Források
Források
Rövidítésjegyzék:
BM = Baranya megye
BML = Baranya Megyei Levéltár
HL = Hadtörténeti Levéltár Budapest
MOL = Magyar Országos Levéltár
PKHD = Plébániahivatal Kárász. Historia Domus
TML = Tolna Megyei Levéltár
Jkv. = jegyzőkönyv
Etimológiai szótár = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Szerk.: Benkő Loránd, Kiss Lajos, Papp László. Budapest, 1967–1984.
Adatgyűjtemény = Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény, 1870–1970. KSH Budapest, 1971.
Anjou-kori okmánytár = Anjou-kori okmánytár. Szerk.: Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula. Budapest, 1878–1920.
Babics = Babics András: A bányászati nyersanyagkutatás és a bányaművelés története a Keleti Mecsek Északnyugati (Magyaregregy–Kárász–Vékény) területén. Budapest, 1961.
Baksay = Baksay Sándor: Dáma. Történeti körkép. Budapest, 1899.
Balogh = Balogh Sándor, Jakab Sándor (szerk.): A magyar népi demokrácia története 1944–1962. Budapest, 1978.
Bándi = Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig. Pécs, 1979. Szerk.: Bándi László.
Pesti = Baranya Megye földrajzi nevei. Szerk.: Pesti János. Pécs, 1982.
Várady = Baranya múltja és jelenje. Szerk.: Várady Ferenc. I–II. Pécs, 1897.
Berze Nagy = Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok. I–II. Pécs, 1940.
Boretzky = Boretzky Beatrix: Márévár története a XIV–XV. században. In: Baranyai Helytörténetírás 1970. Szerk.: Szinkovich Márta.
Csánki = Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, 1890–1913.
Faragó = Faragó Gyula: Az 1945. évi nemzetgyűlési választások a statisztika tükrében. Az SZDP Központi Titkársága Szervezési Osztály Politikai és Statisztikai Hivatala. Kézirat. MOL.
Fejér = Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér I–XI. Budae, 1829–1844.
Dénes, 1920 = Dénes Gizella: Magyar ádvent. Kis legenda. In: Dénes Gizella: Mecseki csend. Elbeszélések. Dombóvár, 1920. Ábelvér. Ugyanott.
Dénes, 1934 = Dénes Gizella: Asszonyok a hegyek között. Regény. „Magyar a magyarnak” regénysorozat. 1934.
Dénes, 1939 = Dénes Gizella: Az ország katonája. Budapest, 1939.
Dénes, 1943 = Dénes Gizella: Boldogasszony völgye. Budapest, 1943.
Dénes, 1940 = Dénes Gizella: Mezei asszonyok. Budapest, 1940.
Feuerné = Feuerné Tóth Rózsa: Reneszánsz építészet Magyarországon. Budapest, 1977. 25.
Földbirtokviszonyok = Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. KSH Budapest, 1936.
Fricsy = Fricsy Ádám: A pécsi klérius birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban. Baranyai Helytörténetírás 1978. Pécs, 1979. Szerk.: Szita László.
Füzes, 1986 = Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941–1949 között. In: Baranyai Helytörténetírás 1985/1986. Pécs, 1986. Szerk.: Szita László. 735.
Füzes, 1997 = Füzes Miklós: Márévár és környékének története a hódoltság megszűnésétől napjainkig. In: Márévár és környéke. Szerk.: Füzes Miklós. Magyaregregy, 1997.
GSM = G. Sándor Mária: Márévár. In: Várépítészetünk. Szerk.: Gerő László.
GSM, 1984 = G. Sándor Mária: A reneszánsz Baranyában. Budapest, 1984.
GSM-TKM = G. Sándor Mária: Magyaregregy–Márévár. Tájak–Korok– Múzeumok Kiskönyvtára 163. Budapest, 1984.
Gárdonyi = Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Budapest, 1954.
Györffy = Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–III. Budapest, 1987.
Hal = Hal Pál: A magyaregregyi Szentkút. In: A Majorossy Múzeum 1942. évi értesítője. Pécs, 1942.
Haas = Haas Mihály: Baranya. Pécs, 1845. 168.
Kálmán = Kálmán Béla: A nevek világa. Budapest, 1969.
Káldy = Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Budapest, 1960.
Kiss = Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1988.
Koller = Koller, Josephus: Historia Episcopatus Quinqueeclesiarum. Pozsony–Pest, 1782–1812.
Kodolányi = Kodolányi János: Süllyedő világ. Budapest, 1965.
KSH = Központi Statisztikai Hivatal. Az 1990. évi népszámlálás adatai. Budapest, 1992.
Kulcsár = Kulcsár József: Máré-vár regéje. In: Baranya múltja és jelene. I. Szerk.: Várady Ferenc. Pécs, 1897.
LIM = Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében. I. Csodaforrások és szentkutak. In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39. (1994). Pécs, 1995. Szerk.: Uherkovich Ákos.
Lovász = Lovász György: Baranya megye természeti földrajza. Pécs, 1977.
Móró = Móró Mária Anna: Baranya vármegye 1815. és 1842/44. évi malomösszeírása. In: Baranyai Helytörténetírás. Pécs, 1981. 105–122. Szerk.: Szita László.
Márfi, 1986 = Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867–1914). In: Baranyai Helytörténetírás 1985/1986. Pécs, 1986. Szerk.: Szita László. 193–214.
Márfi, 1987 = Márfi Attila: Baranya megye Egyesületeinek vizsgálata (1915– 1950). In: Baranyai Helytörténetírás 1987/1988. Pécs, 1988. Szerk.: Szita László. 251–288.
Nagy, 1978 = Nagy Lajos: A Császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1687-ben. In: Baranyai Helytörténetírás. Pécs, 1978. Szerk.: Szita László.
Nagy, 1987 = Nagy Lajos: Az 1686–1687. évi hadjárat. In: Budától Belgrádig. Pécs, 1987. Szerk.: Szita László.
Náray = Náray Antal: Máré-Vára. Eredeti Magyar Román a Magyar Elődeiből. Pest, 1824.
Németh = Németh Béla: Baranya Vármegye Helynevei történeti és nyelvészeti szempontból összeállítva. I–X kötet. Kézirat (BML).
Németh = Németh Béla: Szigetvár története. Pécs, 1903.
Paksa = Paksa Katalin (szerk.): Régi baranyai népdalok. Pannonton Pécs, (1988)
Papanek = Papanek, Georgius: Geographica descriptio Comitatus Baranyensis. Quinque-Ecclesiensis, 1783. 155
Pauler = Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. Budapest, 1899.
Pór = Pór Antal: Bogár István és Bogárfia Márton. In: Századok. 1890. XXIV. évf. 219–224.
Reuter = Reuter Camillo: Cédulakatalógus. Adattár Baranya megye középkori helységei történetének kutatásához. Kézirat.
Solymár, 1997 = Solymár Imre: Magyaregregy és környéke irodalmi topográfiája. In: Márévár és környéke. Szerk.: Füzes Miklós. Magyaregregy, 1997.
Solymár, 1993 = Solymár Imre: A Völgység, mint irodalmi táj. Klny. A Wossinszky Mór Múzeum XVIII. Évkönyvéből. Szekszárd, 1993.
Solymár, 1987 = Solymár Imre: A történeti Völgység. In: Tanulmányok Bonyhád történetéből. Bonyhád, 1987. Szerk.: Bábel Ernő és László Péter.
Sörös = Sörös Pongrác: Az elenyészett bencés apátságok. Budapest, 1984.
Szakály = Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526–1566). In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. II. Szerk.: Puskás Attila. Szekszárd, 1969.
Szőnyi = Szőnyi Ottó: Történelmi emlékek a Mecseken. Klny. A Mecsek egyesület évkönyvéből. Pécs, 1913.
Thallóczy = Thallóczy Lajos: Bakics Pál. Akadémiai székfoglaló. Kézirat. OSZK Thallóczy-hagyaték.
Timár, 1989 = Timár György: Királyi Sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai 1546–1565. Pécs, 1989.
Timár, 1997 = Timár György: Márévár és környékének története a középkorban. In: Márévár és környéke. Szerk.: Füzes Miklós. Magyaregregy, 1997.
Timár, 1982 = Timár György: A pécsi provizorátusnak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696). Baranyai Helytörténetírás 1982. Szerk.: Szita László.
Vass = Vass Előd: Válogatott dokumentumok a török kori Baranya és Pécs történetéhez. Kézirat. (BML)
Velics = Velics Antal: Magyarországi török kincstári defterek. Budapest, 1886, 1890.
Veres D. = Veres D. Csaba: A Dunántúl hadikrónikája 1944–1945. 36.
Veress = Veress Endre: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai, 1221–1864. Budapest, 1941.
Wertner = Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XV. század közepéig. Temesvár, 1891.
Zentay = Zentay János: Baranya megye magyar néprajzi csoportjai. Klny. Az Ethnográfia LXXXIX. kötetéből. Pécs, 1979.
Zichy = Zichy és vásonkeöi Zichy-család idősb ágának okmánytára. Pest, Budapest, 1871–1931.
Mályusz = Zsigmond-kori oklevéltár. I–II. Összeállította Mályusz Elemér. Budapest, 1951, 1958. III–IV. Kiegészítette Borsa Iván. Budapest, 1993, 1994.
Falu a Keleti-Mecsekben. A fejezet földrajzi adatai a BML községtörténeti cédulakatalógusából, valamint Lovász György (Lovász) BM-re vonatkozó publikációjából, Egregy etimológiája BM Földrajzi Nevei (Pesti) származnak. Az itt is közölt adatok és megállapítások jelen kötetből következnek.
Márévár és birtokosai. A község területén – Márévárat és a monostor kivételével – ásatást nem folytattak. Szórványleletekre vagyunk kénytelenek hagyatkozni, melyek a JPM gyűjteményében találhatók. A szórványleletek feldolgozását Bándi Gábor végezte el (Bándi).
A várépület a szakirodalomban Papanek Györggyel (Papanek) jelenik meg, majd a múlt század közepén Haas Mihály (Haas), a századelőn Szőnyi Ottó (Szőnyi) írta le romos állapotát. A vár aktualitást ismételten az 1970 körül végzett ásatások, majd a műemléki felújítás során nyert. Az ásatás eredményeit G. Sándor Mária ismertette publikációiban (GSM; GSM, 1984; GSM-TKM). A reneszánsz építési emlékekkel Feuerné Tóth Rózsa is foglalkozott összefoglaló munkájában. A várra vonatkozó ismereteket Timár György (Timár) okleveles források alapján (MOL Diplomaticai Levéltár 87182, 87236, 7474, 8209, 79045, 87862, 87956, 88148, 88267, 88324, 16378, 88934, Fejér III./2, 431-432, 437–439, Zichy I. 160, 188, II. 268, 483, 505, 506, III. 483, IV. 498, 500, 509, 512, V. 133, 134, 457, 502, 504, VI. 52, 54, 73, 134, 138, 140, 142, 152, 179, 247, 255, 259, 261, 277, 279, 328, 426-427, 453, 469, VIII. 41, 264, 419, 477, 515, 517, 519, 544, 584, 654, 664, IX. 36, 43, 60, 178, 209, 254, 298, 418, 552, 556, X. 9, 55, 119, 149, 164, 167, 182, 227, 244–245, 247–248, 264–265, 267, 303, 342, 384, XI. 15–16, 17, 19, 22, 23, 24-25, 26, 27, 183, 468, 507–508, XII. 83, 110) bővítette, illetőleg a reneszánsz építési ciklus G. Sándor Mária által állított 1526 utáni időpontját vitatja.
A birtokosokról kevés irodalmi utalás szól. Pór Antal (Pór) Bogár Istvánról és testvéréről, Veress Endre (Veress 68, 81, 171–174) és Wertner Mór (Wertner I. 80–97) Várdai Ferenccel, Németh Béla Várdai Miklóssal (Németh foglalkozott. Bakics Pál szerepét Thallóczy Lajos (Thallóczy) bontotta ki, a Gunyafiakat Csánky Dezső (Csánky II. 476, 513) említi. Összefoglalás és további oklevélfeltárást Timár György (Timár, 1997) készített. (Zichy I. 205, 261, VI. 134–146, 353–354, VIII. 264–265, XII. 343-344.
A szakirodalomban eltérő módon vélekednek a monostor alapításáról. G. Sándor Mária (GSM; GSM, 1984) püspöki, Szőnyi Ottó (Szőnyi 13) királyi, Timár György (Timár, 1997 13–14) nemzetségi alapításúnak tekinti. A monostor tényleges szerepére csak néhány okleveles utalás található (Zichy III. 118, VI. 139).
Falvak születnek s tűnnek el. Helytörténeti feldolgozást egyedül Timár György (Timár, 1997; MOL Diplomaticai Levéltár 15378, 16378, 87860, 87862, 88148, 88257, 88312, Zichy I. 167, 606, II. 457, 506, III. 118, 620, IV. 498, 500, 509, 512, 590, V. 33–35, 56, 112, 113, 181, 219, 221, 223, 225, 280, 281, 298, 301, 304, 309–310, 313, 356, 372, 425, 437, 456, 502, 504, 606, VI. 50, 52, 59, 106, 139, 152, 153-154, 182, 183, 210, 213, 247, 255–260, 383, 484, VIII. 264, 477, 511, 515, 517, 519, 520–521, 554, 584, 654, 655, 664, IX. 43, 221, 254, 296, 419, 507, 518, 519, 523, 553, 556, X. 55, 119, 167, 244, 245, 247, 248, 264, 265, 303, 342, 343, 384, 389, XI. 19, 21, 23, 24, 25, 27, 184, 479, 507, 508, XII. 82, 110) készített.
A helységneveket illetően: Csánky III. 349–350, 422, 423, 429, 440, 443, 444, 450, Reuter 353, 364, 371, 374, 378-379, 370–371, 363, 366, 380, Németh 498, 2367, 4177, 4503, 6657, Györffy II. 389–390. Pesti 17/128, 31/57, 31/12, 262, 263, 264, 265, 31/137, 31/307, 31/357, 81/15, 31/303, 116/59, 24/65, 77, 88, 31/44, 31/267, 26, 31/224, 225, 25/89, Kiss II. 141, 220, 241, 288, Várady I. 220. A témában meghatározó Sörös Pongrác (Sörös) munkássága.
A török hódoltság idejének ábrázolásánál Szakály Ferenc (Szakály), Timár György (Timár, 1997; Timár, 1989; Timár, 1982), valamint Vass Előd (Vass), Várady Ferenc (Várady), Velics Antal (Velics), Káldi-Nagy Gyula (Káldi) munkáit használtuk.
Az újrakezdés másfél évszázada. A téma bemutatása Nagy Lajos megyei feldolgozása segítségével, valamint a BML iratai alapján történt. Szakirodalmi források: Nagy, 1978; Nagy 1987, Fricsy. BML Filmtár: A KSH Községi Törzskönyv Bizottsága iratai Baranya vármegye, Baranya vármegye közgyűlésének jkv-ei: 1701, 1702, 1703, 1711, 1713, 1714, 1720, 1726/1729, 1752. Regnicolaris Conscriptio 1828. Úrbéri Tabellák 1767, 1792, 1848. Urbáriumok: Egregy. Úrbéri peres iratok: Egregy.
A megélhetés megpróbáltatásai. Szakirodalom: Adatgyűjtemény Timár 1982, Móró, Babics. BML. Regnicolaris Conscriptio 1828. Közig. Biz. ir. 1093/1887. Orvvadásztörténetek a Baráti Kör (dr. Bihari Lajos) gyűjtése alapján. Interjúk: Nagy József Magyeregregy, Deák István Pécs, 1997.
Jobbágysorstól a parasztgazdaságig. BML. A Hegyháti járás főszolgabírójának iratai. Gósz Mihály jegyző körlevele 1848. április 28; A főszolgabíró Sásdon 1848. június 16-án keltezett kötlevele; Honvédlajstromok. A pénzen fogadott újoncok jegyzéke az 1848/1849-es években. Úrbéri peres iratok: Magyaregregy község iratcsomója. MOL Arch. Regn. Fond XX. 22. Fasc. 3. E. PKHD.
Küzdelem az önállóságért. BML Községvizsgálati jkv.-ek 1891–1899. Magyaregregy község képviselő-testületének jkv.-ei. 1914–1942. Alispáni iratok 563/alisp. 1888, 11070/alisp. 1949. Baranya vármegye Közig. Biz. 624/1926.
A felzárkózó Magyaregregy. BML. Magyaregregy község képviselő-testületének jkv.-ei. 1914–1942. Alispáni iratok 563/alisp. 1888, 11070/ alisp. 1949. Baranya vármegye Közig. Biz. 624/ 1926.
Erdő- és legelőbirtokosság. BML Baranya vármegye Közig. Biz. Közbirtokossági erdők üzemtervei: Magyaregregy. 2598/1906 kb.
Az utolsó fél évszázad. Szakirodalom: Veres; Füzes, 1986; Faragó, Balogh. BML. Baranya vármegye Közig. Biz. 1657/1948. Kbiz., Magyaregregy körjegyzőségének ir. 3014/I. 1945, 3025/1945, 1470/I. 1945, 1470/I. 1945, 1353/1946, 8501946. Hegyháti járás főszolgabírójának ir. 9/1944, 637/1945, 638/1945, 521/1945, 2213/1945, 587/1945, 606/ 1945, 793/1945, 892/1946, 37/1945, 605/1945, 124/1945, 673/1945, 3130/1946, 4841/1946, 6081/1946, 38/1946. Alispáni ir. Elnöki szám nélkül 1948, 6450/1946, 16565/1949, 12211/1946, 15798/1946, 185/ 1948, 5322/1949. Főispáni ir. 607/1946. Baranya vármegye Földhivatalának ir. Magyaregregy község. Nemzeti Bizottságok ir. Magyaregregy. Községi tanácsülések és végrehajtó bizottsági ülések jkv.-ei 1950–1956. MSZP ir. 1950–1951. Szikra Sándor megyei titkár előadása. Pécs, 1950. február 17. 36. fond, 1. csoport, 87. őrzési egység. Községi krónikák: Magyaregregy.
MOL. MSZP. Ir. Gerő Ernő titkár ir. 276. Fond, 66. Csoport, 93. őrzési egység. Minisztertanácsi ir. Kuláklisták. Baranya megye, Sásdi járás, Magyaregregy. XIX.-A-2-j. 7090/1948. Korm. sz. rendelet, 4000/1949. (IV. 30.) Korm. sz. rendelet, 142/1950. (V. 17.) M. T. sz. rendelet.
Adatközlők: Dr. Bihari Lajos Pécs, Nagy József, Takács Józsefné, Sánta István, Deák Istvánné Magyaregregy. 1956-ról: dr. Bihari Lajos visszaemlékezése alapján. Kézirat. HL. Baranya megyei karhatalom. 1956-os gyűjtemény. 11. őrzési egység 280–285 fólió.
Interjú: Név nélkül a komlói vadász, aki elvezette a szovjet és magyar egységet Márévárhoz. Magnetofonfelvétel. 1996. BML. Népszavazási jkv.-ek 1989, 1990. Magyaregregy. Országgyűlési képviselő-választások jkv.-ei 1990, 1994, 1998. Magyaregregy. Önkormányzati képviselő-testületi tagok és polgármester-választások jkv.-ei. 1990, 1994, 1998. XXXIII. 2. F.
Népesedési adatok. Irodalom: Nagy, 1987; Nagy, 1978; Timár, 1982. KSH. BML. Conscriptio Domestica 1713, Regnicoláris Conscriptio 1828, Úrbéri Tabella 1792, II. József-féle népszámlálás ir., a Hegyháti járás Népes Összveírásának Summás táblázatja 1844/1845.
Szociális helyzetkép. BML Közigazgatási Tájékoztató Lap 1926, Magyaregregy. Szociális felmérések 1938. Magyaregregy. Az adatokat mindkét esetben a helyi közigazgatás tisztviselői szolgáltatták. Borsos Lászlóné Tóth Valéria visszaemlékezése. A Baráti Kör gyűjtése.
Vallási hagyományok. Iskola és egyesület. PHHD: Jankó János és utódainak leírása a templom és az iskola történetéről. Iskolatörténeti öszszeállítás a magyaregregyi körzeti iskolában. Márfi, 1986; Márfi, 1987. Lantosné; Hal; BML. Községtörténeti katalóguscédulák: Magyaregregy. Képviselő-testületi jkv.-ek 1922, Baranya vármegye Közig. Biz. 624/1926. Községi önkormányzati adatok a művelődési házra és a kulturális programokra, az 1985-től alakult civil szervezetekre, a testvértelepülések létrejöttére.
Adatközlő: Arnold Rezső Pécs, az Arnold-ház kulturális tevékenységére vonatkozóan.
Megénekelt világ. A Tolna megyei Völgység és a szomszédos Keleti-Mecsek szépirodalmi emlékeinek kutatója a sokoldalú: közgazdaság-, néprajz-, történelem- és irodalomtörténet-tudományokban jártas és publikációs tevékenységet folytatott Solymár Imre. A fejezet megírásánál közleményeire: Solymár, 1987; Solymár, 1993; Solymár, 1997 támaszkodtunk. Szépirodalmi vonatkozások: Baksay; Dénes, 1920; Dénes, 1934; Dénes, 1939; Dénes, 1943; Dénes, 1940; Gárdonyi; Kodolányi; Kulcsár; Náray.
Népi mondák, élő történetek. Márévár mondája, betyártörténetek és együgyű történetek Heckmann Istvánné, a „repülős Zsoldos” története Borsós Lászlóné Tóth Valéria feljegyzései alapján, a Magyaregregyi Baráti Kör gyűjtésében. Hivatásos gyűjtőmunka: Berze Nagy; Paksa.
Függelék. BML. Requicolaris Conscriptio, 1828., Úrbéri peres iratok. Földkönyv (1862). Keller János (1932) visszaemlékezése édesapja mártíromságára. Magnetofonfelvétel, 1996. Dr. Bihari Lajosnak Pécsett, 1996-ban a „Dr. Páter János emlékülésen” elhangzott előadása alapján. Pozsonyi Kornélra vonatkozóan: BML. A magyaregregyi körjegyzőség fentebb hivatkozott iratai, valamint családtagjai visszaemlékezései alapján. Fóris Józsefre vonatkozóan felesége, Nagy Edit visszaemlékezése alapján.
