III. A mezőváros XVIII. századi leírása
III. A mezőváros XVIII. századi leírása
A falu síkságon fekszik.
Határa közhitelűen még nincs szétmérve, hanem a lakosok mechanikus felosztás szerint bírják a telektartozékaikat.
Ezt a falut minden nyelven Laskónak nevezik.
A Duna folyam e falu határaitól másfél óra járásnyira folyik el, s ha kiárad a folyó, e falu határának csaknem egyharmad része víz alá kerül.
E falu határát semmiféle határvonal nem választja el a szomszédos falvaktól, hanem amazokkal elegyesen bírják telektartozékaikat.
A termelés céljáró szolgáló szántóterület minősége másodosztályú.
E falu határában nincsenek szőlők, hanem a szomszédos, egy óra járásnyira eső szőlőhegyeken vannak a szőleik.
Az ide tartozó uradalmi erdő a többivel azonos minőségű, és Bellye falutól Laskó faluig két óra járásnyi hosszúságban terjed ki; a falubelieknek saját erdejük nincs, de vannak ebben a határban is szigetek, melyeken fák élnek, az erdő elnevezést azonban nem érdemlik ki ezek a fák. Ezek az erdők is ki vannak téve a viharos szelek támadásainak. Vannak ugyan kiszáradt fák az erdőn, de nem nagy mennyiségben.
Mivel nincsenek keményfák, ezért a parasztok építkezéseiken puhafákat használnak; hajóépítéshez alkalmas fák nincsenek; ami a tűzifát illeti, abban eddig nem kellett félni a hiánytól.
A parasztok nem adnak el fát, de az uradalom könnyen el tudja adni fáját Eszéken, mely két óra járásnyira esik. Bányák itt nincsenek, s nincs is lehetőség itt bányák kiépítésére, ezért a fákat nem is használják bányászat céljára.
Sem hamuzsírt nem égetnek, sem salétromot nem főznek.
Cserjések vannak, melyek a jobbágyok telektartozék-területei közt feküsznek.
Nem tapasztaltunk olyan házat, amelyben két családnál több lakna együtt.
Ennek a falunak határában nincsenek hegyek.
A legelőterület harmadosztályú; ha az árvíz meg nem akadályozza, akkor 500 db barmot fogad be.
A határt átszeli egy patak, mely a Dunából ered, majd a szigetek mellett újból visszafolyik a Dunába; kisebbfajta halak találhatók benne; a lakosok részben helyben, részben Szlavóniában adják el a halakat a kereskedőknek. A szigeteken sok vizesgödör van, ezeket a lakosok bérlik az uradalomtól; ezekben már egyrészt nagyobbak a halak, másrészt nagyobb mennyiségben is vannak.
Különleges madarak itt nincsenek, de a közönségesek mindenfelé megtalálhatók.
Ezen a patakon van egy egykövű malom; a szomszédos hercegszöllősieknek jogsérelemként emlegetik azt, hogy ti. ez a malom azzal, hogy a vizet visszanyomja, rétjeikben károkat okoz.
Szóda, melyet magyarul sziksónak neveznek, itt nincs.
Nádban bővelkednek.
Egyetlen fahíd van, mely kb. 4 öl kiterjedésű, s használják mind a laskóiak, mind a hercegszöllősiek.
A Lakosoknak kitűnő kútjaik vannak, amelyek mélyen vannak leásva a földbe; ezek a kutak kiváló ízű vizet adnak.
Az egyházi helyzetről
Ebben a helységben helvét hitvallású lelkipásztor van; leányegyház nem tartozik hozzá; alárendeltjei nincsenek.
Az ingatlan vagyonállagból 20 Ft-ra becsülhető jövedelme van, mert egy nyolc kaszásnyi javadalmi rétje; míg az ingó vagyonállagból, vagyis a híveitől minden számításba veendőt számításba véve 262 Ft-ot kap.
788 magyar nemzetiségű lélek tartozik hozzá, akik a helvét hitvalláshoz tartoznak.
A választott szénior-lelkész a sepsei Váradi Mihály.
Az imaháznak semmiféle egyéb külön jövedelme nincs, csakis az alamizsna.
Ebben a helységben nincsenek sem búcsúk, sem vásárok, sem társulások.
A tizedet az uradalom kapja, ugyanis bérli a klérustól (a megyés püspöktől – L. K.); belőle a tizenhatodot senki sem vonja le (minthogy nem volt római katolikus plébános, akit megilletne – L. K.).
E falu lakosai saját hitük szerinti iskolamestert tartanak. Ennek évi jövedelme, beszámítva minden beszámítandót, 100 forint. A gyülekezet a széniortól kéri ki az iskolamestert, s ő olyat küld, akit maga is jól ismer.
Ez az iskolamester képes folyamodványokat megírni.
A betegek számára nincs kórház, de menhely sincs.
Szerzetesi konvent itt nincs.
A főrangúakról
Itt nincs jelentenivaló.
A kézművesmesterekről
Itt nincs jelentenivaló.
A kereskedelemről
Ebben a faluban van egy kereskedő, aki görög szertartású nem egyesült (vagyis görögkeleti – L. K) vallású. Üzlethelyisége helyben van, melyben a parasztok számára vásznat, kendőket, kanalakat, posztót, fazekakat, üvegeket, sót, valamint más hasonló apróbb árut tart.
Ezeket az árukat különböző árakon vásárolja meg az eszéki vásárokon.
Szekeret fogad, de saját alkalmatosságával is szállítja ide áruit.
Az a hely, ahol beszerez, nem esik nagyon messzire a falutól, ezért nem kell neki nagy utat megtennie.
Ha szekeret bérel, a felfogadott szekeres embernek nem mindig egyformán fizet, hanem a teherhez arányítva; ennek a falunak a lakosaival fuvaroztat. Mégpedig azokat az árukat, amelyeket fentebb tételesen felsoroltunk.
Áthalad az eszéki katonai vámszedőhelyen, ahol a teher arányában a szokásos taksát meg kell fizetnie. Azokban a falvakban, amelyeken áthalad nincsenek fogadók, de erre nincs is szüksége, mert hiszen egy nap leforgása alatt könnyen hazaér. Az utak biztonságosak, nincsenek kitéve árvízveszedelemnek, s minden esztendőben javítják is őket, ezért megfelelő állapotban vannak.
Azokat az árukat, amelyeket árusít, részint őfelsége felségterületén készítették, részint azonban régebben török áruk is voltak. Más raktára nincs, mint a saját üzlethelyisége.
Puskaport nem merészel árusítani, ugyanis ennek az anyagnak tárolására nincs meg nála semmiféle biztonság.
Más helységben nincsenek lerakatai.
Nincs benne semmiféle társulásban.
Látogatja a Szlavónországban tartani szokott vásárokat.
A kereskedés mellett arra is törekszik, hogy méz, gyapjú és ezekhez hasonló anyagok összevásárlásával is szert tehessen valamelyes haszonra.
Saját háza van, s e ház miatt zselléri szolgáltatásokra kötelezett; és a faluközösséggel együtt adózik; és mint harmadosztályú kereskedő, adóterheit pontosan megfizeti.
Áruit szabadon értékesíti; ebben senki nem zavarja.
Görög nyelven vezetett kereskedelmi könyvet tart. (Görög nemzetiségű személy is élt a faluban – L. K.)
A rőfje, a fontja, a meszelye törvényes; ezeket minden esztendőben felülvizsgálják; de különösképpen akkor, ha panasz merül fel ellene.
Eleddig még nem kapták rajta tiltott áruk árusításán.
Fizetnivalóit készpénzben teljesíti.
Sót is árusít, melyet vagy a mohácsi, vagy az eszéki királyi sólerakatból vásárol; nem árusítja mázsában, hanem csak fontban.
A szabadosokról
Nincs jelentenivaló.
A katonákról
Helyben nincsenek katonák, hanem a falu lakosai a bosoki összevonási ponton tartanak el katonákat a kidolgozott diszlokációs tervezet szerint.
A katonák a Hinzll ezredbe tartoznak.
Itt nem érintjük azt, hogy hány katona van azon az összevonási helyen; azt sem, hogy mely helységek szolgáltatnak erre az összevonási helyre lóporciót. Ámde e falu lakosai minden hónapban kötelesek az előírt lóporciókat az összevonási helyre szállítani, mely egynapi járóföldre esik a falutól.
Ebben a faluban nincsenek (uradalmi) tisztek.
(Attól a kérdőponttól, hogy Mennyi fizetséget kap az a paraszt, aki tartja a katonát? egészen addig a rubrikáig, hogy Hol vannak a sorkatonaság istállói? – nincs jelentenivaló.)
Amint már fentebb érintettük, a katonák minden hónapban megkapják a lóporciókat, melyeket a káplár jelenlétében a kiküldött községi bírótól vagy esküdtől vesznek át.
(Attól a kérdéstől, hogy Milyen számadás terhe alatt?, egészen addig a rubrikáig, hogy Van-e a katonának a gazdával együtt világítása? – nincs jelentenivaló.)
A falu lakosai ágyneműt szolgáltatnak a saját katonáiknak.
Kenyeret a katonák helyben kapnak a pékektől. A pékeknek pedig a közpénztárból kell kifizetni ezt a szolgáltatást.
Az összevonási helyre nyári időben visznek 3 öl fát, télen 9 ölet abból az uradalmi részből, melyet az uradalmi vadászok jelölnek ki számukra.
Ezen a helyen nincs bevezetnivaló abba a rubrikába sem, hogy milyen tartást kap az őrségen álló katona, hogyan kapja meg fekvőhelyét és lóporcióit.
E falu jobbágyait nem terhelik túlságosan előfogatokkal, mivel kívül esnek a királyi úton (az országos főúton – L. K.). Ha mégis jelentős katonai átvonulás esetén előfogatokat kell kiállítaniuk, az értük kifizetett pénzt az veszi fel, aki az előfogatot kiállította és teljesítette.
A bíró és a jegyző a kiállított és teljesített előfogatokért pénzt nem kapnak; ha nyugta ellenében mégis fizetne nekik valaki, akkor azt az előfogat teljesítője javára írják, és beszámítják az illetőnek a rendkívüli hadiadó teljesítésébe.
Az előfogatszolgáltatást illetően nincs más rendtartás, csak annyi, hogy ha már elszállították a lóporciókat, akkor az előfogatot a házak rendjében kell teljesíteni; ha azonban jelentős átvonuló katonaság bukkan fel, akkor azt hajtják ki előfogatra, akit éppen találnak.
A szabadságos katonákra a bíró ügyel, elveszi tőlük kisebb útlevelüket; és ha a katona a helységből el akar távozni, akkor azt a járási tisztségviselő személynek (a szolgabírónak – L. K.) köteles bejelenteni.
A parasztokról
Ebben a faluban van 104 parasztember (jobbágy-családfő – L. K.)
Valamennyien Krisztina főhercegnő őfensége földesúri joghatósága alá tartoznak.
Mind földhözkötöttek (vagyis örökös jobbágyok – L. K.)
Ami urbariális kötelezettségeiket illeti, valamennyien az úrbéri szabályozás alá esnek.
A fenti kötelezettségükre vonatkozóan semmiféle szerződésük nincs.
A parasztgazdák házainak száma 137.
A falu végén egy oszlopra tábla van kitéve, melyen látható a falu száma, a 299-es és a Laskó falunév.
A jobbágyok magyarosan ruházkodnak, fehér szűrt és fehér nadrágot viselnek.
A temetések, lakodalmak és keresztelők alkalmával nem rendeznek tékozló lakomázásokat.
A fegyvereket beszedték a jobbágyoktól. Nem maradt vissza több náluk annál, mint amennyi a közbiztonság megőrzéséhez kell a falu nagyságához képest, de ezeket is megbélyegezte az uradalom saját ismertetőjegyével. Az eltörölt ünnepeken dolgoznak a lakosok; s visszaélés formájában sem vezettek be semmilyen ünnepet.
Ez a falu 52 egész jobbágytelekből áll; ebből egész telkes jobbágy 29, féltelkes 20, negyedtelkes 24, nyolcadtelkes 1. Van 13 zsellér; 1 más házánál lakó zsellér.
A helybeli bíró őrzi az összes urbariális okmányanyagot.
A lakosok telektartozékaikat földmérő eleddig nem mérte még szét.
A jobbágyoknak az az általános panaszuk, hogy rétjeiket csaknem minden esztendőben elönti az árvíz; midőn tehát megesett az árvíz, könnyítés céljából jelentkeztek ugyan a nemes vármegyénél, de nem értek el semmiféle könnyítést.
E faluban összesen 1133 hold föld van; e földek másodosztályúak; még nincsenek négyszögölekre átszámítva.
Van 587 kaszásnyi rét is, ez harmadosztályú, és még szintén nincs négyszögölekre átszámítva.
Ha az árvíz nem akadályozza meg, ezek a rétek elegendő szénát teremnek; a sarjút nem kaszálják.
Az urbariális szolgáltatásokon felül a rétek után az uradalomnak semmit sem szolgáltatnak.
A falu határában szőlők nincsenek, hanem a lakosok közül többen a szomszédos szőlőhegyeken bírnak szőlőket, összesen 240 kapásnyit.
Ezek a szőlők első osztályúak.
Ezeken a szőlőhegyeken a hegyvám szedését nem gyakorolják, hanem a lakosok megtermett borából a kilencedet és tizedet szolgáltatják.
A szőlőkben nincsenek sem szántóföldjeik, sem rétjeik.
E falu legelőterülete 500 szarvasmarha és ló tartására elegendő, minősége szerint harmadosztályú.
A faluközösségnek van 20 kaszásnyi közösségi rétje is. Erről a rétről a lakosok – ha a száraz idő kedvez – együttes erővel kaszálják le a füvet, összerakják, s az így összehordott szénából részint a kirovás szerinti katonalovakat látják el, részint a faluközösség bikáit tartják belőle. Egyébként hovafordításáról a helység bírája köteles elszámolni.
Számadásában nincs elmaradás.
A fentebb leírt rétet a faluközösség már emberemlékezetet meghaladó idő óta bírja, s az uradalomnak sincs semmi ellenvetése ez ellen.
Az uradalomnak semmit sem szolgáltatnak utána, de a vármegyének sem, ugyanis ezt a fekvőséget eleddig sosem írták össze.
A lakosok rétjei nem esnek ugyan az átutazók útjába, viszont ki vannak téve az árvizeknek.
A jobbágyoknak nincs saját erdejük, hanem az uradalmi erdőkben engedélyezi az uradalom számukra a faizást.
A fadöntésben azt a rendet kell betartani, hogy az uradalmi vadászok csakis a téli évszakban engedélyezik a jobbágyoknak a fakihordást.
Mint már érintettük, a lakosoknak közös erdejük nincs.
A katonaságnak a jobbágyok évente 7 öl tűzifát szolgáltatnak.
Saját lelkészüknek 20 ölet.
Iskolamesterüknek 10 ölet.
Mindezt a famennyiséget télen szállítják; a katonaságnak egészen az öszszevonási helyig (Bozsokig – L. K.); minden fát – a fentebbi szükségletnek megfelelően – csak az uradalom engedélyével vághatják ki.
Nemkülönben az uradalomnak a fent írt urbariális szabályozás szerint kötelesek minden egésztelek után egy öl fát számítva összevágni, és helybe is szállítani kb. két óra járásnyira. A lakosok épületfát is ingyen kapnak, ha az uradalom meggyőződik annak szükségességéről.
Egyáltalán nem fáradoznak azon, hogy fuvarozással gondoskodjanak valamelyes jobb módjukról, sehova nem utaznak, semmit nem szállítanak.
A faluban az előfogat kiállításnak nincs szabályozott rendje.
Termelvényeikből semmit sem adnak el, hanem amijük megterem, saját maguk fogyasztják el. Egyetlen malom van a faluban, de az nem a faluközösségé, hanem magántulajdonban van.
A falu mellett elfolyó patakon van, harmadosztályú malom, egykövű, s feltételezhetően új, miután a víz visszaszorításával Hercegszöllős falu végén elárasztja a rétek egy részét.
Ezen a bajon másként nem lehet segíteni, csakis úgy, hogy vagy eltávolítják a malmot, vagy kijavítják a malom esését (azaz a malomkerékre vizet vezető zúgóét – L. K.).
Erre a falura 190 dika (adóegység, dica – L. K.) van kivetve.
A szolgáltató rendűeknek van könyvecskéjük, amelyben ki van vetve a kire-kire eső hadiadó-szolgáltatás mértéke, s be is van jegyezve.
A katonai porció-adót eleddig nem hajtották be minden hónapban, hanem csak negyedévenként.
E falubeli jobbágyok nem hátralékosak.
A jobbágyoknak nagyobbrészt vert fallal épített házaik vannak.
Ámde néhány tiszta fából is épült, és ez miatt van, mert ezek gazdái nem értenek más anyag megmunkálásához.
Ha viszont valaki kéményépítéshez téglát akar vásárolni, akkor azt Darda mezővárosban veszi meg, ezrét 6 Ft-jával számítva.
A falu síkságon fekszik, de kissé emelkedettebb területen a környező területekhez viszonyítva.
Az egyik oldalon, ott, ahol a Duna felé kell haladni, a terület ki van téve az árvízkárosodásnak; ezt a bajt semmiképpen sem lehet elhárítani.
Gyümölcsöskertjeik vannak a házaik mellett.
Háromévesnél idősebb lovuk van 85, kancájuk 60.
A kancákat hágatásra nem viszik el a megyei csődörökhöz, mert azok a fent nevezett falutól messzire vannak elhelyezve.
Háromévesnél idősebb ökrük és tulkuk van 87, tehenük száma 60.
Egyévesnél idősebb birkáik száma 235; sertéseiké 150. Van összesen 25 kas méhük.
A fent felsorolt állományok a lakosok számára egyenlő hasznot hoznak, ugyanis a szükségletükön felül nem tartanak állatot.
A barmaikat hol innen, hol amonnan szerzik be.
Ha nincs jelentékeny árvíz, akkor mind nyáron, mind télen elegendő takarmányuk van állataik számára.
Ha viszont árvíz van, akkor igen sok lakos arra kényszerül, hogy eladja barmait.
A parasztok közt nincsenek sem kereskedők, sem árusok, sem kézműves mesterek.
Egyéni bérlő nincs közöttük, de az egész faluközösség együttesen kibérelte az uradalomtól a gödrökben való halászat jogát, és eleget tesz is a szerződéses kötelezettségeinek.
Itt nincsenek sem elpusztásodott, sem parlag telkek.
Az urbariális szolgáltatásokon felül semmit sem szolgáltatnak az uradalomnak.
Az e falutól járó hosszú fuvart minden esztendőben vagy Buda felé, vagy másfelé veszi ki tőlük az uradalom saját rendelkezése szerint.
A hosszúfuvarok végrehajtása tekintetében betartják az urbariális szabályozás előírásait; ezek tekintetében a vármegyei hatóság semmiféle irányelvet nem dolgozott ki.
A paróchus lelkész és az iskolamester iránt készpénzfizetési kötelezettségük egyéb nincs, mint csak az, hogy kifizetik nekik a megegyezés szerinti fizetésüket; az imaházzal (ez esetben a templommal – L. K.) kapcsolatban készpénzfizetési kötelezettségük nincs; azonban a lelkész háza, az iskolaház és az imaház épület javításainál ingyenmunkát vállalnak magukra.
A katonaság iránt más készpénzfizetési kötelezettségük nincs, mint az, hogy ahány katonát tartanak, havonta nyáron ugyanannyi fél font gyertya, télen ugyanannyi egész font gyertya árát kifizetik nekik. Nemkülönben a nemes vármegye rendelkezése szerint istállót, valamint a kirendelt biztos irányítása szerinti ingyenmunkákat is szolgáltatják a katonaságnak.
Hasonlóképpen kötelesek mind a hidakat, mind a közutakat javítani.
A munkákat a járási szolgabíró rója ki.
Magát a javítási munkát pedig a kirendelt (megyei, illetve járási) esküdt irányítja.
Az új híd építéséről vagy az utak javításáról a nemes vármegyei hatóságnak kell jelentést tenni.
Az utakat s a hidakat e vizsgálat céljából kiküldött hatósági személyek vizsgálják felül.
A lakosok minden, a faluközösséget érintő ügyben függnek a falu bírájától, aki mellé 3 esküdt van rendelve.
A bírónak az a haszna, hogy az uradalom mentesíti őt a szolgáltatások alól. Az esküdteknek ebből semmi hasznuk nincs.
A jegyző – ha mindent számba veszünk, és készpénzre számítunk át – évente kap 30 forintot. Megvan a képessége a számadásvezetéshez, és folyamodványokat is tud írni.
Az ifjúságot az iskolamester oktatja.
A betegekről és szegényekről nem gondoskodnak (intézményesen – L. K.).
A bábáknak minden újszülött után 17 kr-t fizetnek.
Kirurgus nincs helyben, hanem egy óra járásnyira lakik egy megyei kirurgus, aki az egyetemen approbációs vizsgát tett.
A tolvajokkal és a gyújtogatókkal szemben minden éber őrködést alkalmaznak.
A kiküldött körözvényeket a lakosság összehívása után teljes terjedelmükben közhírré teszik.
A tűzoltáshoz a létrákon kívül más eszközük nincs.
A kilencedet természetben szolgáltatják.
A tizedet az uradalom szintén természetben szedi be, ugyanis a pécsi klérustól (azaz megyés püspöktől – L. K.) bérli, nem örökérvényű szerződés alapján.
Hegyvám itt nincs.
Árvák (azaz közgondozásban lévő árvák – L. K.) itt nincsenek.
Az idegenekről (idegen falubeliekről – L. K.) nincs jelentenivaló.
A zsidókról nincs jelentenivaló.
A cigányokról: ebben a faluban 5 cigány (5 cigánycsalád – L. K.) lakik; kettő közülük görög szertartású nem egyesült (azaz görögkeleti – L. K.), három pedig római katolikus vallású.
Ezek saját házaikban laknak.
Közülük négyen zsellérek, következésképpen mindegyikük fizet az uradalomnak évi 1 forintot, és szolgál 18 nap robottal; az ötödik egy negyedtelek teli állományát bírja, és ez után szolgáltatja urbariális kötelezettségeit.
A közterheket is viselik; megfizetik ugyanis a katonai porció-adót az után, amit birtokolnak a faluközösség tagjaiként.
Nem kóbor (azaz nem vándor – L. K.) cigányok.
Hármójuk kézműves, kettejük hegedűs-zenész.
A kézművesek eljárnak vásárokra kézműipari munkáikkal.
Lovakkal nem kereskednek.
Gyermekeiket nem osztották szét (ti. más cigánycsaládokhoz tartásra, ha nem tudják eltartani őket).
A koldusokról:
Ebben a faluban nem laknak koldusok.
