A polgári átalakulás útján
A polgári átalakulás útján
A szabadságharc leverését követően a Bach-féle abszolutizmus az ország lakosságának bizonytalanságban tartása céljával a nemzeti függetlenség felszámolása mellett alapvetően korlátozta az önrendelkezést, felborította a feudalizmus során kialakított közigazgatási rendszert. Az ország legnagyobb megyéjét, Bihar vármegyét két részre tagolta, Észak- és Dél-Bihar vármegyére, a korábbi járási beosztásokat átrendezte, régieket szüntetett meg, és újakat hozott létre. Az ország talpra állását e durva politikai beavatkozás jelentősen akadályozta. A lakosság, az egyházak, a közigazgatási vezetők minden erőfeszítésére szükség volt ahhoz, hogy az élet újraindulhasson.
A jó fél évszázaddal később, 1913. szeptember 23-án lefolytatott határmegállapítás szerint Nagyrábé 14 865 hold területtel rendelkezett. Keletről határolta: Sáp, Dancsháza, Bihartorda, Bakonszeg; délről: Zsáka, Darvas, Füzesgyarmat; északról: Báránd. A község határa közelében számon tartottak külterületi lakóhelyeket – ezek később Nagyrábé hivatalos külterületévé váltak. Hasonló módon bővült a község területe a határ szomszédságában létesülő újabb külterületi lakóhelyekkel, amelyek szintén Nagyrábé részévé váltak: Ásványpuszta, Bogárzó, Dinnyészug, Kispálsziget, Papfertő, Szárcsás, Szigettanya, Feketesziget, Szilajtanya, Füstitanya, Füstpuszta, Füstbelsőtanya, Újrábé, Kisrábé, Nagyrét (Rét), Pernyéspuszta, Rétszentmiklós (Szent-Miklós, Rét), Füstkülsőtanya.
A település lakossága az 1857-es népszámlálási eredményt alapul véve 1949-ig – kivéve az 1920-as visszaesést – folyamatosan nőtt.
Ez elsősorban a lakott külterületek csatlakozásának köszönhető. A kisszámú román, illetve német jelenléte nem okozott nemzetiségi problémát.
A községek 1848 előtt nem bírtak közigazgatási jelentőséggel. Szervezetüket és jogállásukat – ahogy erről az előzőekben megemlékeztünk – a földesurakkal kötött szerződések szabályozták. Ezt az állapotot szüntette meg az 1848: IX. törvénycikk. A jobbágyi községek kizárólag a megye felügyelete alá kerültek, így helyzetük érzékelhetően változott.
Az osztrák és magyar álláspontok közeledését jelezte 1865-ben, hogy a király több vármegye élére főispánt nevezett ki, így 1865. szeptember 23-án Szlávy Józsefet Bihar vármegye élére.
A főispán Bihar megye közönségéhez intézett üzenetében a következőket jelentette ki: „Ő Felsége kormányát fontos okok tartóztatván az autonom megyéknek rögtöni visszaállításától – addig míg az országgyűlés és Ő Felsége közös akaratából meg nem történik – nélkülöznöm kell a megyei tisztikarnál azon tekintélyt, melyet a megye választóinak bizalma annak kölcsönöz, nélkülöznöm azon üdvös közreműködést, melyet a megyei gyűlések a közigazgatásban gyakorolnak. Azért kettőztetett szorgalmat, pontosságot, részrehajlatlan eljárást, minden tekintetben feddhetetlen szeplőtelen magaviseletet fogok a megyei tisztviselőktől követelni: megfogom feszíteni minden erőmet, hogy ezen (akarom hinni és reményleni) csak rövid átmeneti időszakban a közigazgatás és igazság szolgáltatás terén minden méltányos kívánatnak megfelelve legyen.” Nagyrábé részére részletes szabályrendelet az 1871. évi XVIII. törvénycikk 65. paragrafusa értelmében Bihar megye bizottmányának 35-36-1872 számú végzésével elfogadott megyei általános szabályrendelet körébe alkottatott. Részletesen idézzük a rendelet szövegét, amely pontos leírása a XIX. század közepét jellemző falubeli állapotoknak:
„Nagy Rábé község hozzátartozó Kisrábé és Rét Szent Miklós 15085 hold és 28 négyszögölnyi területtel s 405 házból álló 2101 lelket számláló közönséggel az 1871. évi XVIII. tc. I. fejezetének 1. § 6. pontja értelmében a nagy községek sorába áll, s a törvény által reá ruházott teendőknek saját erejébőli teljesítésére képesnek nyilatkozik.
Képviselő-testület. Nagy-Rábé község az önkormányzati jogát képviselő testülete által gyakorolja, mely áll a megyei bizottmány megállapítása szerint: Húsz rendes és két póttagból. Tíz főt a választók, tíz főt a legtöbb egyenes adót fizetők küldik be a testületbe. A képviselő-testület minden negyedévben – de különösen tavasszal – megvizsgálja a múlt évi számadásokat, ősszel pedig a következő év költségvetését. A testület egynegyede, vagyis öt tag kívánságára rendkívüli gyűlést kell hogy tartson.
A lélekszám alakulása (1857–1941)
Év
|
Össznépesség
|
A népesség megoszlása anyanyelv szerint
| |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
Magyar
|
Szlovák
|
Román
|
Német
|
Cigány
|
Egyéb
| ||
1857
|
2058
| ||||||
1869
|
2101
| ||||||
1880
|
2369
|
2213
|
–
|
25
|
38
|
–
|
93
|
1890
|
2435
|
2435
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
1900
|
2818
|
2757
|
–
|
61
|
–
|
–
|
–
|
1910
|
3362
|
3332
|
–
|
29
|
1
|
–
|
–
|
1920
|
3208
|
3157
|
9
|
32
|
6
|
–
|
4
|
1930
|
3334
|
3332
|
–
|
–
|
1
|
–
|
1
|
1941
|
3575
|
3572
|
–
|
–
|
2
|
–
|
1
|
A községi bíró képviseli a községet minden peres és peren kívüli ügyben és intézi az egyéb hozzákerülő ügyeket. A bíró elnöke a képviselő-testületnek, vezeti a tanácskozásokat, őrködik, hogy a képviselő-testületre, úgy annak tagjaira ruházott jogok és kötelességek megóvassanak. Kötelessége sürgős ügyekben-esetekben a tanácsüléseket, a közgyűlést összehívni, a gyűlések tekintélyét eréllyel megőrizni, a hozott intézkedéseknek érvényt szerezni. A községi vagyon épségben tartására felügyel, azok gyarapodását elősegíti, pusztulástól, károsodástól megóvja… a jótékony és közművelődési intézmények feletti felügyeletet gyakorolja.
A bíró a jegyzővel együtt biztosítja, hogy a község költségvetése az őszi közgyűlésen megállapíttassék… őrködik a költségvetésben felvett jövedelmek beszedése és azok megtartása felett. Szorgalmasan felügyel a község belügyeire, a közrend, a csend érdekében minden intézkedést megtesz, melyek tőle megkövetelhetők – biztosítja a rendszeres éjjeli őrködést a polgárokkal házsor szerint az egyenlő teherviselés alapján. Biztosítja a községi és megyei kézi és szekeres közmunkák szolgáltatását – igazságos lajstrom alapján. A korcsmákban s netán létező tivornyahelyekre felelősség súlya alatt felügyeltet. Személyesen felügyel a kémények tisztán és karban tartására, az utcákon lévő közkutak folytonos használhatóságára, a tűzoltó szerek kellő mennyiségbeni beszerzésére és azok jó állapotban tartására. Felfogadja a pásztorokat, nyilvántartást vezet a községben időnként megforduló idegenekről. A cseléd és gazda közötti viszonyt – addig is míg megfelelő rendszabályokat alkotnak – a helyi szokásokhoz képest javítani igyekszik.
A tilalomrontókat tekintet nélkül bírságolni, az okozott károkért nyilvános becsű útján gyorsan eleget tenni köteles e végből köteles rendőrségi eljárásairól pontos és rendes jegyzőkönyvet vezetni. A bevett bírságot a község szegényalapjára kell fordítani. A község lakosainak könnyebbsége, jószágainak kímélése s a munkaidő megnyerése céljából a községi közlekedési utak, hidak, gátak, árkok és határhalmok épségben és jó karban való tartására egész szigorúsággal felügyel s a meglévők épségben tartására minden törvényes és célszerű intézkedéseket megtenni köteles. Az egészségtelen mocsarak leeresztéséről, az ivó, valamint az itató mezei kutak szükséghez képest előállítása és azok folytonos tisztán és jó karban tartásáról gondoskodik. Szorosan felügyel az ital és húsmérési helyekre- a törvényes mértékek megtartására. Hirtelen halálozások, embereknél-állatoknál előforduló járványos betegségek estén a szabályokat betartja és naplót vezet. Intézkedik a községi szegények ellátásáról, kik vagyontalanságaik, vagy munka képtelenségeik miatt közgondozást igényelnek, amennyiben erre a község ereje elégtelen volna jelentést tesz illetékes helyre, a koldulást megszünteti. Betegeket, tébolyultakat a gondozás mellett közkórházba is szállíthatja. A községben lévő egyházak és iskolák érdekeit minden hatalmában lévő eszközzel támogatja… törekszik a községi polgárok szellemi elmenetelét támogatni. A bíró köteles a tanköteles gyerekek iskoláztatására, a tanító fizetések biztosításáról gondoskodni. Különös gond a gyerekeket és felnőtteket gyümölcs és faültetés, nemesítés céljából oktatásban részesíteni – jövedelmi águl is szolgálhat. A marha létszám fenntartására, szaporítására, nemesbítésére alkalmas fedező állatokat beszereztetni és gondoztatni. A káromkodókat megbünteti, vasár és ünnepnapokon lármás munkát nem engedélyez. Dohányzást a községben a nyári munkaidőben udvaron, takarmány között, hordás és nyomatás alkalmával szigorúan eltiltja.”
Bírónak lehetőleg olyan embert választottak, aki bírta a lakosság és a földbirtokosok bizalmát, és módosnak számított. A jegyző feladatai is igen sokrétűek voltak, azt várták tőle, hogy özön teendője mellett „áldáshozó legyen a polgárokra nézve”, biztosítsa a lakók jólétét, nyugalmát, az egyetértést, „mivel ő polgárok barátja, tanácsadója, vezére sőt bírája is… innen következtetve előszámlálhatatlan a minden percben elébe táruló ügyek változatossága”.
A szabályzat előírja az elöljárók fizetését. Elöljárói fizetések: községi bíró 42 forint, törvénybíró 16 forint, községgazda 21 forint, adószedő 30 forint, gátbíró 10 forint, esküdt 10 forint, közgyám a kezelt tőke jövedelmének egy százaléka, jegyző 295 forint.
A közigazgatásban dolgozók többsége valójában csak tiszteletdíjat kapott, tényleges fizetést csupán a szakmai végzettséggel rendelkező jegyző-adószedő és a később munkába álló orvos.
A község lakosságának nagy többsége igényelte a földkérdés rendezését. 1853. március 2-án az úrbéri pátens és a kárpótlási és földtehermentesítési nyílt parancs kimondta az úrbéri kapcsolatból és a földesúri joghatóságból eredő jogok, járandóságok és kötelezettségek megszüntetését, továbbá a volt jobbágyoknak a kezükön lévő úrbéri földbirtokok fölötti szabad rendelkezési jogát. De érdekelt volt a földkérdés rendezésében Nagyrábé földesura, a váradi püspökség is, az 1832–36. évi országgyűlésen hozott törvényekre és az 1853. évi császári nyílt parancsra hivatkozva az úrbéri törvényszékhez intézett előterjesztésében kérte a határ úrbérileg való szabályozását, a földesúri és jobbágyi földek elkülönítését.
Az egyeztetés és a vita eredményeként 1862. november 14-én sikerült megkötni az úrbéri egyezséget Nagyrábé község volt földesurával, a nagyváradi latin szertartású megyés püspök Szaniszló Ferenc császári és királyi valóságos belső titkos tanácsos, s az ausztriai Vaskorona rend nagykeresztes vitéze őexcellentiájának meghatalmazott uradalmi főügyvéde, Kubinszky Lajos – másrészről Nagyrábé község elöljárói és összes lakosai között közakarattal, a következő feltételek alatt:
„1. Az Uradalom és a Község – elállván a peres vitatkozásoktól – megállapodtak a jobbágyi és a zselléri, összesen 76 és háromnyolcad állományban, ezenfelül a lelkész részére egy, a jegyző részére négynyolcad, az oskola részére négynyolcad, mindösszesen 78 és háromnyolcad legelő képes állományban. Ezentúl az uradalom a közlegelőből állományonként tíz hold legelőt ad a község részére.
2. A lakosok kezén lévő maradvány földeket – hova a szőllő és a káposztás kertek is tartoznak – közmegállapodás szerint megváltják az illetők holdanként tíz forinttal osztrák értékben, olly feltétel mellett, miszerint az uradalom az eddigi kamatok követelésétől elállván, a maradvány földek birtokosai kötelezik magukat, hogy tíz év alatt félévi rátákban a község elöljáróinak és az összes lakosságának felelőssége mellett az uradalmi pénztárba befizetik.
3. Hogy az e határban lévő nádasok használata, és az ezért teljesített viszont szolgálmányok szinte véglegesen elintéztessenek, a volt földes uraság saját jóakaratából átenged a község összes lakosai részére hatszáz hold nádast… az uradalom részére fönnmaradt többi nádashoz a lakosságnak többé semmiféle joga nem leend.
4. Ámbár a bíróság és a volt földes uraság a föld tagosítását ajánlotta, minthogy azonban a község összes lakossága oda nyilatkozott, miszerint szántó és kaszáló földjeit azon állapotban kívánja tartani, melyben azok jelenleg léteznek, az uradalom ebbe beleegyezik.
5. Az uradalom sajátjából a következő adományozásokat teszi: a lelkészi hivatal részére húsz, jegyzőire húsz, az oskolák részére húsz, az egyház részére tíz, faiskolának kettő, temetőnek kettő, vályogvetőnek három, öszszesen 77 holdat.
6. Az uradalomnak szétszórt földjeit egy tagba kívánja összpontosítani, a község a tervet nem ellenzi.
Mely ekképp megkötött egyességet Nagy-Rábé község összes értelmes lakossága részére kedvezőnek találtatván azt elfogadta, s így az egyezkedő felek az egymás iránti százados viszony megszűntével is a legjobb érzelemmel és kölcsönös bizalommal válnak meg egymástól, s az Isten áldását mindenkorra kívánván egymásnak ezen örök egyezséget közakarattal kötelező erejűnek elfogadták és aláírták.
1862-ben a nagyrábéi határ – beleértve a rétszentmiklósi és a kisrábéi pusztát is – 15 086 hold volt. Ebből Rétszentmiklóson 1123 holdat Kruspér Sándorné, 3622 holdat Des Echerolles Kruspér Károly birtokolt. A váradi püspök uradalma 7068 holdat tett ki, a lakosság kezén pedig 3170 hold föld maradt. Utóbbin belül a legnagyobb terjedelmű paraszti birtok 25 holdnyi volt. Tizenöt parasztnak húszholdnyi, huszonháromnak tizenöt-húsz, száztizenötnek öt-hat holdnyi, harmincnak öt holdon aluli birtoka alakult ki. A zsellérek megszabadultak ugyan a házuk után járó szolgáltatásoktól, de egy talpalatnyi földet sem kaptak. A tegnapi jobbágy szabadon rendelkezett munkaerejével, szabad tulajdonosa lett telkének, szabadon eladhatta, és el is veszíthette.
Az úrbéri elkülönítés eredménye (hold+négyszögöl)
Megnevezés
|
Belső birtok
|
Szántóföld
|
Kaszáló
|
Összes
|
|---|---|---|---|---|
Úrbéresek birtoka
|
154+990
|
1274+197
|
598+655
|
2777+742
|
Belső emberek birtoka
|
3+801
|
221+789
|
142+1066
|
368+456
|
Községi jó legelő
|
763+825
| |||
Községi rét
|
600 hold
| |||
Uradalmi birtok
|
460 hold
|
313+303
|
32+173
|
345+936
|
Uradalmi rét
|
4351+315
| |||
Szőlők és kertek
|
75+1099
| |||
Faiskola
|
2 hold
| |||
Vályogvető
|
3 hold
| |||
Temető
|
5+570
|
Az egyéni és közös használatába került földek művelési ágak szerinti megoszlása
Szántóföld
|
1925 hold
|
986 négyszögöl
|
Kaszálóföld
|
731 hold
|
621 négyszögöl
|
Legelő
|
818 hold
|
217 négyszögöl
|
Községi rét (közös)
|
600 hold
| |
Szőlők és kertek
|
75 hold
|
1099 négyszögöl
|
Faiskola
|
2 hold
| |
Vályogvető
|
3 hold
| |
Temető
|
5 hold
|
570 négyszögöl
|
Utak, utcák
|
99 hold
|
856 négyszögöl
|
Belső telek
|
158 hold
|
691 négyszögöl
|
Hasznavehetetlen
|
8 hold
|
94,2 négyszögöl
|
Összesen
|
4429 hold
|
482 négyszögöl
|
A község lakosai számára komoly gondot okozott az évenkénti súlyos árvíz, már az 1820-as években felvetődött a vizek „állapottyának” megvizsgálása, de a Berettyó szabályozásának terve csak 1855-re készült el. Ennek alapján a Berettyónak Bakonszegtől Szeghalomig új medret ástak, így az eredeti 224 kilométer mederhossz 85,7 kilométerre csökkent. A munkálatok több mint húsz évig tartottak, a lecsapolás Nagyrábé határában 1879-re fejeződött be.
A nagyrábéi határ legmélyebb területe, a nádjáról híres Puszta-Nagy-rét is kiszáradt. A kiszáradó nádas rétet a váradi püspökségtől nagybérlők bérelték, és megkezdték annak felszántását. A táj megváltozásának egyik jellemzője az, hogy a szántóművelésre fogott egykori nádas rét neve is megváltozott. Mivel a mélyen szántó gőzekék az elégett nád pernyéjét sokszor felfordították, az ott munkálkodó nagyrábéiak Pernyéspusztának kezdték a területet nevezni.
Az 1890. évi népszámlálás adatai alapján Nagyrábé összes keresőinek száma 1091 fő volt, ebből mezőgazdasági kereső 959. A község lakosságának döntő része tehát földművelésből, állattenyésztésből és a Sárrét gazdag vízi világának értékeiből élt a cselédektől a földbirtokosokig bezárólag.
A nagyrábéi határ szántóművelés alatt álló területein főleg búzát, ritkábban rozsost, azaz rozsos búzát – vagy más néven kétszerest – termeltek. Ezek mellett az árpa, a zab, a tengeri termesztése jelentéktelen volt. A kaszálók és a legelők bőségesen fedezték az állatok takarmányszükségletét.
A sárréti embereket az jellemezte, hogy a XIX. század derekáig az állattenyésztést a növénytermesztés elé helyezték, az ágazat későbbi visszaesése ellenére a községből jelentős számú állatot hajtottak fel a debreceni, karcagi és váradi vásárokra. A bőséges zsákmányt biztosító halászat mellett a vizes helyek, a rétek lehetőséget kínáltak a szegény embereknek pénzszerzésre. A földesúr 1859–60-ban a rétszentmiklósi határban levő, Rögös nevű zsombékos vízállás nadályszedési jogát adta el a jelentkezőknek. A Korpa testvérek 1857-ben bérbe vették a rétszentmiklósi pusztán lévő Nádlás-rétet gyékényszedésre és csíkászatra. A szőlőtermelés Nagyrábé gazdálkodásában jelen volt, de nem játszott meghatározó szerepet. Területe jellemzően csökkent (1873: 93, 1895: 53, 1913: 25, 1935: 25, 1965: 29 hekár).
A dohánytermesztésnek is voltak hagyományai a községben, Osváth Pál szavaival: „Nem lehet hallgatással mellőzni, hogy a közelmúlt években a sz-miklósi pusztán lehetős dohány termeltetett.”
A XIX. század végétől a művelhető földterület tulajdonosainak köre bővült. A nagyváradi római katolikus püspökség haszonbérbe kiadott területe nem változott, azonban az Echerolles-birtok folyamatosan csökkent, ahogy ezt a gazdacímtárak bizonyítják.
Nagyrábé gazdálkodását a nagyváradi római katolikus püspökség haszonbérbe adott birtoka és Des Echerolles Kruspér család uradalma határozta meg elsősorban: a község földterületének kétharmada a kezükben volt. A község lakossága jelentős részének munkaalkalmat, árendába adott földet, halászati jogot a nagybirtok adott.
A művelhető földek tulajdonosai
1910
|
Szántó
|
Kert
|
Rét
|
Szőlő
|
Legelő
|
Erdő
|
Nádas
|
Des Echerolles Kruspér Gilbert
| |||||||
A birtokot Klein Károly bérelte Nagyváradról
|
1615
|
–
|
227
|
–
|
360
|
–
|
–
|
Des Echerolles Kruspér Sándor
|
1006
|
9
|
249
|
–
|
919
|
16
|
–
|
Nagyrábé község
|
143
|
–
|
10
|
–
|
26
|
–
|
–
|
Református egyház
|
108
|
2
|
4
|
–
|
–
|
–
|
–
|
Nagyváradi római kat. püspökség
| |||||||
A birtokot Bleyer László bérelte
|
3366
|
9
|
468
|
1
|
3091
|
2
|
60
|
1937
| |||||||
Báránd község
|
7
|
–
|
–
|
–
|
213
|
–
|
–
|
Dancsháza község
|
2
|
–
|
–
|
–
|
85
|
–
|
–
|
Des Echerolles Kruspér Sándor
|
933
|
15
|
57
|
–
|
586
|
25
|
–
|
Kruspér Sándor
|
933
|
15
|
57
|
–
|
586
|
25
|
–
|
Nagyrábé község
|
163
|
–
|
6
|
–
|
4
|
–
|
–
|
kisbérlet (168)
| |||||||
Nagyrábéi közbirtokosság
|
44
|
–
|
2
|
–
|
720
|
–
|
–
|
kisbérlet (44)
| |||||||
Nagyrábéi ref. egyház
|
104
|
–
|
11
|
–
|
–
|
–
|
–
|
kisbérlet (56)
| |||||||
Nagyváradi róm. kat. püspökség
|
3535
|
4
|
156
|
1
|
1088
|
4
|
–
|
Haszonbérlő: Magyar–német Mg. Rt.
| |||||||
Országos Hitelintézet
|
1205
|
8
|
43
|
–
|
277
|
–
|
–
|
Sáp község
|
3
|
–
|
–
|
–
|
123
|
–
|
–
|
Török Imre (Darvas)
|
16
|
1
|
1
|
–
|
2
|
–
|
–
|
Gy. Varga Gábor (Nagyrábé)
|
28
|
–
|
–
|
1
|
5
|
–
|
–
|
A nagyváradi püspökség gazdálkodásának iratai sajnos nem állnak rendelkezésre, az Echerolles család iratainak egy részét azonban sikerült megmenteni. Ennek birtokában kísérletet tehetünk néhány vonatkozásban és bizonyos időközökben (egy-egy hónapban) az uradalom működésének bemutatására.
A mezőgazdaság sikerét vagy kudarcát a természet nagymértékben elősegíthette. Az Echerolles-uradalom több nehéz esztendőt vészelt át a Berettyó ismétlődő áradásai miatt, 1853. június 18-án az uraság kérésére Nagyrábé főbírája, Papp János és jegyzője, Vágó Ferenc hivatalosan tanúsították, hogy Rétszentmiklóson „Nagyságos Des Echerolles Kruspér Károly úr pusztáján lévő kaszálló földeknek jelen időszakban legnagyobb része vízzel borított és hasznavehetetlen”. Hasonló helyzet alakult ki 1871-ben súlyos károkat okozva az uradalomnak.
A gazdálkodás irányításában részt vett az uraság, később a fia, az érdemi szervezés természetesen a tiszttartó feladata. Az ötezer holdas birtok irányításáról, munkaszervezetéről az 1870. május havi gazdasági napló precíz adatai alapján szerezhetünk értékes információkat. A működés féléves vagy éves áttekintésére – források hiányában – nincs azonban lehetőségünk. Nézzük a dokumentumot:
„A Nagyságos Des Echerolles Kruspér Károly Úr Rét Sz. Miklósi pusztáján, gazdasági bevételek és kiadásokról vezetett naplónak havi kimutatása 1870. március.
Pénz bevétel:
Pénztári maradvány 258 f . 17
Ötven köböl köles eladása per 4,60 230 f.
Tejből bevett pénz 11 f. 67
Összesen 499 f . 84
Kiadás Ngos Úrfi két hátas paripáját Váradra vezette – kövezetvámra és borra kapott pénzt.
A tiszttartó rendszeresen hozatott bárány és marhahúst.
Nagyságos Úrnak Váradra levelet küldtem.
Gyékény vettem.
Kilenc kémény seprését fizettem
Bárándi lakos Taricska Sándornak birkanyírásra szerződés alapján előleget adtam.
Béres gazda Bajka Andásnak egy pár csizma illetőséget kifizettem.
Három csősznek a Nagyságos Úr rendeletéből kiadtam 10-10 forintot,
Váradra menő kotsiknak kövezetvámot fizetett,
Számadó juhásznak, Vinits Ferencnek két pár csizma illetéket kifizetett.
Udvari gazda, Nagy Sándor három hó fizetését kiadtam
Külső gazda, Fekete Jánosnak két pár csizma illetőséget kifizettem.
Váradról gyertyát vettem.
Berettyóújfaluban vásároltam: istrángot, kötőféket, vizes korsót, tejes fazekat és cserép tányért
Tordán négy akácfát vettem.
Béres Gáll Sándornak egy pár csizma illetőséget adtam.
Kos pásztor Elek Istvánnak fizetést adtam
Bakonszegi ásó embereknek borravalót adtam határ igazításért.
Szabó Julis szolgáló betegség miatt elment, szolgálatát kifizettem.
Birkák úsztatását kifizettem.
12 kisbérest kifizettem
Összes kiadás: 222,73
Maradvány júniusra: 277,11
A naplóban külön szerepelnek a következő üzemegységek:
Magtár: a malacoknak, a lovaknak, az igáslovaknak, a csirkéknek, a tyúkoknak, a hízóknak adott takarmányt: tengerit, árpát, zabot és kölest – a cselédeknek pedig búzát.
Gulya: májusi összes – 203 darab, májusról veszteség – 3 darab, júniusra maradt – 200 darab.
Bivaly: júniusra maradt – 7 darab.
Ménes: május összes – 78 darab, májusról veszteség – 1 darab, júniusra maradt –77 darab.
Istállós lovak: május összes – 11 darab, májusban az Úrfinak 2 darab, átadva júniusra maradt – 16 darab.
Sertés: május összes – 724 darab, májusi veszteség – 5 darab, júniusra maradt – 719 darab.
Birka: május összes – 2797 darab, májusi veszteség – 25 darab, júniusra maradt – 2772 darab.
Malom vám: májusban csak növekedett
Zsákok: májusról maradt 290 darab,
Cselédek illetősége: pénz, búza, főzelék, só, szalonna, csizma, szántó, kaszáló, kenderföld – megállapodás szerint.
Az uradalom alkalmazott: gazdákat, számadókat, közbéreseket, tehenészt, kocsist, bornyast, lovászt, kertészt, molnárt, kovácsot, bojtárt, szakácsnőt, szolgálót, csőszt, pásztort és kisbéreseket, A tiszttartó naplójában rögzítette, hogy a béresek május hónapban milyen munkákat végeztek napról napra:
május 2. – A Kender Szegen kiveszett reptze földbe nyolc béres kölest vetett, 12 béres igával boronált, négy béres tengerit morzsolt.
május 5. – 24 béres a Bende Zugi táblába a kiveszett búza helyét felszántotta és kölest vetett bele.
május 9–10. – 24 béres 12 igával a Rögösön Újtörést szántott köles és zab alá, ugyan ezek boronáltak és egy 13, iga hengerrel dolgozott.
május 11. – egy béres a Rögösön egyigával hengerezett, kilenc béres tengerit morzsolt, 12 béres hat igával a Telekre trágyát hordott, két béres az ökrök mellett volt.
május 13. – három béres a földlápi kút mellé zsombokat hordott, 12 béres hat igával a telekre trágyát hordott, hét béres tengerit morzsolt, kettő az ökrök mellett volt.
május 20. – 12 béres hat igával trágyát hordott 10 béres a Kis erdőbe a krumplit kapálta, két béres az ökröknél volt.
május 21. – 12 béres hat igával egész nap trágyát hordott, 10 béres délig a paszujt kapálta – délután pedig a szénás kertet kapálta meg, két béres az ökröknél volt.
május 22. – Vasárnap-a hónap folyamán ezen az egy vasárnap dolgoztak. Nyolc béres a birka istállóból tőzeget vágott, 14 béres délig a disznóólat tisztította, délután a birka fürösztésnél volt elfoglalva.
május 24–25. – 14 béres a birkák fürösztése mellett, nyolc béres füvet kaszált, két béres az ökröknél volt
május 26. – Áldozó Csütörtök – nem dolgoztak
május 27. – 3 béres a birka színből tőzeget vágott, 17 béres lucernát kaszált, két béres egy igával a faluból a birkák alá két szekér szalmát hozott, két béres az ökrökkel volt.
május 30–31. – 14 béres a birkák nyírásánál volt elfoglalva, 8 béres lucernát kapált, két az ökröknél volt.
A gazdasági napló pontos információkat nyújt a földeken végzett munkáról, az állattenyésztésről, a béresek munkájának napi szervezéréről, a részükre kifizetett bérekről, az igénybe vett munkaeszközökről – boronahenger, gépi szántás. Képet nyerünk az uradalom értékesítési tevékenységéről: elsősorban Nagyvárad piacán adta el termékeit, köztük a vadászat eredményeként 78 nyulat vagy a gyapjút.
Rétszentmiklósi bástya (a jelenlegi tejcsarnok helyén állt)
Az Echerolles család egykori kastélya
