Források

Teljes szövegű keresés

Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
PL – Esztergomi Prímási Levéltár
KDM – Kuny Domokos Múzeum, Tata
KEMÖL – Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára
MOL – Magyar Országos Levéltár
PBFL – Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltára
GYPL – Egyházmegyei Levéltár Győr, Győri Püspökség Levéltára
A Duna s a Gerecse mezsgyéjén. Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város. (Szerk.: Borovszky Samu.) Budapest, 1907.; Komárom-Esztergom megye kézikönyve, [Tatabánya]1997.; Vendégváró útikönyv. Miskolc, 1996.; Mikoviny emlékülés. Almásfüzitő, 1997.; Magyar életrajzi lexikon. Budapest, 1969.
Rég múlt korok emlékei. Képes körséta Komárom-Esztergom megyében. Tatabánya, 1992.; Komárom, Magyarország megyéi. Budapest, 1975.; V. Vadász Éva: A tudomány segítőtársai (Lenhardt György). In. Új forrás 1974. 3.; Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. II. Budapest, 1897.; Trattner–Károlyi: Kis tükör. Buda, 1850 körül; Wenzel G.: Árpádkori új okmánytár II., XI.; A pannonhalmi főapátság története. Budapest, 1902–1916. I.; Baranyay J.: Régi utazások Komárom megyében. Budapest, 1928.; Archeológiai Értesítő, 1887.; Fülöp Mihály: A császár bora. Tatabánya, 1986.; Barkóczi L., Bóna L, Mócsy A.: Pannónia története (egyetemi segédkönyv) Tankönyvkiadó, Budapest, 1963.; Révai nagy lexikona II.; Hóman Bálint–Szekfű Gyula: Magyar történelem Budapest, 1936.; László Gyula: A népvándorlás művészete Magyarországon, Budapest, 1974.; Unger M.–Szabolcs O.: Magyarország története, Budapest, 1976.; Anonymus: Gesta Hungarorum. Magyar Helikon, Budapest, 1975.; Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város. (Szerk.: Borovszky Samu.) Budapest, 1907.; Komárom megye története. Tatabánya, é. n.. I.; Neszmélyi Református Lap 1932. X. 9.; Boldizsár Iván: Magyarország, Budapest, 1955.; Szatmári Sarolta: Komárom megye a népvándorlás korában. In.: Komárom megye története I. Komárom, 1988; Szatmári Sarolta: Avar kori lelőhelyek Komárom megyében. In.: Komárom megye története I. Komárom 1988.; Kralovánszky Alán: Honfoglalás kori leletek Dunaalmáson, Tatán. In.: Komárom megye története I. Komárom 1988.; Vékony Gábor: Komárom-Esztergom megye a honfoglalás korában. In.: Magyarok térben és időben. Komárom-Esztergom megyei tudományos füzetek 11. Tatabánya 1999.
Virágzó középkor. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1987.; Lauringer Ernő: A magyar közintézmények történeti fejlődése. Szentgotthárd, 1922.; Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. III. Budapest, 1897.; Kristó Gyula: Aranybullák évszázada. Budapest, 1976.; Dénes József–Sándorfi György: Terepbejárás 1985. KDM. Tata; Gyulai Rudolf: Törökvilág Komárom vármegyében. Komárom, 1894.; PL. Q. No. 28. I. Károly 1317. augusztus 2-án megerősíti 1315. évi oklevelét, melyben Tamás érseknek adományozta Komárom várát és városát; A pannonhalmi főapátság története. Budapest, 1902–1916.; Pór Antal: Neszmélyi Miklós Nagy Lajos király tanítója. Katholikus Szemle 1907/1.; PBFL: Capsa 2. lit. O. az Anjou-kori okmánytár. Szerk.: Nagy Imre. Budapest, 1884. (ugyanennek az oklevélnek a kiadását egy XVIII. századi másolásai hibát átvéve tévesen Almásra teszi); Magyar életrajzi lexikon. Budapest, 1982.; Lauringer Ernő: A magyar közintézmények történeti fejlődése. Szentgotthárd, 1922.; Pór Antal: Neszmélyi Miklós Nagy Lajos király tanítója. Katholikus Szemle 1907/1. 5–6.; MOL Diplomatikai Fényképtár 207285.; PBFL, Capsarium 487. 2-T. 1339. december 13.; Veszprémi regeszták. 1301–1387. (Összeáll.: Kumorovitz L Bernát.) Budapest, 1953. 201.; A pannonhalmi főapátság története Budapest, 1903. II.; Oklevéltár Visegrád. 1364. aug. 22.; Zsigmond kori oklevéltár. (Szerk.: Mályusz Elemér.) Budapest, 1956. II/1. (1400– 1410).; Zsigmond-kori oklevéltár. I. 1387–1399. (Szerk.: Mályusz Elemér.) Budapest, 1951.; Pozsony (Bratislava) város lt. Lad. 28. nr. 34. MOL. Fkgy.; Zsigmond-kori oklevéltár II/1. 1400–1406. (Szerk.: Mályusz Elemér.) Budapest, 1956.; Baranyai József: Fejedelemjárás Komárom vármegyében. Budapest, 1912.; MOL Dl. 87960.; Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv, Tatabánya, 1988.; Tratner–Károlyi: Kis Tükör. Pest, 1850.; Kottaner Jánosné emlékiratai. A korona elrablása 1439–1440. Budapest, 1978.; Révai nagy lexikona XVIII. 614.; PL Q. Nr. 36.
Egy tehetős mezőváros. Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv, Tatabánya, 1988.; Takáts Sándor: Fejezetek Komárom művelődés és gazdaságtörténetéből. Tatabánya, 1996.; Bél Mátyás: Az újkori Magyarország Földrajzi-történelmi ismertetése. Komárom vármegye. Tatabánya, 1989.; Fényes Elek: Komárom vármegye leírása. Pest, 1848.
A Török Birodalom végvidékén. Perjés Géza: Mohács. Budapest, 1979.; Ortutay András: Neszmély mezőváros Mátyás kori oklevele. In. Mátyás király és a vidéki Magyarország. Tata, é. n.; Szinán csausz: Az 1543. évi hadjárat története. Bécs császári és királyi könyvtár, Historia Osm. 47. sz. kézirat. In. Thúry József: Török-Magyarkori emlékek. Budapest, 1896.; Gyulai Rudolf: Török világ Komárom vármegyében. Komárom, 1894.; Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest, 1943.; Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város. (Szerk.: Borovszky Samu.) Budapest, 1907.; Velics Antal: Magyarországi török kincstári defterek. Budapest, 1886–1890. I–II.
Forrongó évtizedek. MOL. Zichy család levéltára. P 707. rakt. sz. 118. Fasc. 152. No 1–11.; Szabó István: Neszmély. In. Képes Kálvin kalendárium az 1994. évre. Budapest, 1994. 175-176.; MOL. Zichy család levéltára. Fasc. 148/a. No. 1.17.; Csorba Csaba: Regélő várak. Budapest, 1997.; Történelmi… forrásszemelvények. Budapest, 1967.; Unger Mátyás–Szabolcs Ottó: Magyarország története. Budapest, 1976. 9.; MOL. Zichy család levéltára. P 707. rakt. sz. 118. Fasc. 152. No 1–11.; MOL Kamarai Levéltár: Ferberth család levéltára. Fasc. 16. p. 196.; Baranyai József: Régi utazások Komárom vármegyében. Komárom, 1928.; KEMÖL Komárom vm. jkv. 1690. szept. 2.; KEMÖL 63-11-80 Kom. Vm. Törvényhatósági iratok. Vizsgálat szökött neszmélyi jobbágyok ügyében.; Tóth Ferenc: Neszmély község helytörténeti gyűjteménye. Neszmély, 2000. (Kézirat.)
Robot és urbárium. Köpeczi Béla–Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Pozson, 1976.; Ballagi Aladár: XII. Károly és a svédek átvonulása Magyarországon 1709– 1715. Budapest, 1922.; KEMÖL Komárom vm. Törv. Hat iratai 63-11-53 – Neszmély határbejárása; Acsádi Ignác: Magyarország a pragmatica sanctio korában. Budapest, 1896. 63–64.; KEMÖL Komárom vármegye Törv. Hat iratai 63-11-53 – Neszmély határbejárása; Szentessy László: A neszmélyi református templom története, 1975. (Gépirat.); Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város. (Szerk.: Borovszky Samu.) Budapest, 1907.; Mikovinyi-emlékülés előadásai. Almásfüzitő, 1977.; Fényes Elek: Komárom vármegye leírása. Pest, 1848. 186.; Neszmélyi Református Lap. 1932. október 9.; PL. Classis I. 74. Süttő, Neszmély és Bikol határbejárása 1754-ben.; MOL Lamarai Levéltár, Felberth család levéltára. Fasc. 17/18. p. 401.; Unger Mátyás–Szabolcs Ottó: Magyarország története. Budapest, 1976. 141.; MOL filmtár 4163. Neszmély község urbáriuma., Dányi Dezső–Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás 1784–1787. Budapest, 1960.; KEMÖL Komárom vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyve 1786. május 8.; A Pannonhalmi főapátság története. V. köt. Budapest, 1907.
„Kossuth Lajos azt üzente…” Szénássy Zoltán: Új komáromi Olympos. Tatabánya, 1987.; A Neszmélyi Református egyházközség krónikája.; MOL Fasc. 154. et. A.N. 1–13. 1769–1844.; Fényes Elek: Komárom vármegye leírása. Pest, 1848.; Görgey István: Élmények és benyomások 1848 és 49-ből. Pest, 1885.; Réday István: Az 1849. április 28-i haditanács történelmi jelentősége. In Hadtörténeti Közlemények. 1934.; Klapka György: Emlékeimből. Budapest, 1986. 173-174.; Ferenczy Miklós: Emlékek a szabadságharcról. Tatabánya, 1978.; Hamary Dániel: Komáromi napok 1849-ben, Klapka György honvéd tábornok alatt. Pest, 1869.; Ortutay András: A neszmélyi zendülés. In. Komárom megyei Levéltári Napok I– IX. Dolgozók Lapja levéltári oldalain megjelent cikkek gyűjteménye. Esztergom, 1983.
A polgárosodás útján. Szentessy László: Neszmélyi gótikus református templom és műtárgyai. Neszmély 1975. (Szakdolgozat.) 11.; Fényes Elek: Magyarország ismertetése statisztikai, földirati s történelmi szempontból. Pesten, 1865.; KEMÖL, Komárom vm. Alispáni iratok 2591/1875.
Békeévek, háborúkkal. KEMÖL Komárom vármegye alispáni iratok LXIII. ZK I. 1872-1918. 5. doboz.; KEMÖL Komárom vármegye főispáni iratok 58/1912.; Neszmélyi Református Lap 1932.; KEMÖL Komárom vármegye alispáni iratok 1916-1918. 5686/1916.; Római Katolikus Egyház Krónikája. Dunaalmás 5. Sperl Zsuzsa: Hogyan tükrözik a lakóhelyemen található tárgyi és írásos emlékek koruk társadalmi életét? Neszmély, 1971. (Kézirat.) KDM. Néprajzi adattár 46–76.; Szentessy László: Neszmély község története. In. Tata Barátai Körének tájékoztatója III. Tata, 1981.; Nemeskürty István: Rekviem egy hadseregért. Budapest, 1972.; Lajtos Árpád: Emlékezés a 2. magyar hadseregre 1942–1943. Budapest, 1989.; Jobbágy István polgármester szóbeli közlése; Németh Lajos 65 éves neszmélyi önkormányzati képviselő írásbeli közlése; Bárczy János: Zuhanó ugrás. Budapest, 1981.; Komárom vármegye évkönyve 1946. Esztergom, 1984.; Karsai Elek–Somlyai Magda: Sorsforduló, iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez. 1944. szeptember–1945. április. Budapest, 1970.
Fél évszázad ráadás. Neszmély Község Tanácsának vb és tanácsülési jegyzőkönyvei 1950–1973.; Fakász Tibor: A falvak forradalma. In. A Forradalom Tatán. (Szerk.: Némethi László.) Tata, 1996.
A neszmélyi bor dicsérete. Hörömpöly Mihály: Feljegyzések Neszmély község történetéből. Almásfüzitő, 1995.; Hübner János: Mostani és régi nemzeteket, országokat, tartományokat […] Esmértető lexikon. Kiad.: Trattner János, Pest, 1816.; John Paget: Hungary and Transsylvánia. Kolozsvár, 1839.; Fülöp Mihály: A császár bora. Tatabánya, 1986.; Fényes Elek: Komárom vármegye leírása. Pest, 1848.; Pesty Frigyes: 1864. évi helynévgyűjtése. Pest. 1888. Komáromi Lapok, 1882. 34. sz.; Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város. (Szerk.: Borovszky Samu.) Budapest, 1907.; Komáromi Lapok, 1941. 30. sz.; Komáromi Lapok. 1882. 41. sz.; Révai nagylexikon III.; Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. Budapest, 1917.; Váli Mari: Emlékeim Jókai Mórról. Budapest, 1955.; Szinnyei József komáromi históriái. Tatabánya, 1997.
Egyházak, iskolák, közösségek. Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város. (Szerk.: Borovszky Samu.) Budapest, 1907.; Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. Budapest, 1891. II.; Wenninger Mátyás: A római katholikus templomok és iskolák Duna-Almáson és Neszmélyen. Tata, 1903.; GyPL egyházigazgatási iratok 613/1935.; Neszmélyi Református Lap. 1932. X. 9.; Protocolum Ecl. Ref. Rev-Comariensis 1788. 315.; Rómer hagyaték: XVIII. sz. cs. és és jegyk.5. M.; Rozványiné Tombor Ilona: A neszmélyi templom. In Magyar műemlékvédelem 1959–1960. Akad. K. Budapest, 1964.; Kúr Géza: A komáromi református egyházmegye. Pozsony, 1993. 132.; Neszmélyi Református Lap. 1932. X. 9.; Csopják Attila: Képek a magyarországi Baptista misszió történetéből. Bp. 1928.; Lelki élet. 1948. 3. sz.; Emlékkönyv a Baptista Teológiai Szeminárium alapításának 75. évfordulójára. Bp. 1981.; Szebeni Olivér: A magyarországi Baptista Egyház 1985. évi statisztikája. Bp. 1986.; Gerzseni László: Udvarnoki András élete. Bp. 1995.; Tanulmányok a Magyar Baptista Misszió ... történetéől. Bp. 1996.; Bányai Jenő: A magyarországi baptista egyházzene története. Bp. 1996.; Wehner Tibor: Épületek a múltnak? Az almásneszmélyi baptista kápolna. In. Új Forrás 1988. 2.; Jobbágy István: A neszmélyi baptista temető története. Neszmély (2000.).
E könyv létrejöttéhez igen sokan nyújtottak segítséget. A szerzők ezúton mondanak köszönetet (a magyar ábécésorrendjében) az alábbi intézmények vezetőinek és munkatársainak: Babits Mihály Városi Könyvtár, Esztergom: dr. Bárdos Istvánné, Borlai Gergő; Balassa Bálint Múzeum, Esztergom: dr. Horváth István; Dunaalmási Római Katolikus Egyházközség: Tóth Kurucz János; Főszékesegyházi Könyvtár, Esztergom: Czékli Béla; Egyházmegyei Levéltár Győr, Győri Püspökség Levéltára: Horváth Richárd, Vayk Ádám; József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya: dr. Horváth Géza; Keresztény Múzeum, Esztergom: Mudrák Attila; Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Elnöki Titkársága, Tatabánya: Benkő Ferenc; Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Művelődési Osztálya, Tatabánya; Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, Esztergom: Csombor Erzsébet, dr. Tóth Krisztina; Kuny Domokos Múzeum, Tata: dr. Fülöp Éva, Kisné Cseh Julianna, dr. Kemecsi Lajos, Mohainé Varga Edit, dr. Petényi Sándor; Magyar Országos Levéltár, Budapest: dr. Tóth Béla; a Magyar Baptista Egyház titkára: Mészáros Kornél, Magyarországi Baptista Egyház Levéltára: Zágoni Jenő, Budapest; Mária Reparatrix Társaság Örökimádó Nővérek, Vác: Zatarain Teréz SMR; Neszmély képeslapjainak gyűjtője: Juhász Mihály Neszmély Község Önkormányzata: Jobbágy István; Neszmélyi Református Gyülekezet: özv. Kecskeméti Sándorné, Szabó István; Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltára, Pannonhalma: Reichardt Aba OSB; Prímási és Főkáptalani Levéltár, Esztergom: dr. Hegedűs András.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem