Az egyházmegye legszebb temploma | Száz Magyar Falu

Az egyházmegye legszebb temploma

A veszprémi egyházmegye – méreteit és díszítéseit tekintve – egyik legszebb szerzetesi temploma áll Mesztegnyőn, a hozzá tartozó kolostorral együtt a dunántúli barokk és rokokó művészet jelentős emlékének számít.

Mint arról már többször szó volt, a Hunyady család építtette 1750–1778 között a ferencesek számára. A falképek és oltárképek jelentős részét Dorffmaister István készítette.

Még ma is őrzi a két építési periódusa emlékét, és megoldásai koruk jelentős – előttünk ismeretlen – mestereire vallanak. A rokokóba hajló belső falfestés nagyszabású ikonográfiai programot feltételez, Horváth Alice művészettörténész szerint részleteiben önálló, ám összhatásában sok rokonságot mutat a sümegi plébániatemploméval. A műemlék adottságai egyébként valóban indokolnák, hogy alapos kutatás történjen egyrészt a mesterek felderítése, másrészt az építészettörténeti és műemléki összefüggések feltárása érdekében. Ennek alapján az eddigieknél szakszerűbb műemléki helyreállítási munkára kerülhetne sor.

A második világháború idején súlyosan megsérült templomot és kolostort az elmúlt évtizedekben többször renoválták. A helyreállítás során azonban helyszíni építészettörténeti kutatást nem végeztek. A templom homlokzatát átfestették, tornyának eredeti alakját megváltoztatták. Szakmailag megalapozott restaurálására a mai napig került sor. Mint ahogy minden próbálkozás ellenére megoldatlan maradt a falak szigetelése, ami különösen az északi oldalon veszélyezteti az épület és belső díszítései állagát.

A legutóbbi évtizedben Lángi József restaurátor elkészítette a templom belső helyreállításának tervét. A magas költségigénye miatt csak több szakaszban elvégezhető munkálatok után van remény arra, hogy a műemlék épület visszanyerje a XVIII. századihoz hasonló állapotát.

A templom belső képe a XVIII. század második felére kialakult, és valójában a második világháborúig alig változott az orgonát és néhány szobrot kivéve.

Az eredeti épületről Koller József plébános 1854-ben készült emlékiratában részletes és szemléletes leírást adott: „…a templom homlokzata áll napkeletnek, hátulsó része nyugotnak, az északi részén hozzá mellékelt kolostor egyik szárnya nyugotnak, másik északnak, a harmadik keletnek, a negyedik ragaszték a templom falához, mi folyosóul szolgálva kényelmes összefüggést adott az egésznek, az épületi anyag jól kiégett téglából van erős mész keverékkel össze illesztve, úgy, hogy szilárdsága és külső csinossága maiglan is elsőbséget vívja magának ki a jelenben épülő mívek felett. A templom hossza 27 öl, szélessége hét öl, négy láb, a torony magassága 17 öl, melynek tetejét vas kereszt ékesíti, a templom fedele jó, s tiszta ácsmunkával készült s cseréppel fedett. Sírboltja kettő van, egyik a karzat alatt esik, mi közönséges tisztebbeknek szolgált nyugalmul, a másik a főoltár alatt van, hová a szerzetesek tetemi takaritattak, s most a Méltóságos gróf Hunyady család sírboltja. A templom belseje a torony alatt lévő nagy ajtón belépőt, egyszerű s mégis méltóságos öt oltárjával és díszítményivel szent buzgóságra vonja. Déli részről négy rostélyzott ablaka elegendő világosságot ád bensejének. A két lépcsőre emelkedett főoltárt Nepomuki Szent János dicsőítését ábrázoló csinos kép díszesíti. Nagyszerű aranyozott szent szekrényét hat aranyozott gyertyatartó környezi, a mellékoltárokat, kettejét északról Szent Ferenc és Szt. Erzsébet, délről boldog asszony fogantatása és Szt. Antal képei – Dorfmeiszter bécsi festész által készültek, ékesíttik. Az öt oltárt környező festések, s a falon elrendezett Jézus szenvedését emlékeztető képek, a prédikáló szék, s a négy osztályban szakasztott 28 tölgyfa székek illő díszt adnak az egésznek. Balrul a karboltozat alatt egyszerű Krisztus Koporsója van felállítva ezen felirattal: Erit Sepulchrum Eius gloriosum Isaia. – A karzat elég tágas, a zsoltározó barátok székeivel ellátva, s egy négy változatú kis orgonával. – A sekrestye északról elegendő tágas, mellette van egy külön szoba raktárul szolgáló, s folytatólag az uradalmi levéltár. – A toronyban három harang van. Az egyik 4 mázsa 93 font, másik 3 mázsa 23 font, s a harmadik 1 mázsa 27 font ezen felírással: Conventus Patrum Franciscanorum mesztegnyensium ad S. Joannem Nepomucenum.”

Lángi József kutatásaiból tudjuk, hogy az említett kis harangot egy pesti harangöntő készítette 1771-ben, sérült feliratán ez olvasható: „gos. mich. iohann koll… ni pest: anno 1771.” A két felirat között Szent György lovas alakja látható több domborműves medalionban.

A szentegyház építése során egykoron tervmódosítás történt, ennek nyomaira bukkant Lángi József az 1990-es években megfigyelései alapján. Már elkészült részeket bontottak vissza, az északi oldal ablakait befalazták, a déli oldal egyenes vonalú, íves lezárású nagy ablakait szép formájú hegedűablakokká alakították át. A szentély kétszakaszos csehsüveg boltozatát, amelyet eredetileg körülbelül két méterrel magasabbra építettek, visszabontották, és egyetlen csehboltozattal fedték le. Az átépítés időpontjára utal a boltozat vonóvasainak alátámasztásából előkerült, bélyegzett tégla, az 1768-as évszámmal. Ugyanitt, másodlagos beépítésben láthatók a középkori templom bontásából származó téglák is. Nagy valószínűséggel megállapítható tehát, hogy a tervezett 1772. évi falképfestést megelőzően nagyarányú átépítésre került sor. Míg a kolostor új északi szárnyának megépülésével szükségtelenné váltak az ablakok a templom északi oldalán, a nagyobb fényigény miatt a déli ablakok méretét növelni kellett. Az átépítés miatt a templom alaprajza is megváltozott, a szentély és a hajó sarokfülkéit lekerekítették, a déli oldal befalazott ovális ablakai ma is jól láthatók.

Említettük már, hogy a templom védőszentje Nepomuki Szent János, akit 1729-ben avattak szentté, s ezután vált a jezsuita rend második patrónusává, Csehországban a nemzeti függetlenség legfőbb barokk jelképének tekintették. Valószínűleg a templomépítő Hunyady család felvidéki származása játszik szerepet abban, hogy az új ferences templomot nem a rendhez kapcsolódó szent tiszteletére emelték. Feltételezzük, hogy a később jezsuita páterré lett Hunyady György – Antal fivére – a nagyszombati Collegium Rubrorumban tanulótársa volt a püspökké lett Bíró Mártonnak, a család egyházi kapcsolatait a későbbiekben nyilvánvalóan ez is befolyásolta. Érdemes arra is odafigyelnünk, hogy Hunyady Antal 1735-ben született fiát a szent tiszteletére Nepomuki Jánosnak keresztelte. Apja halálát követően végül is ő lett a templom építtetője és kegyura.

Lángi József szerint a templom öt oltárából három a Hunyady család tagjainak védőszentje tiszteletére készült. A Szent Antal-oltár az alapító Hunyady Antalnak, a Nepomuki Szent János-főoltár az építtető Hunyady Nepomuki Jánosnak és a Szent Erzsébet-oltár Hunyady János feleségének, Haller Erzsébetnek állít egyúttal emléket. A donátor ábrázolása sem szokatlan a kegyúri templomokban.

A Nepomuki Szent János megdicsőülését bemutató főoltárkép felső harmadában a szent égbe emelkedését láthatjuk, angyalokkal és puttókkal körülvéve. Az egyik corpust emel, a másik a vértanúk pálmáját tartja, és a gyónási titok megőrzésére utalva ujját a szája elé emeli. A kép alsó kétharmad részében a földi élet egy jelenetét láthatjuk. Az elsötétedett bal oldalon alig látható alakok mellett egy térdeplő, szakállas zarándokot ismerhetünk fel, tőle jobbra egy lépcsőn ülő hölgy és egy levelet nyújtó ifjú tűnik fel. Lángi szerint az ifjú nem más, mint a maga Hunyady Nepomuki János, aki a szent közbenjárásáért folyamodik. Az említett Szent Erzsébet-oltárképen pedig a szent arcvonásaiban felesége, Haller Erzsébet vonásait lehet felfedezni, akinek egy fennmaradt portréjával az itteni ábrázolás meglepő hasonlatosságot mutat.

A templom épülete és díszítése még mai állapotában is azt sugallja, hogy a kegyúr nagyvonalúságának köszönhetően itt egy egységes, már késő barokk stílusjegyeket is hordozó, átgondolt és az építmény egészére kiterjedő építészeti és ikonográfiai program testesült meg. A templombelső falképei és az öt oltárkép Dorffmaister István tehetségét dicséri.

A szentély 250 centiméter mély, 770 centiméter széles, négy lizénával (kissé kiemelkedő pillérszerű sávval, látszatarchitektúrával) tagolt oldalfalának magassága ugyancsak 770 centiméter, a két szélső támasztja alá a diadalívszerű hevedert. A festett fülkékben balról Szent István, jobbról Szent László grisaille technikával készült (nagyméretű, szobor benyomását keltő) falképei láthatók. Dorffmaister legkedveltebb alakja a két magyar szent, legtöbbször ők szerepelnek az általa készített főoltár-architektúrákon. Lángi szerint mesztegnyői képei messze kimagaslanak a többi ábrázoláshoz hasonlítva. A szentély kagylóboltozatát egy Szentháromság-kompozícióval zárta le, s ezzel mintegy megnyitotta a teret a mennyei szféra feltárulásához. A Szentháromság-motívum Padányi Bíró Márton egész egyházmegyéjében érvényesülő kultusz jeleként is értelmezhető.

A szentély boltozata felett báró Hunyady Nepomuki János és felesége, báró Haller Erzsébet keretbe foglalt címerpárja látható. A Hunyadyak e bővített címerét 1753-ban a bárói ranggal nyerték.

A már említett főoltárképet szép faragású, aranyozással kiemelt rokokó keret szegélyezi (mérete 370 x 200 centiméter). Alatta a fából készült, festett, aranyozott tabernákulum foglal helyet, két oldalán aranyozott adoráló (hódoló) angyalokkal. Az oltár karakterét az eredetihez képest jelentősen módosították, de előkerült darabjai alapján helyreállítható lenne. (A XX. század első évtizedében készült fotón még az eredeti látható.)

A templomban négy – északról és délről két-két – mellékoltár látható. Fülkéit a hajótól a szentélyhez hasonló lizéniára támaszkodó félköríves heveder választja el. A fülkék mélysége 190-200, szélessége 480, magassága 770 centiméter.

A templom déli oldala a világháború idején nagy károkat szenvedett, oldalfalát ki kellett egészíteni, s az ablak magasságáig lemeszelték, felette csak két-három méteren és hiányosan maradt meg az eredeti vakolat. A Szeplőtelen Fogantatás- vagy Boldogasszony-oltárfülke boltozatán ma már csak az ég kékje, puttók és egy sugárkoszorú látható, egyes részein még helyreállítható lenne a falkép.

Az oltárképet valaha Szent Anna és Szent Joachim grisaille falképe egészítette ki, de az oltárkép is elpusztult. 1960-ban még egy két négyzetméteres darabja a plébánián volt, de nyoma veszett, bár állítólag jelentős részletet nem ábrázolt. Eredeti helyére a háború után, az 1940-es évek végén, egy XIX. század végi Immaculata(Szeplőtelen fogantatás)-szoborcsoport került, valószínűleg Keszthelyről, a volt ferences templomból. Rokokó tabernákuluma (szentségháza) azonban ma is eredeti állapotban látható. Ajtaját vászonra festett, Máriát tanító Szent Annát és Szent Joachimot ábrázoló kép ékesíti, bizonyosan nem Dorffmaister munkája.

A Szent Antal-oltár falképeit az előzőhöz hasonlóan itt is lemeszelték, egy keresztet tartó ferences szentet és Kapisztrán Jánost ábrázolták. A fülke boltozatán kis puttó lebeg, feje fölött hatágú csillag, kezében liliom, puttófejek veszik körül, a jelképek Szent Antalra utalnak. Az oltárkép Hunyady Antal védőszentjének tiszteletére készült: a szentnek ima közben megjelenik Mária a gyermek Jézussal egy térdeplő hódoló angyal kíséretében. A téma egy másik változatát 1776-ban festette meg Dorffmaister a közeli Somogyszentpálon.

Jóllehet a templom északi oldalának falképei a belövésektől kevésbé sérültek meg, a szigetelés megoldatlansága miatt a penészgomba nagy károkat okozott, ezért azokat két és fél méter magasságig lemeszelték. Az első oltárfülkében a Szent Ferenc-oltár látható, dombormű benyomását keltő festett falképei két oldalról Szent Bonaventura és Toulouse-i Szent Lajos alakját ábrázolják, a fülke boltozatán mennyei fényben angyaloktól körülvéve a ferences rend jelvénye jelenik meg. Az oltárkép Szent Ferenc elragadtatását ábrázolja, a hegedűn játszó lebegő angyal és a szent alakjának kiegyensúlyozott kompozíciója egyes vélemények szerint egyedülálló a hazai barokk festmények sorában (mérete 310 x 185 centiméter). A kép jobb alsó sarkában a mester kézjegye: „Steph.. Dorffmaister pinxit”.

A Szent Erzsébet-oltár építészeti kialakítása megegyezik a Szent Ferenc-oltáréval. A fülke boltozatán középen Mária látszik angyalokkal és puttókkal, amint gyöngysort vagy olvasót nyújt át, de hogy kinek, az a falkép hiánya miatt nem derül ki. Az oltár mellett kétoldalt Szent Katalin és Szent Borbála alakját mintázta meg a festő. Szent Katalin ábrázolása csaknem teljesen azonos a türjei premontrei templom Szent Anna-kápolnájának Szent Borbála-figurájával.

Az oltárkép az alamizsnát osztó Szent Erzsébetet ábrázolja. Arcvonásaiban Hunyady Nepomuki János első feleségére ismerhetünk, ha a róla készült portréval összehasonlítjuk, amely 1756–58 között készült, amikor Haller Erzsébet a pozsonyi Notre Dame nővérek intézetében tanult. A kép egy portrésorozat része, melyet az első évfolyam jelesebb tanulóiról készített

a rajztanár, Schmiddely Dániel. Erzsébetet festőeszközökkel ábrázolta, valószínűleg ebben a tárgyban mutatott tehetséget. Az oltárkép jobb alsó sarkában ugyancsak ott az alkotó kézjegye: „Step. Dorffmaister inve: et pinxit: 1772”.

A templom kórusának mellvédjét a háború előtt virágfüzéres architektonikus festés díszítette, nyomai ma is felfedezhetők a fehér meszelés alatt. Eredetileg a kóruson állt az a keményfából készült, igényes kivitelezésű stallum, amelynek roncsai ma a torony első szintjén hevernek. Eredeti, már romladozó orgonáját Koller József plébános 1847-ben díszes tízváltozatúra cserélte fel, majd 1929-ben Vörös János esperes újabbat készíttetett helyette. A háború után hosszú ideig csak harmónium működött, a jelenlegi jellegtelen orgonát az 1960-as évek második felében építették. A kórus legértékesebb darabja az emmausi vacsorát ábrázoló, íves záródású kép (hossza 550, magassága 150 centiméter). Eredetileg a refektórium berendezéséhez tartozott. A kép jobb alsó sarkában a Hunyady család címere látható.

A sekrestyében található a festmény párja, méretük azonos. A mester itt Nepomuki Szent János legendájának három jelenetét örökítette meg, az előbbi képhez hasonló elrendezésben. Balra a királyné gyóntatása, középen a pap, amint a Moldvába dobják, jobb szélen pedig a szent látható egy templom kapujában, mely a menny kapuját jeleníti meg. Jobbra lent a Hunyady– Haller címerpárt festette meg a mester. Valószínűleg mindkét alkotás Dorffmaister műve, bár szignatúra egyiken sem található.

A barnára festett (eredetileg márványozott), aranyozott, kagylós, volutákkal (csigadísz), indás keretekkel díszített rokokó szószéket a hagyomány szerint Padányi Bíró Márton püspök ajándékozta a templom felszentelése idején. Mellvédjén dombormű: Szent Antal a halaknak prédikál. Alatta felirat öt sorban elhelyezve: „Cum icolea Rimin Sanctum / Antonium predicantem andire nolunt, in li / tore maris predikat piscibus se cupid / audentibus, qui commoti homines magno / cum rubore Santo aures prebent.” Baldachinos hangvetőjén sugárkoszorúval körülvett Isten-szem látható.

A szószék is restaurálásra szorul, hangvetője 1966 húsvétján leszakadt, rendbe hozták, de szakszerűtlenül.

A sekrestye és a lomtár tölgyfa ajtaja kiemelkedően szép asztalosmunka, szemöldökén ott találjuk a vízkereszti beszentelés festett évszámát és Gáspár– Menyhért–Boldizsár monogramját. A vasalatok, zárak, ajtógombok, kilincsek kovácsoltvas munkái is kitűnőek. Különlegesen szép a rokokó ornamentikát formázó csengő és szenteltvíztartó. Védelemre javasolt asztalosmunka a sekrestye csillaggal díszített lavabója (kézmosó edény). A felszerelési tárgyak között több értékes XVIII–XIX. századi darabot találunk, kelyhet, monstranciát (szentségtartó), paténát (ostyatányérka), csónak alakú olajtartót, kar nélküli corpust.

A templom harangjai közül a nagyot és a kicsit az első világháború, a középsőt a második világháború alatt elvitték, később mindegyiket pótolták, a harmadik harang felszentelésére azonban csak az 1960-as évek végén, Kakas Aladár plébánossága idején került sor.

1991-ben állították helyre a Hunyadyak szentély alatti sírboltját, amikor a család egyik tagjának hamvait ide temették. A ferences barátok, valamint a hajdani mesztegnyői elöljárók (és nemesi családok?) kórus alatti kriptáját az ezredfordulón tárták fel, hogy a fal további nedvesedését megszüntessék. A háború pusztításainak nyomait is ekkor tüntették el. A szétszórva talált tetemeket koporsóba helyezték, és ünnepélyes külsőségek között 2000. augusztus 12-én újratemették. Az egykori mesztegnyői ferences atyák tiszteletére rendezett ünnepi szertartáson a rend ma élő tagjainak jeles képviselői is részt vettek, tudományos előadásokkal is megemlékezve az elődök érdemeiről.

A templom helyreállítása ügyéért sokat tettek a hívek, a falu papjai: Kakas Aladár, Kardos Ferenc és Varga Attila. A szakszerű és minden értékére kiterjedő, átfogó állagmegóvás és restaurálás azonban az eddigieknél jelentősebb országos támogatást, sőt talán nemzetközi segítséget is igényel.

A faluban és határában több díszes, fogadalomból vagy adakozásból emelt védett régi kőkereszt látható. 1843-ban kettőt is állítottak, az egyiket Rumi Ferenc kovácsmester és felesége Horváth Julianna emeltette a templom előtt, a másikat a szőlősgazdák, Horváth József és Boda Márton az Öreg-hegyen.

A Fő utcán, a községházával szemben áll az egykori Intéző-kereszt, 1872-ben Pájer Márton özvegye, Varga Julianna adománya volt. A régi orvosi rendelő előtt Nyakas Márton kovácsmester és felesége, Kovács Anna 1860-ban vasból öntetett feszületet.

A Fő utca parkjában, a hajdani főtéren egy korinthoszi oszlopfőn barokk Jézus-szobor magasodik – mint már érintettük: az 1855. évi kolerajárvány mementójaként. A templomtól délre Szent Vendel, Szent Donát és Szent Flórián háromnézetű szoborkompozíciója védelmezi a falut az elemi csapásoktól és a károktól. Az Amerikába kivándorolt Linha nővérek és a helyi egyházi egyesületek adományából állították az 1930-as években.