Mesztegnyő Összefoglaló
Mesztegnyő
Összefoglaló
Összefoglaló
Mesztegnyő első okleveles említése a XIV. századból származik. A középkorban mezővárosi rangra emelkedő település voltaképpen a reformkor idején került az országos figyelem középpontjába. 1840 decemberében itt zajlott le a korszak egyik legjelentősebb és legvéresebb paraszti megmozdulása. A parasztzendülés tizenhárom halálos áldozatot követelt.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc is fontos fejezetet jelentett a falu életében. Plébánosát, Koller Józsefet 1848 júniusában a marcali választókerületben Somogy megye nyolc országgyűlési képviselőjének egyikeként képviselővé választották, és részt vett az első népképviseleti országgyűlés munkájában. A szabadságharc bukása után halálra ítélték, amnesztiával szabadult.
A község története során két ízben pusztult el, de mind a kétszer újratelepült. Először a török hódoltság idején vált pusztává, legújabb kori történetének gyászos fejezetét pedig a második világháború jelentette. Somogy megye legtöbb kárt szenvedett településeinek egyike. A falu a Margit-vonalba esett, és a háború utolsó négy hónapja alatt szinte teljesen romba dőlt, lakói több hónapra elmenekültek. Lakosságát a háborús esztendők megtizedelték.
Műemléki látnivalói közül kiemelkedik a Hunyadyak XVIII. század közepén épített barokk kegyúri temploma és a ferencesek egykori kolostora. A Dunántúl egyik legszebb, méreteiben is impozáns épületegyütteseként tartják számon. A templomot Dorffmaister István freskói és képei díszítik, az altemplom az építtető grófi család temetkezési helye. A kolostorban az 1948-as államosítást követően a helyi általános iskola kapott helyet.
A falu területén többhektárnyi halastórendszer található, határának egy része a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben fekszik, amely biztonságos élőhelyet nyújt több különleges, védett növény- és állatfaj számára. A mesztegnyői vasútállomásról induló erdei kisvasúttal a szép táj sok értéke felkereshető. Egy felmérés szerint ez a hely Közép-Európa legtisztább levegőjű vidékei közé tartozik.
A Faluházzá alakított egykori elemi fiúiskola épületében kapott helyett Somogy megye egyik leggazdagabb, több ezer tárgydokumentumból álló helytörténeti gyűjteménye, mely az itt folyó közel három évtizedes honismereti kutató- és gyűjtőmunka eredményeképpen jöhetett létre.
A Faluházat működtető helyi honismereti egyesület programjaival nemzetközi hírnévre és országos szakmai elismertségre tett szert, az országos honismereti mozgalom egyik kiemelkedő bázisintézményének számít. Közel másfél évtizede szerveznek táborokat, Kárpát-medencei honismereti találkozót a határon túli magyarok részvételével. Újabban nemzetközi pályázati támogatással erdei iskola működéséhez is sikerült megteremteni a feltételeket. E sokrétű tevékenység révén a település eredményesen vesz részt a falusi turizmus mozgalmában.
