Források

Teljes szövegű keresés

Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
CSMH = Csongrád Megyei Hírlap
CSML HL = Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára
CSML SZL = Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára
MOL = Magyar Országos Levéltár
OL KCSL = Országos Levéltár Károlyi Család Levéltára
VRÚ = Vásárhelyi Reggeli Újság
VS = Viharsarok
VV = Vásárhely és Vidéke
Bálint = Bálint Sándor: Szögedi Nemzet. Szeged, 1970
Hódmezővásárhely T. = Hódmezővásárhely Története I., Hódmezővásárhely, 1984. Szerk: Nagy István és Szigeti János.
Palugyay = Palugyay Imre: Békés-Csanád-Csongrád és Hont vármegyék leírása. Pest, 1855
Szeremlei = Szeremlei Sámuel: Hódmezővásárhely Története. I–II., Bp. 1900–1901, III–V. Hódmezővásárhely, 1907, 1911, 1913
Tárkány Szűcs = Tárkány Szűcs Ernő: Mártély népi jogélete. Kolozsvár, 1944. (Régi magyar jogtörténeti és népi jogi tanulmányok)
Zsilinszky = Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye története. Bp., 1987
 
Táj a tisza kanyarulatánál. A fejezet megírásakor részben saját kutatásaimra támaszkodtam (Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely gazdasági földrajza – 1960, szakdolgozat), részben a következő művekre: Aldobolyi Nagy Miklós: Magyarország természeti földrajza, Bp., 1956, Stefanovits Pál: Alföldi talajnemek és azok eredete, Budapest, 1953. Ehhez még figyelembe vettem a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság által használt Genetikai talajtérképet. Az éghajlat vizsgálatához Péczeli György: Hódmezővásárhely éghajlata című dolgozatát (in: Bethlen Gábor Gimnázium jubileumi évkönyve, 1972), Gál Zoltán: A Tisza szabályozásával kapcsolatos morfológiai változások Hódmezővásárhelyen és környékén. Budapest, 1931. Figyelembe vettem a legújabb kutatások eredményeit feldolgozó, szomszédos városról szóló tanulmányt: Andó Mihály: Mindszent természeti földrajza (in: Juhász Antal: Mindszent története és népélete – Mindszent, 1996).
Népek országútján. Mártély határában az árvízvédelmi munkák során véletlenül kerültek elő az első leletek, majd szakszerű régészeti feltárások kezdődtek A kutatások történetére vonatkozóan alapvető munka Szeremlei városmonográfiája. Az első leletekről a VV 1891. évfolyamában jelentek meg tudósítások. A Magyar Nemzeti Múzeum, a szentesi és a szegedi múzeumok részére Farkas Sándor, Csallány Gábor ásatásaira vonatkozóan Kruzslicz István: Régészeti kutatások Hódmezővásárhelyen című munkáját használtuk fel (Vásárhelyi tanulmányok VII., Hódmezővásárhely, 1977). Bálint Alajos: Jazig sírok Mártélyon című tanulmánya a Szegedi Tudományegyetem Archeológiai Intézetének kiadványában, a Dolgozatokban jelent meg 1933–34-ben, a IX–X. kötetben. A későbbi ásatásokra a Hódmezővásárhely T. vonatkozó régészeti fejezeteiben találhatunk utalásokat. Mártély honfoglalás előtti korának bemutatása a hódmezővásárhelyi kutatásokhoz kapcsolódik, ezért a fontosabb adatok a Szeremlei, valamint a Hódmezővásárhely T. régészeti fejezeteiben találhatók. Korek József a Körös-kultúra, a Tiszai kultúra, a rézkor, a bronzkor, Nagy Margit a hun uralom és a gepida királyság, Bokorné Nagy Katalin az avarok vonatkozásában utaltak a mártélyi leletekre. A Körös-kultúrára szolgáltat adatokat még: Kutzián Ida: A Körös-kultúra Bp., 1944.
A Zalavári apátság birtoka. fejezethez felhasználtuk Szeremlei Mártélyra vonatkozó részeit. További irodalom: Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára II., Pest, 1851, Teleki József: A Hunyadiak kora Magyarországon. Pest, 1853. X. k., Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. Bp., 1890, Zsilinszky és Tárkány Szűcs. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Bp., 1987. Karácsonyi Péter: Szőreg középkori története című fejezetben az egyházszervezet kiépítésére vonatkozó adatokat. In: Szőreg és népe. Szeged, 1977 (szerk.: Hegyi András). A település középkorára vonatkozó adatok: Blazovich László: A Körös–Tisza–Maros települései a középkorban. In: Dél-alföldi Évszázadok 9., Szeged, 1996.
Török urak, magyar jobbágyok, szerb pásztorok. A fejezethez felhasználtuk Szeremlei már fent említett munkájának vonatkozó részeit, Tárkány Szűcs, Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. Bp., 1897. I–II. k., Reizner János: Szeged története. Szeged, 1899. Az adózás rendszerére: Lászlófalvi Velics Antal: Magyarországi török kincstári defterek. 1543–1693, I–II. Bp., 1886–1890., Káldy-Nagy Gyula: Harács-szedők és ráják. Török világ a XVI. századi Magyarországon, Bp., 1970. Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban Bp., 1981. Vass Előd: A vásárhelyi nahije 1560. évi és 1570. évi török adóösszeírása. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből IV. (Szeged, 1980) és Hódmezővásárhely T. Kovács István által írt török korra vonatkozó fejezetét.
Dohánykertészek honfoglalása. Bálint Sándor új megközelítésben mutatja be a Csongrád megyei kertészközségek kialakulását. Szerinte valószínűsíthető, hogy elsősorban szegedi kirajzásról van szó. Tizenhárom kertészcsalád ülte meg a mártélyi Tisza-partot. Ebben a kérdésben más nézetet vall Tárkány Szűcs, aki Zsilinszky munkájára támaszkodik, aki szerint szerb kertészek települtek Mártélyra. Szerinte 1774-ben gróf Károlyi Antal eleget tett a vásárhelyi gazdák régi kérésének és feloszlatta a kertésztelepeket. Nézetünk szerint a környékbeli kertészközségeket figyelembe véve kevés a valószínűsége, hogy a szerb dohánykertészek a XVIII. század közepe táján itt éljenek. Fontos megemlíteni Szeremlei és Palugyay munkáját és Takács Lajos: A dohánytermesztés Magyarországon (Bp., 1964) című alapvető munkáját. A vármegyei összeírásokból kimutathatók a dohánykertészek (CSML SZL). Mártélyt pusztaként említi, ugyanígy gróf Károlyi Sándor adománylevele is (MOL). A mártélyi haszonbéres földek közt száz éven át szerepel, ugyanitt található a mártélyi kertészek folyamodványa 1855-ből (OL KCSL). A Károlyi árvák vagyonának összeírásában (1808) leltárszerűen sorolják fel a jövedelmet hozó javakat, köztük a dohánykertészetekét. A megyei közgyűlési iratokban sorolják fel a mártélyi pipás kertészeket (1782). Ezek a nevek semmi esetre sem szláv eredetűek. De szegedi neveket sejtünk a tizenhárom kertészcsalád neve mögött is, akiket 1788-ban írtak össze. Ugyanezek leszármazottait megtaláljuk negyven év múlva is. Az 1828. évi összeírás név szerint felsorolja a mártélyi dohánykertészeket (CSML SZL).
A zsellérfalu átköltözik. Az átköltözés idejére és következményeire Bálint és Heczeg Mihály: A gróf Károlyi család hódmezővásárhelyi uradalma a XIX–XX. században. Szeged, 1994. A gróf Károlyi nemzetség alföldi közös uradalmához tartozó ötvenegy határrész haszonbérleti szerződésekről, konkrétan a mártélyi kertészség 1859–1862-ig történt haszonbérbe adásáról (OL KCSL). A népszámlálási iratok szerint Mártélyon 29 ház, ötven család, 217 lakos volt 1857-ben. Hódmezővásárhelyi Városi Rendőrkapitányi Hivatal cselédkönyvlajstromából kitűnik, melyik mártélyi gazdánál szolgált cseléd (CSML HL).
Útkeresés két világháború árnyékában. Klebniczki József: Mártély (in: Wagner Richárd: Kogutovicz-emlékkönyv. Szeged, 1939). Több vitatható állítás is van ebben a kis tanulmányban. Például az, hogy Már-télyon nincsenek halászok. Helyénvaló észrevétel viszont, hogy a falu már nem „telep”, önálló közigazgatást kíván. Fejérvári József: Vásárhely története a családok tükrében – Hódmezővásárhely, 1929 – Mártély faluról, akkor élő családokról életrajzszerűen nyújt infomációkat. Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig (in: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. Szeged, 1985). A polgármesteri iratokban a helybeli tanítók beadványa a falu közigazgatási kirendeltségi státusáért 1931-ben. A hároméves tervben a mártélyi szükségletekről is Hódmezővásárhelyen döntenek. Kiosztási földkönyv a Földigénylő Bizottság irataiban (CSML HL). A VRÚ 1921., 1922., 1923. számaiban több cikk jelent meg az anyakönyvi hivatal telepítéséről, háziiparok elterjesztéséről, a Tisza-ünnepélyről, fürdővonatokról, pesti vendégekről. A Vásárhely Népe című újságban a földosztásról jelentek meg cikkek 1944–45-ben. A sport történetéhez igen gyér anyag állt rendelkezésünkre. A labdarúgópálya építésének tervéről VRÚ 1921. évfolyam. A sportkör megalakításáról CSMH. 1960. évfolyam és Mártély Községi Tanács VB Népművelési és Oktatási ÁB idevonatkozó ülésjegyzőkönyvei 1960–1961 (CSML HL). Az egészségügy helyzetének felvázolásához felhasználtuk Ormos Pál: Hódmezővásárhely egészségügyi fejlődése című munkáját, mely az Orvostudományi Közleményekben jelent meg. Comm. Hist. Artis Med. 60–61. és a Hódmezővásárhely T. Szakirodalomként
A magyar orvosi iskola mesterei című kiadványt (szerk: Réti Endre) Bp., 1967. Felhasználtuk a külterületi orvosi ellátás megszervezésével kapcsolatban keletkezett főispáni iratokat (1888–1936), a törvényhatósági közgyűlés jegyzőkönyveit (1896, 1905, 1906, 1922, 1928, 1929, 1993, 1935, 1936, 1943, 1944), az 1945 utáni időszakra a Mártély Községi Tanács VB állandó biz. jegyzőkönyveit. 1958–1961 (CSML HL). A helyi sajtóból Mártély fejlesztésére: VRÚ 1921. és a CSMH 1960. évfolyamában megjelent cikkeket.
Az önálló község. Csongrád megye legfontosabb statisztikai adatai 1956. I. évfolyam KSH Cs. M. Igazgatósága. Hódmezővásárhely, 1957, Csongrád megye legfontosabb statisztikai adatai 1950–1955. KSH Cs. M. Igazgatósága. Hódmezővásárhely, 1956, Csongrád megye statisztikai évkönyv 1961. KSH Cs. M. Igazgatósága, Hódmezővásárhely, 1962 (az 1960. évi népszámlálás adataival). Magyarország történeti statisztikai helységnévtára (Blazovich László) 5. k., Csongrád megye 1995. Nyomon követi a határ területeinek változásait. Iratok a várostanácsról 1946-ban, a közigazgatási kirendeltségről, a hároméves terv elfogadásáról (óvoda, egészségház, új iskola /1949/, orvoslakás építése), Mártély község megalakulásáról (1949), a község lélekszámáról. Az 1950-es évek tanácsülési jegyzőkönyveiben vetéstervek, silózási terv, kulákok elleni intézkedések, napi jelentések szerepelnek (CsmL HL). Rengeteg cikk jelent meg a VS évfolyamaiban a békeharcról, a gyapottermesztésről, a Fürst téeszről. Olcsó házhelyet, hitelt kapnak azok a dolgozók, akik az új tanyaközpontban építenek házat.
Paraszti gazdálkodás. Nagy Gyula: Hagyományos földművelés a vásárhelyi pusztán. Bp., 1963. Nagy Gyula: Paraszti állattartás a vásárhelyi pusztán. Bp., 1968. Adatközlők: Kiss János Hódmezővásárhely, Reketytye u. 15. Kiss Jánosné Dezső Jusztina, Tóth Ernő Mártély, Széchenyi u.12. Tóth Ernőné, Zs. Ferenczi Aranka.
Halászvilág, halászsors. Szeremlei a halászatról. Kruzslicz István: Halászat (Kézirat. Megjelenik Novák László: Hódmezővásárhely néprajza). Kőszegfalvi Ferenc: A Hódmezővásárhelyi Ady Halászati Tsz története (Kézirat a Németh László Városi Könyvtárban). A Hódmezővásárhelyi Kishalászok Szakszervezetének taggyűlési jegyzőkönyve. Hódmezővásárhelyi Tiszai Halászok Szövetkezetének közgyűlési és igazgatósági ülési jegyzőkönyve (CSML HL). Csongrád–Szeged Tiszai Halászati Társaság jegyzőkönyve, 1848 (CSML SZL). Adatközlő: Horváth Mihály Mártély, Fő u. 88.
Egyetlenegy százalék. Iparlajstromok, iratok Mártély község általános jövedelemadójáról (CSML HL). Adatközlők: Nagy István és Nagy Istvánné Veronka Mártély, Petőfi u. 6.
Ünnepek és hétköznapok. Rend az élet rendjében. Ház, étel, ruha. Szenti Tibor: A tanya, Bp., 1979. Balassa– Ortutay: Magyar néprajz, Bp., 1979. Táplálkozás: Kiss Lajos Szegény emberek élete, Bp., 1955. Herczeg Mihály: Hódmezővásárhelyi parasztételek, Hódmezővásárhely, 1998. Bálint Sándor: Népünk ünnepei, Bp., 1938. Bálint Sándor: Az esztendő néprajza, Bp., 1942. Az emberi élet fordulói: Jávor–Küllős–Tátrai: Kis magyar néprajz, Bp., 1980. Adatközlők: Kiss János volt tanyai lakos és Kis Jánosné Dezső Jusztina Hódmezővásárhely, Rekettye u. 15., Tóth Ernőné, Zs. Ferenczi Aranka Mártély, Széchenyi u. 12.
Katolikus falu, református tanyavilág. Fontos forrás Szeremlei mellett a mártélyi parókián fellelhető Historia Domus (Parochiae Sancti Hadriani Martiris In Mártély Anno Domini 1944), amely a mártélyi katolikus parókia létrejöttéről, a templomépítésről, a vallási élet eseményeiről, a tanításról, a háborús évekről vezetett leírás. Adatok találhatók Mártély címszó alatt Gacsári Kiss Sándor munkájában: A hódmezővásárhelyi belvárosi plébánia és templom története. Hódmezővásárhely, 1985 (gépelt kézirat). Mártély vallási néprajzával is foglalkozott Felletár Béla munkája: Szemelvények Hódmezővásárhely nagytáj vallási néprajzából címmel, amely a hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyvében (1996) jelent meg. Felletár Béla munkájára támaszkodó két tanulmányban is találhatók mártélyi vonatkozású adatok: Tomán Erzsébet: Vásárhely 50 éve. Népi vallásosság Hódmezővásárhelyen, 1996 (kézirat), valamint Tomán Zsóka: Fejezetek a hódmezővásárhelyi római katolikusság vallásos néprajzából, 1996 (kézirat). Idős mártélyi lakosok, Pótári Imréné és Bartók Mária szóbeli visszaemlékezéseiből az idevonatkozó részeket szintén beépítettük. Korabeli vásárhelyi újságokból felhasználtuk a VV 1910., 1911., 1913., 1921. és a VRÚ 1929. évfolyamaiban megjelent tudósításokat a kápolna és a parókia építéséről. A református vallási közösség történetének felvázolásához Kaszás Sándor mártélyi nyugalmazott református lelkipásztor szíves szóbeli közléseit használtuk fel.
Iskolák a faluban és a tanyákon. Az iskolákra vonatkozó legkorábbi adatok Zsilinszky, Palugyay. Az oktatásügy országos helyzetére Köte Sándor: Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és dualizmus korában (1848–1918), Budapest, 1975. Kiss István: A magyar tanyai közigazgatás, Bp., 1932. A századforduló körüli évekre szolgáltatnak adatokat a Hódmezővásárhely polgármesterének évi jelentéseiben az iskolákra vonatkozó évenkénti beszámolók (1887–1900 között). A felhasznált iratok: Hódmezővásárhely város törvényhatósági közgyűlésének jegyzőkönyvei: 1895, 1899, 1902, 1905. Hódmezővásárhely Város Községi
Iskolaszékének iratai (1877–1909). A hódmezővásárhelyi állami népiskolák gondnokságának iratai. A hódmezővásárhelyi külterületi állami elemi népiskolák irataiból az I. körzet iratai (1903–1948). Ezen belül az iktatott iratok, jegyzőkönyvek, az iskolai anyakönyvek és beiskolázási iratok. A Hódmezővásárhelyi Külterületi Általános Iskolák Igazgatóságának iratai (1949–1957). Mártély község iratai közül: a Népművelési és Oktatási Állandó Bizottság jegyzőkönyvei 1959–1962 (CSML HL). Helyi újságból: Dolgozók iskolája és politechnikai oktatás Mártélyon, CSMH, 1960. Az óvodára vonatkozóan a már fentebb említett iskolaszéki iratokon, jegyzőkönyveken kívül a polgármesteri jelentések, városi közgyűlések ülésjegyzűkönyvei, korabeli helyi újságok szolgáltak forrásul. Vekerdy Ilona óvónőre Vekerdy Zsuzsanna szíves közlései és írása, Francisztiné Molnár Erzsébet: Hódmezővásárhely óvodatörténete, (1860–1997), Vásárhelyi Téka 11. Hódmezővásárhely, 1997. Mártélyi óvoda című rész.
Egyletek, olvasókörök, műkedvelő csoportok. A témához felhasználtuk a közigazgatási bizottsági iratait (1876), ezenkívül az alispáni iratokat (1937, 1942) (CSML SZL), a Népkönyvtárak jegyzéke című füzetet (1928), főként a könyvtárak tevékenységére a Hódmezővásárhelyi Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság iratait (1924–1933), az egyletekre vonatkozóan az egyesületek nyilvántartását, az egyes olvasókörökre a Hódmezővásárhelyi Mártélyoldali Kisgazda Olvasókör iratait, a Hódmezővásárhely Polgármesteri Hivatalának iratait (14/l949.), valamint az egyesületek és olvasókörök felszámolására vonatkozó iratokat (CSML HL). Korabeli vásárhelyi újságokból az egyesületek működésére a VRÚ 1914., 1926. évfolyamaiban találtunk adatokat. Kiss Jánosné Dezső Jusztina volt mártélyi lakos (Hódmezővásárhely, Reketye u. 13.) néprajzi pályázatából (kézirat, 1998) az egyleti életre vonatkozó oldalt használtuk fel. A közművelődésre VS 1957., 1958. évfolyamok cikkeit, a nőtanács színjátszó csoportjáról a CSMH 1959. évfolyam cikkeit. Ehhez a témához felhasználtuk még Szabó Gáborné és Bodré Istvánné mártélyi lakosok szóbeli közléseit. A közművelődés szervezésének témájára vonatkozóan Mártély Községi Tanács VB Népművelési és Oktatási Állandó Bizottságának idevonatkozó jegyzőkönyvi részleteit használtuk fel (1959–1961) (CSML HL).
Alkotó képzőművészek Mártélyon. Tornyai Jánosról Bodnár Éva: Az újra felfedezett Tornyai (Bp., 1986). A VIII. fejezet: Alföldi képei, Mártély címmel foglalja össze a művész mártélyi tartózkodásának időszakát. Kristó Nagy István: Vásárhelyi festők (Bp., 1988) említi, hogy Kovács Mária 1905-től kezdve lett modellje és élettársa Tornyainak. Lyka Károly: Vándorlásaim a művészet körül (Bp., 1970) című munkájában szintén megemlékezik a művész mártélyi tartózkodásáról. Endre Béláról, Már-tély másik jelentős festőjéről László Emőke: Endre Béla (Bp., 1973). Átfogó összefoglalást ad a Mártélyon alkotó művészekről Dömötör János: Mártély a művészetben című írása a Mártély – Új iskola című tárlatvezető katalógus bevezetőjében (1962). A Mártélyi Művésztelepre találtunk adatokat Almási Gyula Béla: A Vásárhelyi Művésztelep alkotóotthon évkönyvében (1953–1972), Szeged, 1974.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages