Öt nehéz évtized

Teljes szövegű keresés

Öt nehéz évtized
A harcok Mesztegnyő területén 1944. március 29-én fejeződtek be. A háború alatt a marcali járás egésze hadműveleti területté vált, a főszolgabírói hivatal működése is szünetelt, ezért a német csapatok kivonulása után a legsürgősebb teendő a közigazgatás működőképességének visszaállítása volt, ami gyakorlatilag április 7. után történt meg. Első ügyiratát ekkor készítette el a főszolgabíró, amelynek tárgya: az élet megindítása a fronttá vált területen. Április 10-én megalakult a járás tizenhat tagból álló nemzeti bizottsága.
Mesztegnyő elmenekült lakossága április elején kezdett visszatérni a teljesen romba dőlt faluba. A falu háború utáni első bírája Varga István, jegyzője Vizy Ferenc lett. Az első rendeletek a hullák eltemetését, a házak rendbehozatalát írták elő.
A háború a megye 310 községéből 85-öt pusztított el, két és fél ezer köz- és magánépület hevert romokban. A vármegye alispánjának kimutatása szerint a kár értéke az 1938-as békepengőt véve alapul mintegy nyolc-tízmillió pengőt tett ki (ez 1947-ben huszonnégy-harmincmillió forintnak felelt meg). A károkat a községi elöljáróságok összeírták. A helyreállításokhoz a legfontosabb anyagszükséglet: hatmillió tégla, négymillió tetőcserép, kétszázhatvan vagon mész, százhúsz vagon cement, húszezer köbméter épületfa és tizenegyezer négyzetméter ablaküveg. A vármegye 1946 májusában a romközségek károsultjainak segélyezésére gyűjtési mozgalmat indított.
A házak újjáépítése Mesztegnyőn is évekbe telt. A megye által összegyűjtött adományokból nyolcvan károsultnak juttattak építőanyagot: összesen 60 800 tetőcserepet 39, 42 070 téglát tizennégy, 302 mázsa meszet 71, szigetelőanyagot pedig hét rászoruló kapott. A kimutatás szerint a községek közül Mesztegnyő részesült a legnagyobb arányú támogatásban, megelőzve a jóval nagyobb lélekszámú Nagybajomot, sőt még Nagyatádot is. Ez azt jelzi, hogy a megyében a legnagyobb méretű háborús pusztítás Mesztegnyőt érte.
A támogatásból a falu lakói közül Németh Józsefné, Kovács István, Frankó János, Márton Jánosné, Takács József, Vadál Józsefné, Kincses Ferenc, Stanics Sándor, Kovács Sándorné, Turopoli Nándor, Horváth Lajos, Korona János, Kövesdi János, Salamon Sándor, Kálóczi János, Félix Sándor, Boda Imre, Varga Imre, Csináth Józsefné, Nyakas Istvánné, Molnár János, Kokas István, Kovács Ferencné, Csuha Ferenc, Horváth Antal, Vas Imréné, Nyakas János, Benkes Mihály, Nyakas Lajos, Mészárovics István, Boda Ferenc, Krénusz István, Jánosi István, özv. Nyakas Viktorné, Horonicz Péterné, Takács István, Németh József, Káplár József, Káplár István, Horváth Lajos, Gáspár István, Kántor Béla, Baranyai Sándor, Szabó Sándor, Fasing Lajosné, Rumi Mihály, Francsi Mihály, Kepe Viktor, Farkas József, Nyakas József, Palkó Ferenc, Sall János, Pintér János, Varga Frigyes, Farkas Imre, Máté János, Herceg Sándor, Kovács Sándor, Páli Ferenc, Molnár Ádám, Varga József, Simon Mihály, Korona József, Kövesdi Ferenc, Nyakas Ferenc, Horváth József, Zrínyi Jánosné, Senoha István, Tombor János, Nyakas Pálné, Szabó István, Trubek Györgyné, Ivók János, Baumgartner István, ifj. Farkas János, Kövesdi Pál, Pálinkás Ferenc, Androsits István, Gazda János és a Legeltetési Társulat részesültek.
Az aknák a háború után is sok ember életét kioltották, az újjáépítés sem ment gond nélkül, a cselédek pedig féltek, hogy újra visszajön a gróf, nem merték elkezdeni az építkezést. Az első építő Csendes József volt. A faluban több új utcát nyitottak: a Kossuth, a Dózsa, a Petőfi, a József Attila, az Ady és a Táncsics utcát.
A cselédek félelmének eloszlatására az első kézzelfogható bizonyosságot a terménybetakarítás jelentette, amikor a grófi birtokon előző évben elvetett gabonát maguknak aratták le. A munkák elvégzéséhez az ott állomásozó szovjet hadsereg adott lovakat, az első állatokat bérbe kapták a szomszédos falvak lakóitól és a marcali rendőrségtől.
A földosztás 1945-ben sorsfordulót jelentett a nincstelen parasztok életében. Minden családfenntartó négy katasztrális hold és minden gyermek egy katasztrális hold földet kapott. A földigénylő bizottság tagjaivá Csendes Józsefet, Kovács Sándort, Lakos Ferencet, Kokas Jánost, Banic Lászlót, Farkas Imrét, Pintér Jánost, Hazai Lajost, Kertész Istvánt, Boda Istvánt és Szabó Vendelt választották. Közülük öten tartoztak a kisgazda- és hatan a szociáldemokrata párthoz. A községi nemzeti bizottság tagjainak (Kovács Lajos, Nyakas Lajos, Benkes Mihály, Boda Ferenc, Senoha István, Kövesdi Pál, Turópoli Nándor, Solymos Árpád, Sárdi Gábor, Tóth József, Hazai Lajos, Sall János, Horváth Vendel, Szili Ferenc, Borsos Imre, Borsos József, Turópoli Aladár, Vass Vendel) pártösszetétele nagyjából tükrözte a település pártviszonyait, a tagok közül öt kisgazdapárti volt, és hat-hat fővel képviseltette magát a szociáldemokrata és a kommunista párt.
A községben 1948-ban államosították az iskolát, az egy tucat halastavat, a malmot. Az iskolának az államosítás idején hat apáca- és három világi tanítója volt. A háború idején súlyosan megrongálódott templomot Kakas Aladár plébános vezetésével a hívek állították helyre. A háború okozta sebek lassan gyógyultak. Kétszázhúsz család 2140 katasztrális hold felosztott földön gazdálkodott. A lakosság életét megkeserítette az egyre erőszakosabb beszolgáltatási rendszer – mint mindenütt Magyarországon.
1956-ban az iskolaigazgató vezetésével a lakosság egy része a tanácsház elé vonult, ledöntötték a felszabadulási emlékművet, és elégették a beszolgáltatási iratokat. A faluban a forradalom fegyveres védelmére is felkészültek, s egy teherautóval elindultak Marcali felé, ahonnan azután kénytelenek voltak visszafordulni. A forradalom hírére Mesztegnyőn is megalakították a községi nemzeti bizottságot, amelynek tagjaivá Kokas Istvánt (elnök), Hazai Lajost (titkár), Bakos Józsefet, Boda Imrét, Gálosi Istvánt, Győre Károlyt, György Sándort, Kovács Lászlót, Kövesdi Ferencet, Nádudvari Lajost, Novoth Istvánt, Nyakas Józsefet, Szabó Vendelt, Tallián Istvánt, Török Antalt, Vadál Istvánt, Varga Istvánt és Varjaskéri Mártont választották. A községi tanács végrehajtó bizottságának új elnöke Kepe Viktor lett.
Az új hatalmi szervezetnek túl sok intézkedésre nem maradt ideje. De azok a rendet szolgálták. A nemzeti bizottság novemberi üléséről a következő jegyzőkönyvet vették fel: „Készült Mesztegnyőn 1956. november 6-án, a Nemzeti Bizottság hivatali helyiségében összehívott Nemzeti Bizottsági ülésről. Tárgy: A Járási Tanács együttműködése a Nemzeti Bizottsággal. Az ülés tárgyára vonatkozóan a Bizottság a következő egyhangú határozatot hozta: A helyi Nemzeti Bizottság a leghatározottabban megtagadja a községi tanács régebbi alkalmazottainak visszavételét és indokolt óvatosságból nem hajlandó a községi tanácsi szerv életre hívásához hozzájárulni. Ezzel szemben azt a határozatot hozta, hogy a községi tanács képviselőjeként – de csakis egyedül – elfogadja Kesztyűs Bélát, azzal a kikötéssel, hogy a hivatalban állandó adminisztrációs munkával – főképpen a községi háztartási munkakörben – legjobb tudása szerint közreműködik, alá lesz rendelve a Nemzeti Bizottságnak, és a Nemzeti Bizottság csorbítatlanul, minden változás kizárásával megtartja eddigi elnevezését. A Mesztegnyői Nemzeti Bizottság ezek után biztosítja felettes hatóságát arról, hogy a tökéletes rend és biztonság fölött kötelességszerűen teljes erejéből őrködik és mindent elkövet, hogy a törvényes és demokratikus kibontakozás útjából elsöpörjön minden akadályt. A helyi Nemzeti Bizottság kéri felettes hatóságát, hogy Kesztyűs Béla beosztásához hozzájárulni, és tisztségének azonnali betöltése iránt rendelkezni szíveskedjék.”
Szántó László levéltáros elemzése szerint ez a legkésőbbi keltezésű forradalmi bizottsági jegyzőkönyv Somogyból, amely még teljes jogkörrel intézkedhetett. Ugyanis a másnapi, november 7-i kormányrendelet visszaállította a községi tanácsok szerepét, a forradalmi szerveket pedig tanácsadó, véleményező szerepkörbe kényszerítette.
A forradalom leverése után hamarosan helyreállt a hatalom korábbi struktúrája, a résztvevőket felelősségre vonták, volt, akit bebörtönöztek. Az iskolaigazgató elköltözött a faluból egy távoli megyébe, sokáig megfigyelés alatt tartották.
A település 1957. november 7-re kapott villanyt, az 1960-as évek első felében rendszeres helyközi és távolsági autóbusz-közlekedést vezettek be, 1965-ben felépült a kultúrház, 1972 augusztusában adták át a törpe vízművet.
A parasztok „meggyőzése” némi huzavona után sikerrel járt, 1959. december 1-jén megalakult a mezőgazdasági termelőszövetkezet, első elnöke Meiszterics Ferenc lett.
1969-től Hosszúvíz, Gadány és Kelevíz is a mesztegnyői tsz-hez tartozott. A tagok száma 1975-ben 923 fő volt, a termőterület 7691 katasztrális hold, amelyből a szántóföld 4599 holdat tett ki, az erdő 644, a rét 766 és a legelő 936 katasztrális holdon feküdt. Az erdő a tsz és az erdőgazdaság kezelésében volt. A község a növénytermesztésből és az állattenyésztésből élt. A búza, rozs, árpa, kukorica, cukorrépa és a pillangósok termesztése volt a legelterjedtebb.
Az állattenyésztésben a legjelentősebb a sertés és a szarvasmarha, valamint a juh, a lótartás azonban jelentősen háttérbe szorult. A tsz az általános mezőgazdasági termelésen kívül szolgáltatással, közlekedési eszközök javításával, szikvíz- és üdítőgyártással, épülettatarozással, karbantartással foglalkozott. Gépeket, gépi berendezéseket állított elő, híradástechnikai eszközök szerelését végezte. Sósgátpusztán takarmánykeverő üzeme működött.
A rendszerváltást követően, az 1990-es évek második felében a gazdasági struktúra átalakulásának lehettünk tanúi, a termelőszövetkezet mint gazdasági tényező jelentősen visszaszorult, alkalmazottainak száma nem éri el a százat, állattenyésztési telepeit felszámolták, földjeinek egy részét bérli, búzát, árpát, kukoricát, napraforgót termesztenek. A halastavak egyesületi és magánkézbe kerültek. Az erdők egy részét is privatizálták. A környéken munkalehetőséget biztosít még a megyei erdőgazdaság, a marcali üzemek, de a munkanélküliség gondjával – ha nem is túlzottan nagy mértékben – Mesztegnyőn is számolni kell.
A kárpótlási összegeket felhasználva a faluban többen az egyéni boldogulás útját választották. Vannak, akik magánvállalkozóként a kereskedelem területén látják a biztos jövőt, a településen csaknem húsz kiskereskedelmi egység működik. Mások a környezeti értékeket igyekeznek kihasználni, és az idegenforgalom, a falusi turizmus területén remélnek hosszú távon megélhetést. Erre van is esélyük, hiszen Mesztegnyő a falusi turizmus egyik bázisa, és egyre többen fedezik fel a község különleges adottságait.
A település létesítményi és infrastrukturális háttere az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött. Mind a tizenegy utcája szilárd burkolatú, 568 lakóházának kilencven százalékában vezetékes ivóvíz, felében telefon van, egynegyede veszi igénybe a kábeltévé-szolgáltatást. A gáz bevezetése óta több lakásban gázfűtésre tértek át.
A faluban takarékszövetkezet működik. Új óvoda, körzeti orvosi, fogorvosi rendelő, gyógyszertár épült, az általános iskola korszerű sportcsarnokkal bővült. Felújították a községi könyvtárat.
A lakosság kulturális igényei, szokásai az elmúlt időszakban sokat változtak. A községi kultúrotthon mellett egyre inkább a Faluház nyújtotta kikapcsolódási, szórakozási lehetőségekre helyeződött át hangsúly.
A mesztegnyőiek szeretik a falujukat, nem jellemző az elvándorlás. Az utóbbi évtizedben sok új ház épült, a régieket is igyekeznek korszerűsíteni. Az udvarok, utcák, terek, rendezettek, sok a fa és a virág, az önkormányzat a temetőt is rendben tartja. A faluszépítésben tevékenyen részt vállalnak a Mesztegnyőért – Somogyért Egyesület tagjai. A faluház melletti téren állították fel a honfoglalás millecentenáriuma évében Csikós Nagy Márton szobrászművész búzakalász ihlette, fából faragott köztéri alkotását. Ugyancsak a Faluház környékét és udvarát és díszítik a honismereti egyesület egyik aktív tagjának, Csináth Lajos fafaragónak kisebb-nagyobb méretű szobrai, faragásai.
Az idősek számára az önkormányzat étkeztetést, napközi otthonos ellátást biztosít. A fiatalok tagjai lehetnek a helyi sporthorgász-egyesületnek és a labdarúgócsapatnak, amely a megyei II. osztályban játszik.
Az ezredfordulón, a 2001. évben Mesztegnyő lakóinak száma csaknem ezerötszáz, a település költségvetésének összege 169,5 millió forintot tesz ki. Az önkormányzat élén Benkes László polgármester áll, aki 1990 óta tölti be ezt a tisztséget, az alpogármester feladatait dr. Göndöcs Lászlóné látja el, rajtuk kívül a képviselő-testületnek tagja Csere József, dr. Szikra Sándor, Nyakas Ferenc, Talián József, Kövesdi Pálné, Strausz Lajos és Kesztyűs Lászlóné. A hatósági ügyekért Kovácsné Péterfi Judit jegyző felel. Az általános iskola élén Fuisz János igazgató áll, az óvoda vezetője Péter Lászlóné, a faluházé Kövesdi Tiborné. A háziorvosi teendőket dr. Szikra Sándor látja el, a falu fogorvosa dr. Szabó Judit, a gyógyszerésze pedig Csere József.

A Kossuth Lajos utca lakóházai a Pajtás-kert területén épültek fel

Az államosított zárdából iskola lett

A község felszabadulási emlékműve a polgári fegyveres rökkel az 1960-as évek elején

Az els közös aratás a tsz megalakulása után

A tsz-major 1961-ben

Mesztegny nevezetességei képes levelezlapon az 1990-es évekbl (jobbra lent a községháza, mellette a Faluház)

Csináth Lajos faragott szobrai a faluház udvarán

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages