Források
Források
A kezdetektől a török időkig. A hódoltság fogságában. Földesúri püspökség. Egyház és iskola. A község történetéről eddig egy áttekintő munka jelent meg a falu és a táj érdemes kutatójától, Molnár Ambrustól Tanulmányok Nagyrábé történetéből címmel (Püspökladány, 1985). Helytörténeti adatok találhatóak a következő munkákban: Jakó Zsigmond Bihar megye a török pusztítás előtt (Budapest, 1940.), Osváth Pál Bihar megye sárréti járása leírása (Nagyvárad, 1875.), Györffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Abaujvár, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brassó, Csanád és Csongrád megye (Budapest, 1966.), Szendrey István Hajdúszabadságlevelek (Debrecen, 1971.), Mezősi Károly Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében, 1692 (Budapest, 1943.), Lukinich Imre Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541–1711 (Budapest, 1918.), Bársony István–Papp Klára–Takács Péter Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében I. Az érmelléki és a sárréti járás (Debrecen, 2001.), Módy György Hajdú Bihar megye településtörténeti vázlata a török hódoltságig (Hajdú-bihari kéziratos térképek II. Szerk.: Gazdag István. Debrecen, 1982.), Dávid Zoltán Az 1692. évi összeírás forrásértéke (In: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve HBMLÉ IX. 1982. 121.), Mesterházy Károly Hajdú-Bihar megye területének kora Árpád-kori települsétörténeti vázlata (Hajdú-bihari kéziratos térképek II. Szerk.: Gazdag István. Debrecen, 1982.), Bársony István A Bihar megyei egyházi birtokok jobbágynépessége a XVIII. század első harmadában (In: HBMLÉ III. 1976. 41-56.), M. Nepper Ibolya Biharnagybajom földjének története a XIII. századig és Molnár Ambrus Bajom földesurai a XVI. század második felétől (In: Biharnagybajom története és néprajza. Szerk.: Ujváry Zoltán. Debrecen, 1992.). Az egyház- és iskolatörténethez használhatóak: Barcsa János A tiszántúli református egyházkerület történelme 1-3. (Debrecen, 1906-1908.), Barcsa János A debreceni Kollégium és pártikulái (Debrecen, 1905.), Dankó Imre A Kollégium partikularendszere (A Debreceni Református Kollégium története. Budapest, 1988. 776-810.), J. Frater Zsuzsa Népiskolák Bihar megyében 1770/71-ben (In: HBMLÉ XII. 1985. 5-22.), valamint a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár egyházközségi adattárának (I.8.c.), a debreceni egyházmegyei állagainak (I.31.) iratai, valamint a beszállításra került, önálló fondot képező nagyrábéi lelkészi hivatali irategyüttes (I.289.).
A polgári átalakulás útján. Háborútól háborúig. Útkeresés kitérőkkel. A közösség körei. A statisztikai kiadványok közül a népszámlálások községsoros kötetei. Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. 11. Szerk. Kovacsecs József. Központi Statisztikai Hivatal. 1997. Rubinek Gyula: Magyarország gazdacímtára (1911) Osváth Pál: Bihar Vármegye Sárréti Járása leírása (1875). Bihar vármegye és Nagyvárad, Szerk. Borovszky Samu. (Budapest 1931). Bihar-vármegye. Szerk. Nadányi Zoltán. (Budapest, 1938). A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919. Dokumentumgyűjtemény. Készítették: Komoróczy György, Fehér András, Gazdag István, Farkas Dezső (Debrecen, 1959). Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története, Szerk. Tokody Gyula, (Debrecen, 1970). Hajdú-Bihari Olvasókönyv, Szerk. Komoróczy György. (Debrecen, 1973). Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 3. Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből 1944–45. Szerk. Fehér András és Tokody Gyula (Debrecen, 1980), Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből 1945–1948. Szerk. Gazdag István és Vaskó László. (Debrecen, 1981), Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből 1948–1956. Szerk. Mikecz Ferenc. (Debrecen, 1986), Molnár Ambrus: Tanulmányok Nagyrábé történetéből 1985. Für Lajos: A kapitalista mezőgazdasági termelés megszilárdítása a századfordulón (1890–1914) In: A magyar mezőgazdaság a XIX–XX. században (1849–1949). Szerk. Gunst Péter és Hoffmann Tamás (Budapest, 1976), Vadas József: A felszabadulás és a népi demokratikus átalakulás kezdetei Nagyrábé és Csökmő községekben, Szakdolgozat, (Budapest, 1988), 1956 dokumentumai Hajdú-Biharban. Az 1956-os forradalom Hajdú-Bihar megyei történetének válogatott dokumentumai. Főszerkesztő Gazdag István. (Debrecen. 1993.), Nagyrábéi Falukönyv. Készítette a Falukönyv Baráti Köre. 1992. A kötet létrehozásában közreműködött: Groskáné Piránszki Irén, Vercseg Ilona, Nagyrábéi Falukönyv 2. 1995. Felelős vezető Józsa Kálmán, közreműködtek: Groskáné Piránszki Irén, Józsa Kálmánné, Varga Matild, Írták: Ágoston Gézáné Elek Erzsébet, Bai Károly, Balogh Gyula, Bojtor Sándor, Borsos Lászlóné Harangi Etelka, Budai Andrásné Elek Anna, Farmasi József, Fekete János, Gyamati Imre, id. Gyenge Zsigmond, Horváth Pálné, Kollárik Jánosné, dr. Költő Gyula, Kuklics János, Kövér Zsigmond, Nagy Károlyné, Őri József, Parti Sándor, Parti Sándorné, Pócsi Imre, Szabó Gyuláné, Török Benjámin, F. Varga Lajos, Zsoldi József, Nagyrábéi Falukönyv 3. 2001. A falukönyvet készítette a Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület. Felelős vezető Józsa Kálmán, közreműködtek: Józsa Kálmánné, Varga Matild. Írták: Ágoston Gézáné Elek Erzsébet, Barna Sándorné Gyalogh Róza, Bay Gyula, Bereczky Antalné Nagy Lili, Csillag Endre, Elek Ilona, ifj. Farmasi József, Farmasi Józsefné, Makra Erzsébet, Fekete János, Gyarati Imre, Gyenge Zsigmond, Jakab Károlyné Nagy Erzsébet, Józsa Kálmán, Jurenák Imre, Kollárik Jánosné Szalai Eszter, Kovács László, Kókai Lajos, dr. Föhler Mihály, Kövér Zsigmond, Kuklis János, Lőrinc Istvánné Borsós Judit, Mártha Lajos, dr. Matolcsi Lajos, Nagy Zsigmondné Dobi Erzsébet, Őri József, Saliga Istvánné Papp Irma, Sipos Ilona, Sipos Károly, Sipter István, Surin Andrásné Jurenák Ilona, Szabó Gyuláné Elek Katalin, Tiszai Jánosné Nagy Jolán, Tiszai Zoltánné Kovács Irma, Török Benjámin. Felhasználásra került még a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár és a Tiszántúli Református Egyházkerület és Kollégiumi Levéltál és a korabeli újságok anyaga.
Nagy-Sárrét kistája. Rábé népessége. Útkeresés kitérőkkel. A természetföldrajzi, népesedési és gazdasági viszonyok tanulmányozásához elsősorban az országos szintézisek, tájkataszterek, illetve statisztikai kiadványok községre vonatkozó adatait, valamint a helytörténeti munkákat kell megismerni. Az alapvető művek sorát Marosi Sándor–Somogyi Sándor Magyarország kistájainak katasztere I. kötete nyitja meg. Magyar Tudományos Akadémiai Földrajztudományi Kutató Intézet. Bp. 1990. 279-283.; Nagyrábé. In: Hajdú-Bihar Megye Kézikönyve (Magyarország Megyei Kézikönyvei sorozat) Sorozatfőszerkesztő: Kasza Sándor. Csiszér Bt.–CEBA Kiadó, 1998. 722-725.; Bakó Endre: Sárrét. Püspökladány és környékének településen. (Magyarország kisrégiói 8/4.) Sorozatfőszerkesztő: Kasza Sándor. CEBA Kiadó, 1999. 121-129. o.; Magyarország történeti statisztikai helységnévtára 11. Hajdú-Bihar megye, Sorozatszerkesztő: Kovacsics József. Központi Statisztikai Hivatal, Bp. 1997. 71-72.; Hajdú-Bihar Megye Statisztikai Évkönyve 2000. Debrecen, 2001. 336-349.; Molnár Ambrus: Tanulmányok Nagyrábé történetéből. Püspökladány, 1985. 7-15.; Nadányi Zoltán (szerk.): Bihar-vármegye. Bp. 1938. 23-60.; Tóth Pál: Hajdú-Bihar megye településeinek védett természeti értékei. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Debrecen (év nélkül) 17-18.; Ostváth Pál: Bihar vármegye sárréti járása leírása. Nagyvárad. 1875. II. kötet. 335-355.; Nagyrábé Község Polgármesteri Hivatal.
Amit a föld ad. A gazdálkodás fejezet legnagyobbrészt Molnár Ambrus kéziratos ( és nyomtatásban megjelent (Molnár Ambrus: Nagyrábé népének gazdálkodása a török hódoltság után. Agrártörténeti Szemle 1972. XIV. évfolyam 398-422. valamint Molnár Ambrus: Egy nagysárréti falu mezőgazdasága a XIX. század első felében. Agrártötréneti Szemle 1974. XVI. évfolyam 247-263.) munkáira épít. A településről és az építkezésről szóló fejezetnek pedig Dám László tanulmányai (Dám László: Anyag, szerkezet és forma a Nagy-Sárrét népi építkezésében. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972. Debrecen, 1974. 345-377.) és könyve (Dám László: A Nagy-Sárrét népi építészete. Műveltség és Hagyomány XVII. Debrecen, 1975.) az elsődleges forrása.
Iparosok, kereskedők. Molnár Ambrus a településről készült eddigi legteljesebb, sajnos mái napig kéziratban maradt feldolgozása – Négy sárréti falu (Nagyrábé, Kisrábé, Rétszentmiklós, Dancsháza) története írott források és szájhagyomány alapján. 1970. Déri Múzeum Néprajzi Adattára. 1228. 262. – csak érintőlegesen foglalkozik a rábéi iparosokkal és kereskedőkkel. Az 1990 – es évek elején Nagyrábén elindult egy kezdeményezés, mely Nagyrábéi falukönyv címmel immár a harmadik kötetét jelentette meg, számos olyan feldolgozást tartalmaz, mely hiteles forrása az egykori, hagyományos életmód legkülönbözőbb területeinek. A hitelességét mindenekelőtt az adja, hogy a szerzők között nem egy olyan található, akik – most már bizonyos történelmi távlatból – a realitás talaján maradva szólnak saját vagy egykori családtagjuk életéről. Az itt fellelhetőket jól egészítette ki a szerző helyszínen folytatott gyűjtése, valamint – a korábbi időszakra vonatkozóan – a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban fellelhető, kamarai választójoggal bíró iparosok és kereskedők lajstroma (HBML IX. 201/e).
Bölcsőtől a koporsóig. Nagyrábéról eddig tudományos értékű összefoglaló néprajzi leírás nem jelent meg. A Nagyrábéi Falukönyv 1. (h.n. 1992.); Nagyrábéi Falukönyv 2. (h.n. 1995.); Nagyrábéi Falukönyv 3. (h.n. 2001.) c. kiadványokban a település lakóinak visszaemlékezési mellett a témakör vizsgálatához megbízható, hiteles forrással szolgálnak a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárába (a továbbiakban TtREL) bekerült nagyrábéi református egyház Keresztelési, Házassági és Temetési Anyakönyvei I. 289.a.; Presbiteri Jegyzőkönyvei TtREL I. 289. b.; a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban (továbbiakban HBmL.) található Nagyrábéi Tanácsülési jegyzőkönyv 1788–1823. V.654/a. 1 k.; Továbbá HBmL. XXXIII.1. Nagyrábé község Állami Anyakönyveinek másodpéldányai 1895–1970.; Nagyrábéi adatokat találunk Végh József: Sárréti népmesék és népi elbeszélések. (Debrecen, 1944.), Greszné Czimmer Anna: Adatok a Tiszántúl népi orvoslásához. (Debreceni Szemle, XVII-XVIII. 1943. 253-258., 1944. 8-19.) című munkáiban. A temetők művészetéről szóló írásokban is felbukkan néhány nagyrábéi utalás. Így Takács Béla: A fejfák esztétikája. (In: Hajdú-Bihar temetőművészete, főszerk.: Szőllősi Gyula, Debrecen, 1980. 133-170.), valamint Horváth Imre: Temetőkertek művészete (In: Hajdú-Bihar megye évszázadai, Debrecen, 2000.) A Néprajzi Múzeum, a Déri Múzeum Néprajzi Adattárában található gyűjtések, pályázatokra beadott kéziratai is tartalmaznak szórvány adatokat. Mindezek mellett az összegzéshez nélkülözhetetlenek a terepmunkán szerzett tapasztalatok.
Beszélő helynevek. A község helynévanyagának kutatása szempontjából felhasználható irodalom: Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt, 1940. Magyarország földrajzinév-tára. II. Budapest, 1981. Molnár Ambrus: Nagyrábé helynevei. Nagyrábé, év nélkül.
A felhasznált képanyag feldolgozását Nagy fényképész (Földes), Baranya Ilonka (Szeghalom), Varga Imre műterme (Berettyóújfalu), Karalyos műterem (Füzesgyarmat), Tóth Lajos (Földes), UNIÓ fotóműterem (Debrecen), Reszeginé (Biharnagybajom), Tőzsér Zoltánné (Biharnagybajom), Fekete Sándor (Nagyvárad), Lojanek János (Nagyvárad), valamint Dajka Pál, Csáti Imre, Molnár Ambrus, Köhler Mihály, Józsa Kálmán, amatőr fényképészek felvételeinek felhasználásával Józsa Kálmán végezte.
