/49-ben című alapos tanulmányát használhattam. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. (Szerkesztette: Kredics László. Veszprém, 1984. 337– 530.) Levéltári forrásaim a szabadságharc időszakára: sorkötelesek összeírása, VeML IV. 101. 6. és a bizottmányi ülések jegyzőkönyvei, 191/ 1849. Az 1853. évi devecseri járási főbírótól érkezett leveleket Noszlop Helység Jegyző Könyve (1853–1890) tartalmazza. Az úrbéri szerződéssel és a későbbi perekkel részletesen foglalkozik a Historia domus. Az országos vásár engedélyeztetésének iratanyaga a MOL K 168, K 184-ben található. Sok adatot felhasználhattam a népszámlálások összeírásait közzétevő kötetekből és a helységnévtárakból. A hegyközségről tájékoztat A Noszlopi Hegybirtokosok Jegyző Könyve 1892–1947. (A szerző tulajdonában.) A református gyülekezet jegyzőkönyvei fontos adalékokat tartalmaznak erről a korról. A kivándorlásról jó áttekintést nyújt a Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozata 67. kötete: A Magyar Szent Korona Országainak kivándorlása 1899–1913. (Budapest, 1918.) Emellett a helyiek visszaemlékezéseit építettem be ebbe a fejezetbe is. Sebestyén Sándorról és más jeles noszlopiakról életrajzi összefoglalásokat tett közzé a Veszprém megyei fejek 1929 című kötet. (Szerkesztette: Hahn Ferenc, Zsadányi Oszkár. Veszprém, 1929.) Az első világháború helyi történetéhez családi dokumentumokat kaptam tanulmányozásra és A magyar tüzérség története című könyvet forgathattam haszonnal. (Szerkesztette: Felszeghy Ferenc és Reé László. Budapest, é. n.)
Viharos évtizedek, újrakezdett évek. A faluról alapvető adatokat közöl Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924.) és Veszprém vármegye alispáni iratai: az 1925. és az 1942. évi közigazgatási adattár. VeML IV. 403. Gvárdián József plébános a Historia domusban számos fontos helyi eseményről tett említést ebből a korszakból. Forrásunk volt még a Nemes Közbirtokosság 1930-ban indított jegyzőkönyve. A második világháború térségünkbeli históriájáról Veress D. Csaba: Veszprém megye felszabadításának története című tanulmánya ad áttekintést. In: VMMK 9. Veszprém, 1970. 275–328. Tamás József honvéd utolsó tábori lapjára dr. Gáncs Lajos hívta fel a figyelmemet. Segítségét köszönöm. A helyi harcokról, leventesorsról a falubeliek visszaemlékezései és Ács Pál kéziratos háborús naplója alapján írhattam. Az 1945 utáni pártéletről a nemzeti bizottsági iratok tájékoztattak. VeML XVII./ 70. Noszlop Község Nemzeti Bizottság iratai 1945–48. Az első évtized lényegesebb változásairól, A devecseri járás története 1945–1955. (Összeállította: Metzner Lászlóné. Devecser, 1955.) A villamosítás adatai Magyarország város- és faluvillamosítási kézikönyvéből származnak. (Szerkesztette: Zsidai József. Budapest, 1957.) Fontos információkat kaptam Gáncs Lajos: Termelőszövetkezetek és társulásaik fontosabb adatai című írásából. In: Veszprém megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei 1948– 1983. (Szerkesztette. Erdélyi György. Veszprém, 1985.) Az 1957. márciusi–áprilisi devecseri eseményekről a visszaemlékezéseken túl Veress D. Csaba: Devecser évszázadai című könyve tájékoztat. (Veszprém, 1996.) Takács Jánosról fia és a falubeliek beszéltek, Sztankay József tollából pedig 15 évre ítélte önmagát címmel cikket közölt róla a Napló 1964. december 6-i száma. A falu fejlődéséről Szilágyi Károly: Noszlop címmel terjedelmes írást adott közre a Napló 1979. június 14-i számában. A helyi közigazgatásról Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztása és tanácsi vezetői (1945)1950–1981 című kötetének adatait vehettem alapul. (Veszprém, 1982.) A településről összefoglaló leírást ad és lényeges adatokat ismertet Veszprém megye kézikönyve II. kötete, Veszprém megye községei. (Főszerkesztő: Hamar Imre. Szekszárd, 1998.) A Noszlop címszó dr. Gáncs Lajos munkája. A falu 2000. évi helyzetéről Pintér Ferenc polgármestertől és munkatársaitól kaptam információkat. Minden támogatásukat köszönöm, különösen Jánosi Líviának tartozom hálával.
Kálomisták, pápisták, lutheránusok. A fejezet megírásához kitűnő forrásnak bizonyult Bartza Pál lelkész kézirata. Sok ismeretet meríthettem Csonkáné Nagy Judit: Adalékok Noszlop történetéhez című kiváló szakdolgozatából. (Győr, 1983.) Hasznos adatokat nyertem a helyi református gyülekezet anyakönyveiből, jegyzőkönyveiből és egyéb irataiból, valamint Tóth Endre: A pápai református egyházmegye története című összefoglaló munkájából. (Pápa, 1927.) Csont Tamás nagytiszteletű úr segítségét hálás szívvel köszönöm. A noszlopi evangélikusokról néhány adalékot közöl Görög Ernő: A veszprémi evangélikus egyházmegye története című műve. (Pápa, 1926.) A középkori templomról említést tesz Koppány Tibor: Középkori templomot és egyházas helyek Veszprém megyében című tanulmánya (VMMK 6. Veszprém, 1967. 117–150.) és dr. Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban című kötete. (Budapest, 1907.) A katolikus templomról és építőmesteréről értékes adatokat közöl Cs. Dobrovits Dorottya: Építkezés a 18. századi Magyarországon. (Az uradalmak építészete.) Művészettörténeti Füzetek 15. (Budapest, 1983.) A katolikusokra vonatkozóan legfontosabb forrásom a Historia domus volt, és haszonnal forgathattam a schematizmusokat. Pfeiffer János két munkája sok adalékkal szolgált: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (Veszprém, 1947.) és A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630–1950) püspökei kanonokja, papjai. (München, 1987.) Ádám Iván noszlopi működéséről Molnár István: Emlékezés Ádám Ivánra. (VMMK 4. Veszprém, 1965. 5–16.) Színes adatokat nyertem László Péter: Gróf Esterházy Károly gyászszertartása Pápán című cikkéből. (Lapok Pápa történetéből. Különszám. 2000.) Jól tudtam használni Noszlopy Gáspár kéziratának és Kiss István: A pápai plébánia története című könyvének idevágó részleteit. (Veszprém, 1908.) Ebele Ferenc plébános úr minden segítségét ezúton köszönöm meg.
Mózes népének emlékezete. A megye zsidóságára vonatkozóan Hudi József ad áttekintést: A pápai zsidó község és önkormányzata 1748–1848. In: …és hol a vidék zsidósága??? (Szerkesztette: Deák Zita–Csoma Zsigmond–Vörös Éva. Budapest, 1994.) Legfőbb forrásom e fejezet megírásához az 1848. évi zsidó összeírás volt. (VeML IV. 1. h. Devecseri járás.) Felhasználtam még Noszlop Helység Jegyzőkönyve adatait és a Vass család levéltárának iratanyagát. Öszterreicher Manóról a helyiek visszaemlékezésén túl Csizmadia Hajnalkának az özveggyel készített interjúját vehettem alapul, amelynek kéziratát Ebele Ferenc szívességéből kaptam meg.
Oskolák, mesterek, egyletek. Bartza Pál jegyzése, Tóth Endre összefoglaló munkája és a Historia domus szolgáltatták a legfontosabb információkat ebből a témakörből. Bakonyi Dezső: A Noszlopon született református lelkészek életének rövid története című munkája (1996) és Fáber Kovács Gyula: Ballag már a vén diák (Pápa, 1932) regénye számos érdekes adalékot adtak. Köszönöm, hogy id. Trombitás Endre és családja felhívták a figyelmemet e két könyvre. Gaal Sándorról a Veszprémmegyei fejek című kötetben olvashatunk, és több újságcikkben emlékeztek meg róla. Kutasi Kovács Lajos: Veszprém egyik legnépszerűbb emberénél. (Veszprémi Hírlap 1942. ápr. 19.); dr. M. Tóth Antal: Emlékezés Gaal Sándorra. (Napló, 1992. IX. 25.); Ebele Ferenc: Emlékezés Gaal Sándorra. (Napló, 1992. X. 20.) Csizmadia Imre életrajzát és munkásságát Leszner József: Nótakedvelőknek című munkája ismerteti. (Budapest, 1986.) Noszlopi Emma segítségével lett tudomásom a falu nevezetes szülöttéről, köszönöm neki. Zsigmond Gyuláról a helyiek emlékeztek meg tisztelettel és szeretettel, valamint a Veszprémmegyei fejek című kötet tartalmazza főbb életrajzi adatait. Ács Anna tanítónőről és Noszlopy Gáspárról Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék című kötetében leltünk adatokra. (Budapest, 1937. Személyi adattár.) A Művelődési és Sportház működéséről Magyar Istvánné tájékoztatott. A Magyar házaspár minden támogatását megköszönöm. Az általános iskoláról Jambrich Ernő igazgató úrtól kaptam pontos információkat. Vass Ildikónak külön hálával tartozom sok szíves segítségéért. Kovács Balázs olimpikon sajtójából csak kettőt emelek ki: Veszprém megyei sportolók Sydneyben. (Veszprémi 7 Nap, 2000. VIII. 25.) és Csepi Anikó: Noszlopért is fut majd az olimpián. (Napló, 2000. VIII. 31.)
Ég, mint Noszlop. A szóláshasonlatról: O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. III. kiadás (Budapest, 1982.) és Beke Ödön: A pápavidéki nyelvjárás. (Budapest 1905.) A tüzekre és a településszerkezetre vonatkozóan számtalan elszórt adatot találtam a református gyülekezet jegyzőkönyveiben, a Historia domusban és Noszlop Helység Jegyző Könyvében, a dudari református egyházközség iratai közt: DREL III. 43. Vegyes jegyzőkönyv. 1814-1883. Köszönöm Boros István levéltárosnak, hogy noszlopi anyagát rendelkezésemre bocsátotta.
Páputcától a Tyukászbódítóig. A falu településszerkezetének változásairól és a házak, gádorok, keresztek változatairól, a településen használt formákról és építőanyagokról szóló fejezethez a következő anyagokat használtam fel: a közös udvarokról a helyi gyűjtés mellett lásd Ács Anna Közök a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. In: A Balaton-felvidék népi építészete. (Szerkesztette: Cseri Miklós–S. Lackovits Emőke. Szentendre–Veszprém, 1997.) A Papp-kúriáról felhasználhattam Dózsa Géza építészmérnök szakszerű leírását és felmérését. Köszönöm a munkámhoz nyújtott széles körű segítségét. Összefoglalóan az építészeti leíráshoz Vajkai Aurél: Veszprém megye népi építkezése című tanulmánya adott bőséges információt. (NE 1940. 1–22., 310–346.)
Már minekünk vagyon kedvünk. E fejezet zömmel saját gyűjtésemen alapul. Minden falubelinek köszönöm, hogy nagy türelemmel és megértéssel támogatták munkámat. A háromkirályozás és a Balázs-járás szövege Sebestyén Gyula: Magyar Népköltési Gyűjtemény (Dunántúli gyűjtés) című kötetéből származik. (Budapest, 1906.) A búcsújárásról Weisz Judit: A búcsújárás című kéziratát kaptam meg Ebele Ferenctől. (Noszlop, 1987.) A noszlopi búcsúról részint írt Ács Anna: Oh, azok a régi búcsúk! Bakony–balatoni kalendárium 2001. (Veszprém, 54–61.) Szigeti Mária életrajzát, munkásságát ismerteti: Ékes tárgyak üzenete. Napjaink népművészete, népi iparművészete Veszprém megyében. (Szerkesztette: Mészáros Veronika. Veszprém, 2000.) A noszlopi Helytörténeti Gyűjteményről Czepek Béláné írását használtam fel: Helytörténeti Gyűjtemény Noszlopon. VMHT XIX. (Szerkesztette: dr. Tóth Dezső. Veszprém, 2000. 75-76.) A Veszprém Megyei Levéltár kéziratos térképek gyűjteményéből a következő térképeket használtam: 43. Noszlop község külterületének térképe 1839 (Halász Ignác műve) T-288; 44. Becsepuszta térképe, 1794 (Gerlisch János műve) T-656; 45. Noszlop község belterületének térképe, 1839 (Halász Ignác műve) T-286; 46. Tegyei puszta térképe, 1884 (Stetina Vince műve) T-285. Továbbá a VeML képeslevelezőlap-gyűjteményéből: Noszlop (mozaikos lap, 1930) három képpel.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages