A jobb élet reményében
A jobb élet reményében
Laskó református gyülekezetének historikusa, Lukácsy Imre írta a márciusi eszmények elfojtása után: „A szabadságharc leveretése után szomorú idők következtek az országra s vele együtt a protestáns egyházra. A nép (a) szabadságért ontotta a vérét, s éppen szabadságát vesztette el. A Haynau-féle kormány felfüggesztette úgy az ország, mint az egyház alkotmányát; eltiltott mindennemű gyűlésezést, még az egyházaknak sem volt szabad gyűlést tartani, a gyülekezeteknek lelkészt választani…”
Papp Károly református lelkész 1866-ban a közösség jövedelmeit gyarapítva létrehozta a takarékmagtárat, működésbe hozta a téglaházat, valamint az uradalomtól kibérelte a kocsmát, és a községnek vásártartási jogot szerzett. Továbbá rendezte a lelkész és a tanító fizetését, és elérte, hogy természetbeni juttatásukkor a földosztás alkalmával egy, illetve fél sessióval gyarapodott a nekik járó terület. Ugyanebben az évben még arra is tellett erejéből, hogy iskolát építtetett hozzá tartozó tanítói lakással, valamint góréval, továbbá elkészült a kisebbik új paplak a hozzá tartozó melléképületekkel.
Az élni akarás közösségi ösztöne, a lassú polgárosodó életforma utáni vágy az építkezésekben és az egyleti élet kivirulásában jutott kifejezésre. Az 1890-es években elején ötezer koronáért renoválták a templom tetejét és felújították belső berendezését. 1892-ben újból renoválták iskolájukat a laskóiak: bővítették a tantermeket, és a berendezést újjal cserélték fel. Vinczy Gyula lelkészségének idejében, 1903-ban a nyolcvanéves, rozoga paplak helyén nyolcezer koronáért megépült a ma is álló paplak. Szentpétery József 1897-ben Fejes György helyettes lelkésszel olvasókört alapított: a Polgári Olvasókör és Daloskörnek mintegy negyven tagja volt, és 1912-ig működött.
Szentpétery József 1904-ben megvetette az alapját egy „áldásosan működő tejszövetkezetnek”, 1906-ban hitelszövetkezetet létesített. Műkedvelő előadások sora követte egymást, azok és a mulatságok jövedelméből kétezer korona gyűlt össze a Kossuth-szobor alapba. 1910-ben az omladozó templomkerítést építették újra. Az egyháztanács 1911-ben fontosnak ítélte az oktatás színvonalának további emelését, s evégett felállította a második tanítói állást.1912-ben a március 15-i ünnepség jövedelméből ugyancsak Szentpétery teljes tanfelszerelést vásárolt az iskolának.
Laskót 1907-ben nagyközségnek nyilvánították. Történetének ezt a korszakát a csendes építkezés, a gyarapodás jellemezte. 1914-ben a község lakói 4098 katasztrális holdon és 956 négyszögölön gazdálkodtak. A határt kivétel nélkül volt úrbéres kisgazdák művelték, közülük a legnagyobb adót fizető gazda 284,72 koronával gyarapította a kincstárat. 1912 óta postahivatal is működött a faluban. Mint már említettük, volt jól gazdálkodó tejszövetkezete, melynek a tiszta nyeresége mintegy tizenhétezer korona a sikeres években. Ugyancsak jól sáfárkodtak a részvényesek vagyonával a hitelszövetkezet vezetői, Lukácsy Imre lelkész, a könyvelő Szakos Sándor és a pénztáros Szűcs József. A falu pénzintézetének éves forgalma megközelítette a 285 ezer koronát.
Egy 1856-ban épült ház oromfala kovácsolt vastulipánnal
Jómódú parasztpolgárház
Polgárház makkos vakolatdísze
Kúriaszerű régi ház, a fényképfelvétel 1963-ban készült
