Források

Teljes szövegű keresés

Források
A Mohos-tó partjainál. Marosi Sándor–Somogyi Sándor (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere. Nyírség. MTA Földrajzi Kutató Intézet, 1990. Boros Ádám: A Parlagcsa flórájából. Föld és Ember VI. (1926) 2. l28. Kiss Lajos: A kállósemjéni Nagy-Mohostó. Föld és Ember VII. (1927) 1–2. 47–52. Vas Mihály: Helyi természetvédelmi területek létrehozása. Előterjesztés a kállósemjéni képviselő-testület 1994. április 28-i ülésére. (Kézirat.) László Gábor: Tőzeglápok és előfordulásuk Magyarországon. Kállósemjén település törzskönyvének adatbázisa 1991-től 1999-ig. (Kézirat.)
Kiscsere, Ispán-mező, Forrástanya. Katalin Almássy: New data on the Celto-Dacian relationship in the Upper Tisza Region. In: International Connections of the Barbarians of the Carpathian Basin in the 1st–5th centuries. A. D. Ed.: Eszter Istvánovits–Valéria Kulcsár. Aszód–Nyíregyháza 2001. 45–55. Bóna István: A honfoglalás előtti kultúrák és népek. In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája I. Nyíregyháza, 1993. 63–137. Borsy Zoltán: A Nyírség természeti földrajza. Akadémiai, Budapest, 1961. Istvánovits Eszter: Szarmaták a Kárpát-medencében. Jazigok, roxolánok, alánok. Gyulai Katalógusok 6. 35–48. Mozsolics Amália– Hegedűs Zoltán: Két nagykállói depotlelet és a telekoldali bronzlelet vizsgálata. ArchÉrt. 90. 1963. 252–262. Amália Mozsolics: Bronzefunde aus Ungarn. Akadémiai, Budapest, 1985. Németh Péter: Adatok a Felső-Tisza-vidék és a Nyírség történeti földrajzához. In: Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv II. Nyíregyháza, 1979. 115. Németh Péter: A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza, 1997.
Semjén, Egyházas-, Ó-, Kis-, Nagy-, Tót- és Kállósemjén. Zsoldos Attila: IV. László és a Kállaiak ősei. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve (a továbbiakban: JAMÉ) XLII. (2000) 77–87. A nagykállói Kállay-család levéltára. I–II. Budapest, 1943. Anjou-kori oklevéltár I–XII., XXIII–XXIV. (Szerk.: Kristó Gyula, Almási Tibor, Blazovich László, Géczi Lajos, Piti Ferenc.) Budapest–Szeged, 1990–2001. Zsigmond-kori oklevéltár I–II., III–VII (Összeállította Mályusz Elemér. Kiegészítette és szerkesztette: Borsa Iván.) Budapest, 1951–2001. Mezey László: Deákság és Európa. Budapest, 1979. 179–181. Árpád-kori és Anjou-kori levelek. XI–XIV. század. (Sajtó alá rendezte: Makkai László és Mezey László.) Budapest, 1960. 248–9.
Balsorsban és szerencsében. Az előző fejezet forrásain túl lásd még Magyar Országos Levéltár. Királyi könyvek, Mohács előtti oklevelek. CD. Készítették: Rácz György–Vissi Zsuzsanna–Trostovszky Gabriella–Németh István. Budapest, 1999. L. továbbá a http://www.arcanum.hu./mol/ weboldalt. Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélein. Szeged, 2000. 7–101. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1862. 26–40.
A hanyatló mezőváros. Kállósemjénről máig nem készült monografikus feldolgozás. Ennek csak másodlagos oka, hogy a községi levéltár a rendi korszakból nem sok dokumentumot őriz. Inkább betudható annak, hogy sem a község vezetői, sem a Kállay család nem szorgalmazta azt, akkor sem, mikor erre lehetőségük lett volna. A község időben 1526 és 1945 közé ékelődő történetének megközelítéséhez Borovszky Samu: Szabolcs vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. 15. Bp. é. n. Dienes István (szerk.): Szabolcs vármegye szociográfiája. Vármegyei szociográfiák IV. Budapest, 1939. Hunek Emil (szerk.): Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei. A magyar városok monográfiája VIII. Budapest 1931. Cservenyák László (szerk.): Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája 1. Nyíregyháza, 1993. Danyi Dezső–Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784–1787). Budapest, 1960. Ludovicus Nagy: Notitiae politico-geographico-statisticae Inclyti Regni Hungariae, Partumque eidem adnexarum I–II. Buda, 1828–29. Entz Géza (szerk.): Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I–II. Budapest, 1987. Csermely Tibor–Takács Péter (szerk.): Szabolcs-Szatmár megyei történelmi olvasókönyv. Nyíregyháza, 1970. Pók Judit: Szabolcs vármegye katonai leírása 1782–1785. Nyíregyháza, 1985. Mező András: Szabolcs vármegye rovásadó-összeírása 1543-ban. In: Hársfalvi Péter–Takács Péter (szerk.): Acta Academiae paedagogicae Nyíregyháziensis 10/B. Történettudomány. Nyíregyháza, 1985. Kállay András: Vegyes közlemények. Nyíregyháza, 1911. Mező András: Szabolcs megye a XVI. század közepén. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1985. 4. Hársfalvi Péter–Takács Péter (szerk.): Helytörténeti olvasókönyv I. Bereg, Szabolcs és Szatmár megye történetéhez a honfoglalástól 1849-ig. Nyíregyháza, 1985. Révész Imre: Magyar református egyháztörténet. Debrecen, 1938. Kovács J. István (szerk.): Magyar református templomok. 1–2. Budapest, 1942. Filepné dr. Nagy Éva (szerk.): Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kézikönyve. H. n. 1998. Emellett az egyes fejezetek megírásakor hasznosítottam Barta Gábor: A Szatambulba vezető út. Budapest, 1983. Maksay Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Budapest, 1971. Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556–1767. Budapest, 1969. Maksay Ferenc: Parasztság és majorgazdálkodás a XVI. századi Magyarországon. Budapest, 1958. Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. Budapest, 1990. Veres Miklós: Szabolcs megye népessége a XVI–XVII. században. Történeti Statisztikai Évkönyv. 1960. 5–33. Balogh István: Szabolcs megye dézsmajegyzéke 1566-ból. Különlenyomat. Budapest, 1960. Acsády Ignác: Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. Budapest, 1896. Frisnyák Sándor (szerk.): Szabolcs-Szatmár megye földrajzi olvasókönyv. Nyíregyháza, 1975. Nyárády Mihály: Nyírség nemesházai. Néprajzi Értesítő, 1935. Koroknay Gyula: Őfelsége kállói végháza, 1570–1610. I–II. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1986. 2–3. 168–178., 294–306. Takács Sándor: Régi magyar kapitányok és generálisok. Budapest, 1922. Benda Kálmán: A Bocskai-szabadságharc. Budapest, 1955. Nagy Iván: Magyarország családi címerekkel és nemzedéki táblákkal. Pest, 1862. VI. Komáromy András: Kálló mint végvár. Hadtörténeti Közlemények, 1897. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzati Levéltára (A továbbiakban: SzSzBMÖLt). IV.A.1. Prot. 2. F. 83/1553.; Prot. 1. F. 101/1551.; Prot. 2. F. 216/1563.; Prot. 2. F. 51/1553.; Fasc. 9. Nro. 15./1681.; Pesty Frigyes helynévtára, Szabolcs megye, Kállósemjén, 1864. OSZK. Quart. Hung.; – SzSzBMÖLt. XIII. 7. A Kállay-család levéltára 1663–1931.; Uo.: IV. A. 1. Fasc. 28. Nro. 1–2./1610.; Fasc. 2. Nro. 35. Fasc. 40. Nro. 13/1622., Fasc. 41. Nro. 25/1623., Fasc. 46. Nro. 13/1628., Fasc. 99. Nro. 14/1681., Fasc. 103. Nro. 1/1685., Fasc. 104. Nro. 45/1686., Fasc. 121. Nro. 1/1699., Fasc. 4. Nro. 120/1703.; Fasc. 5. Nro. 90/1704., Fasc. 7. Nro. 29/1706., Fasc. 15. Nro. 111/1714., Fasc. 19. Nro. 97/1718.
A megnépesülő puszta. Tanulmányok a falusi közösségekről. (Írták: Bolla Ilona, Csizmadia Andor, Degré Alajos, Horváth Pál.) Pécs, 1977. Bél Mátyás: Magyarország népének élete 1730 táján. (Válogatta, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Wellmann Imre.) Budapest, 1984. Wellmann Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Budapest, 1979. Takács Lajos: A dohánytermesztés Magyarországon. Budapest, 1964. Veres Miklós: Szabolcs megye népessége a XVIII. században. TStÉvk. Budapest, 1961–62. Takács Péter: Az úrbérrendezéstől a polgári forradalomig. In: Cservenyák László (szerk.): Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája 1. Nyíregyháza, 1993. 241–295. Takács Péter: A Dél-Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. Nyíregyháza, 1988. Csermely Tibor–Takács Péter (szerk.): Pecsétnyomatok és címerek. Nyíregyháza, 1988. Takács Péter: Úrbéresek vallomása Szabolcsban. Budapest, 1991. SzSzBMÖLt. XIII. 7. A Kállay család levéltára 1663–1931.; Uo. Fasc. 52. Nro. 447/1751.; Fasc. 53. Nr. 325/1752., Fasc. 58. Nro. 364/1757., Fasc. 54. Nro. 252/1753., Fasc. 68. Nro. 2126/1767., Fasc. 68. Nro. 2123/1767., Fasc. 68. Nro. 2129/1767., Fasc. 68. Nro. 2199/1767., Fasc. 35. Nro. 1770/1770., Fasc. 35. Nro. 16/1770., Fasc. 17. Nro. 1231/1817., Fasc. 16. Nro. 1289/1816., Fasc. 22. Nro. 1241/1822., Fasc. 24. Nro. 273/1824., Fasc. 25. Nro. 1150/ 1825., Fas. 27. Nro. 850/1827., IV. A. 1. Fasc. 54. Nr. 765/1753., Fasc. 58. Nr. 364/1757., Fasc. 67. Nr. 451/1766., Fasc. 68. Nr. 2198/1766., Fasc. 68. Nr. 2119/1767., Fasc. 68. Nr. 2136/1767., Fasc. 68. Nr. 2200/ 1767., Fasc. 35. Nr. 15/1770., IV. A. 1/g. Urbarialia/1772., Kállósemjén.
Közös és osztatlanul maradt jószág. A Szabolcs megyei Tűzkármentesítő Egylet iratai: SZSZBMÖLt. X. 204. 10. doboz. Kállósemjén. A Kállay család vagyonleltára. Uo. IV. A. 1. 47. cs. 638–639.; Uo. XIII. 7. A Kállay család levéltára 1663–1931. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I–IV. Pest, 1851. A már korábban említett szakirodalom mellett e kérdéskör feldolgozásához a megyei levéltár vonatkozó iratai és dokumentumai, SzSzBMÖLt. IV. A. 1. 45. cs. 548/1845. és IV. B. 102. 49. cs. 446/1849. mellett forráskiadványként elsősorban László Géza (vál. és szerk.): Szabolcs vármegye 1848/1849-ben. Nyíregyháza, 2000. Itt köszönjük meg, hogy Bene János muzeológus átengedte tanulmányozásra és közlésre gyűjteményéből az 1848–49-ben besorozott kállósemjéni honvédek listáját s a SzSzBMÖLt. dolgozóinak a készséges segítséget.
Község az úrbéri egyezség után. SzSzBMÖLt V. 339. községi iratok. A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája I–II. (Szerk. és kiad.: Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal.) Budapest, 1897.
A munkásság és parasztság élete és mozgalmai Szabolcs-Szatmár megyében 1886–1919. Források és dokumentumok. (Szerk.: Hársfalvi Péter.) Nyíregyháza, 1981. A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára 1907. (Szerk. és kiad.: M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal.) Budapest, 1907. Szabolcs vármegye községei és egyéb lakott helyei hivatalos nevének jegyzéke. (Kiadja a M. Kir. Belügyminister megbízásából az Országos Községi Törzskönyvbizottság.) Budapest, 1909. Papp Györgyné: A homoki gazdálkodás fejlesztésének lehetőségei. BGYTKF Mezőgazdasági Ismeretek és Gyakorlatok Tanszéke, 1975. (Kézirat.) Lipcsei Miklósné: Kivándorlás Kállósemjén községből 1890–1935 között. BGYTKF Történelem Tanszék, 1977. (Kézirat.)
Még burgonyával sem tudnak jóllakni. Szabolcs vármegye Közigazgatási Bizottsága, alispáni havi jelentések 1914–1919. SzSzBMÖLt IV. B. 404, 420, V. 339., Községi iratok; Alispáni jelentések 1914–1919. Jóba Elek Könyvnyomdája, Nyíregyháza, 1919. Szabolcsvármegye és a közigazgatásilag ideiglenesen hozzácsatolt két Ung és négy Beregvármegyei község hadbavonult és az 1914–1918-ig világháborúban elesett hős fiainak névjegyzéke. (Kiadta Szabolcsvármegye közönsége.) Nyíregyháza, 1929. Nagykállói főszolgabírói jelentések. Nyíregyháza megyei város, Szabolcs és Ung vármegye szakcimtára 1935–1936 évre. (Szerk.: Kemény László és Vertse K. Andor.) Debrecen, é. n. Király József: Kállósemjéni iskolák története. KLTE Pedagógiai Tanszék, Debrecen, 1972. (Kézirat.) Bene János: A nyíregyházi csata orosz és német források tükrében. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, XXIX. (1994) 376–391. Kállósemjén Polgármesteri Hivatal irattára, községi iratok. Kocsis Jánosné, Antal Zoltánné, Jenei Mihályné, Tóth Ferenc és felesége, Kokas Miklósné, Páll Mihály, Teski Géza, Tóth Andrásné, Kóth Elek, dr. Huszka Imre szóbeli közlései.
Két rendszerváltás között. Kállósemjéni Polgármesteri Hivatal irattára, községi iratok. Dikán Nóra: Az 1956-os forradalom utáni megtorlás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dokumentumai. I/1. A nagykállói járás. Nyh. 1992. Papp Györgyné: A homoki gazdálkodás fejlesztésének lehetőségei Kállósemjén nagyközségben. BGYTKF. 1975. (Kézirat.) Nagy András: A Kállósemjéni Növényvédő Állomás szerepe és eredményei
a megye termelőszövetkezeteinek növényvédelmében. Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, Nyíregyháza, 1968. (Kézirat.)
A település és a Kállayak. Tidrenczel Sándor: Kállay Ödön. „Az igazi Danton.” Nagykállói Helytörténeti Füzetek. Nagykálló, 1992. Margócsy József: Kállay András (1839–1919). Pályaképvázlat. In: JAMÉ XLI. (1999) 343–351.
Ahol felekezeti béke honol. Soós Imre szerk.: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Schematismus II. Szent István Társulat, Budapest, 1985. A Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Kormányzóság Schematismusa. (Kiadja a Hajdúdorogi Egyházmegyei Hivatal.) Pécs, 1982. Bendász István–Koi István: A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye lelkészségeinek 1792. évi katalógusa. Nyíregyháza, 1994. Udvari István: Ruszinok a XVIII. században. Vasvári Pál Társaság Füzetei 9. Nyíregyháza, 1994. Zoványi Jenő: A Tiszántúli Református Egyházkerület története. II. Egyházközségek adattára. (Összeállította ifj. Nagy Károly.) Debrecen, 1939. Magyarországi Zsidó Hitközségek 1944. április. A Magyar Zsidók Központi Tanácsának összeírása a német hatóságok rendelkezése nyomán. Közzéteszi: Schweitzer József. I. rész. Adattár. (Az eredeti kérdőívek és dokumentumok alapján sajtó alá rendezte Frojimovics Kinga.) MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest, 1994. Az MTA Judaisztikai Kutatócsoport kiadványai. Hungaria Judaica. (Szerk.: Komoróczy Géza.) A zsidó népesség száma településenként 1840–1941. (Szerk.: Dr. Kopecz József.) Budapest, 1993. SzSzBMÖLt V. 339. Községi iratok. Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára I. l. b. l. s. l. t., I. 32. f. predikátori díjlevelek, presbitériumi jegyzőkönyvek, egyházközségre vonatkozó iratok, statisztikai kimutatások.; A református, görög katolikus és római katolikus kállósemjéni parókián található anyakönyvek, egyháztörténeti iratok.
Oskola Tanító Házak. Papp Judit: A kállósemjéni általános iskola fejlődéstörténete a kezdetektől napjainkig. BGYTKF Pedagógiai Tanszék, 1988. (Kézirat.) Tomasovszki Katalin: Szabolcs megyei népoktatás helyzete a korabeli sajtó tükrében 1890–1914. BGYTKF Pedagógia Tanszék, 1980. (Kézirat.) Pásztor Júlia: Szabolcs megyei népoktatás a korabeli sajtó tükrében 1914–1930. BGYTKF Pedagógia Tanszék, 1980. (Kézirat.) Tóthné Vámos Katalin: A felnőttoktatás kezdete Szabolcs megyében. BGYTKF Pedagógia Tanszék, 1980. (Kézirat.) Pugymer Hedvig: Szabolcs megye református elemi iskolái 1867–1890 között. BGYTKF Pedagógiai Tanszék, 1981. (Kézirat.) Harangi Mária: Szabolcs megye nevelésügye 1870–1900 között a korabeli sajtó tükrében. BGYTKF Pedagógiai Tanszék, 1979. (Kézirat.) Pál György: Schola reformata Magno-Kalloviensis. (Az előszót írta: Horváth György.) Nyíregyháza, 1996. A nagykállói járás múltja és jelene. (Szerk.: Csepelyi Tamás, Orosz Gézáné, Ratkó József, Szücs Imre.) Nagykálló, 1970. SzSzBMÖLt V. 339. Községi iratok. Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára. I. 32. f. 2., I. l. s. 19. tanítói díjlevelek, statisztikai kimutatások. A római katolikus, görög katolikus, református kállósemjéni parókián található anyakönyvek, egyháztörténeti iratok.
Kastélyok és kúriák. Bodnár Sándor: Kastélyok Szabolcs-Szatmár megyében 1945 után. (Kézirat.) 1985. SzSzBMÖLt Adattára. Orosz Ferenc: Ifjúsági Ház felújítása. Műszaki leírás. Pollack Mihály Műszaki Főiskola, Magasépítési Intézet, 1993. (Kézirat.) A Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Szakkórháza, Nagykálló kállósemjéni telephelyre vonatkozó iratok, irattár.
Ha teszünk a kamarába. Bodnár Zsuzsanna: A népi lakáskultúra változása. Doktori értekezés. Nyíregyháza, 1984. (Kézirat.) Uő.: Lakásbelsők a Sóstói Múzeumfaluban. Szabolcs-Szatmári Szemle XX. (1985) 3. 22–28. Uő.: A házhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek Szabolcs-Szatmárban. JAMÉ XXIV–XXVI. (1981–1983) 135–153. Uő.: A kamara, padlás, pince szerepe a paraszti élelmiszer-tárolásban. In: A táplálkozáskultúra változásai a l8–20. században. Kalocsa, 1997. 67–78. Dám László: Magyar néprajz. I. Építkezés. Budapest, 1980. Uő.: Hagyomány és építészet. Tanulmányok a magyar népi építészet köréből. Debrecen, 1995. Uő.: Lakóházak a Nyírségben. Debrecen, 1982. Erdész Sándor: Nyírség. Budapest, 1974. Nyárády Mihály: A Nyírség nemesi házai. Néprajzi Értesítő XXVII. (1935). 46–58. Páll István: Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén. Szentendre, 1987. Uő.: Szabolcs megye építést szabályozó rendeletei a 19. században. Ház és ember. 4. (1987). Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson. I. Népi építkezés. Nyíregyháza, 1977. Szalontai Barnabás: Nyírbátor népi építészete. Debrecen, 1984.
A kötet archív felvételei Antal Zoltánné, Csobay József, Elek János, Frimmel Gyuláné, Hegyes Györgyné, dr. Huszka Imre, Ilosvai Jenőné, Király Józsefné, Kocsis Jánosné, Kóth Elek, Kriskó Miklós, Kuna Károly, B. Páll Györgyné, Pisák János, Stekler Istvánné, Stekler Miklósné, Tóth Sándor, Vass László jóvoltából kerültek a kötetbe, illetve a JAM Kállay Gyűjteményéből származnak.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages