Az én nevem abban legyen mindörökké

Teljes szövegű keresés

Az én nevem abban legyen mindörökké
Monok hitéletében a római és a görög katolikus, a református, az evangélikus egyház, valamint a zsidó felekezet játszott meghatározó szerepet. Miként a település, úgy a templom és a római katolicizmus története is az Árpádok koráig nyúlik vissza településünkön. Monok első temploma a helyi hagyomány szerint a településtől északkeletre, rejtett helyen, nehezen megközelíthető völgyben épült. Úgy tartják, hogy itt lakott a lelkész, és errefelé lehetett a falu temetője. Valószínű azonban, hogy a régi templom a mai közelében állt, azt csak a XVIII. század végén bontották el.
Luther Márton tanai már az 1520-as években megjelentek Magyarországon. Az 1530-as, 1540-es években a reformáció svájci, helvét irányzata kezdett hódítani, és többségbe is került a magyar lakosság körében. A reformáció első terjesztői közül többen prédikáltak a Monokhoz közeli településeken. Dévai Bíró Mátyás Boldogkő várában volt udvari lelkész, aztán Wittenbergben tanult Luthertől és Melanchtontól, 1531-ben pedig Kassán, 1543-ban Miskolcon terjesztette a hitújítás tanait. Sztárai Mihály 1526-ban Pálóczi Antal udvari papja Sárospatakon. Reformátorként előbb Baranyában, majd 1560-tól a Tiszántúlon és Sárospatakon tevékenykedett.
A Tisza jobb partján Perényi Péter a reformáció fő pártfogója. Uradalmain kiváló prédikátorok működtek: Sátoraljaújhelyen Siklósi Mihály, Tállyán Szkhárosi Horváth András, Tokajban Batiz András, Abaúj és Borsod megyében Szántai István, a már említett Dévai Bíró Mátyás, Gálszécsi István, Benczédi Székely István. Az 1530-as években Perényi Péter támogatásával megalakult a híres Sárospataki Református Kollégium, amelyben ekkor a reformáció lutheri irányzatának a szelleme érvényesült. Siklósi Mihály és Kopácsi István pataki lelkészek a negyvenes években új szellemű oktatást vezetettek be. Az iskola rektoraiként számíthattak Perényi Péter fia, Gábor főúri oltalmára is. Perényi Gábor 1567-ben bekövetkezett halála után Sárospatak a helvét irányú reformáció szellemében működő iskolává vált.
A század végére a katolikus vallásnak már csak szerény szórványai maradtak, protestáns az ország nyolcvan-nyolcvanöt százaléka. A református egyház a latin nyelv helyett anyanyelven hirdeti isten igéjét. A reformáció az anyanyelv és az iskolahálózat fejlesztője, a rendi ellenállás eszmei bázisa.
A borsodi, abaúji, zempléni, gömöri, hevesi terület a XVI. század közepére egyértelműen a reformáció mellé állt. A protestáns vallás hamar elterjedt Monokon. Monaky János, a falu XVI. századi tulajdonosa is az új hitelvek követője volt. 1652 körül már majdnem mindenki az új hitet követi Monokon. Monaky János fia, Miklós olyannyira rokonszenvezett az új vallással, hogy a község ősi templomát átadta a protestánsoknak, akik 1731-ig használták.
Az ekkor kialakult területi tagolódás – a négy esperesség – 1799-ig megmaradt. 1567-ben az abaújvári, borsodi és zempléni egyházmegye már képviseltette magát a debreceni zsinaton. A negyedik, az ungi egyházmegyében viszont az antitrinitárius hit hódított. A megyék elnevezését használó egyházi területi tagolódás nem követte a közigazgatás határait. Az abaúji egyházmegye fennhatósága egészen a Tiszáig tartott. Ehhez az esperességhez tartozott számos zempléni település: többek között Tállya, Mád, Tokaj, Szerencs, Megyaszó – és Monok is. A falu népének vallási összetételében nagy változást hozott az ellenreformáció.
Fegyveres erőszakkal történő terjesztése az I. Lipót-féle abszolutizmushoz köthető: ekkor kezdődött a templomok erőszakos visszafoglalása, nagyszabású politikai perekkel akarták kipusztítani a „protestáns mételyt”. 1673 és 1674 között csaknem minden protestáns lelkészt bíróság elé idéztek, aki nem tért át a katolikus hitre vagy nem akarta elhagyni az országot, gályarabságra ítélték.
Az ellenreformáció nagy gondot fordított az arisztokrata családok, a nemesi familiák rekatolizálására, ami aztán, a földesúri kegyúri jog miatt, a katolikus vallás rohamos terjedését eredményezte a közrendű nép körében. A XVIII. század közepére Monokon is újra vallást vált a népesség nagyobbik része. Ebben nagy szerepe volt az Andrássy családnak. A Monakyak – mint láttuk – reformátusok voltak. Monaky Anna férje, Andrássy Mátyás is ezt a hitet követte. Fiuk, Andrássy Miklós azonban, aki a katolikus gróf Zichy Klárát vette feleségül, Lippai érsek buzdítására áttért a katolikus hitre. A katolikus Andrássy család már nem nyújtott támogatást a birtokain élő reformátusoknak. Andrássy Miklós az áttértek buzgalmával ahol csak tehette, terjesztette a katolicizmust. Hatására megindult a monokiak körében is a rekatolizáció. Térhódításához a vallásosság számos külsősége és a szentek kultusza is hozzájárult. Különös figyelem fordult Szűz Mária felé, megerősödött a Mária-kultusz. A szentek kiemelt tiszteletét jelzi Monokon, hogy az Andrássy-kastély kápolnájába került Szent Orbán vértanú ereklyéje a római Priscilla katakombából. A monokiak tőle remélték a védelmet a szőlőhegyeket pusztító jégesőktől.
A Rákóczi-szabadságharc idején, az 1705. évi szécsényi országgyűlésen kimondták a vallás szabad gyakorlását az országban. Felülvizsgálták a templomok használatát a településeken. Vita esetén a templomot és az iskolát annak az egyháznak ítélték, amelynek hívei többségben voltak az adott helységben. Monok temploma ekkor még református maradt, ami azt bizonyítja, hogy a XVIII. század elején még ezt a vallást követte a falu többsége.
A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke után azonban az ellenreformáció is végleges politikai győzelmet arat. III. Károly rendeletei különbséget tesznek a nyilvános és magánjellegű vallásgyakorlat között. A protestánsok nyilvános vallásgyakorlata csak az artikuláris helyeken volt lehetséges, csak ott tarthattak papot, templomot. A Carolina Resolutio a protestáns papokat a katolikus püspökök felügyelete alá helyezte 1731-ben, a vegyes házasságból született gyerek pedig csak katolikus lehetett. Az udvari politika Monokon is éreztette hatását: 1730-tól újra működik a katolikus plébánia, 1731. augusztus 11-én báró Andrássy Ferenc elveszi a reformátusoktól a régi templomot, és a katolikusoknak adja, akik a XVIII. század végére már többségbe kerülnek a faluban. Az 1772-es egyházi összeírás szerint csak katolikus plébánia működött Monokon, egy pap teljesített szolgálatot. A reformátusok azonban nem tűntek el teljesen: lelkész és templom híján Golopon gyakorolták vallásukat. Az ottani egyházkönyvben feljegyezték, hogy milyen nehézségeket jelentett a monokiaknak a téli hidegben a szomszéd faluba járni istentiszteletre vagy éppen keresztelőre.
A XVIII. század végén ezerhetvennégy római katolikus, száznyolcvan görög katolikus, hét izraelita, hatszázhuszonöt református és evangélikus lakosa volt Monoknak. A helyi katolikus plébánia ekkor anyaegyházként működött, hozzá tartozott az alsó-golopi és a megyaszói filia is, így itt öszszesen 3231 lelket gondoztak. A Szerencshez filiaként kapcsolódó görög katolikusok a lakosság közel tíz százalékát tették ki. A reformátusok és evangélikusok pontos megoszlását nem ismerjük. Az evangélikusok Tállya filiájaként működtek, és tótul is tartottak istentiszteletet, ami az északról bevándorló szlovák népesség jelenlétét bizonyítja a faluban.
Az egyre gyarapodó katolikus közösség a század végére kinőtte régi templomát. II. József (1780–1790) híres türelmi rendelete 1781-ben egyenjogúsította az evangélikus és a református felekezeteket, híveiknek szabad vallásgyakorlatot biztosított, engedélyezte a templomépítést, és papot is tarthattak. Ekkor vállalkozott a több mint ezer lelket számláló népes római katolikus közösség és az újra jogokat kapó reformátusság is új templom építésére.
A reformátusok az engedélyt 1791-ben kapták meg. Ehhez igazolniuk kellett, hogy a monoki hívek az anyaegyház fenntartásának terhét magukra vállalják, és biztosítani tudják a szentegyház, a paplak, az iskola építésén túl a lelkipásztor megélhetéséhez szükséges javadalmat is. Telket az Andrássy család adott, a költségeket adományokból szedték össze. A munkálatok 1794-ben kezdődtek, és öt esztendő múlva, 1799-ben szentelték fel a torony nélküli épületet.
A templomépítést jelentős adományokkal segítette a Nagy, Apjok, Hegedűs, Fejér, Túróczi, Puskás, Liptsei, Kovács, Lovas, Sóvári, Pap, Lacza, Csordás, Boros, Kerekes, Szebényi, Komjáthi, Kegyes, Kocsis, Szoboszlai, Harsányi család. Tornyot 1833-ban állítottak mellé. Kétszáz éves fennállása során a templomot 1842-ben, 1852-ben, 1897-ben és 1923-ban átépítették. Régi kisharangját 1915-ben, a háború idején elvitték. A hívek önkéntes adományából új készült helyette. Ezt az 1924-ben öntöttet nevezik Kossuth-harangnak. Az emlékharang egyik oldalán a következőket olvashatjuk: „A kisharang hadba vitt harangja helyett öntetett Isten dicsőségére közadakozásból Kossuth Lajos szülőföldjének Református Egyháza 1924.” A másik oldalát Kossuth domborműves portréja díszíti az alábbi szöveggel: „Világosítsatok emberek előtt, hogy lássák a ti cselekedeteiket és dicsőitsétek a ti mennyei Atyátokat”. A szépen szóló egymázsás harangot Slezák László harangöntő készítette.
A katolikusok is munkálkodni kezdtek a kiskastéllyal szomszédos magaslaton. A régit elbontották, és köveit az új templomba építették be. A falak a szájhagyomány szerint néhol olyan szélesek, hogy kilenc kislány kört táncolhat rajtuk. A falut birtokló Andrássy család rangjához méltóan és kortársaihoz hasonlóan támogatta a kezdeményezést. Alapkövét gróf Andrássy István és Károly tették le 1795-ben. A torony nélküli épület 1814-ben készült el. A paplak 1799-ben felépült. A külön haranglábat a szemben lévő völgyben állították fel. A fából készült építmény háromszor négy méteres kőlapon magasodott, nyolc-tíz méteres lehetett, és kisméretű, különböző nagyságú harangok laktak benne.
Fábry Ignác volt történelmében Monok egyik leghíresebb plébánosa, aki 1821-ben került településünkre, és irányításával készült 1831–33 között a római katolikus templom tornya. Fábry innen Lonovics József csanádi püspök mellé került 1834-ben, később püspöki helynök lett. A szabadságharc alatt tanúsított hazafias magatartásáért Nagyváradon törvény elé állították. 1852. november 30-án kinevezték kassai püspöknek. Az 1834-es földrengés és az 1845-ös áradás után ő kezdte meg a kassai Szent Erzsébet-dóm felújítását.
Az 1858-as tűzvészben leégett a falu nagy része, a templom is elpusztult. Ugyanazon a helyen, eredeti méretben és formában építték újjá. A XIX. század végén vihar döntötte le csúcsos hagymakupoláját. Ennek utána került rá a mai lapos fedésű tetőzet. Így a torony harminchárom méter magas. 1897-es felújítása után Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Ekkor alakították át – méghozzá jelentősen – a templombelsőt. Több freskóval díszítették a falakat, nagyobbakkal, felraktak négy kétszer négy méteres, vászonra festett függő képet, a templomhajó világítását a mennyezetről lelógó két, gazdagon díszített gyertyatartóval oldották meg, a szentélyt vasráccsal választották el a templom belső terétől, és két kisméretű festménynyel ékesítették. Az oltárkép a Szent Kereszt tiszteletére készült.
1923–24-ben gróf Széchényi Aladár támogatásával a falakat díszítő elemeket meghagyva átfestették a templomot.
1956-ban ismét felújítottak a klasszicista stílusjegyeket hordozó szentegyházat. A gazdagabb mintázatú, szinte az egész falfelületet elborító, világosabb színekkel festett freskókat Takács István mezőkövesdi festőművész készítette, a díszeket Körényi József tervezte.
A templom előtérében a keresztről levett Krisztus látható Szűz Mária ölében. Az előteret elválasztó vasrácson belépve balra Assissi Szent Ferenc, jobbra Páduai Szent Antal szobra áll. A hajó első mennyezeti freskója az újszülött Megváltót, a második egy körmenetet örökít meg. A jobb oldali freskók Szent Istvánt és Szent Józsefet, a bal oldaliak Szent Lászlót és Mária mennybemenetelét, a szentély mennyezeti freskója a világot legyőző fiút ábrázolja. A festmény körüli sarkokat a négy evangélista képe díszíti. A főfreskó Mária és Erzsébet örömteli találkozását jeleníti meg. A hatalmas freskók érdekessége, hogy bennük a rég múlt és a jelen találkozik: a Jézus-korabeli emberek mellett valós monoki személyeket is lefestett a művész.
Az oltárok fából készültek. Jobb oldalon áll a Jézus Szent Szíve-oltár, vele szemben a lourdes-i Szűz látható. A főoltár mellett helyezték el Szent Orbán vértanú ereklyéjét, amelyet a nagykastély kápolnájából hoztak át. A mártír aranyozott, üvegablakos koporsója fából készült, oroszlánlábakon áll. Ez ugyanaz a díszes láda, amelyben az ereklyét annak idején XIV. Kelemen pápa gróf Andrássy Istvánnak ajándékozta.
A szentélyből jobbra nyíló sekrestye feletti oratóriumban Stedler Antal 1863-ban készített Jézus-festménye látható. A szentélyből jobbra nyíló hittanterem falán a monoki plébániatemplom jótevőit, valamint a plébánosok nevét olvashatjuk 1730-tól napjainkig. A hittanterem felett lévő oratórium falán függ a Csíkszentkirályi és Krasznahorkai gróf Andrássy nemzetség leszármaztatási táblája. Ezt 1890-ben rajzolta le az eredetiről Szentpétery Árpád. Itt látható az August Fleischman által készített Mária, valamint a Széchényi és az Andrássy család néhány tagjának címere, gyászjelentése. A falon Kallós János (1888–1966) portréja függ, amely aranymiséjére készült.
Az altemplom három és fél méter mélyre száll az épület alá. Lefelé haladva egy kis beugróban a lourdes-i Szűz, a boltíves teremben Szent Anna szobrát láthatjuk. Az altemplom falába temették gróf Széchényi Aladárt és feleségét, Viszay Flórát, gróf Széchényi Györgyöt és gróf Széchényi Pál Ágostot.
A templom előtt álló kereszt éppen akkora, mint a vaskereszt a torony tetején. Az épület kertjében 1939-ben helyezték el Krisztus király szobrát. A kétméteres, kőtömbökből rakott talapzaton álló művet Petsár Gyula monoki plébános és Szabó Béla káplán készíttette.
Az Andrássy család hitéletét szolgálta a nagykastély kápolnája, amelyet 1770–1771-ben a Szent Kereszt tiszteletére építtetett gróf Andrássy István. Itt őrizték Szent Orbán ereklyéjét, melyet – ahogy erről korában már szóltunk – 1773-ban XIV. Kelemen pápa (1769–74) ajándékozott a családnak.
A kápolna kupolaterét a Krisztus feltámadását ábrázoló mennyezeti freskó díszíti. Fákkal, dombokkal tarkított ligetben jelenik meg a Megváltó. Mellette nyitott szarkofágon pihenő angyalt és őrt álló katonákat, a csegelyekben a négy evangélista képét ábrázolta a művész. A kápolna berendezése, főoltára és szószéke, Mária és Szent János evangélista szobra barokk, a padok copf stílusúak. Az oltárt márvány utánzatú gipszstukkók díszítik. A tabernákulum felett volt korábban Szent Orbán ereklyéje. A falat két szent szobra is ékesíti. Az 1936 óta iskolaként használt épület – felújítás alatt álló – kápolnájában napjainkban is tartanak misét.
Monok híres búcsújáró hely. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén sokan zarándokolnak ide. A templomhoz tartozó Kálvária-hegyen minden év szeptember harmadik vasárnapján tartják a búcsút. A jelenlegi temető feletti magaslatot gróf Andrássy Dénes ajándékozta a falunak. Itt építették a Kálváriát 1910-ben, Petsár Gyula plébános idejében.
A domb tetején álló kápolnához vezető széles utat két oldalon grottaszerű stációk övezik. Nagyobb méretűek a megszokottaknál. Kőből vannak, és színes bibliai alakok bennük láthatók speciális kiképzésű domborműveken, amelyeket müncheni művészek faragtak és festettek. A stációkat a falu lakossága készíttette. Minden család ahhoz a stációhoz temetkezett, amelyet építtetett.
A kápolna a Simkó család vagyonából épült. Előtte szabadtéri kőoltár áll. A kápolnában az oltár mögött életnagyságú méretben a keresztről levett Jézus látható. Ez alatt egy barlangszerű mélyedésben is megtekinthető Krisztus szobra.
A templomban kis, kórusszerű emelvény is van, ahonnan fel lehet jutni a toronyba, itt két kisméretű harang található. A kápolna melletti mesterséges domb maga a Golgota. Jézus keresztjét Pacsuta István és neje felkérésére Kovács Géza miskolci szobrászművész készítette 1910-ben. A templom másik oldalán álló kőkeresztet is ő faragta meg. E mellett nyugszik Kallós János kanonok.
Az 1828. és az 1851. évi összeírás szerint a település lakosságának mintegy hetven százaléka római katolikus, tizennégy százaléka református vallású. Nyolcszázalékos a görög katolikusok és négy százalék az evangélikusok számaránya. A görög katolikusoknak és az evangélikusoknak nem volt templomuk Monokon a XIX. században. Megépült viszont a lakosság négy százalékát elérő izraelitáké.
A görög katolikus lakosság a XVIII. században jelent meg a hegyaljai mezővárosokban, falvakban. Ekkor költöztek csoportjaik Monokra is. Érkezésük vidékünkön a ruszinok bevándorlásához kapcsolódik, akik szórványként kerültek a XVIII. században a magyar nyelvű Monokra. A betelepült családokat a XIX. században újabb bevándorlók követték, akik egy-két generáció alatt teljesen beolvadtak a magyarságba. A közösség tagjaiként mégis sokáig megőrizték vallásuk keleti jellegét, szertartásaikat. Az 1771-ben megalakult munkácsi görög katolikus püspökség jelenti az egyházi közigazgatás szervezetét. A püspökség által készített összeírás szerint 1806-ban 162 görög katolikus élt a faluban, tizenkilenc jobbágy, huszonkét zsellér családban. A prédikáció nyelve a magyar. Tizenkilencen tiszta görög katolikus, huszonketten római és görög katolikus vegyes családban éltek.
A monoki lakosság vallási megoszlása 1828 és 1941 között
Vallás
ÉvÖsszlakosságKatolikusReformátusZsidóGörög-Egyéb
R. kat.G. kat.Ref.Evang.keleti
182825651949489127
(százalék)75,9819,064,95
185124901735201345107102
(százalék)69,688,0713,864,304,10
185825001740200350110100
(százalék)69,608,0014,004,404,00
1880269419737934797198
(százalék)73,242,9312,883,607,35
189027722026953698318514
(százalék)73,093,4313,312,996,670,51%
1900285621869837179122
(százalék)76,543,4312,992,774,27
1910297723268636889108
(százalék)78,132,8912,362,993,63
19202977241250317821115
(százalék)81,021,6810,652,753,730,17%
1930298524249229586871
(százalék)81,213,089,882,882,910,03%
1941290123859727082661
(százalék)82,213,349,312,832,280,03%
Viszonylag csekély számban éltek a XIX. század közepén evangélikusok Zemplén vármegyében. Jelenlétük elsősorban Hegyalja mezővárosaira korlátozódott. Ezenkívül Varannón, Nagymihályban, és Gálszécs környékén éltek nagyobb számban. Környékünkön anyaegyházuk Tállyán, Tokajban, Sátoraljaújhelyben és Újcsanáloson volt. Monok 107 evangélikusa Tállyához tartozott, ahol a terület legnagyobb, legtehetősebb közösségét 330 hívő alkotta. A század végén Monokon és a Hegyalja egyéb területein (Tállya, Mád) számuk csökkent (kivételt képez a cukorgyára miatt dinamikus fejlődést mutató Szerencs), majd stagnált. Az evangélikusok torony nélküli temploma településünkön a Kossuth-ház közelében épült.
A zsidóság a XIX. században érkezett nagyobb arányban Hegyaljára. Népes zsidó közösség jött létre Monokon is. A zsidók község lakosságához viszonyított aránya (négy százalék) 1880-ban a legnagyobb (százkilencvennyolc fő), ezután folyamatosan csökkent (1941-ben hatvanhat fő). Első zsinagógájuk a református templom mellett állt. Ennek pusztulása után a Kossuth-ház közelében építették fel új imaházukat a XIX. század derekán, de ez is elpusztult. A zsidóság teljesen eltűnt a faluból: 1944-es deportálásuk után a zsidók nagyobb része áldozatul esett az üldöztetésnek.
A település vallási megoszlásában csak kisebb változások történtek a XX. században. Tovább növekedett a római katolikusok aránya néhány százalékkal, a görög katolikusok csoportja száz alá csökkent. A reformátusok aránya tíz százalék alá esett vissza, az evangélikusok folyamatos csökkenése megállt, számuk stagnál.

A római katolikus templom

Templombelső

Betlehemesek a Kút-völgyben – 1940-es évek

Református templom

A Kálváriára felvezető stációk

A gönci keresztet viszik a zarándokok a búcsún

A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe 1999-ben

A Kálvária-dombon épült kápolna

Zarándokok a Kálvárián (1999)

Ünnepi szentmise a búcsún (1999)

A hajdani görög katolikus harangláb (1934)

A Szent Orbán-ereklye

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages