Források

Teljes szövegű keresés

Források
Rövidítésjegyzék:
SZML=Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár
JKK=Jász-Kun Kerület iratai
Fasc.=Fasciculus(kötet)
No.=Nomer(szám)
MOL=Magyar Országos Levéltár
TtREL=Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár
HML=Heves Megyei Levéltár
jkv.=jegyzőkönyv
DAMNA=Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattára (Szolnok)
 
Adatok=Adatok Szolnok megye történetéből I. Szolnok, 1980.
Ágoston=Ágoston Gábor: A szolnoki szandzsák 1591–92. évi összeírása. In.:Zounuk 3. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 1988. 221–297.
Bagi=Bagi Gábor: Abád és Szalók története a honfoglalástól a török uralom végéig. In: Abádszalók. Abádszalók, 1996. 81–121.
Ballay=Ballay Aladár: Az 1831-es kolerajárvány Kenderesen és környékén. 1964. (Szakdolgozat.)
Banáné=Bana Sándorné: Kenderes története 1944–1970. (Kézirat.)
Banáné–Forróné-Oláh=Bana Sándorné–Forró Imréné–Oláh Mihály: Kenderes közoktatása 1945-től napjainkig. (Kézirat.)
Benedek=Benedek Gyula: Szolnok megye újratelepülése a Rákóczi-szabadságharc után (1709–1730). 1974. (Doktori értekezés.)
Benedek–Zádorné=Benedek Gyula–Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megyei oklevelek 1075–1526. Szolnok, 1998.
BFO=Bana Sándorné–Forró Imréné–Oláh Mihály: Kenderes közoktatása 1935-től napjainkig. É. n.
Csalog=Csalog Zsolt: Régészeti kutatómunka Szolnok megyében. In: Jászkunság 1963. 2. sz. 69–73. p.
Etimológiai szótár=A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. (Szerk: Benkő Lóránd, Kiss Lajos, Papp László.) Budapest, 1967–1984.
Dézsmajegyzékek 1, 3=Dézsmajegyzékek. 1, 3 Heves- és Külső-Szolnok vármegye 1548–1556. Eger, 1981. (A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai.)
Fettich=Fettich Nándor: A bánhalmi avar leletekről. In: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv VII. Szolnok, 1990. 123–139.
Földrajzinévtár=Magyarország földrajzinév-tára II., Szolnok megye. Budapest, 1980.
Györffy=Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. Budapest, 1987.
Györffy L=Győrffy Lajos: Adatok az Alföld török kori településtörténetéhez. Szolnok, 1956.
Győry=Győry Lajos–Ifj.Győry Lajos: Kenderes története. é. n. TtREL.
Horthy=Horthy Miklós: Emlékirataim. Budapest, 1990.
Horváth=Horváth Péter: Értekezés a kúnoknak és jászoknak eredetükről, azoknak régi és mostani állapotjukról. Pest, 1823.
J-N-K-Sz kézikönyv=Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve. Hatvan, 1998.
Jubileumi évkönyv=Jubileumi évkönyv a Kenderesi Szakiskola és Kollégium fennállásának 50. évfordulója tiszteletére. (Szerk.: Krakovecz László– Túri Gáborné.) Kenderes, 2000.
Kaposvári–Szabó=Kaposvári Gyula–Szabó Viktor: A bánhalmi avar sírleletek In: Jászkunság. 1956. 4. sz. 166–175.
Kataszter=Magyarország kistájainak katasztere I. Budapest, 1990.
Kiss I=Kiss István:16. századi dézsmajegyzékek. (Borsod, Heves, Bereg, Bihar és Közép-Szolnok megye.) Budapest, 1960.
Kiss=Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1988.
Kisújszállás=Kisújszállás város története I. Kisújszállás, 1986.
Kempelen=Kempelen Béla: Magyar nemes családok I–XI. Budapest, 1911.
Termelőszövetkezet 50 éve. 2000. (Kézirat.)
Kormos 1979-1=Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig. A Szolnok megyei múzeumok közleményei, 41. Szolnok, 1979.
Kormos 1979-2=Oklevéltár Kenderes történetéhez. (Id. Győri Lajos és ifj. Győri Lajos kéziratának felhasználásával összeállította, saját forráskutatásával kiegészítette, jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátta Kormos László, 1979.) Szolnok, 1979.
Kormos 1961=Kormos László: Halottas háztól a temetőig. Temetéssel kapcsolatos népszokások Kenderesen. (Kézirat.) 1961. (TtREL I. 27. e. 26. k. .3-23.)
Kormos 1962=Kormos László: A kenderesi lakóházak népi díszítőelemeiben szereplő ősi motívumok. (Kézirat.) Kenderes, 1962. (TtREL I. 27. e. 26. k. 46-72.)
Kormos 1962-16=Kormos László: Kenderes, helytörténeti kiállítás. (A kiállítási anyag leírása.) 1962. (TtREL I. 27. e. 22. k. 116-134 p.)
Kormos 1987=Kormos László: Ősi falak nyomában. A kenderesi református templom története. In: Zounuk 2. A Szolnok Megyei Levéltár évkönyve 1987. 9–28.
Kovács=Kovács Imre: A Kenderesi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 50 éve. 2000. (Kézirat.)
Kovács–Kozma–Szabó=P. Kovács Melinda–Kozma György Bertalan–Szabó Jolán: 1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében. Eger, 1999.
Madaras=Madaras László: Az avarok és az avar kor. In: Vendégségben őseink háza táján. Állandó régészeti kiállítás a szolnoki Damjanich János Múzeumban. Szolnok, 1996. 67–78.
Magyary-Kossa=Magyary-Kossa Sámuel: A nagysarlói Magyary-Kossa család története. Budapest, 1925.
Nagy Iván=Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal I–XII. Pest, 1857–1868.
Nagy=Nagy Katalin: Kenderes monográfiája. (Szakdolgozat.)
Nagy Piroska=Nagy Piroska: Kastélyok és kúriák Jász-Nagykun-Szolnok megyében. 1994. (Szakdolgozat.)
Népi műemlékek=Győrffy Lajos: Népi műemlék felmérés Kenderes. 1964. DAMNA A 1262. Kenderes.
Orosz=Orosz Ernő: Heves- és volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
Ötvös=Ötvös László: A Nagykunsági Református Egyházmegye története. Karcag, é. n.
Pál=Pál Csaba: Kenderes a családi birtok. In: História. 1990. 5–6. sz.
Pataki 1=Pataki Csaba: Az elöregedés problémája.
Pataki 2=Pataki Csaba: Kenderes község halálozási és születési statisztikája az 1766–1815. években. (Évfolyamdolgozat.)
Pintér=Pintér István: Ki volt Horthy Miklós? Budapest, 1968.
Salamon=Salamon Ferenc: Hol volt Attila főszállása? In.: Századok. 1881.
Scheftsik=Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. (Szerk.: Scheftsik György.) Pécs, 1935.
Sipos=Sipos Péter: A kormányzó hitvese. In: História. 2000/2. 20–24.
Simon=Simon Béla: Szülőföldem, a Jászkunság. Szolnok, 1992.
Soós=Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a Szolnoki Tiszatájon. 1711– 1770. Szolnok, 1958.
Szabadi I=Szabadi István: Kormos László (1919–1996). Biográfia-bibliográfia. Debrecen, 1999, TtREL.
Szabó=Szabó Lajos: A „Mirhó Gáttyának” építése. In: Szolnok Megyei múzeumi évkönyv, 1973. Szolnok.
Szederkényi=Szederkényi Nándor: Heves vármegye története I–IV. Eger, 1890–1897.
Szilágyi=Szilágyi László: A Nagy-Bányai Horthy-Nemzetség. Budapest, 1943.
Szmna=Szolnok megye néprajzi atlaszának kérdőívei. Szolnok, 1963. DAMNA N. 738-70. Kenderes. (Gyűjtötte Forró Imréné.)
Tapasztó Sz-1=Tapasztó Szabolcs: Bánhalma múltja és jelene.
Tapasztó Sz-2=Tapasztó Szabolcs: Az elfelejtett Bánhalma az új tények tükrében. 1988.
Tóth A=Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai. In.: Zounuk 3. A Szolnok Megyei Levéltár évkönyve, Szolnok, 1988.
Tóth D=Tóth Dezső: A Hevesnagykunsági református egyházmegye múltja I. Debrecen, 1942.
Turi=Turi János: Kenderes nagyközség társadalmi és gazdasági mutatói az ezredfordulón. (Szakdolgozat.)
Ungor=Ungor Tibor: A felemelkedés útján 1944–1970. Dokumentumok Szolnok megye negyedszázados történetéből. Szolnok, 1971.
Vályi=Vályi András: Magyar Országnak leírása II. Buda, 1799.
Vámosi M=Vámosi Margit: Kenderes földrajzi nevei. DAMNA N. 1412–77.
Veres=Veres Anikó: A Horthy-korszak iskolapolitikai történetéből. Iskolák és oktatás Kenderes községben. 1997. (Szakdolgozat.)
Vuray=Vuray György: Vitéz Nagybányai Horthy Miklós élete képekben. Budapest, 1993.
Zákonyi=Zákonyi Mihály: A Buda melletti Szent-Lőrincz pálos kolostor története. In: Századok 1911.
 
A Nagykunság peremén. A község bemutatásához az alábbi irodalmat használtuk fel: a földrajzi adatoknál elsősorban a kataszteri hivatal adataira támaszkodtunk. A J-N-K-Sz. kézikönyv, a Kiss-féle etimológiai szótár (Kiss) és Kisújszállás története (Kisújszállás) is sok adatot tartalmaz. A növény-és állatvilággal kapcsolatban részletes leírást közöl Nagy Katalin (Nagy) szakdolgozata.
A kunhalmokkal kapcsolatban Tóth Albert, az Alföld-kutatás jeles szorgalmazója az 1980-as évek közepén írt dolgozatot (Tóth A.). A falu földrajzi neveinek részletesebb ismertetése megtalálható Kormosnál (Kormos 1979-1), Győrynél (Győry), valamint Vámosi Margit (Vámosi M.) szakdolgozatában. A település mai állapotának bemutatásában Turi János (Turi) és Nagy Katalin (Nagy) szakdolgozatát használtuk.
Kér, Kéregyház, Kerekegyház. Az itt leírt régészeti leletekről részletesen olvashatunk Csalog Zsolt tanulmányában (Csalog) , Győry Lajos (Győry) kéziratában. A közel ezeroldalas műből számos lap hiányzik. Eredeti példánya a TtREL-ben található. A hunok korszakára vonatkozóan Salamon Ferenc (Salamon) és Horváth Péter (Horváth) írásai közölnek érdekes megállapításokat. A térkép és latin nyelvű leírás Priszkosz rétor útjáról megtalálható SZML JKK 1792. évi irataiban a Fasc.1. No. 408, 521. szám alatt. Az avar kori leletekről Kaposvári Gyula (Kaposvári-Szabó), Fettich Nándor (Fettich) és Madaras László (Madaras) ad részletes leírást. A település nevének eredetét illetően a Kiss-féle etimológiai szótárt (Kiss), az Adatok című könyvet (Adatok), Kormos László (Kormos 1979-1) és Győrffy György (Győrffy) magyarázatát tekintettük mérvadónak. A falu török hódítás előtti birtokviszonyairól Bagi Gábor (Bagi), Benedek Gyula (Benedek–Zádorné) és Kormos László (Kormos 1979-1, Kormos 1979-2) kutatásaiból kaphatunk pontosabb képet. A pálosok itteni működéséről adatokat közöl Zákonyi Mihály tanulmánya (Zákonyi). A rend kenderesi birtokairól természetesen sok adat található Kormos László könyvében (Kormos 1979-1) és Győry Lajos kéziratában (Győry).
Pusztulás és újjászületés. Afalubeli családfők adatait a török adóösszeírások tartalmazzák. Itt közvetlenül Győrffy Lajos (Győrffy L) és Ágoston Gábor (Ágoston) közlését említhetjük meg. A királyi Magyarország felé történő kötelezettségeket a dézsmajegyzékek mutatják (Dézsmajegyzékek 1, 3 és Kiss I). A török kor történetéről részletesen ír Kormos László is (Kormos 1979-1).
Kurtanemesek, taxás jobbágyok. Adatok, Benedek, Győry az újratelepülésről, Kempelen, Nagy Iván, Orosz a nemes családokról ír. Magyary-Kossa Sámuel (Magyary-Kossa) saját családján kívül a Hodosyakról és a roffi Borbélyokról részletes adatokat közöl. Kenderes és Kisújszállás határperei az 1730-as évektől az 1840-es évekig zajlottak. Erről levéltári adatok az SZML-ben a Jászkun Kerület és Kisújszállás iratanyagában lelhetők fel. A tanúvallomások különösen értékesek, sok, ma már ismeretlen helynevet tartalmaznak. A HML összeírásai a népesség számáról és vagyoni állapotáról közölnek adatokat. Kenderes urbáriumának eredeti példánya a HML-ben van. Az újratelepítésről, a birtokjogi változásokról és az úrbérrendezésről nagyon sok, ez idáig feltáratlan iratot tartalmaz a Károlyi család levéltára a MOL-ban.
Göröngyös úton a szabadságig. Az előző két fejezet forrásain túl Debreceni Pap István lelkipásztor feljegyzéseit a református anyakönyvekben olvashatjuk. A TtREL-ben Kormos László gyűjteményében iratmásolatok lelhetők fel a zsellérházak 1811. évi lerombolásáról. A HML-ben van az 1828-as országos összeírás anyaga. Az SZML-ben Kenderes vegyes irataiban adatokat találunk a katonáskodásról. Győry, Szederkényi IV., Szilágyi az 1848-as forradalomról és a Bach-korszakról ír, az Eger (újság) 1867. évfolyamában részletes tudósítások számolnak be a kiegyezéssel szembeni ellenállásról, Kovács–Kozma–Szabó kötetben a nemzetőrök teljes névsora olvasható.
Békeévek és világháborúk. Adatok, Győry, Scheftsik, Szederkényi IV., Szilágyi Jász-Nagykun-Szolnok megye megalakulásáról és a dualizmus koráról szolgál forrásként. Az SZML-ben tanulmányozhatók a megyegyűlések jegyzőkönyvei 1876–1914., Kenderes közgyűlési jegyzőkönyvei 1883–1914. és községi iratok 1900–1914. Korábbi kenderesi jegyzőkönyvek és iratok csak szórványosan maradtak fenn. Az első világháború éveiről és a forradalmak időszakáról Horthy Miklós emlékiratai (Horthy), Scheftsik megyei monográfiája (Scheftsik), SZML: Kenderes képviselő-testületi jegyzőkönyvek 1914–1919., továbbá az 1919-es kommunisták visszaemlékezései tartalmaznak bőséges anyagot.
A kormányzó faluja. Adatok, Banáné és Scheftsik a község történetéről, Pál, Pintér Horthyról és Kenderesről tájékoztat. Kormos László feljegyzései a TtREL-ben az 1944-es eseményekről adnak eligazítást. További adalékul szolgál: SZML Kenderes képviselő-testületi jegyzőkönyvek és közigazgatási iratok 1920–1944. A Vitézi Szék megyei iratai 1920–1944. A nagy mennyiségű levéltári iratanyag a korszakról további kutatásokat tesz lehetővé.
A Horthyak Kenderesen. Az előbbi fejezetben felsorolt műveken kívül Horthy, Pál, Pintér, Sipos, Vuray írásai, MOL: Kormányzói kabinetiroda iratai, SZML: A Horthy-birtok iratai 1853–1944 a legfontosabbak. A Horthy-kastély művészettörténeti ismertetését Kastélyok és kúriák Jász-Nagykun-Szolnok megyében című szakdolgozat adja az SZML-ben (Nagy Piroska).
Hatalomváltás és egypárti diktatúra. Adatok, Banáné, Simon, Tapasztó a község 1945 utáni történetéről, Turi a jelenlegi állapotról, Ungor dokumentumkötetete az 1945-ös és 1947-es választásokról közöl adatokat. SZML: Kenderes nemzeti bizottságának és képviselő-testületének jegyzőkönyvei az 1945–1949 közötti időszakról, a községi tanács vb. jegyzőkönyvei és iratai 1950–1973 között a levéltárban, 1974-től 1989-ig a polgármesteri hivatal irattárában a korszakhoz gazdag forrásanyagot kínálnak, melyek további, részletesebb kutatásokhoz szolgáltatnak adatbázist.
A gazdaság mérföldkövei. Adatok, Banáné, Győry, Simon, Tapasztó, Vályi a gazdasági fejlődésről általában, Kovács a kenderesi termelőszövetkezetekről, Turi a község jelenlegi gazdasági helyzetéről ír. 1945 előtt a gazdacímtárak és a mezőgazdasági statisztikára vonatkozó kötetek a művelési ágakról, állatállományról adnak áttekintést. A megyei levéltárban (SZML) lelhetők fel a Haladás és a Vörös Csepel Tsz iratai (az 1954– 1966 közötti időszakról). A későbbi iratanyag a kenderesi termelőszövetkezet irattárában van. A Kenderesi Vegyesipari Ktsz jegyzőkönyvei és mérlegei 1955–1963 között a levéltárban (SZML).
A Mirhó-gát építéséről részletesen Szabó Lajos írt (Szabó), a postaútról és postaállomásról Győry kéziratában olvashatunk. SZML: A Jászkun Kerület és Kisújszállás város XVIII–XIX. századi iratai, továbbá Bedekovich Lőrinc kéziratos térképei.
A népesség megújul. Az újratelepítésről és a demográfiáról általában az Adatokban, Benedek és Kormos munkáiban olvashatunk. Pataki részletesen elemzi a község halálozási és születési statisztikáját 1766–1815 között. A népszámlások adatsorai, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal kötetei a községek 1828–1968 közötti népmozgalmáról adnak áttekintést. A demográfiai kutatások kimeríthetetlen forrásai az egyházi és állami anyakönyvek. A református egyház 1757-től, a katolikus egyház 1776-tól vezeti az anyakönyveket Kenderesen.
A kolerajárványtól a korszerű egészségügyig. A népi gyógyászatról, kuruzslásról és a bábákról a néprajzi atlasz kérdőívei (Szmna) tájékoztatnak. Adatok, Győry, Simon az egészségügy történetéről. Győry kézirata és Debreceni Pap István feljegyzései részletes adatokat tartalmaznak az 1831-es kolerajárványról, melyet Ballay szakdolgozata is ismertet. A modern egészségügyi hálózat kialakulásáról Kenderes képviselő-testületének és a községi tanács végrehajtó bizottságának jegyzőkönyvei (1883–1949, 1950–1973), továbbá Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának jelentései (1876–1949) a legfontosabb források (fellelhetők az SZML-ben).
A hit megtartó ereje. Adatok, Győry, Ötvös, Tóth D. elsősorban a református egyház történetéről nyújt információt. A református templom történetét Kormos László dolgozta fel az SZML. 2. számú évkönyvében (Kormos 1987). A katolikus egyházról Soós Imre írt, továbbá az egri egyházmegye schematizmusai tartalmaznak adatokat. A népszámlások adatsorai a vallási megoszlásról adnak eligazítást. Még számos, feltáratlan levéltári forrás található a TtREL-ben és az egri érseki levéltárban, melyek felhasználásával a falu egyháztörténete részletesen megírható.
A kultúra hajlékai. Adatok, Győry, Simon az iskolákról és az egyesületekről, Tóth D. a református iskolákról, Veres a kenderesi iskolákról a Horthy-korszakban, Banáné–Forróné–Oláh az 1945–1970 közötti időszakról ad áttekintést. Jubileumi évkönyv jelent meg a mezőgazdasági szakiskola történetéről. Az SZML-ban olvashatók Kenderes képviselő-testületének jegyzőkönyvei 1883–1949. A községi tanácsi vb-jegyzőkönyvek és iratok 1950-1973 szintén hasznos forráscsoportnak számítanak (1974-től a polgármesteri hivatal irattárában találhatók). A presbitériumi jegyzőkönyvek a Nagykunsági Református Egyházmegye Levéltárában tanulmányozhatók. Az egyesületek alapszabályai az SZML-ben olvashatók. Sporttörténeti adatok Banáné kéziratából és a TtREL-ben, Kormos László hagyatékából gyűjthetők.
Épített örökségünk. A falu néprajzi bemutatásánál elsősorban Győry Lajos kéziratát (Győry), Tapasztó Szabolcs két dolgozatát(Tapasztó Sz-1, Tapasztó Sz-2), valamint a Szolnok Megye Néprajzi Atlaszához készült kérdőíveket használtuk fel (Szmna). A lakóházak népi díszitőelemeiben szereplő ősi motívumok ismertetésekor Kormos László tanulmányára (Kormos 1962), valamint Győrffy Lajos felmérésére (Népi műemlékek) támaszkodtunk.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem