Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
AC = Acta Cancellaria
B.Hmb. = Burgenländische Heimatblätter
B.lvt. = a Batthyány család levéltára
Balogh-Szluha, 1999. = Balogh Gyula–Szluha Márton: Vasvármegye nemes családjai. Budapest, 1999. 2., bővített kiadás
BF = Burgenländische Forschungen
Etnografija = Čapo Žmegač, Jasna et. al. Etnografija: svagdan i blagdan hrvatskoga puka. Zagreb, 1998. (Matica hrvatska – Serijal Hrvatska 1.)
F. = Film
Fszb. Ir. = Főszolgabírói Iratok
Géfin, 1935. = Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. I–III. Szombathely, 1935.
H.S. = Horváth Sándor
Hajszan, 1992. = Hajszan, Robert: Die Bevölkerung der Herrschaft Rechnitz-Schlaining im 16. Jahrhundert unter besonderer Berücksichtigung des kroatischen Elements. Güttenbach/Pinkovac, 1992.
Inst. = Instanciák
Jandrisevits, Schandorf = Jandrisevits, Petar: Beiträge zur Vergangenheit Schandorf. Material für heimatkundliche und volksbelehrende Vorträge für Schule und Volk. Schandorf, 1938. (Xerox-másolat)
Jandrisevits, Urkund. = Jandrisevits, Petar: Urkundenbuch und Dokumenten über das südlichen Burgenlandes. I–VI. (Kézirat.)
Kristó Gyula, 1988. = Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Budapest, 1988. (Nemzet és emlékezet)
MOL = Magyar Országos Levéltár
NKT = Narda Községi Tanács
Povijest, 1995. = Povijest i kultura gradišćanskih Hrvata. (Főszerk.: Kampuš, Ivan.) Zagreb, 1995.
Ratz, 1954. = Ratz, Alfred: Die Geschichte der Wehranlagen bei Burg. Burgenländische Forschungen 25. Eisenstadt, 1954.
Savaria = Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője
Schneider = Schneider Miklós
Schwartz = Schwartz Elemér
SZEK = Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár
SZHőrIg = A Szombathelyi Határőr-Igazgatóság (jogelődje) iratai
SZPL = Szombathelyi Püspöki Levétár
TSZ = Történelmi Szemle
Urb. = Urbáriumok
Úriszék = Úriszék. XVI–XVII. századi perszövegek. (Szerk.: Varga Endre.) Budapest, 1958. (MOL Kiadványai II. Forráskiadványok 5.)
VaML = Vas Megyei Levéltár
Vamlf = Középkori oklevelek Vas megyei levéltárakban. I. Regeszták a vasvári káptalan levéltárának okleveleiről (1130) 1212–1526. Készítette: Kóta Péter. Szombathely, 1997. (Vas megyei levéltári füzetek 8.)
VHK = Vasi Honismereti Közlemények
VSZ = Vasi Szemle
Vvm. = Vasvármegye (folyóirat)
Zimányi, 1968. = Zimányi Vera: A Rohonc-szalonaki Uradalom és jobbágysága a XVI–XVII. században. Budapest, 1968.
Zsiga, 1993. = Zsiga Tibor: „Communitas Fidelissima” Szentpéterfa – A magyar–osztrák határmegállapítás 1922/23. Szombathely, 1993.
A határok faluja. Ispánság a Pinka-völgyben. A csémi őskori leletekről Kaus, Karl: Urgeschichte und Römerzeit. In: Schandorf–Čemba–Csém. (Szerk.: Mühlgaszner, Ferdinand.) Großpetersdorf, 1994. A vasi őskori lelőhelyek annotált topográfiája: Ilon Gábor–Rasztovics János: Őskori lelőhelyek Vas megyében. In: PANNICVLVS Ser. B. No. 5. Szhely, 2000. (145–235.) 151–154. Az ún. „vörös sáncok", az őskori várak bemutatása: Kaus, Karl: Darufalva (Drassburg), Locsmánd (Lutzmannsburg), Pinkaóvár (Burg). (Burgenlandi vörös sáncok régészeti vizsgálatainak eredményei 1891–1986-ig.) Soproni Szemle 1987. 330–339. A vaskeresztesi halomsírokról Fekete Mária: Előzetes jelentés a Vaskeresztes-Diófás dűlői halomsírok leletmentéséről. Savaria, 15. – 1981. Szombathely, 1985. 129–166. A történeti Nyugat-Magyarország helyneveinek eredetkutatásához Moór, Elemér: Westungarn im Mittelalter im Spiegel der Ortsnamen. Szeged, 1936. 290. (Sectio Philologica X.). Szombathely és környékének története a kezdetektől 1526-ig Kiss Gábor–Tóth Endre–Zágorhidi Czigány Balázs: Savaria–Szombathely története a város alapításától 1526-ig. Szombathely, 1998. A Narda névről Schwartz: A nyugat-magyarországi német helységnevek. Budapest, 1932. 66. és Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1978. 455. Az eredetmonda forrása Schwartz, 1932. 157–158. I. Károly király eladományozza Nardát: Urkundenbuch (…) III. Bearbeitet von Irmtraut Lindeck-Pozza. Wien–Köln–Graz, 1979. 146. Eredetije: MOL DL 99. 898. (1324. júl. 27.). A Narda név német etimológiájáról: Kluge–Göetze: Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache. (…), 16. kiadás. 1953. 818. A Pinka településnév eddigi lokalizálása Koller, Heinrich: Fluß und Ort „Peinihhaa". B.Hmb. 1964. 61–70. A Pinka nevű várról Jandrisevits, Urkund. 1936. I. kötet 22-23. Az oklevél 1225. június 13-án íródott. Eredetije: Seculi XIII. Max. Fischer Urkundenbuch. Óvárról mint Vas megye eredeti központjáról Dénes József: A vasvári ispáni vár és a várispánság története. In: Fejezetek Vasvár történelméből. (…) Szombathely, 2001. 22. (Documenta Savariensia 2.). A középkori és a óvári "nagy út"-ról Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. Budapest, 1894. (Reprint, 1985.) 717. Narda első okleveles említése Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Ödenburg un Eisenburg. (Bearbeitet von Hans Wagner.) I. Band. Graz–Köln, 1955. 83. A „katonák útjá”-ról: Kiss Gábor–Tóth Endre: A vasvári „Római sánc” és a „Katonák útja” időrendje és értelmezése. (Adatok a korai magyar gyepűrendszer topográfiájához I.) Communicationes Archaeologicae Hungariae 1987. 101–137. Ratz, 1954. 48. A mérföldkő első közlése Barb, A.: Die römischen Inschriften des südlichen Burgenlandes. (Bezirke Oberpullendorf, Oberwart, Güssing und Jennersdorf.) B. Hmb. 1932/3. (75–80.) 76–77.). Narda említése: Temlin Zsigmond rajzolta az 1860-as nagynardai térképet, amelyet 1862-ben hitelesítettek. VaML U443. és VaML U 445. 1879-ből. A „Nardapotoka” említése: 1291. aug.10. III. 3784. sz. In: Szentpétery Imre–Borsa Iván: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. II. 4. 1290–1301. Budapest, 1987. 68. A falukettőződésekről, illetve a két Nardáról Csánki Dezső: Magyarországi történeti földrajza a Hunyadiak korában. VII. Budapest, 1894. 779. Jandrisevits, Schandorf, Ratz, 1954. 48. A várbirtokok eladományozásáról Kristó Gyula, 1988. 276. A Bálint deákon 1474 augusztusában rajtaütőkről VaML Ll. Eccl. Et fam. 103. (Df. 283833.) 483. számú regeszta. In: Vamlf 161. A XV. századi név szerint említett kisnardaiakról Zsigmond-kori oklevéltár IV. (1413–1414). (Szerk.: Borsa Iván.) Budapest, 1999. 564. – 1414. szept. 18., VaML Ll. Statutoriae Poloni. (Df. 262436.) 351. számú regeszta. In: Vamlf 126., Hazai okmánytár 5. Győr, 1873. 406. p. – 262. sz. A Paumkircher Andrásnak való elzálogosításról és az Óvári családdal való későbbi birtokvitáról: Zimányi, 1968. és Ratz, 1954. 70–72.
A horvátok megérkeznek. Az 1540-es urbárium Hajszan, 1992. és MOL P 1322. 4324. Ennek 1532-es változatáról: Jandrisevits, Urkund. VI. 236–237. – a stájer tartományi levéltárból jegyzetelték ki. Jelzete: Schuber 36, Heft 236. A XVI–XVII. századi szombathelyi horvátokról Horváth Tibor Antal: Szhely a XV–XVIII. században. Szombathely, 1993. 156. és tovább (Acta Savariensia 8.). A kőszegi horvát iparosokról Polány István: A nyugat-magyarországi horvát telepedések. VSZ 1938/4. (232–245.) 239. A horvátok egyéni költözéséről és a korabeli – költözésre buzdító – agitátorokról Pálffy, Géza–Pandžić, Miljenko–Tobler, Felix: Ausgewählte Dokumenten zur Migration der Burgenländischen Kroaten im 16. Jahrhundert (Odabrani dokumenti o seobi Gradišćanskih Hrvata u 16. Stoljeću. Eisenstadt) Željezno, 1999. 65. és 118. Horvátok lakta települések Vas megyében a XX. század első negyedében Polány István: A nyugat-magyarországi horvát telepedések. VSZ 1938. 244–245. Az első horvátok Nardán: MOL Dic. Vas. I. kötet E 158. 352/v. – a VaML-ban őrzött helytörténeti lexikon cédulaanyagából. Az 1566–68-as nardai urbárium listája MOL B.lvt. Urb. F. 4324. A horvátok nyelvtudásáról, illetőleg a konkrét bűnesetről: Úriszék, 93–95. A XVI–XVII. századi Narda társadalmának alakulásáról 1566–68-ban: MOL B.lvt. Urb. F. 4324., 1570-ben: MOL B.lvt. Urb. F. 4324., 1601-ben: MOL B.lvt. Urb. F. 4327., 1637-ben: MOL B.lvt. Urb. F. 4328. Nagynardaiak irtásai 1609-ben a Jápla-erdőben: MOL B.lvt. Urb. F. 4327.
Nagynarda jobbágyai. A nardaiak úriszéki perei a XVI. században: Úriszék, 79., 69., 70., 81. A nardai jobbágyok szökéséről: MOL B.lvt. Urb. F. 4324. A nardai Sebők Pál után maradt javakról szóló hagyatéki perről: Úriszék, 88–89. A Sebőkök további sorsáról: MOL P. 1313. B.lvt. 75. cs. 6. Lad. No. 1–15., 57. p. és MOL P. 1313. B.lvt. 75. cs. 6. Lad. No. 1–15., 57. p. A nagycsaládról – azaz az egy kenyéren élőkről – Zimányi, 1968. 57. A Batthyány család szigorú XVII. századi jobbágy-nyilvántartásairól Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556–1767. Budapest, 1969. 119. Az 1649-es nagy éhínség esztendejének instanciáiból: MOL B.lvt. 4339. F. Inst. 144–333. (1649–1659.), 1. p. – 1649. jan. 1., 68., 17–18., 22., 60., 69., 122., 123., 132. p. A hegyen („hegyközségben”) lakókról: Zimányi Vera: Suuplicationum merita. A Batthyány I. Ádám földesúrhoz és dunántúli főkapitányhoz intézett kérvények kivonatai. TSZ 1998. (299–331.) 310. és Hajszan, 1992. 20. Az 1540-es urbárium: MOL P 1322. 4324.
Kisnarda nemesei. A horvát nemesi családokról: Dobrović, Ivan: Hrvatska plemena. Gradišće Kalendar 1964. 50–52. p. A felső-őrvidéki – Felsőőr környéki – lakosság és a kisnardaiak vezetéknév-azonosságához Kovács Márton: A felsőőri magyar népsziget. Budapest, 1942. 78–92. (Település- és Népiségtörténeti Értekezések 6.), N. 1. Prot. don. de Fr. Nadasd Lad. 60A 49. – A VaML-ban őrzött helytörténeti lexikon cédulaanyagából, MOL P.1313. Batthány lvt.. 2. Alm. Lad. 2. No. 78–100. 56. p., MOL E. 158 Dic. Vas II. k. 556/v. A Horváth vezetéknév terjedéséről VaML Káptalani jkv. III. k. 103 lap, 102. sz. A nardai nemesek összeírásai 1658-ból Schneider: Vas vármegye 1658. évi nemesi összeírása. Szombathely, 1943. 12–13., 31., 11., 1696-ból Schneider, Szhely, 1943. 16., Balogh–Szluha, 1999. 284., 1835-ből Schneider. Szombathely, 1937. 62–63., Balogh–Szluha, 1999. 284–285., VaML Káptalani jkv. L. k. 67. sz. A Kunics családról Balogh–Szluha, 1999. 218. A Nunkovics családról MOL 1313. Batthány lvt. 75. cs. 6. Lad. 62. p. – 1676. június 10., Balogh–Szluha, 1999. 231. A nardai Sinkovicsokról Balogh– Szluha, 1999. 136. A Salamon családról: MOL 1313. Batthány lvt. 75. cs. 6. Lad. 59. p. – 1692. július 26., MOL P 1313 B.lvt. 75. Cs. 6. Lad. No 1–15. 66. p. A Vasváry családról Jandrisevits, Urkund. V. 1936. 172–173., MOL B.lvt. P 1313 75. cs. 6.p., Balogh–Szluha, 1999. 156. A Héricsekről Balogh–Szluha, 1999. 199.
A Battyhány család szolgálatában. A nardai jobbágyok terheiről: MOL B.lvt. 1634: F. 4327.; 1678: F. 4328.; 1697: P. 1313. Miscellanea 64. cs. 99., Zimányi, 1968. 222., Zimányi Vera: Jobbágy Dániel Rohonc-szalonaki provisor tiszttartói működése (1634–1653). Agrártörténeti Szemle 1959. 97. A helyi állatállományról MOL B.lvt. F. 4328. – Szalonaki urbárium, Nagy Narda, 1649., VaML Vas megye 1744. évi összeírása, 377–380. p. VaML Vas megye 1744. évi összeírása, 790–791. p. Az úrbéri kilenc-pontokra adott válaszok. VaML Úrbéri 9 pontok. II. 60. sz. – Klein Nahringen. A csatári szőlőhegyről MOL B.lvt. Terményszámadások. F. 4516. 9., 14. p., 21–22., 18. p., MOL B.lvt. Inst. F. 4339. 148. p. Az Avas-erdőről Csőre Pál: Adatok a középkori fakitermelés történetéhez Magyarországon. In: Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. (Tanulmányok.) (Szerk.: Kolossváry Szabolcsné.) Budapest, 1975. 95., VaML. IV. 1/f. Fasc. 2. No. 15. 325. p. Fran Kurelac 1846-os útjáról Kurelac, Fran: Jačke ili nardona pesme puka hrvatskoga po župah Šoprunskoj, Mošonjskoj i Železnoj na Ugrih. Zagreb, 1871. XVIII– XXXVI. 1848-as iratok a nardai horvátokkal kapcsolatban: VaML Bizottmányi iratok 321/848., VaML Fszb. ir. 1848. 387/III., VaML Fszb. ir. 1848. 183/II., VaML Fszb. ir. 1848. 266/II., VaML Bizottmányi iratok 1182/848.
A grádistyeiek hazafisága. A grádistyei horvátok Ferenc József idejében: Seedoch, Johann: Razdoblje Franje Josipa. In: Povijest, 1995. A XIX. század végi korteshadjáratról Vasmegyei Lapok 1884.június 8. 3., VaML Alispáni elnöki iratok. IV. 405/a. 1884/204.; VAML IV. 405/a. 1884/342., Vasvármegye. (Szerk.: Sziklay János–Borovszky Samu.) Budapest, 1898. 247. A horvátok asszimilációjáról Suppan, Arnold: Die österreichischen Volksgruppen. Tendenzen ihrer gesellschaftlichen Entwicklung im 20. Jahrhundert. Wien, 1983. 92–95. (Österreich Archiv). A horvát tankönyvek kérdése 1870-ben a rohonci tankerületben: „Zalabéry” aláírással Beéry István akkori incédi plébános, tanfelügyelő írta a levelet. Vasmegyei Lapok 1870. november 13. A nardai vármegyei óvodáról Óvoda megnyitása Nagy-Nardán. Vvm. 1896. (29. évfolyam) június 21. 52. sz. 3. p. A „Házassági szerződés” eredeti példányát Kodolányi László kőszegi ötvösművésznek köszönöm. A nagynardai Raffay István Hosszúperesztegre szóló útlevele 1862-ben: VaML IV-276/b. 643/862. XIX. század végi nardai vonatkozású bűnesetről: Vvm. 1898. december 22. 5. A kisnardai bíró és a kocsmáros esete Vvm. 1910. február 26. (Megverték a nardai birót címmel.) A tanítóváltásokról: Nagynarda új tanítója. Vvm. 1913. 46. évf. jan. 24. 19. sz. 5. p. A nagynardai legények fegyverrablásáról 1919-ből: VaML IV. 430/b. Szhelyi járás, Fszb. ir. 4416/1919.
Trianon és az újabb háború. A trianoni határról Dezső Lipót: Az én szülőföldem. Szombathely, 1930. 60–65., Kolnhofer Vince: Az osztrák– magyar határkijelölés szempontjai. In: A társadalmi-gazdasági aktivitás területi-környezeti problémái. Geográfus doktoranduszok első országos konferenciája. 1996. november 28–29. (Szerk.: Tóth József–Wilhelm Zoltán.) Pécs, 1998. 356–361., Suba János: Adalékok a trianoni határ megállapításához Vas vármegyében. VSZ 2000/3. 302-309., Zsiga, 1993. A nardaiak levele Kuntár plébánosért a megyés püspökhöz: SZPL AC 1389/1922. Kuntár plébános meghurcolásáról: Zsiga, 1993. 86–87., Vasvármegye Hivatalos Lapja 1923. március 29. 13. sz. 79–81. Az élet furcsaságai Trianon nyomán: H. S.: 70 éve történt. A leghűségesebb falvak. In: Vasi Kalendárium 1993. 63. (58–65.). A tűzoltóegyesületről: Új tűzoltóegyesület. Vvm. 1923. 56. évf. jún. 15. 133. sz. 3. p. A leventeavatásról: Leventék és tűzoltók ünnepélye Nardán. Vvm. 1925. 58. évf. jún. 16. 133. sz. 2. p. A hősi emlékműről: VaML Körjegyzőségi iratok: Felsőcsatár 1907–1946. Nagynarda V. K. 13/4. 10/b/1925. és 8/1926. A település-összevonás tervéről: VaML IV. 430/b. Fszb. ir. Szombathelyi járás 6613/1927. A varrótanfolyamról: Dunántúli Tanitók Lapja 1933. febr. 1., febr. 15., 32. p. A „hullaház" építéséről: VaML Községi iratok. Felsőcsatár 1907–1946. Közgyűlési jegyzőkönyv Nagynarda V. K. 13. 4. 12/1936. (szept. 19.).
Negyvenöt nagypéntekjétől napjainkig. Karády Katalin külföldre szöktetéséről Némethy Mária: Karády szökése. Jelentkezett a nardai férfi, akinek a testvére átcsempészte a határon. Vas Népe 1993. május 29. – a napilap cikkének tartalmát az érintett másik fél elbeszélésével kiegészítve, pontosítva foglaltuk össze. Az 1950-es, 1960-as évek adatait a VaML pártarchívumából vettük: VaML 45. fond. 1. fcs. 1953-56. 13. őe. 14. 6. p. – az 1953. 03. 15-i értekezletről, VaML 45. fond. 1. fcs. Magyar Dolgozók Pártja 1953-56. 13. őe. 25. p., VaML XXIII – 700/b/817/1. Vb. jegyzőkönyv – NKT VB. határozata erdőterületek visszaadására, VaML 45. fond MSZMP Járási Biz. Szombathely 8. fond 32. őe. 1960. 12-13. p., VaML XXXIII. ffcs. 45. f. 1. fcs. 1950–1952. 12. őe. Községi titkári értekezlet jegyzőkönyve, 1952. 05. 04., VaML XXIII-700/b. 817/1. Narda tanácsi irataiból. NKT V.B. ülés jegyzőkönyvei 1952– 1964. – 1957. 03. 30., VaML MSZMP 8. fond 1. lelt. 81. őe. 1964. – egy 1965. 19. 14-i összefoglaló a határ menti községek fejlődéséről, 14. p., VaML MSZMP Járási Biz. 8. fond 1. leltár 12. őe. 1962., VaML MSZMP 8. fond 1. lelt. 63. őe. 1962. 5. p., VaML MSZMP 8. fond 1. lelt. 81. őe. 1964. – egy 1965. 19. 14-i összefoglaló a határmenti községek fejlődéséről, 14. p. – továbbá: Péter Lajosné: Vas megye községeinek 20 éves fejlődéséről. Szombathely, 1965., Czére Béla: Magyarország közlekedése a 19. században. (1780–1914). Budapest, 1997. 234., Szabad Föld 1961. jún. 4. 23. sz. 7. Tűzvész a nardai tsz szarvasmarha-istállójában címmel.. A nemzeti bizottság nardai megalakulása Kövér István: Emlékkönyv III. Szombathely, 1997. 255. A határőrizetről és a „vasfüggönyről”: VaML SZHőrIg XXIII. ffőcs. 326/d. 13 őe. és XXXIII ff. F. 18/1958. év, VaML SZHőrIg XXIV-90/a. 7. d. 665., VaML SZHőrIg XXIV-90/a. 7. d. 664., VaML SZHőrIg XXIV-90/a. 1. d. 4., Zsiga Tibor: A „vasfüggöny" és kora. Budapest, 1999., VaML SZHőrIg XXIV-90/a. Aknamezőtörzskönyvek 1211., 1212.,1213., 1214., 1215., 1216.1217., 1218. Volt egyszer egy EJR. Az Elektromos Jelző Rendszer telepítése és lebontása a Győri Határőr Kerület működési területén. 1965–1989. Forrásgyűjtemény. (Szerk.: Teke András.) Győr, 1999., H. S.: Volt egyszer egy „vasfüggöny”. 2. Rész. Vas Népe 1990. február 3. 7., VaML SZHőrIg XXIV-90/a. 29.757., 760., VaML SZHőrIg XXIV-90/a. 7/d. 826., VaML SZHőrIg XXIV-90/a. 33/d. 997., VaML MSZMP 8. fond 1. lelt. 25. őe. 1965. 6. p. A nardai „nyugatimádat”: VaML MSZMP 8. fond 1. lelt. 58. őe. 1969. Narda címeréről Narda címeréről / O grbu Narde. Narda. (Horvát–magyar nyelvű időszaki periodika) 1997. június 6–7.
A Szent Kereszt felmagasztalása. A műemléki templomról és a hasonló környékbeli templomokról P. Hajmási Erika: A nardai Szent Kereszt-templom. In: VHK 1995/1. Szombathely 52–60., Jandrisevits, Schandorf, 409 p., C. Harrach Erzsébet–Kiss Gyula: Vasi műemlékek. Településtörténet, építészettörténet, művelődéstörténet. Szombathely, 1983. 53. p. és 94. p. Az 1439-es adat a templomról Dobrovic`, Ivan: Naši Hrvati u dobi reformacije i prva stoljeća u novoj domovini. Željezno, 1955. 5. A nardai protestánsokról (Sebők család): Úriszék, 88–89. A körmendi Batthyány-levéltár reformációra vonatkozó oklevelei. I. 1527–1625. Iványi Béla anyaggyűjtése. (Az előszót írta: Mályusz Elemér. Sajtó alá rendezte: Szilasi László.) Szeged, 1990. 208., 287., 281., 237., 282. 250. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 29/1.), OL P. 1313. B.lvt. 75. cs. 6. Lad. No. 1–15. 58. p., Jandrisevits, Schandorf, 126., 129–131., Thury Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület története. Pozsony, 1998. I. k. 262. (Csallóközi Kiskönyvtár), Jandrisevits, Urkund. V. Band. 1660–1854. 5. A Tormásy-vizitáció: SZPL 1674. és Házi Jenő: Die kanonische Visitation des Peter Tormásy Archidiakons von Eisenburg aus dem Jahre 1674. Eisenstadt, 1961. 87. (BF 46.). A Kazó-vizitáció Házi Jenő: Die kanonische Visitation des Stephanus Kazó aus dem Jahre 1697/98. Eisenstadt, 1961. 53–56. és Kisnarda: 59–60. (BF 46.) A templom névváltásáról P. Hajmási Erika: A nardai Szent Kereszt-templom. In: VHK 1995/1. Szombathely (52– 60.) 52–53. A Batthyány-vizitáció: SZPL, 2. kötet 241. A Somogy-vizitáció SZPL Somogy-vizitáció, 1812. A Szent Antal-búcsúról és oltárról: H. S.: Páduai Szent Antal vasi kultuszához. In: Páduai Szent Antal emlékezete. 1195–1231. Tanulmányok. (Szerk.: Farkas Attila–Kerny Terézia.) Sümeg, 1995. 57–58., Szombathelyi Püspöki Levéltár, Szily-vizitáció, 11. kötet 1779. 119. A Batthyány-alapítványról és Kisnarda csémi egyházi kapcsolatáról Jandrisevits, Schandorf, 149., 149–150., 223– 224., 231. A kisnardai orgonáról: Szigeti Kilián: Régi magyar orgonák. Szombathely. Budapest, 1978. 106–108. A nardai és a Nardáról elszármazott papokról Géfin, 1935. III. k. 434., VaML IV. 403/d. Vas megyei nemesi pénztárt kezelő választmányának jegyzőkönyvei 41/1876., Géfin, 1935. II. 414–417., III. 101., Kuntár Lajos: Nagynarda plébánosának Trianon miatti kálváriája. Emlékek és dokumentumok Kuntár József meghurcolásáról. VSZ 1999/5. (635–648.) 47. A Szombathelyi Egyházmegye névtára – Schematismus Dioecesis Sabariensis. Szombathely, 1972. 209. A vallási életről: H. S.: Mindennapi népi vallásosság a grádistyei horvátoknál. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5. Konferencia Pápán 1999. június 22–24. I. (Szerk.: S. Lackovits Emőke–Mészáros Veronika.) Veszprém, 2001. (267–276.) 270.
Iskola, könyv, kultúra. A grádistyei horvátok első tankönyveiről és Frideczky tankönyvéről Benčić, Nikola: Književnost Gradišćanskih hrvata od XVI. stoljeća do 1921. Zagreb, 1921. 97–98., 239–240., 269– 270., VaML IV. 403/d. Vas megyei nemesi pénztárt kezelő választmányának jegyzőkönyvei 41/1876. Az 1848-as iskolai összeírásról VaML 1848. 08. 07. iskolák összeírása. A XIX. századi iskolaügyről VaML IV. 276/b. Füzesi járás 656/1863., VaML VI/502/b/364. Iskolagondnoksági ügyek 1873/74., SZPL AC 1035/872., VaML IV. 405. Alispáni iratok IV/619/1896. – valamint a nardai plébánia irattára. Az állami iskoláról VaML Községi iratok. Közgyűlési jegyzőkönyvek. Kisnarda10/1926., 11/1926., 13/1927. Heider/Csendlaky tanítóról: Zsiga, 1993. 160. A szülők a délszláv nyelv tanítása ellen: VaML MSZMP Járási Biz. 8. fond 1. lelt. 13. őe. 1965. 16. A tűzoltó-egyesületről VaML IV. 430/b. Fszb. ir. Szombathelyi járás 7438/1923. A gazdakörről Vvm. 1931. máj. 5. 3. – Megalakult a nagynardai gazdakör. A dalkörről VaML IV. 430/b. Fszb. ir. Szhelyi járás 676/1927. A színdarab előadása 1928-ban: VaML IV. 430/b. Fszb. ir. Szombathelyi járás 1079/1928. A „kultúrcsoportról”: VaML XXIII-700/b. 817/1. NKT VB-ülés jegyzőkönyvei 1952–1964. 1955. 02. 04. A kultúrcsoport munkáját 1984-től áttekintette Bencsics Anita: Egy nyugat-magyarországi falu, Narda kulturális élete. Sopron, 1990. (Szakdolgozat.)
Nevekben él az emlékezet. A vezetéknevek nemzetiségi azonosíthatóságáról: H. S.: Házassági kapcsolatok a horvátok lakta Nardán. VSZ 1989/2. 197. A nardai ház- és dűlőnevekről Bencsics Gyöngyi: Ház- és dűlőnevek egy nyugat-magyarországi horvát faluban, Nardán. Szombathely, 1987. (Szakdolgozat.) A nardai cselédkönyvesekről VaML Cselédkönyv-nyilvántartás. A nardai céhtagokról Nádasdy Lajos: A falusi és mezővárosi céhes kézműipar helyzete Vas megyében a 19. században. VSZ 1986/1. 113. A régió amerikásairól: VaML IV-405/d. 46. 1906. Nagy- és Kisnarda lakóinak létszámáról 1787-től 1970-ig Némethné Szuklics Eszter: Narda népessége (a XVIII–XIX. században). Szombathely, 1991. (Szakdolgozat.) A Teknyős földrajzi név VaML Káptalani jkv. XXV. k. 247. 107. sz. Az X. Y. harasztja típusú földrajzi név, illetve a „tölgy” név használata ezekben: VaML Káptalani jkv. XXII. k. 160. 190. sz. Reuter Camillo: Adatok a régi magyar fa- és erdőnevek ismeretéhez. In: Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. (Szerk.: Kolossváry Szabolcsné.) Budapest, 1975. 83. A Keszőce földrajzi névről Zichy György özvegyének összeírt javai között: VaML IV. 1/f. Fasc. 2. No. 15. 324. p., Vas megye földrajzi nevei. (Szerk.: Balogh Lajos–Végh József.) Szombathely, 1982. 498., 105. A Halastóról VaML Káptalani jkv. XXIV. k. 327. lap 69. sz. – 1615. Az erdő horvát szóról Anić, Vladimir: Rječnik hrvatskoga jezika. Zagreb, 1998. (3. kiadás.)
Pokála, ricset meg a káposztások. A kocsmai verekedés története Úriszék, 137–138. A habánokról Katona Imre: Szemelvények a Batthyány-levéltár anabaptista emlékeiből. VSZ 1969. 1. rész: 445–452., 2. rész: 601–608. Katona Imre: Habán emlékek Vas megyében. Savaria. 3./1965. Szombathely, 1966. 251., 256. Az említett poszthabán bokályok a Savaria Múzeum néprajzi osztályon (a továbbiakban: SMN) a következő leltári számok alatt találhatók (említésük sorrendjében haladva): SMN 58.151.1, SMN 58.38.1, SMN 58.143.1, SMN 58.238.1. A népi építészet az óhazában Muraj, Aleksandra: Obrisi svakidašnjega života. In: Etnografija 23–150. A bemutatott népi ételekről H. S.: Népi táplálkozás Nardán. (Kézirat.) SNA 1075., Veszelszki Antal: A’ növevény-plánták’ országából-való erdei, ás mezei gyűjtemény, vagy-is fa- és fűszeres könyv (...) Pesthen, 1798. – Közli Reuter Camillo: A Rába-vidéki nyelvjárás egy XVIII. századi emléke. (Veszelszki Antal Sopron megyei botanikus nyelvezete..) Soproni Szemle 1961. 327. A népi gazdálkodásról, például a hajdina termesztéséről H. S.: Parasztgazdaságok Nardán 1920-tól napjainkig. (Nagyapám gazdasága.) 1975. (Kézirat.) 29. p.
Halotti korona, boszorkánypraktika. Az 1650-es temetésről MOL B.lvt. F. 4339. Keltezetlen Inst., 167. p. A vőfény, a sztácsilo jelentőségéről Gavazzi, Milovan: Stara hrvatska baština u narodnom blagu Gradišćanskih Hrvata. Sarajevo, 1935. 7. (különnyomat) és Černelić, Milana: Comparable occurences in wedding customs of the Bunjevci and romance language speaking inhabitants of the Balkan peninsula. Studia ethnologica Croatica Vol. 7/8. Zagreb, 1995–1996. (181–192.) 191-192. A kiházasítatlan fiatal halott halotti koronájáról H. S.: Temetkezési szokások a nyugat-magyarországi, gradišćei horvátoknál – a halotti korona. In: A hagyományos műveltség továbbélése. Az I. magyar–jugoszláv folklórkonferencia előadásai. Budapest, 1983. november 1–3. (Szerk.: Kiss Mária.) Budapest, 1984. 410–431. (Folklór és tradíció I.) A zenész = „guszlács” értelmezése Marošević, Grozdana – Zebec, Tvrtko: Folklorna glazba i ples. In: Etnografija 235. A nardai boszorkány, a Gergely csordás viselt dolgairól Magyarországi boszorkányperek 1529–1768. Budapest, 1983. II. 717–721. A halál–temetés hagyományvilágáról H. S.: A négy végsőről. Halál és temetés egy nyugat-vasi településen. VSZ 1990/3. 323–347. A népi vallásosságról (az archaikus imádságokról és a jeles napi hagyományokról) H. S.: A népi vallásosság. (A nyugat-magyarországi kisebbségek példáján.) In: Kisebbségkutatás 1996/4. 382–393., Mráz Vera: Luca napi időjóslás 1653-ból. In: Néprajzi Közlemények II/3-4. 1957. 333–334., Schwartz: A virágszentelés Nyugat-Magyarországon. Ethnographia 1925. 15–21., Schram Ferenc: A füstölő éjjelek magyarországi emléke. In: VSZ 1967. 451–453., Bencsics, Nikolaus: Apokryphische Literatur bei den Burgenländischen Kroaten. In: Croatica–Slavica–Indoeuropea. Wiener slavistisches Jahrbuch. Ergänzungsband VIII: Wien, 1990. 13–19., Csaplovics, Johann: Croaten und Wenden in Ungern. Pressburg, 1828. A nardai út menti szakrális emlékekről SZPL Templomi számadások. Kegyes alapítványok kimutatása (1914). A történeti nyelvjáráskutatásról Finka, Božidar: O našoj dijalekatskoj geografiji. Zbornik za narodni život i običaje Južnih Slavena. 49. Zagreb, 1983. 179–194.
A szerző ezúton mond köszönetet mindazoknak, akik e könyv készítését segítették.
Legelőször a nardaiaknak, akik bármi módon segítettek munkám során, hogy közös múltunkról a lehető legteljesebb képet rajzolhassam meg. Az itt látható, valamint a házi archívumba gyűjtött családi fényképeket a következő családoktól, illetve személyektől kaptam másolásra: Blázi Józsefné, Bencsics András, Bencsics Elek, Bencsics Péter, Bosits Elek, Bosits Imre, Bosits Márton, Dorner Gusztáv, Hoós László, Hoós Erzsébet, Horváth Albert, Horváth Izidor, Horváth János, Horváth Nándor, Kolnhofer Vince, Kolonovits István, Kolonovits József, Milisits Vince, Mohos Gézáné, Németh György, Osztrosits Ferenc, Polgár Ernőné, Raffai Lajosné, Subsics Zoltán, Szuklits Antalné, Szuklits Józsefné, Verhás Jánosné, Vappel Józsefné, Vukits Ferencné.
Az adatgyűjtés során a Magyar Országos Levéltár kutatószolgálatának munkatársai, valamint a Vas Megyei Levéltár szinte minden dolgozója – különösen Benczik Gyula – segítette munkámat. A Savaria Múzeum munkatársai közül elsősorban M. Kozár Máriát, valamint Derdák Ferencet, Keresztes Lászlónét és Zsoldosné Csidei Valériát illeti köszönet. Bencsics Miklós akadémikus és Benczik Gyula levéltáros baráti szakmai tanácsaikkal segítettek a feldolgozásban.
