Laskó Összefoglaló

Teljes szövegű keresés

Laskó
Összefoglaló
Amikor a világ magyarsága az elmúlt esztendőben a magyar állam millenniumáról emlékezett, az ünneplők népes seregéhez a horvátországi, azaz a drávaszögi és a szlavóniai magyarság is csatlakozott. E népcsoport tagjai, az örök túlélők egy évezreden át megőrizték településeiket, nevüket, hitüket, szokásaikat és anyanyelvüket. Falvaik közül több olyan akad – Vörösmart, Hercegszöllős, Laskó –, amelyek a XV. és XVI. századi nemzetpusztítás dacára országos hírnévre tettek szert. Közülük Laskó volt az a szellemi és kulturális műhely, amely művelődés-, irodalom- és egyháztörténetünk lapjain – ha rövid időre is – kitüntetett helyet foglalt el.
Akár egy kitárt karú óriás, úgy állt a dörömbön a laskói templom. Az itt élők nevezik így a dombot, amely talán a leghitelesebb történeti helye a Drávaszögnek. A rómaiaknak is itt állt az erősségük, később erre rakták a vidék első keresztény templomának alapköveit. 1475-ben fényűző gótikus templom épült Laskó közepén. A mezőváros jóléte, vizahalászata, dunai kereskedelme jelentősen hozzájárult a vezető szerep kialakulásához. A XVII. századig a ferencesek a templomban őrizték csodatevő Mária-szobrukat.
Nem véletlen, hogy a délvidéki reformáció itt kezdődött. Sztárai Mihály, a hitújítás legnagyobb magyar alakja itt hirdette meg új tanait. A mezővárosi polgárság nemcsak szellemileg állt a prédikátor mellé, hanem anyagilag is segítette. A laskói templomdörömbön hangzottak fel először magyarított zsoltárai, ugyanitt szólalhattak meg első magyar nyelvű iskoladrámák. A napjainkra faluvá zsugorodott település egy sor, ezen az iskolán nevelkedett laskainak a híres-nevezetes bölcsőhelye, akiknek külön fejezet is kijárna a magyar kultúrhistóriában.
Laskai Demeter a helybeli ferences kolostor neveltje lehetett. Kódexe néhány éve került elő az Adria partján fekvő Šibenik ferences kolostorában. Ebben az ő keze írásával található az Ómagyar Mária-siralom utáni második legrégibb, összesen ötsoros, verses magyar nyelvemlékünk. Laskai Osvát szülőhelye ugyancsak Laskó, a Szent Ferenc-rend kiváló egyénisége, s korának európai hírűvé vált prédikációgyűjteményeit jelentette meg. A XVI. század derekán Laskai János szintén e településen született. Az irodalomtörténet Ezópus fordítójaként tartja számon. Laskai Csókás Péter a tíznyelvű Calepinus-szótár magyar szócikkeinek a megfogalmazója. Rajtuk kívül a magyar irodalom, művelődés- és egyháztörténet számos kiválósága tartózkodott rövidebb-hosszabb időt a településen mint prédikátor vagy mint oskolamester.
A XVII. század után, ahogyan a Duna vize messzebbre húzódott a településtől, Laskó gazdasági és kulturális jelentősége is hanyatlott. Lassan elhalványultak szellemi fényei, amelyek a XIX. században az Ácsok laskói megjelenésekor izzottak fel újra. Az atya, László, megírta a falu krónikáját. Az idősebb fiú, Gedeon, Kossuth tábori lelkésze lett a bujdosásban, és több mint ötezer lapnyi naplót hagyott az utókorra, páratlan kortörténeti dokumentumot. Öccse, Zsigmond, Arany János nagykőrösi tanártársa, korának jeles műfordítója, Shakespeare magyar tolmácsolója volt.
Laskó lélekszáma folyamatosan csökken, akárcsak a Drávaszögé. Legutóbb az 1991. évi szerb támadások következtében csappant meg számottevően népessége. A határon túli nemzetrészek közül a horvátországi s benne a laskói magyarság van a legnagyobb veszélyben. Fennmaradása elsősorban annak az országnak a vezetőin múlik, amelyben él. Ehhez e maroknyi, még évekkel ezelőtt is háborútól szenvedett, kivérzett magyarságnak szembe kell néznie önmagával. Tudomásul kell vennie, hogy megállíthatatlanul fogyatkozik: elöregszik, a fiatalok közül sokan hűtlenek lesznek anyanyelvükhöz, szokásaikhoz, iskolájukhoz, egyházukhoz.
Horvátországban most megvan a lehetőség arra, hogy a magyarok sorsukat irányíthassák. Ha nem vállalják, hogy egy mezővárosi népesség, a húsz-huszonötezer magyar egy országon belül közösen tartsa fenn az ezeréves alapot, amire építkezhet, nem tudnak megegyezni egymással, a felmerülő problémákra nem a kölcsönös kompromisszumok árán keresik a megoldást, magyarként nincs tovább jövőjük. Az élet, a fennmaradás értékének tudatában megadatott nekik, hogy a nemzet többi részével átléphetnek a jövő évezredbe nyíló jelképes kapun, azaz a további megmaradás, az életre igenlés, valamint a megbocsátás és a békén alapuló egymás közti kiegyezés felé haladhatnak. Nem szabad veszni hagyni a lehetőséget.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT