Épített örökségünk | Száz Magyar Falu

Épített örökségünk

Monok három nevezetes műemlék épülete – a kis- vagy Monaky-kastély, a nagy- vagy Andrássy-kastély és Kossuth Lajos szülőháza – országosan ismert műemlékek. Közülük a Monaky család kastélya a legrégebbi: mint már említettük, a falu központjában lévő domb tetején 1570–1580 körül épült. Építése a tehetős középbirtokos, Monaky János nevéhez köthető, reneszánsz stílusú elkészülte a család felemelkedését jelzi.

A kiskastély bástyás erődfallal körülvett, egyemeletes, szabálytalan alaprajzú 22x16 méteres épület. Középső része épült meg legkorábban. Ennek a 17x15 méteres, kéttraktusos tömbnek téglalap alakú az alaprajza, és két, egymáshoz képest ellentétes sarkán egy-egy kerek, illetve téglalap alakú saroképítményt alakítottak ki. Ez a tudatos szimmetriára törekvés inkább reprezentációs igényeket szolgált, bár a délkeleti saroképítményen az egyik oldalon megjelennek a hadászati célokat szolgáló lőrések is.

1670 körül az örökösök bővítették és jelentősen átépítették a kiskastélyt. Az 1673-ban készült Thököly-féle inventárium (leltár) már az átalakított épületet írja le. Ebből értesülünk arról, hogy délnyugat felé emeletes tömbbel bővítették a kastélyt, utólag alápincézték a kerek saroktorony alatti részt, a földszint új, magasabb boltozatot kapott, és egy elegáns, négy ablakkal megvilágított termet alakítottak ki.

A megújult, fallal körülvett épületet 1673-ban ezerötszáz forint értékűre becsülték. 1685-ben, egy újabb leltárból tudjuk, hogy falépcső vezetett az épületbe. Az ajtón belül egy nagy boltozatos helyiség, tőle balra egy, jobbra két, ugyancsak boltozott helyiség nyílt, ezek ablakait az átalakítás során betapasztották. Az egyik helyiségben kemencét is említ a leltár. Az emeleti deszkás mennyezetű előszobába (pitvar) hosszú fagarádics vezetett. Ettől bal kézre egy szoba, nyugatra egy háromablakos boltozott terem, jobb kézre egy kemencés szoba nyílt. A szobákhoz árnyékszék is kapcsolódott. A pitvarból feljáró vezetett a padlásra is.

Az örökösök között megosztott monoki uradalom a XVIII. században az Andrássy család kezében újra egyesült, a kiskastély is birtokába került. Az 1703-as forrásból ismert praktikus beosztású (a földszinten gazdasági és tároló helyiségek, az emeleten hálószobák), részben alápincézett épületet ők újították fel 1730–1740 között. Ekkor alakították ki az épület mai külső és belső elrendezését, megszüntették az eltérő szinteket, beboltozták a földszinti terek többségét.

Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal által vezetett felújítás többnyire ezt a XVIII. század végi állapotot őrizte meg az 1960-as években. A munkák során feltárták a korábban használt csigalépcsőt, a pincehelyiségeket, visszaállították a XIX. században épült, az egykori belső pitvarból az emeletre vezető lépcsőt, kibontották a reneszánsz ikerablakokat, láthatóvá tették a XVI. századi reneszánsz homlokzatfestést.

A műemlék épület a második világháború után iskolaként szolgált, majd a termelőszövetkezet előbb magtárnak, később irodaháznak használta. 1982-ben kijavították tetőszerkezetét, a külső vakolat hibáit. A pusztuló épület felújítása a 90-es évekre vált sürgetővé. Málló homlokzata, kőkeretei, kusza vezetékei, gondozatlan udvara szomorú látványt nyújtottak. Felújításának költségei meghaladták a helyi önkormányzat erejét, ezért 1999-ben eladták. A felújítási munkálatok megkezdése előtt újabb régészeti kutatás kezdődött az épületben. Az ásatás vezetői, Feld István és Simon Zoltán megállapították, hogy az 1960-as években végzett helyreállítást nem előzte meg ásatás, és a falkutatás is korlátozott volt. Az új tulajdonosok tervei szerint a kiskastélyt szállodává alakítják át. Ezért a kutatás fontosnak tartotta a szintviszonyok és az egykori nyílásrendszerek tisztázását.

A várfallal körülvett kastély udvarán épült egy földszintes gazdasági épület is a XVIII. században. A téglalap alaprajzú, barokk stílusú, kontyolt nyeregtetős épület kastély felőli hosszanti oldalán tizenegy pilléres árkádos tornác húzódik. A kiskastély felújítása során várhatóan ez az épületegyüttes is megszépül.

A falu másik jelentős műemléke az 1750 körül épült nagy- vagy Andrássy-kastély. Az egyemeletes, Andrássy György által építtetett barokk palotát a XIX. században klasszicista stílusban átalakították. A főhomlokzat szimmetrikus elrendezésű, két-két sorban hét-hét ablak néz a kertre. A hátsó homlokzat 2+5+1+5+2 tengelyes ablakosztású. A homlokzatokat osztópárkány tagolja. A kastély földszinti szobái, termei fiókos donga és csehsüvegboltozatúak, az emeleten sík födémes a mennyezet. A főépülethez hátrafelé szárnyépület csatlakozik. A kapubejárattal szembeni nagy földszinti terem az ellenkező oldalon a belső udvar felé nyílik. A kastély körül parkot alakítottak ki.

A XVIII–XIX. században az épület földszintjét a személyzet és kevésbé fontos helyiségek foglalták el. A reprezentatív termeket az emeleten alakították ki. Innen nyílt a díszterem, a lakosztályok, a könyvtár és a kápolna karzata. Az épületben az egyes helyiségeket részint az udvari oldalon végigfutó folyosóról közelítették meg, részint a díszteremből két irányba, egymásba nyithatóan folytatódott a teremsor.

Az ovális alakú díszterem rokokó falfestése a XVIII. századi magyarországi képzőművészet egyik jeles alkotása. Mennyezetét és oldalfalait rácsok, kartusok és ballusztrád korlátos festett erkély díszítik. A mennyezetre festett korlát mögül egy rokokó dáma és púderes parókájú gavallérja tekint le ránk. Más részén pipázó, poharazgató, zenélő, magyar dolmányos alakokat fedezhetünk fel. A terem négy sarkán a művész a négy világtájat ábrázolja allegorikus formában. Ezek igen lepusztult állapotban maradtak meg. A világtájak közül Európa fiatal nő alakjában mutatkozik, formái még felfedezhetők. A másik két világrészből csak egy teve, illetve egy ló figurája ismerhető fel. A mennyezet közepén festett laternanyílásból géniuszok tekintenek le, az ablaknál csillagokkal a feje fölött Szűz Mária tűnik fel. A világi alakok talán az Andrássy család tagjait rejtik. A díszterem alkotója valószínűleg azonos az edelényi kastély és a tőketerebesi pálos templom mennyezetének festőjével. Az oldalszárny földszinti kápolnáját Andrássy István építtette 1770–71-ben. Ekkor készült a kápolna kupolaterét kitöltő mennyezeti freskó is.

A kastélyt a XIX. századig a tulajdonosok lakták, Andrássy György 1881-ben bekövetkezett halála után az épület magára maradt, és lassan pusztulásnak indult. A már rossz állapotú ház 1936-ban a monoki római katolikus egyház tulajdonába került, iskolát alakítottak ki benne. A kastélyban ma is a Kossuth Lajos Általános Iskola működik.

A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár.

A kontyolt nyeregtetős főépület ma is csaknem teljesen eredeti formájában áll. Az épületet a XIX. században udvari szárnyépületekkel U alakúra bővítették. A ház ma látható formáját az 1994-ben befejeződött felújítási munkálatok során nyerte el. A megújult épület az eredeti elemeket is megőrizte. Hajdani zsindelytetőzetét ugyan felváltotta a cserép, de a boltíves, párkánydíszes hat szoba nyolcvan centiméter vastag falaiban az ajtó- és a szalagdíszes vasrácsozatú ablaknyílások ma is a régiek. Eredeti formájában hagyták meg az épület belső kiképzését, sőt az eredeti falfelület egy festett részlete is a régi. A házat szobánként kandallóval fűtötték, a füstjáratok a tetőzet közepén magasodó talpas kéménybe torkolltak. A tisztilak délkeleti részében egy utcai és egy udvari helyiség volt a kancellária, a másik két utcai és két udvari szoba pedig a szolgálati lakás. A Kossuth család 1799 őszétől 1803 tavaszáig lakott benne.

Amikor 1870-ben megszűnt az uradalmi ügyészség, helyébe az uradalmi erdőgondnokság költözött. Akkor a ház négy szobájába díszes cserépkályhákat állítottak. A régi tüzelőberendezések közül az utcai középső szobában egy kandallót meghagytak, mert ahogy mondták: „ennek a kandallónak a tüzénél a kis pólyás Kossuth életének első telén melegedett”. A kandalló ma is megvan. Az uradalmi erdőgondnokság 1945-ig használta az épületet, azután az állami erdőgazdaság költözött a házba. 1949-ben négy helyiségben Kossuth Emlékmúzeumot rendeztek be, ma az egész épületben a múzeum működik.